Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-20 / 42. szám
tm. feferulr 59. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 I Mintavállalatok példája Jó tapasztalatok — jutányos áron TBbb mint két éve Jelent meg az a párt- és kormányhatározat, amely a munka- és üzemszervezés általános fejlesztéséi írja elő. A határozat végrehajtásának részleteiről szinte naponta hallunk, olvasunk valamilyen beszámolót; pontosabban: eddig inkább csak a végrehajtásra való felkészülésről. Sajnos, nagyon lapvés helyen mondhatják csak el, hogy külön rendelitek, határozatok nélkül is évek óta intenzív szervező munkái végeznek, jól felíugo,tt vállalati érdekből. A textilem ruház tuti iparban A meglehetősen hosszúra nyúló vállalati készülődésről — két év múltán is — még mindig többet olvasni és hallani, mint az első, konkrét, kézzel fogható eredményekről. A kivételek közé inkább csalt a mintaszervezésre vállalkozott üzemek tartoznak, igaz: könnyebb helyzetben is vannak, hiszen munkájukat megkülönböztetett figyelemmel kísérik, s az átlagosnál több segítséget is kapnak. Eredményeik viszont biztatóak és figyelemre méltóak abból a szempontból, hogy a kísérleti vállalatoknál kidolgozott és alkalmazott módszerei szervezési eljárások, megoldások — kisebb nagyobb módosításokkal — egy- egy Iparágban széles körben adaptálhatók. Illusztrációként nézzük a könnyűipar mintaszervezésre kijelölt vállalatainak eddigi munkáját A Könnyűipari Minisztériumi a határozat megjelenése után azonnal elkészítette a textil- és textilruházati ipar termelékenységének alapos elemzését, mint az egész szervezés-fejlesztés kiindulópontját. Ennek — nem éppen szívderítő — megállapításait alágazatonként, igazgatói értekezleteken vitatták meg, s amikor minden vállalat tisztában volt az elvégzendő munkával, önkéntes jelentke- rpket kértek a mintaszervezések végrehajtására. Meglepően sok jelentkező közül választották ki az „úttörőket”. A jelentkezések elfogadásakor — akár csak egy üzleti versenytárgyaláson — vizsgálták, hogy legkisebb befektetéssel ki tud legtöbbet nyújtani; ennek megfelelően mérlegelték a vállalati adottságokat, és egyebek között azt, hogy a pionírok tapasztalatai az iparág legtöbb vállalatánál alkalmazhatók legyenek. Mindezek összevetése alapján az egész vállalatra kiterjedő komplex — tehát valamennyi vállalatgazdasági tevékenységet érintő — mintaszervezésre jelölték ki a Zalaegerszegi Ruhagyárat, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyárat és a Magyar Posztógyárat. A vállalati gazdálkodás egyes részterületeinek — alrendszerek, gyárak, üzemek, műhelyek vagy egyes vállalati funkciók — mintaszerű megszervezésére további 32 vállalat jelentkezését fogadták eL A Könnyűipari Minisztérium nemcsak kijelölte, de az első pillanattól kezdve „kézenfogva” vezette ezeket a vállalatokat. Elsőként elkészítette a szervezésfejlesztés, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakításának és a termelőkapacitások jobb kihasználásának gyakorlati tennivalóit összefoglaló dokumentumot, majd az iparág szervezési intézetének szakembereivel további segédanyagokat dolgoztatott ki. A minisztérium támogatásárai Az „elvi” segítség mellett, a központi műszaki fejlesztési alapból 24.6 millió forinttal támogatta a három komplex mintaszervezést végrehajtó vállalatot, 9 millió forinttal néhány nagyobb jelentőségű részminta- szervezést és további 10—12 millió forintot fordít az olyan szervezési megoldások támogatására, amelyek elősegítik a munkaerővel való ésszerű gazdálkodást A komplex mintaszervezés- re vállalkozott üzemek közül — a svájci IPE cég közreműködésével — a Zalaegerszegi Ruhagyár mutathatja fel eddig a legjobb eredményeket. A svájci szakemberek munkája nyomán négy futószalagon végezték el a termelés átszervezését és — még nem egyenletesen ugyan — 30—35 százalékos termelékenységnövekedést értek el jelentősebb beruházás nélkül, csupán ésszerű munka- szervezéssel. A zalaegerszegiek módszereit — s erről ma már miniszteri határozat intézkedik —■ az iparághoz tartozó más vállalatoknál is alkalmazni kell. A Magyar Posztógyár eredményei is figyelmet érdemlőek, bár ők külföldi szakemberek helyett — a Könnyűipari Szervezési Intézettel szövetkeztek a szervezési program kidolgozására. Az Ml M-eljárás eredménye Az eddigi Intézkedések nyomán néhány vállalatnál már konkrét eredmények születtek: a Pamutnyomóipari