Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-02 / 27. szám
1974. február 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 i művészet népszerűsítése Kép kölcsönbe A zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum baráti körének kezdeményezésére köl- csönkéotárat hoznak létre a községben- A tervek szerint egyelőre 30—40. főleg Pest megyében élő képzőművész egy-egy alkotását adják köl- csöhbe, elsősorban iskoláknak. gyári és ifjúsági művelődési kluboknak, magánszemélyeknek. Céljuk az, hogy hozzájárni innak a modern képzőművészet megismertetéséhez. A havonta 10 forint kölcsönzési díjért kiadott művek csak olyanok lehetnek, amelyeket az állami lektorátus már zsűrizett. A,baráti kör tagjai több neves képzőművésszel tárgyaltak, akik messzemenően támogatják kezdeményezésüket. Mizser Pál. Hídvégi Valéria festőművészek már el is küldték néhány alkotásukat a kölcsönképtámak, A bérbe vehető képeket, kisméretű szobrokat először májusban, a zebegényi pártházban állítják ki. s ekkor kezdődik a kölcsönzés is. Az első időszakban, tapasztalat- szerzés céljából csak Pest megvei üzemek. intézmények. iskolák kölcsönözhetnek, de később akciójukat kiterjesztik az ország egész területére. A mezőgazdasági könyvhónapra 33 mű 150 ezer példányban A pénteken kezdődött 17. mezőgazdasági könyvhónapra hat kiadó vállalat összesen 33 művet jelentetett meg több. mint 150 ezer példányban. A legtöbb könyvújdonság. szám szerint 21 mű a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg. Az Akadémiai Kiadó hat. a Műszaki Kiadó három. a Közgazdasági és Jogi, a Statisztikai, valamint a Tankönyvkiadó egy-egy könyvet adott ki. A mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv tizennyolc fejezetben a legfrissebb adatokat teszi közzé. 1 1 Mi lesz veled Pislogó Vadász? Gondolom, a városi tanács vb igazgatási osztálya végrehajtatta határozatát: karhatalommal kinyittatták azt az udvarra nyíló ajtót, amit az épület tulajdonosa beszögezett, és a Pislogó Vadász elnevezésű kocsma a környék és sok család „örömére” folytathatta Karcagon „áldásos” működését. Körülbelül egy esztendeje tart már ez a kocsmaháború az épület tulajdonosa — Földi István — és a karcagi ÁFÉSZ vezetősége között. Csaknem azóta, amióta Földiék beköltöztek örökségükbe, amit a becsüs 170 ezer forintra értékelt (tehát nem kis épületről van szó), amiért ezerforintos havi részletekben fizetik az illetéket és ami miatt azóta is siratják nyugalmukat. Az épülettel ugyanis örökölték a jó szomszédot, az ÁFÉSZ 1. számú italboltját, a Pislogó Vadászt. Mit jelent az, ha az embernek egy kocsma a szomszédja? A közmondás szerint: rossz szomszédság török átok, hát Földiéknek ebből az átokból alaposan kijutott. Bár az írásban rögzített szerződés szerint az ÁFÉSZ csak kél kocsma és egy raktárhelyiséget bérel, az ugye természetes, hogy a kedves vendégeknek a tulajdonos köteles megengedni, hogy a „szociális helyiséget” használják, és mivel az a helyiség az udvaron van, hát közös az udvar is. Ennek következtében tűmi- Ök kell napról napra részeg emberek trágár, ocsmány viselkedését, az állandó zaklatást, a nyomdafestéket nem tűrő megjegyzéseket. Hiába írtak levelet az ÁFÉSZ vezetőségének, hiába vizsgálta a KÖJÁL és kötelezte az ÁFÉSZ-t, hogy tegyen rendet a Pislogó Vadászban — sőt, egy időben éppen a borzalmas közegészségügyi viszonyok miatt kellett bezárni egy időre a kocsmát — a helyzet nem változott. Amikor a múlt év októberében Karcagon egy bizottság vizsgálta felül a vendéglátó