Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
SSffS, fcfcniip IT SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az érem olyan, mint a szonett Látogatóban Máté György szobrászművésznél A legutóbbi szolnoki téli tárlaton új kiállítók műveivel is ismerkedtek a látogatók. Máté György szobrászművész, a jászberényi Tanítóképző Intézet tanára első ízben mutatkozott be érmeivel a megyeszékhely közönsége előtt Magas széles vállú, bajú- moe fiatalember. Egy-egy alkotása talán a tenyerében is elférne. — Érettségi után elektroműszerész lettem — emlékezik vissza művészi pályafutásának kezdetére. — Budapesten, a Ganz Villamos- sági Művekben dolgoztam, mellette képzőművészeti szakkörbe jártam rajzolgat- ni. Jelentkeztem a főiskola szobrász szakára i6. gondoltam megtudom, mi a követelmény. Arra álmomban sem gondoltam, hogy felvesznek, hisz ez a legtöbb barátomnak, évfolyamtársaimnak csak a negyedik, ötödik próbálkozásra sikerült. Legnagyobb megdöbbenésére: felvették. — Szerencsére, mielőtt elhíztam volna magam, a főiskolán gyorsan kiderült: szakmailag bizony még nagyon kisfiú vagyok. így hát megpróbáltam tanulni, lehetőleg minél többet Hívták Jászberénybe, s ő szívesen ment bár koráb ban csak átutazóként ismerte a várost Második éve már, hogy a főiskola rajz szakcsoportjának tanára. — Az éremkészítést mesterem, Szabó Iván szerettette meg velem. Hogy mesteremet idézzem: a kötött forma miatt az érem olyan mint a szonett Sebaj, a körben való komponálás kényszere legalább fegyelemre nevet Az érem első változatát plasztelin gyurmából formázza. Gipsznegatív, majd pozitív készül, s a pozitívról végül: bronzmásolat. — Valójában ezzel már ké6z a munka, ám az utolsó simításoknak, csiszolásoknak mégis nagy jelen- tőtősége van. A művész ilyenkor, végre a valódi anyagban dolgozik, s ennek tulajdonságait igyekszik a mondanivaló szolgálatába állítani.' A téli tárlat mellett, 1973. nyarán a jászberényi képzőművészek kiállításán szerepelt, ahol első díjat nyert. Két érmét megvásárolta a Hűtőgépgyár, a jászapáti Nagyközségi Tanácstól pedig megrendelést kapott. Felvették a Képzőművészek Középmagyarországi Területi Szövetségébe is. Munkáját sajnos nehezíti, hogv feleségével együtt albérletben lakik. — A szobrász nem tud műterem nélkül dolgozni. Legyen az anyagom kő, fa, vagy gipsz, a megmunkáláshoz hely és persze szerszám kell. A főiskola után jószerével csak érmet csinálhattam, ezzel elférek egy asztal szélén is. Mindez azért rossz különösen, mert a mi „szakmánkban” a diploma utáni 4—5 év rendkívül fontos. Ekkor dől el kiből, mi lesz? Érzem, lassan átértékelődik bennem minden, s bizony jó volna, ha ezt kezem munkájával kifejezhetném. Bízom benne, hogy erre: előbb vagy utóbb, de mindenképpen lehetőségem lesz. Néhány hónap óta a Déryné művelődési központ szobrász szakkörét vezeti, és Jászberény ifjúsági klubjaiban tart ismeretterjesztő művészettörténeti előadást — Lassan tanítani is megtanulok. Igaz egy-egy előadásra még sokat kell készülnöm. Tulajdonké^nen szerencsés helyzetben vagyok, hisz remélhetőleg leendő tárlatlátogatóimat taníthatom. Rajtam múlik, mit jelent majd nekik a képzőművészet, sőt pedagógusokról lévén szó: áttételesen, egyszerre több korosztály ízlését formálhatom. Szeretem a károst, a munkámat. Nem vágyok Pestre, itt van a helyem. Érmein — mostanában egyre gyakrabban — az Alföld