Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-16 / 39. szám
WTl. (í%rnár í®. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nemes Dezső Jászberényben (Folytatás az 1. oldalról) kórház orvosai tói, egyúttal felhívta a figyelmüket arra, hogy kérjék és várják továbbra is a város intézményeinek, üzemeinek, szervezeteinek segítségét, hiszen így tudnak még értékesebb gyógyító munkát végezni,-9Délután Nemes DezsS nagy aktíva ülésen találkozott a megyei, járási, városi párt-, állami és tömegszerve- zeti ve/öt ökkel. Az elnökségben mellette helyet foglalt dr. Gergely István, a megyei pártbizottság első titkára, Szekeres László, a megyei pártbizottság titkára, dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, Semsei Iml-e, a városi pártbizottság első titkára, Dr. Gergely István üdvözölte Nemes Dezsőt és a nagyaktíva ülés. résztvevőit, majd Nemes Dezső időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót. Bevezetőben elmondta; rövid látogatása idején is meggyőződhetett arról, hogy Jászberény, a Jászság fővárosa dinamikusan fejlődő, hangulatos város. Üdvözölte a jelenlevőket, majd rátért a nemzetközi helyzet néhány izgalmas kérdésének ismertetésére. Tájékoztató nemzetközi kérdésekről — A harc jelenleg a békés egymás mellett élésért, * nemzetközi enyhülésért folyik — mondotta. — E küzdelem szempontjából nem közömbös, hogy a tőkés vi- :ágban jelenleg súlyos válság- jelenségek mutatkoznak. Ezek egyik formája az úgy- nevf-'-ett olajválság, amit a nagytőkés monopóliumok liaszon szerzésre használnak ki. Megzsarolják, akit lehet, olykor egymást is. Mindez szertegyűrűzik a tőkés világ- gazdaságban és növeli a bizonytalanságot. A nemzetközi osztályharcban antiimpe- rialista egységfront erőit olykor vereségek is érik, a döntő tényező azonban a békeszerető erők gyarapodása. Nemes Dezső összehasonlítást tett a legerősebb szocialista állam, a Szovjetunió és a legerősebb imperialista hatalom, az Egyesült Államok fejlődése között, majd részletesebben elemezte a chilei tragédia okait és előzményeit. A közel-keleti helyzetről szólva az előadó hangsúlyozta, hogy az erőviszonyok az arab népek javára változnak, s ez a folyamat nagyobb veszteség Izraelnek, mint az, hogy áttörték bevehetetlennek kikiáltott védővonalait a Sinai félszigeten. Az izraeli vezetőknek be kellett látniuk, hogy ha most nem egyeznek meg, öt év múlva pozícióik még kedvezőtlenebbek lesznek. Az USA-t is ez késztette a közvetítésre. A Szovjetunió álláspontja ebben a kérdésben az, hogy minden szükséges segítséget megad, de a rendezést maguknak az érder kelteknek kell megvalósítaniuk. Nemes Dezső a továbbiakban az európai biztonsági konferenciáról beszélt, majd Mindszenty fölmentését 'vnmentálta. Ez utóbbi mondta, hogy nálunk alig keltett érdeklődést. Nyugaton azonban annál inkább. Növelte a zavart a reakció táborában, egyes körökben a pápa döntése tiltakozást is keltett. Mindszenty személye már nyugati körök számára is teher volt, ezért került sor a fölmentésére. írásban több mint húsz kérdést juttattak, el a résztvevők Nemes Dezsőnek, aki válaszaiban többek között Brezsnyev kubai látogatásáról, a kínai helyzetről, .a Vietnami Demokratikus Köztársaságban folyó újjá munkáról és az indokínai helyzet további alakulásáról, az energiaválságról beszélt Néhány kérdés a tájékoztató témájától függetlenül belpolitikai életünk jelenségeire vonatkozott E kérdések a kispolgáriság elleni harcról, a gazdaságban, s ennek következtében olykor a politikában is megmutatkozó lazulásokról szóltak. Nemes Dezső hangsúlyozta, hogy a káros jelenségek ellen ott kell felvenni a harcot, ahol megmutatkoznak. Nem elegendő központi intézkedéseket sürgetni, ki-ki a saját területén tud leghatékonyabban küzdeni a szocialista rendszertől idegen tendenciák ellen. Az aktívaülés dr. Gergely István zárszavával ért véget. Nemes Dezső ezután látogatást tett a tanítóképző intézetben, ahol Andrási Béla igazgató tájékoztatta az ott folyó oktató- és tudományos kutató munkáról, majd búcsúzás előtt a vendégek meg tekintették az intézetet Bistey András Tiszaföldvári munkaerőgondok (Tudósítónktól) A nagyközségben TI 00 a munkaképes korú emberek száma. Közülük helyben dolgozik 3238, a helyi ipar 613 embert foglalkoztat a mező- gazdaság: 1889-et, a többiek különböző szektorokban helyezkedtek el. Más helységekben, — elsősorban Martfűn — 2192-en vállaltak munkát. A munkaviszonnyal nem rendelkezők száma mintegy 1600. Hazánkban meglehetősen kevés már a munkaerőtartalék, ugyanakkor Tisza- földváron munkaerő-fölösleg van. Valóban így van ez, vagy munkalehetőség hiányában nem állhatnak munkába a tiszaföldvárlak? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a nagyközségi tanács elnökétől, Sebestyén FerenctőL — A nagyközség tanácsa megvitatta a munkaerőhelyzetet. Mi volt a testület megállapítása a munkaerőgondokkal kapcsolatban? — Valóban magas Tisza- földváron a munkaviszonynyal nem rendelkezők száma. Ez indokolta, hogy foglalkozzunk gondjaikkal. De az is igaz, hogy éles ellentét van a nem dolgozók száma és a munkára jelentkezők száma között. Mintegy 140 helybeli jelentkezett aki; dolgozni szeretne, a munkaerő-nyilvántartónál. A jelenleg munkaviszonnyal nem rendelkezők egy része előzőleg már dolgozott, de különböző okok miatt otthagyta munkahelyét. Megközelítően 400 azoknak a száma, akik iskolai tanulmányokat folytatnak. Felmérésünk szerint 300-an vannak, akik valami miatt nem tudnak, illetve nem is kívánnak elhelyezkedni. Így a tényleges munkaerő-felesleg ' 850. Természetesen ezek a lakosok sem akarnak mindannyian munkát vállalni. Körülbelül 400- an a háztáji gazdaságukban tevékenykednek, ezzel Is növelve a családi jövedelmet, a másik részük bedolgozó. Így a munkát keresők száma 400—450. — Milyen réteget foglal magában a fenti szám? — Elsősorban asszonyokat és lányokat, valamint fiatalkorúakat. Az asszonyok esetében két ok is nehezíti a munkába állást. Egyrészt a még mindig meglévő helytelen szemlélet; az asszonyoknak otthon van a helyük. A másik ok már kevésbé szubjektív. A nagyközségi tanács bővítette ugyan az óvodai helyek számát, de még így is 100 kérelmezőt el kellett utasítani. A fiatalasszonyok pedig csak akkor tudnak dolgozni, ha gyermekeiket felveszik az óvodába. — Milyen ' munkahelyek adódnak a nők számára? — Azoknak, akiknek föltétlenül szükségük van a plusz jövedelemre, bármikor módjuk van Martfűn elhelyezkedni. A gyárban igen sok a nők számára is alkalmas munkakör. Azok viszont, akik helyben tudnak csak munkát vállalni, elsősorban az ipari szövetkezetekben nyílik erre lehetőség. • • • Eddig a beszélgetés, amelyhez csak annyit kívánunk hozzátenni, hogy mindenképpen szólni kellett ezekről a kérdésekről. Sok volt a nagyközségben a fölösleges találgatás, a tájékoztatás hiányából fakadó félreértés. Az elhelyezkedni akarók száma nem olyan magas, mint ahogy azt a statisztika alapján gondolni lehetne. Imre László Tele7on'iőzpon!o!cat gyártanak Kunhegyesen A budapesti Híradástechnikai Gyár Kunhegyesre telepített gyáregységében 1974- ben megnövekedett létszámmal, 400 dolgozóval kezdték meg a telefontechnikai eszközök gyártását A korszerű Üzemben részmunkaként a telefonközpontok kábelezési munkáit végzik. Kiemelt feladatként az idén hozzáláttak a Crosbar rendszerű, táv- kapcsolású telefonközpontok tartozékainak a gyártásához, A fővárosból kitelepített fiatal üzem életében az idén jelentős átalakulás történik, megkezdik az önálló termelésre való folyamatos áttérést Tízéves program alapján új üzemrészeket építenek. fejlesztik a technológiai berendezést és lehetővé témák, hogy a legmodernebb saját maga állítsa elő., Az űj végrehajtott fejlesztés után termelési feltétel megterem- már ezer munkást foelalkoz- téséhez a budapesti anya- tató jelentős üzem lesz a üzemből további átköítözé- BRG kunhegyes! gyáregy- A> Ittfrte Kg* Dr. Schultheisz Emil az új egészségügyi miniszter Ösztönző munkavédelmi program A Nehézipari Minisztérium és a vegyipari dolgozók szak- szerevezetének közös munkavédelmi programja eredményesen ösztönzi a vállalatokat a balesetek megelőzésére, elkerülésére. A szakszervezet társadalmi aktíváinak intézkedései alapján a különböző ipari megbetegedések és porártalmak megelőzésére kialakították a pvc granulátum zárt rendszerét, s most korszerűsítik a pvc-por szállítását és tárolását is. Szükség esetén a szakszervezet intézkedett azoknak az üzemrészeknek a leállításáról, amelyek nem felelnek meg a biztonságtechnikai követelményeknek. A baleseti statisztika szerint lényegesen csökkent a halálos balesetek száma. így tavaly alig egyharmada any- nyi ember vesztette életét üzemi balesetnél, mint 1970- ben. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Szabó Zoltán egészségügyi minisztert saját kérésére — érdemei elismerése mellett — miniszteri tisztségéből felmentette és dr. Schultheisz Emilt egészségügyi miniszterré megválasztotta. Az Elnöki Tanács dr. Szg.- bó Zoltánnak, kiemelkedő munkássága elismeréseként, 60. születésnapja és nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Lo- spnezi Pál, az Ein ölei Tanács elnöke adta át Az Elnöki Tanács dr. Schultheisz Emilt felmentette az egészségügyi minisztériumi államtitkári tisztségéből és dr. Zsögön Évát egészségügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tegnap Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács -elnöke előtt letette a hivatali esküt. A kitüntetés átadásánál, valamint az eskütételen jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese és Cseterkí Lajos, az Elnöki Tanács titkára. Dr. Schultheisz Emil 1923-ban született Budapesten. Gimnáziumi tanulmányainak elvégzése után a kolozsvári egyetem bölcsészkarán, ezt követően a debreceni, majd a budapesti egyelem orvosi karán folytatta tanulmányait. Orvosi diplomáját Budapesten szerezte meg. 1950-től különböző fővárosi közkórházakban dolgozott. 1954-ben lett belgyógyász szakorvos. 1960-tól a Központi Állami Kórházban osztályvezető főorvosként, később igazgatóhelyettesként, majd 1970-tól mint igazgató tevékenykedett. 1972. június 1-én a kormány egészségügyi miniszterhelyettessé nevezte ki. Hamarosan a miniszter első helyettese, majd egészség- ügyi minisztériumi államtitkár lett. A múlt év végéig a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum főigazgatói tisztjét is betöltötte. Dr. Schultheisz Emil számos hazai és külföldi tudományos orvosi társaság tagja. Eddig egy könyve és több mint - 100 tudományos tanulmánya jelent meg. SZOT,ÍVOK MEGYE FEJlgPÉSE (1) Egy esztendő a statisztika tükrében A negyedik ötéves terv időszakából három év telt el. Az eredmények alapján megállapítható, hogy — az ipari termelés növekedésének kivételével — a megyei terv időarányos része megvalósult. A következőkben Szolnok megye gazdasági-társadalmi fejlődésének főbb jellemzőit foglaljuk össze. Beruházás’ építés A IV. ötéves terv első három évében huszonhat — egyenként huszonötmillió forintot meghaladó értékű — beruházást helyeztek üzembe, ezeknek tényleges költsé- vetési értéke több mint 1,8 milliárd forint volt. A beruházások kivitelezésében számottevő határidő-eltolódás nem történt: ugyanakkor néhány létesítménynél a tervezett költségelőirányzatot jelentősen túllépték. A tanácsok beruházásokra 1973-ban jóval nagyobb ösz- szeget fordítottak az előző évinél. Kedvezőtlen, hogy ez főként a folyamatban lévő beruházások volumenét gyarapította. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknél ellenkező tendencia érvényesült. Az üzembe helyezett beruházások értéke 1972-höz képest harminc százalékkal nőtt; a beruházások pénzügyi ráfordításai négy százalékkal csökkentek. A mezőgazdasági termelés fokozódó iparosítására utal, hogy a gépberuházási arány az előző évihez mérten tizenhét százalékkal növekedett. Az építőipar termelése 1973-ban összehasonlító áron számítva 4,3 százalékkal bővült A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat a szocialista szektor átlagánál valamivel mérsékeltebben (3,7 százalékkal) növelte a saját építési-szerelési munkáinak értékét. Az építőipari ágazatban a termelés növekedését az élőmunka termelékenységének nagyobb