egységeket a bizottság tagjai — a rendőrkapitányság, a KÖJÁL, a városi tanács megbízottja — jegyzőkönyvben rögzítették: az. italbolt nem felel meg a közegészségügyi követelményeknek, a hiányosságokat meg kell szüntetni. .. az egységben a vendégek leittasodnak, a kocs. ma előtt, az udvaron hangosan énekelnek, lármáznak, duhajkodnak, a környék lakóinak nyugalmát nagymértékben zavarják. Több esetben verekedés miatt volt szükség rendőri beavatkozásra. Ugyanez a bizottság több egység bezárását javasolta, Karcagon, és azok rollóhúzása után a kedves vendégek megtalálták az utat más kocsmákhoz, köztük a Pislogó Vadászhoz. Így azután a Pislogó forgalma gyorsan nőtt, Földiék helyzete pedig rohamosan tovább romlott. Amikor Földiék végképp megelégelték a helyzetet, egyszerűen beszögezték a kocsmából az udvarra vezető ajtót. „Szociális helyiség híján nem üzemelhetünk” — mondta az ÁFÉSZ és becsukta az italboltot, de panaszával nyomban a városi tanács vb igazgatási osztályáhóz fordult. Onnét ment a felszólítás Földiékhez — 5000 forint pénzbírságot ígérve, — és került sor az újabb hírek szerint a karhatalom igénybevételére a beszögezett ajtó kinyitásához. Egyet sehogyan sem értek! Ha az ÁFÉSZ-nek olyan nagyon fontos az az italbolt, miért nem veszi meg az épületet (a tulajdonos boldogan eladná, csakhogy szabaduljon abból a pokolból) és miért nem alakít ki ott egy kulturált, tiszta olcsó kisvendéglőt? A város vezetői e törekvésüket bizonyára támogatnák. De főképpen azt, ha ott egy megfelelő élelmiszer- boltot nyitnának — a környéken csak két kis bolt van —, esetleg zöldség- vagy tej boltot. Hogy az kevesebb hasznot hozna a szövetkezet konyhájára? Biztosan, de legalább egy család, egy környék nyugalomra lelne, kevesebb olyan hely lenne a városban, ahol családos apák elihatnák a munkával keresett forintjaikat. Az ÁFÉSZ elnöke azt mondja: az igazgatóság elé terjeszti a Pislogó Vadász ügyét. Döntsenek ők a sorsáról. Bízzunk abban, hogy a testület felelősséggel, körültekintéssel dönt majd — valóban a lakosság érdekében. V. V. AZ ALAGSORBA 4 Először mindenütt a • személyzet költözködött be, hogy aztán legyen, aki segítsen a hurcolkodás- nái, meg a ház rendbehozatalánál. Mindenütt házaspárokat alkalmaztak — persze gyermekteleneket —, mert egy ekkora házhoz meg a hozzája tartozó kerthez, teniszpályához. úszómedencéhez bizony nem volt elég egy ember. Még az urak megkövetelte feszített, látástól vaku- lásig tartó munka tempója, mellett is legalább kettő kellett. Egy férfi a nehéz fogdmeg- munkákhoz, meg egy nő a háza foglalatosságokhoz. Az ő otthonuk lett az a bizonyos személyzeti szoba, melynek leleményes elrendezésén az ötletektől duzzadó ifjú kultúrtanácsnok még Angliában olyannyira elcsodálkozott. Altai» az emeletre vezető. fialépcső mellől nyílt. A lépcső és a fial között így kis előszoba képződött, amely szinte légmentesen el volt zárva a halitól. A szoba különben elég tágas volt, négyszer négy négyzetméteres. Igaz, a hasznos területből vagy jó másfél négyzetméternyit elvett a lépcsőlejáró korláttal elkerített kis szigete. A lépcsőé, amely az alagsorba vezetett. Sose láttak még ilyen megoldást. Nem csoda hát, ha annyira fölkeltette az érdeklődésüket. Szinte minden házban azzal kezdték, hogy fölhajtották a tapétázott csapóajtót, fölgyújtották a villanyt, és lebotorkáltak az alagsorba. A pincét rabitzfalakkal rekeszekre osztották. Ahány ablak, annyi rekesz. Az egyik szerszámóskamra volt. a másik lomtár, a harmadik fás-, míg a negyedik