Vállalat, Szegedi Textilművek Gyárában a felére csökkentették a gépek állásidejét. A Vörös Október Férfi ruhagyár Várpalotai Gyárában a mozdulatelemzésen alapuló MTM-módszer bevezetése az egyik szalagon 36 százalékos termelékenységnövekedést eredményezett. (A várpalotaiak a szakirodalomból ismert — de nálunk sokáig mellőzött — módszert alkalmaztak az MTM-eljá- rással. Lényege: az egyes munkafolyamatokat elemi mozdulatokra bontják fel és csak a legszükségesebb mozdulatelemekből tervezik meg a szóbanforgó munkafolyamat mozgás-skáláját. A Zalaegerszegen tevékenykedő svájci szervezők is — egyebek mellett — lényegében ezt a szervezési módszert alkalmazták.) A Lakástextil Vállalatnál még az MTM-módszerre sem volt szükség ahhoz, hogy a termelőkapacitás bővítése nélkül, a különböző műszaki szervezési intézkedések megvalósításával, évente 485 tonnával több fonalat gyártassanak. A Férfi Fehérneműgyár Békéscsabai Gyáregysége pedig egy új szalagszervezési eljárást dolgozott ki, és ennek átadására szerződést kötött a Szegedi Ruhagyár- raL A felsorolt példákból is látható, hogy a mintaszervezésre kijelölt könnyűipari vállalatok nem töltötték tétlenül az elmúlt évet Most már az a kérdés, hogy a kidolgozott és eredményesen alkalmazott módszereket milyen gyorsan sikerül elterjeszteni más vállalatoknál is? __Vértes Csaba Népek Barátsága érdemrend Szovjet kitüntetés magyar dolgozóknak Együttműködés a Zsiguli gyártásban A Szovjetunió Legfelsőbb (Tanácsa kitüntetéseket adományozott a magyar—szovjet Zsiguli kooperáció eredményes fejlesztésében kiemelkedő munkát végzett magyar dolgozóknak, minisztériumi vezetőknek, mérnököknek, technikusoknak, kül-j> kereskedelmi és pénzügyi szakembereknek, munkásoknak. A kitüntetések ünnepélyes átadására kedden került sor a Szovjetunió budapesti nagykövetségén. Az ünnepségen megjelent Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese. Párdi Imre, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője és iagy Mária. a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára. Ott volt A. P. Sityikov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsának elnöke is, aki átadta a kitüntetésedet. V. J. Pavlov, a Szovjet- budapesti nagykövete beszédében hangsúlyozta: a magyar partnerek rendszeresen teljesítik, túlteljesítik szerződésben vállalt kötelezettségeiket. Eddig évente 14 féle termékből 300—300 ezer alkatrészt szállítottak a Szovjetunióba, s az idén négy termékfajtából már négyszázezres tételt küldenek. A magyar dolgozók munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Szovjetunióban rendkívül gyorsan, határidő előtt megkezdődhetett a Zsiguli személygépkocsi nagyüzemi gyártása. Ugyanakkor a Zsiguli gyár eddig 120 ezer kész személygépkocsi átadásával viszonozta a magyar alkatrész-szállításokat. A Népek Barátsága Érdemrendet 11-en kapták. — Harmincnégy munkás és vezető szakember kapott különböző érdemérmeket. A kitüntetett magyar szakemberek nevében dr. Horgos Gyula miniszter mondott köszönetét. __.. ■=•' <. 4 A növénytermesztők mintájára 1974-ben félmillió hektáron növénytermelési rendszerek keretében gazdálkodik számos állami gazdaság és termelőszövetkezet; a kedvező tapasztalatok ismeretében idén és a következő években az állattenyésztési termelési rendszerek szervezését is megkezdik, illetve a már meglévők tevékenységét kiszélesítik. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium most meghatározta, az állattenyésztési rendszerek főbb követelményeit Miután a gyorsütemfl, intenzív fejlesztéssel kapcsolatos költségek az állattenyésztés legtöbb ágazatában meghaladják egy-egy' üzem lehetőségeit szükség van a termelők összefogására, a széles körű Integrációra, — amely a maximális üzemi és ágazati jövedelmet biztosítja. Az állattenyésztési termelési rendszerek a vállalati kateeóriába tartoznak, ’élesítéseket — a növénytermesztőkhöz hasonlóan — a mezőgazdasági üzemek, közös vállalkozások és a feldolgozó vállalatok egyaránt kezdeményezhetik. ,A rendszerek elismerésére a MÉM Illetékes főosztályának javaslata alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter illetékes, Uj rendelőintézet Me fltúron Tavaly Július 9-án új fejezet kezdődött Mezőtúr lakóinak egészségügyi ellátásában: akkor avatták fel a 17 munkahelyes, 12 millió 100 ezer forint költséggel épült szakorvosi rendelőintézetet Az ünnepet hétköznapok követték. A betegek már