mértékű emelkedése kísérte. Am ipari termeié* A szocialista Ipar termelése 5,6 százalékkal nőtt az országos hét százalékkal szemben. Ezen belül az állami Iparé két százalékkal elmaradt az országos átlagtól és csupán a szövetkezeti Ipar termelése növekedett az országosnál valamivel nagyobb mértékben (11 százalékkal). Kedvezőtlen jelenség, hogy az országosnál dinamikusabb létszámemelkedés a szocialista iparban az átlagosnál mérsékeltebb termelésül ver kedéssel párosult. Emiatt a termelés növekedéséből a termelékenység emelésével fedezett hányad megyénkben csupán 13 százalék az országos 81 százalékkal szemben. Az ipari termelés hatékonyságának javulása tehát elmaradt az előirányzattól. A megyei ipar termelésének termelékenységének növekedési üteme 1973-ban nem érte el az alföldi megyékét sem, ezzel szemben a foglalkoztatás bővülése nálunk volt a legjelentősebb. így a termelékenységi mutatók 1973. évi növekedési üteme is elmaradt az előző évek átlagától. Különösen kedvezőtlen volt a helyzet az állami iparhan, ahol az egy foglalkoztatottra és az egy munkásra jutó termelés csökkent. A tanácsi könnyűiparban volt a legnagyobb a termelékenység visz- szaesése, de lényeges csökkenés következett be a minisztériumi nehéziparban is. A termelékenység csupán a szövetkezeti iparban fokozódott jelentősebben. Az ipar termelési szerkezetének javítását, a hatékonyság növelését eredményesen szolgálják a központi fejlesztési programok (közúti jármű-, petrolkémiai program, textilipari rekonstrukció, alumíniumipari fejlesztés, stb.) A megye ipara nem kapcsolódhatott be egyetlen kijelölt programba se. Feltehetően ez is befolyásolja azt, hogy a termelés, hatékonyság növekedése lassú. , Gyors fejlődé* a mezőgazdaságban A mezőgazdaság termelésének növekedése összességében messze meghaladta a tervezett előirányzatokat. Az országos és a megyei tervek Is 1970-1975 között a bruttó termelési t érték mintegy 15 százalékos emelkeö-^vel számoltak, amit már 1973- ban túlteljesített a megye mezőgazdasága. A gyors ütemű növekedés forrása a növénytermesztés, amelynek bruttó termelési értéke 1972-ben 31 százalékkal volt magasabb az 1970 évinél, miközben az állatteá nyésztésé alig változott. Ennek eredményeként a két fő mezőgazdasági • ágazat aránya 51:49-ről 58:42 százalékra tolódott el 1970 és 1972 között a növénytermesztés javára. Az állattenyésztésnek — a tervekben előirányzott — gyorsabb ütemű növekedése ezideig nem következett be. A növénytermesztés javuló eredményességét tükrözi, hogy a megye nagyüzemi gazdaságai által előállított silókukorica mennyisége 1970-hez mérten megkétszereződött, az árpáé, a rizsé, a kukoricáé másfélszeresére nőtt, a búzáé pedig 87 százalékkal magasabb. A munkaigényes kultúrák, tehát a zöldség és a gyümölcs termelése viszont nem a tervnek megfelelően alakúi. A zöldségfélék vetésterülete 1966 és 1973 között a felére csökkent, a folyamat azonban 1973-ban lelassult A vetésterület mérséklődése nem járt együtt a szántóföldi növényekéhez hasonló hektáronkénti hozam növekedésével; így a lakosság növekvő igényeinek kielégítése egyre nagyobb gondot okoz. * Állattenyésztés Az állattartást továbbra is a kisüzemi állomány szűkülése jellemzi: ugyanakkor a nagyüzemi gazdaságokban fellendülőben van az állattenyésztés. A kormányprogram a gazdasági ösztönzők hatására a tsz-ek és az állami gazdaságok állománya 4—4 százalékkal nőtt de a háztáji gazdaságokban az előző éveknél sokkal erőtelesebb (14 százalékos) az allat- létszám csökkenése. A sertéstartásra az jellemző, hogy a száj- és körömfájás okozta veszteségeket a vártnál sokkal hamarabb kiheverték az üzemek; az állami gazdaságokban erőteljes a növekedés, de a termelőszövetkezetekben egy százalékkal nagyobb az év végi állomány. Az elmúlt gazdasági év jó eredményei 1974. alapján számottevően nőnek a mezőgazdasági beruházásokra rendelkezésre álló pénzeszközök. Ezek célszerű, hatékony fel- használása döntő mértékben befolyásolja a következő évek gazdasági fejlődését Rózsa Tamásné KSH Szolnok megyei igazgatóság»