szenespince. Mikor az érdeklődő személyzetiek leértek az alagsorba, dohszag és nedves pá- rájú levegő fogadta őket. Hiszen csak a tervekben volt ez alagsor. Minthogy a pa- namázók kispórólták padozatából a cementet, inkább pincének lehetett, kellett volna nevezni. Dehát egy előkelő villának nem lehet pincéje még altkor sem. ha csupasz föld van mindenütt a betonpadló helyén. Így lett aztán a pincéből: alagsor. A személyzet tagjai pedig minden házban elhatározták, hogy a lépcső aljában levő ajtót minden nap jól becsukják. és ugyanilyen gondossággal hajtják maid le (a csapóajtót is. nehogy kis szobájukba felszüremljen a dohszag és a nedvesség. Dehát annak bizony az efféle ajtók nemigen tudták útját állni. Ezért aztán szegény cselé A CSIKÓS JÓZSEF szövetkezeti ifjúsági klubban mozgalmasan telnek az esték. A fiatalok szabad programjukban sokféle játék közül választhatnak, lemezjátszó, televízió és magnó is rendelkezésükre áll. Képünkön: a lányok és az új „sztár”, a kazettás magnó Halló, Prága ! Tyl Színház ? A vonal túlsó végén: Székelj Gábor A Macskajáték Szolnokról indult el világhódító útjára, Örkény drámája a Szigligeti Színházban jelent meg először a színpadon, s most ki tudja hányadik bemutató után — az egyik külföldön legtöbbet játszott magyar dráma — újabb állomásához érkezett: Prágában is színre került. Érdekessége pedig, hogy ugynaz állítja színpadra, aki a szólnoki ősbemutatót, majd a fővárosban a Pesti Színház-beli előadást is rendezte: Székely Gábor, a Szigligeti Színház igazgatója. Ha valaki őt ezekben a napokban keresi, a válasz röviden csak eny- nyi: Prágában tartózkodik. A Tyl Színház, ahol a Macskajáték bemutatójára készülnek, a cseh főváros egyik patinás színháza. Valamikor itt játszották először Mozart, Don Jüanját és Weber, a nagy zeneszerző is volt dirigense a színháznak.' Mint nálunk, a Nemzeti kamaraszínház, a Katona, ahhoz hasonló leginkább. Itt kerestem meg telefonon a Szigligeti Színház igazgatóját. — Hogyan fogadták a szolnoki direktort? — Kedvesen, barátsággal. Különben is ők hívtak meg erre a feladatra. Látták a Macskajátékot a Pesti Színházban, s úgy döntöttek, hogy a rendezéssel engem bíznak meg. Én pedig vállaltam, szívesen. — Milyen a próbák hangulata? — Kitűnő. A színészek élvezik Örkény sajátos humorát. — Es értik is? — Ez az én dolgom, hogy megértessem velük a szerző szándékait. Hogy a komikus helyzetekben is felismerjék a darab mélyén rejlő tragédiát. — Hogyan adja át gondolatait? — Kézzel-lábbal, mutogatva, bár tolmács is segít, de szívesebben bízom magam a színház közös nyelvére, gesztikulálok, mutogatok. Mindent előre játszom. — Régi rendezéseihez ha- sonlit-e majd ez a mostani, prágai Macskajáték? — Feltétlenül, és elsősorban a szolnoki bemutatóhoz.' Már csak azért is, mert itt is általában fiatalabb színészek játsszák az idősebb figurák szerepeit. Másrészt, az itteni Orbánná sok mindenben hasonlít a szolnoki Orbánnéhóz, Hegedűs Ágneshez. — Alakítója? — Dana Medricka, igen tehetséges művész, ő játszotta egyébként — talán ez mond valamit — a világhírű prágai Kurázsi mama előátiás címszerepét. Kitűnő komikai adottságai vannak, ugyanakkor, megvan benne a tragika fensége is. — Szolnokon sok dicsére-r tét kapQtt az előadás kitűnő tempója, nagyszerű ritmusa. Prágában? Sajnos, valamivel lassúbb lesz a prágai előadás szívverése, mint a magyar előadásoké. Nyelvi okokból, a cseh nyelv mondatai kicsit hosz- szabbak. Így egyes dialógusok lelassulnak. Húsz perccel nyúlik meg időben