jelképét, a Napot lehet felfedezni. H. D. Éneklő rajok Megkezdődtek az úttörők járási versenyei Az általános iskolák úttörőinek, pedagógusainak egyaránt izgalmat hoz a tavasz kezdete. Az órák kötöttségét rövid időre a versenyláz váltja fel, megkezdődnek az úttörő rajok, csapatok versenyei, a városi, járási, a megyei és végül az országos bemutatók következnek. A különböző előadóművészetekben egy-egy úttörő- csapat legjobbjai mérik ösz- sze tudásukat. Ezek a versenyek egy-egy iskola kulturális tevékenységének is tükörképei. Az egyéni versengés helyett az úttörő elnökségek a közösségi élet javításáért egyre inkább a csoportos művészeti bemutatókat pártolják. Ezért ösztönzik szereplésre a kanja- rakórusokat, nagykórusokat, színjátszókat, zenekarokat és bábcsoportokat. A csapat bemutatója után a járási-városi versenyek zajlanak, amelyeken a legjobban szereplő pajtások arany, ezüst, bronz jelvényeket szerezhetnek. A megyei és országos kulturális seregszemlét tulajdonképpen már nem a helyezésekért rendezik meg, inkább azért, hogy egy összkép alakuljon ki a gyerekek tudásából, ízléséről, és az őket vezető pedagógusoknak a szakmai összehasonlításra is lehetőséget teremtsenek. Az összes művészeti ág képviselői csák a járási versenyekre hívják meg. Ebben az évben a megyei seregszemlén az éneklő rajok vetélkedőjét, a mozgalmi dalok kórus-fesztiválját, a népi táncosok, bábosok és színjátszók bemutatóját rendezik meg. Az országos úttörő fesztiválon az „éneklő rajok” szerepelnek. Jelenleg a járási-városi Versenyek folynak. Az első megyei program március 3- án lesz, amikor a rajok állnak énekelni a pódiumra Szolnokon, a Ságvári körúti Iskolában. A többi bemutatóra májusban kerül sor. KISZ-védnökséggel Mozdonymérleg és park Szolnok 900. jubileumának és a város felszabadulásának 30. évfordulójára a KISZ-fiatalok, így a Járműjavító KlSZ-alapszer- vezetei is társadalmi munkával készülnek. A több mint száz éves üzemben most már a termelés nagy részét a Diesel-mozdonyok javítása köti le. Eddig Budapestre vitték a javított mozdonyokat mérlegelni, ami növelte a költségeket. A Járműjavító fiataljai vállalták; az ifjúsági szövetség létrejöttének 17. évfordulójára KISZ-védnökséggel / elkészítenek egy mozdonymérleget, hogy ezáltal időt és pénzt takaríthasson meg az üzem. A fiatálok önkéntes munkában segítenek az új óvoda és bölcsőde felépülése után a park kialakításában is. Facsemetéket ültetnek, virágágyásokat készítenek, a kicsinyeknek egy oázist terveznek az épületek közé. Beszélik, hogy... Nem eszi meg a kutya a telet Bizonyára mások Is észrevették, hogy február első felének időjárása eltért a megszokottól. Ha másból nem, hát abból, hogy_ nem fáztak annyira, mint más közönséges februárokon, ezzel szemben néha olyan melegük volt, mint más közönséges áprilisokban. Ennek aztán meglett a következménye a közhangulat alakulására is. Igaz, nem egészen úgy, mint ahogyan várná leheteti, volna. Joggal gondolhattuk ./volna ugyanis, hogy az enyhe szellő, a tavaszias időjárás jobb kedvre hangolja az embereket, kigombolják, vagy éppenséggel levetik télikabátjukat és örvendezve bele7 szippantgatnak a langyosan friss levegőbe, felpezsdülnek és megújulnak, akár a természet körülöttük. Nem így történt. Akadtak ugyan néhányan, akik kölyökkutyaként felvidámodtak a tavasz első lehelletére, a többség 0£eg komondorok bizalmatlanságával