megszokták, hogy nincs zsúfoltság, hogy tiszta, világos folyosókon, kényelmes székekben ülve várhatnak, míg rájuk kerül a sor. Az orvosoknak is természetes, hogy korszerű, jól felszerelt rendelőkben gyógyíthatnak. Benga Lászlőné röntgenfelvételt készít A laboratóriumban modern műszerek segítik a vegyész, dr. Horváth Antalné munkáját Fotó: N. Zab « o Sajtótájékoztató a Legfőbb ügyészségen Csökkent a bűncselekmények száma 220 mi liő forint a társadalmi tulajdonban okozott kár A bűnözés 1973. évi alakulásáról tájékoztatta tegnap a sajtó munkatársait dr. Szé- nási Géza legfőbb ügyész. Figyelemre méltó kriminál- statisztikai adattal kezdődött a tájékoztató: az utóbbi években most hangzott el először. hogyha nem is számottevően de csökkent (0,5 százalék) a bűncselekmények száma az országban. Ami azt jelentt. 120 bűncselekmény jut minden tízezer emberre. Ez a szám világviszonylatban kedvező képet ad a magyarországi helyzetről. Nem szerepelünk a vezető „világ- ranglistán". Nemcsak országos, de megyei viszonylatban sem kell szégyenkeznünk. 1973-ban tíz megyében, köztük Szolnok megyében csökkent (3,3 százalékkal) a bűn- cselekmények szama. Hetvenezren a vádlottak padján Korántsem ilyen megnyugtató azonban a tettesek számának alakulása. Tavaly már hetvenezren ültek a vádlottak padján, mis 1970-ben csak 57 ezer vádlottat tartottak számon az év végi kriminál- statisztikák. Ezt a negatív jelenséget valamelyest enyhíti. hogy megfogyatkozott a fiatal- és a gyermekkorú bűnözők- tábora. Ugyanakkor — mint ahogyan a Btk-t módosító novella életbelépése uftn várható is volt — emelkedett a visszaeső bűnözők száma, bár meg kell jegyezni. hogy mindössze 0.3 százalékkal. Hosszabb távon azonban éppen a novella visszaesőkre vonatkozó eddiginél szigorúbb büntetési tételeitől — a büntetett előéletűék táborának megfogyatkozását várják. Fele vagyon elleni bűntett A bűncselekmények elkövetőivel ellentétben többnyire változatlan, maradt a bűnözés összetétele. A vagyon elleni (60 százalék és a közlekedési 14 százalék) törvény- sértések alkotják az összbű- nözésnek majdnem háromnegyedét Egy figyelemre méltó adat: a vagyon elleni bűncselekmények 4,4. ezen belül a társadalmi tulajdont károsító törvénysértéseik száma 14,4 százalékkal csökkent tavaly 1972-höz viszonyítva. Ennek ellenére azonban a társadalmi tulajdonban okozott kár 20 millió forinttal több (220 millió forint). — A tavaly ismertté vált több mint hetvennégyezer vagyon elleni bűncselekmény közül háromszázhármat emelek ki, amely egyenként 100 ezer forintot meghaladó, sőt néha milliós kárt okozott — hangsúlyozta a legfőbb ügyész, és utalt arra. hogy a termelőszövetkezetek kontójára ebből évről évre egyre több kerül. A gazdasági bűncselekmények köréből az elmúlt esztendőben a devizabűntettec elkövetői, az üzérkedők és az árdrágítók hívták fel magukra a fievelmet. Igaz, 'hogy a növekedést jelző statisztikai adatokból a gazdasági bűnözés elleni harc fokozódására következtethetünk, de semmi esetre sem nyugtatják meg az adatok azokat, akik aggódva nézik a harácsolók, üzérkedők, egyéni haszonra spekulálóik tevékenységét. Országszerte pozitív változást tükröz a kriminálstatisz- tika az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények körében. A következetes, szigorú ítélkezésnek köszönhető, hogy csökkent (majdnem ezerrel) az erőszakos bűncselekmények és hússzal az emberölések száma. A körön belül egyedül a szexuális bűn- cselekmények számának emelkedése aggasztó. — Meggyőződésem, hogy az eddiginél szigorúbban kell fellépni az ilyen durva bűncselekmények visszaszorítása, az emberi méltóság megvédése érdekében — hangsa-; lyozta dr. Szénási Géza. Tizenegyezer ittas vezető Végül a közlekedési bűn- cselekményekről. A hetvesn- hármae év baleseti statisztikája kedvezőbb, mint az előző esztendőé volt: 1390-ről 1272-re csökkent a halálos és lényegesen kevesebb volt a súlyos balesetek száma. Bn-r nek ellenére azonban a közlekedési bűncselekmények grafikáján a görbe (16 ezen? 70(F-ról 17 ezer 500-ra) emelkedett. Igaz, hogy több mint tízezerrel nőtt az ország gépkocsiparkja. de ez csak részben szolgálhat magyarázatul. Az okokat elsősorban a figyelmetlen és még gyakrabban az ittas vezetésben kel] keresni, hiszen 10 százalékkal (10 ezer 323-rói 11 ezer 395-re) nőtt azoknak a száma, akiket ittas vezetésért tavaly bíróság előtt felelősségre vontak. K. K, i