az előadás. — Milyen várakozás előzi meg a bemutatót? — Eléggé nagy. Ami érthető, hisz a Macskajáték lassan már bejárja Európa legjelesebb színpadait, Lenin- grádtól Londonig, Másrészt egy baráti szocialista ország írójának szellemi terméke. Ez is növeli az érdeklődést. — Játszanak-e magyar darabot jelenleg Prágában? — Tudtommal nem, és a közelmúltban sem játszottak. Ez is növeli a mostani bemutató felelősségét. — Mit vár? — Bízom a Tyl Színház tehetséges gárdájában, a dráma zsenialitásában. — Viszonthallásral — Viszontlátásra! — mielőbb Szolnokon, hisz színházamban is vár a feladat, szeretnék már mielőbb otthon lenni. Egy mai magyar dráma színrevitelére készülök, de erről már majd otthon. A prágai utcákon ezekben a napokban már ott láthatók a plakátok, a Macskajáték plakátjai. Bemutató február 7-én és: Reziser Gábor Székely (Madarsko). V. M. Alba Regia napok Tizenegyedik alkalommal rendezik meg az idén Székesfehérvár hagyományos tavaszi eseménysorozatát, az, Alba Regia napokat. Kiemelkedik az a nemzetközi történész tanácskozás, amelyen tizenhat ország harmincöt tudósa számol be kutatásai eredményeiről. Több műszaki, vendéglátó- ipari tudománvos ta^á-sko- zásra is sor kerül, s megrendezik az ..A” osztályú maPvar táncba jnoksápot. A gazdag tudományos és kulturális programot sportversenyek. valamint vetélkedők egészítik ki. dek. csalt úgy magukban; vagy amikor kettesben voltak, esetleg hangejs szóval is szinte naponta elátkozták azt, aki ezt az istenverte megoldást kitalálta. A lépcsőt az alagsorba. Persze senki nem törődött az ő bajukkal. Á házak lakói — ott fönt — élték a maguk gazdag, jól berendezett életét. amely lényegében raffi- náltan kiagyalt szórakozások véget nem érő sorozatából állott. A városlakók egy ideig némi gúnnyal és éllel „Panama-dűlőnek” emlegették az újdonsült utcát. De nem sokkal később — elvégre minden csoda három napig tart — napirendre tértek a történtek fölött. Olyannyira, hogy a kis, bár ebbeliségé- ben igen féloldalas utcácska rövidesen hivatalosan is nevet kapott. A kormányzóról keresztelték el — a hivatalos rend nagyobb dicsőségére. Az elkövetkezendő évtizedben némelyik ház gazdát cserélt De csak a tulajdonos neve változott. A falai köri zajló élet ugyanaz maradt. Jöttek olyanok, akiknek másmilyen volt az ízlésük, mint az elődjeiké. Ezek kisebb változtatásokat eszközöltettek egyik-másik házon. Volt, aki a csupaszon hagyott gerendákat mázodtatta be valami élénk színre, Akadt olyan is, aki megszüntette az előkertet és helyére szökőkutat építtetett, amelyben aranyhalaik úszkáltak. De a személyzeti szobához 9enki nem nyúlt. így aztán mindenütt háborítatlanul megmaradt a lépcső is. A lépcső, amely az alagsorba vezetett. A személyzet pedig naponta végiglépkedett annak fokain. Összeszedték a szobákban fölöslegessé vált kacatokat, és lehordták a lomkamrába. Amikor beköszöntött az ( ősz, lementek fát hasogatni. ’ Púposra rakták a szenesvödröt brikettel, aztán megindultak nehéz terhükkel a szobák felé, amelyekben falba épített hatalmas cserépkályhák várták, hogy meggyújtsák bennük a tüzet. A tulajdonosokat tekintve egyáltalán nem tekinthetővé tétlennek, hogy azokban a napokban, amikor a szovjet csapatok a város alá érték, már valamennyi házban csak a személyzet tartózkodott. A Lakók közül kettőt elhurcoltak a németek, a többi pedig szedte a sátorfáját, és elindult Nyugatra. Úgyhogy a város fölszaba- dulásávaJ egvidőben a házak életében is új szakasz kezdődött) (Folytatjuk.* PAPP ZOLTÁN LÉPCSŐ