fürkészte az eget és szüntelenül morgott. Nézzék el nekem, hogy ilyen kutyahasonlattal hozakodtam ölő, de ösztönösen, tettem, mert mostanában mások is mindegyre négylábú példázatokkal állnak elő. Nevezetesen, hogy azért a kutya nem eszi meg a telet. Nomármoet ez olyan nagy igazság, amellyel vitatkozni sem lehet. Ezt nemcsak a hasamra ütve mondom, hanem •tapasztalati tények alapján is. Tudniillik már évekkel ezelőtt annyiszor hallottam ugyanezt a mondást, hogy — alapos ember lévén — annak idején felmérést végeztem ebtartó Ismerőseim és barátaim körében. Körkérdésemre, hogy eszik-e a kutya telet, valamennyien határozott nemmel feleltek. Boxertaftó szomszédom például lelkesen elsorolta, hogy ebe táplálékát szigorúan tudományos alapún ucszeá.liított étrend szerint veszi magához, reggelire tejet és nyers tojást, ebédre sovány sotikát, vacsorára pedig leginkább ífetroganoff-bélszint kap, mert borjúmájat már régóta nem lehet beszerezni. Egy ír szetter gazdája nagyjából hasonlóan nyilatkozott, azzal a különbséggel, hogy kutyája esti étkezésnél a vesepecsenye, illetőleg a bifsztek játsza a főszerepet. Egyetlen ebtulajdonostól sem hallottam. hogy kedvence telet evett volna. Meg kell tehát állapítanom, hogy ez esetben is népi bölcsességgel állunk szemben. Csakúgy, mint a másik mondásnál, mely szerint kutyából nem lesz szalonna, még a legsanyarúbb időben sem. Csak az a baj, hogy az ilyen össznépi igaz-ágok Ismeretében az emberik meglehetősen furcsán viselkednek. Szombat délután például kisétáltam a természet lágy ölére, bokrok és iák köMiért csak harmincnyolcon? Otthonra várnak háromszázan Oknvomozás gondozásra szoruló gyermekek ügyében Nem múlik el esztendő úgy, hogy a megyei tanács valamelyik ülésén ne hangzana el interpelláció testi vagy szellemi fogyatékos gyermekek intézeti elhelyezése érdekében. Sajnos az interpelláció csak egészen kivételes esetben jár sikerrel. A szülők, nevelőszülők által gondozott fogyatékos gyermekek túlnyomó többségének intézeti elhelyezésére sokszor évekig alig van remény. Előfordul, hogy a gyermek érvényes beutaló birtokában eléri azt a kort, általában a 18. évet, amikor otthonban már nem helyezhető eL Elvben 110 hely van 1970. előtt az Egészségügy! Minisztérium hatáskörébe tartozott a fogyatékos gyermekek intézeti elhelyezése. Ekkor nem volt semmiféle területi elv, az alföldi gyermekeket gyakran a Dunántúlra, a dunántúliakat Budapestre, a budapestieket a Tiszántúlra vitték, ahol éppen sikerült nekik helyet szorítani. Az egészségügyi miniszter 30/1970-es utasítása nyomán azonban a helyzet megváltozott. Egy- egy egészségügyi gyermek- otthonhoz most meghatározott körzet tartozik. A Szolnok megyei gyermekeket a Hajdú megyei Tanács Egészségügyi Gyermekotthona helyezi el. Oda tartozik Szolnok megyén kívül Hajdú megye és Debrecen. A miniszteri utasítás pontosan rendelkezett az elhelyezhető gyermekek területi egységek szerinti elosztásáról is. A kétszázötven személyes gyermekotthonba száztíz Szolnok megyei, száz Hajdú-Bihar megyei és negyven debreceni gyereknek van hely. Elvben. A valóság más A Hajdú-Bihar megyei Tanács Egészségügyi Gyermek- otthonának igazgató-főorvosa dr. Tornai Alajos elmondotta, hogy lehetetlen betartani a miniszteri utasításban előírt számokat. — Csupán a debreceniek kerete van kitöltve. Hajdú- Bihar megyéből mindössze hetvennyolc, Szolnok megyéből pedig harmincnyolc gyerek van nálunk. Honnan jöttek a többiek? Erre a kérdésre dr. Veres Sándor, a Hajdú-Bihar megyei Tanács egészségügyi és szociálpolitikai osztályának csoportvezetője adott választ / — A többi helyet Budapestről, Pest, Heves, Nóg- rád, Bács-Kiskun, Györ-Sop- ron, Veszprém,Komárom, Fejér megyéből érkezett gyermekek foglalják eL — Valószínűleg még az 1970 előtti rendszer következtében. — Igen. Sajnos, a változtatás nagyon nehéz. Negyvennégy olyan, más megyéből való gyermek él az otthonban, aki már a 18. évét is betöltötte, de nem lehet elküldeni, mert nincs hová. Később megtudtam, hogy két 26 éves fiatal ügyében évek óta tart a levelezés, eredmény nélküL — Újból megkerestem levélben a megyei tanácsok illetékeseit — mondja dr. Veres Sándor —, hogy gondoskodjanak a túlkorosak elhelyezéséről. Néhány helyről kedvező választ kaptam, de ez csepp a tengerben. A helyhiány nemcsak az egészségügyi gyermekotthonokban, de a felnőttek részére fenntartott intézetekben is gond. — Van-e valamilyen megoldás? — Gyors megoldás yincs. Évente három-négy gyermeket hazavisznek a szülei, három-négy meghal, néhánynak sürgetésünkre választ adnak más megyék intézeteiben. Csupán az így felszabaduló helyekkel gazdálkodhatunk, igy javíthatjuk a Hajdú-Bihar és a Szolnok megyeiek arányát. Elvünk az, hogy a két megye között egyenlően osztjuk el a megüresedő helyeket. Megmondom őszintén: nagyon nehéz itt tárgyilagosnak lenni, hiszen csupán Hajdú-Bihar megyében és Debrecenben százötven gyermek várja, hogy hozzánk jöhessen. — Szolnok megyében pedig százhét — A következő ötéves tervben szeretnénk bővíteni a gyermekotthont. Már ötven újhely is rengeteget segítene. A végleges megoldást azonban csupán a mezé. A talaj valósággal árasztotta magából a nehét tavaszi illatot a rigók önfeledten fütyörésztek. a gyerekek labdáztak és fogócskáztak, a bokrok pedig zöld rügyeket nyitották, mit sem törődve azzal a nagy igazsággal, hogy a kutya nem eszi meg a telet Éppen egy ilyen rügyező bokor látványába feledkeztem bele, amikor megszólalt mögöttem egy károgó hang: — Ha-ha. Meglesz ennek a böjtje. Figyelje csak meg, fogunk mi még vacogni márciusban meg áprilisban. Az is lehet hőgy májusban hóviharok lesznek és teljesen elmarad az idei nyár. Nekem elhiheti, a telet nem lehet megúszni, ha februárban nincs hideg, majd lesz később. Elhallgatott, már-már azt hittem, hogy elfelejti mondani a lényeget, de csak szünetet tartott. Hatásos szünetet, hogy aztán nagyobb nyomatékkai mondhassa a baljós tanulságot: — Mert a kutya, kérem- szépen, ném eszi meg a telet. kéremszépen. Bólintottam és a nagy prófétáknak kijáró tis'- lelettel fi íveltem, hogy áliig felgombolt. prémes télikabátja alatt határozottan melege lehet, mert mintha kissé izzadna. Megtörölte a homlokát és botjával megfenyegette a meggondolatlanul rügyező bokrokat — Mondom én, hogy ez Ilyenkor nem normális, kéremszépen. Lesz még itt fagy és akkor meg lehet majd megint nézni ezeket a rügyeket, kéremszépen. Tessék akkor emlékezni, hogy én megjósoltam. És ön is jobban tenné, ha nem öltözne ilyen könnyen, mert csalóka ám ez az idő, kéremszépen. Azzal eLkárogott. Én meg ott maradtam a könnyelmű bokrokkal a nagy enyheségben ég arra gondoltam, hogy mennyi diadalmas ember fog vacogni, elégedetten dideregni, ha netán tényleg jön majd egy hideghullám. S miiyen boldogan fogják hajtogatni, hogy lám, ők megmondták, nem az időjárás, hanem a naptár szerint kell öltözködni és viselkedni, mert a kutya nem eszi meg a telet. Ki'sé arrébb hangosan szólt egy táskarádió. „Az enyhe idő tovább tart .” Arra gondoltam, mi ies2 velünV ha ez így megy tovább? És már nem U tudtam örülni az a'^ndékba kapott februári jó 'dő^ek, kéremszépen... Mert min' tudjuk, nem eszi meg a kutya a telet, i*—-"«-inon... Árkus József gyékben felépülő új egészségügyi gyermekotthonok biztosítanák. Pontatlan a dokumentáció A testi és szellemi fogyatékos gyermekekről azonban addig is intézményesen gondoskodni kell, amíg az új otthonok felépülnek, vagy a meglévőket bővítik. Anélkül, hogy lebecsülnénk más megyék gondjait, a számok arról győznek meg, hogy Szolnok megye indokolatlanul hátrányban van, mert a neki járó száztíz helyből csak harmincnyolcat kapott meg. Ugyanakkor például negyven budapesti gondozott él az otthonban, pedig Budapest területileg nem tartozik felvevő körzetébe. Az sem bizonyos, hogy mindig a legrászorultabbak kerülnek be az otthonba. Nincs egységes dokumentáció a felvétel előtt. Hőth Erzsébet, az Orvostudományi Egyetem ötödéves hallgatója éppen ezt vizsgálja tudományos diákköri dolgozatában. — Hiányosak a felvételre váró gyermekek adatai. Nincs meg mindenkiről a pontos diagnózis, a szociális helyzet felmérése, a megfelelő környezettanulmány. így a döntés sem lehet mindig eléggé megalapozott. Dolgozatom alapja egy felmérés, amelyet a megyei tanács egészségügyi osztálya segítségével végzek. Kérdőíven bekérik a felvételre várók adatait, S az egységes anyagból föltétlenül pontosabb kép bontakozik ki. — A kérdőívek a dolgozat elkészülte után a megyei tanács egészségügyi osztályának rendelkezésére állnak? — Természetesen. Az adatokat úgynevezett kódcédulákra vezetik, s ezek alapján egyértelműbben kimutatható, hogy ki milyen mértékben szorul felvételre. A megoldás Szolnok megyében több száz gyermek szorul egészségügyi gyermekotthoni gondozásra. Közülük harmincnyolcán Debrecenben vannak, tízen hosszabb ideje a megye kórházainak gyermek- osztályain kaptak helyet, holott ott nem a gondozás a feladat. Két csecsemőotthonban kényszerűségből tizennégy fogyatékost gondoznak. Jelenlétük az egészséges cse- ’ csemők szellemi fejlődését gátolja. Százhét gyerek vár i1 még egészségügyi gyermek- otthoni elhelyezésre, és I nyolcvanhat olyan gyerekről van adat a megyei tanács illetékes oszt ályán, akiknek a < szülei egyelőre nem kértek, de bármikor jogosan kérhetik a gyermekotthoni elhelyezést. Az ország több egészségügyi gyermekotthonában összesen harmincegy fogyatékos Szolnok megyei gyereket ápolnak, tehát kevesebbet, mint amennyi helyet más megyeiek elfoglalnak a debreceni intézetben Szolnok ' megye részére elvben biztosított száztíz helyből. Az adatokból kitűnik, hogy megközelítőleg háromszáz fogyatékos gyermek elhelyezésére volna közvetlenül igény Szolnok megyében. A jelenlegi ötéves terv előkészítése során felmerült egy kétszázötven személyes megyei egészségügyi gyermekotthon építésének gondolata, de a végleges tervből ez kimaradt. Januárban viszont a me- f gyei tanács határozatot hozott arról, hogy az ötödik ötéves tervben meg kell kezdeni a gyermekotthon ki- vitele’ését. Aligha szorul toI vábbi bizonyításra, milyen II fontos, hogy ez a határozat mielőbb megvalósuljon. Bistey András I V
