Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP * 7 mi. február If. Országos offenzíva az alkoholizmus ellen Hajdú megyében kocsmákat zárattak be — Társadalmi őrjáratok a fővárosban — Szabolcsiak az ingázókért Számszerű adatok még nem állnak rendelkezésre a múlt esztendőről, de az al­koholizmus elleni országos bizottság legutóbbi ülésén megállapította. hogy 1913-ban a felvi­lágosító, nevelő, propa­ganda munka nem hozta meg a várt eredményt. — Alapvető fontosságú a megelőzés, tehát az időbeni közbelépés akár a családon belül, akár a munkahelyen — hangsúlyozták az országos bizottság illetékesei. Elmondották az országos bizottságnál, hogy a fővá­rosban és vidéken egyaránt értékes kezdepiényezéseket valósítanak meg a területi társadalmi bizottságok. Bu­dapesten a XIII. kerületben társadalmi őrjáratokat szer­veztek, céljuk: megakadá­lyozni a részegek és a fia­talkorúak kiszolgálását sze­szes itallal. A Magyar Vö­röskereszt budapesti szerve­Békés megyében főként a gyógyult alkoholisták utó­gondozásában. rehabilitáció­jában. a társadalomba tör­ténő újbóli beilleszkedésük segítésében értek el figye­lemre méltó eredményt. Ugyancsak jó példát mu­tat a gyógykezelésben ré­szesültek utógondozásának megszervezésében Fejér me­gye. A Hajdú-Bihar megyei Tanács kereskedelmi osztá­lya programot készített a szeszes italok árusításával kapcsolatos rendeletek vég­rehajtásának fokozottabb el­lenőrzésére. Intézkedtek a rosszhírfi talponállók meg­szüntetéséről, illetve átalakí­tásáról. egyidejűleg szesz­mentes ifjúsági szórakozó­helyek létesítéséről. Szolnok megyében hónapokon át tar­tó példás intézkedéssorozat­tal tettek rendet, a kulturált vendéglátásnak meg nem felelő kocsmákat, büféket bezáratták. Szabolcsban kü­lön foglalkoztak a megye mintegy 30 ezer ingázójá­nak helyzetével, s intézked­tek a munkásvonatok kultu­ráltabbá / tételére. Vas megyében a KISZ szervezetek több helyen létesítettek szeszmentes klubot. Újszerű kezdeményezése a megyének „Az alkohol a vádlottak padján” című, filmvetítéssel egybekötött, mintegy kétórás színházi előadás. A siker hírére más megyék is felkérték a köz­reműködőket az előadás bemutatására. KÖZPONTI TÁMOGATÁS Tanácselnökök értekezlete Szolnokon Tegnap délelőtt a megyei tanács székházánab nagy­termében értekezlet volt. me­lyen a községi, nagyközségi tanácsok elnökei, vb-titká- rai, a járási hivatalok elnö­kei vettek részt. Az értekez­letet Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese nyi­totta meg. A tanács nevé­ben köszönetét mondott a résztvevőknek az 1971-ben életbe lépett tanácstörvény végrehajtásáért Végzett munkájukért. Dr. Soós István, a megyei tanács elnökének általános helyettese tartott vitaindító referátumot a tanácstörvény végrehajtásának helyzetéről, majd a további feladatokat ismertette. A vitában több tanácsi vezető kért szót zete fokozatosan minden kerületben megszervezi az őrjáratokat. Erre a célra ki­képzett aktivisták, társa­dalmi ellenőrök és rendőrök 800 millió forint környezetvédelmi beruházásokra A Tiszamentí Vegyiművek gózelnyelető berendezést épít részvételével. Iskolai KRESZ okíaías Dupla óraszámmal Szombathelyen a közleke­dési balesetek megelőzése, csökkentése érdekében peda­gógusokból önkéntes közle­kedési rendőrcsoportot hoz­tak létre. Rendelet írja elő, hogy az általános iskolák hatodik és hetedik osztá­lyaiban évi hat órában kell a KRESZT oktatni. Ebből bárom az elméleti, három a gyakorlati é-a a városi ta­nács művelődési osztálya ezt az időt kevésnek találta. És kezdeményezésére — a pe­dagógus önkéntes rendőrök segítségévei — a KRE-SZ- oktatás idejét megkettőzték: hat elméleti és hat gyakor­lati órán foglalkoznak a közlekedési ismeretekkel. Ma már minden szombathe­lyi általános iskolában dol­goznak gépiárműYezetői jo­gosítvánnyal is rendelkező pedagógus önkéntes rend­őrök. Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium az ér­dekéit tárcákkal egyetértés­ben az országos levegőtisz­taság-védelmi alapból kép­zett központi eszközökből támogatja a levegő szennye­ződését megszüntető beru­házásokat. Pályázatban hív­ják fel a vállalatokat a tá­mogatás elnyerésére. Fontos feltétel Az első pályázat — ame­lyet tavaly hirdettek meg — már kézzelfogható ered­ményeket hozott: Összesen 40' levegőtisztaság-védelmi beruházáshoz 125 millió fo­rint támogatást adtak a központi, valamint Budapest és négy megye — Veszprém, Komárom, Borsod, Baranya — területi alapjából, amely az 1971—1972. évben képző­dött a levegőt szennyező vállalatok íisztaságvédelmi járulékainak befizetéséből. A pályázat elfogadásának azonban egyik fontos felté­tele. hogy a vállalatok ma­guk is jelen**- pénzeszkö­zökkel. saiát erővel járulja­nak hozzá a levegő szeny- nyeződését csökkentő beru­házások megvalósításához. A pályázat útján támoga­' tott legnagyobb beruházás az a 107 millió forint érté­kű kohógáz-ttsztító berende­zés, amelyet az Ózdi Kohá­szati Üzemekben építenek fel, s a központilag kapott összegnek négyszeresét köl­tik e fontos létesítményre. Budapesten 14 vállalat és intézmény kapott segítséget főként olyan fűtőberendezé­sek építéséhez, amelyekkel az erős szennyeződést okozó széntüzelést váltják feL ÉVM pályázat A . vegyipar helyenként különféle gázzal szennyezi a levegőt. Egy ilyen veszé­lyes szennyezőforrást: szün­tet meg a szolnoki Tisza- menti Vegyiművek egy fluorgáz elnyelető berende­zés építésével, s e beruhá­zás teljes költségeinek 50 százalékát kapta köznr>r.+i eszközökből. A központi tá­mogatási alap mintegy 800 millió forint. Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium most közleményt adott ki, amelyben meghatározta a támogatásban részesíthető levegőtisztaság-védelmi be­ruházások körét, a náiváz benyújtásának módját, a ugyanakkor újabb pályáza­tot hirdetett. A közlemény szerint előnyben részesítik az elbírálásnál azpkait a pá­lyázatokat. amelyek a leg­súlyosabb szennyezett terü­leten csökkentik jelentősen a szennyeződést. Kedvező— ítélik meg a rövid idő alatt megvalósítható, s a népgaz­daságnak és a vállalatnak egyaránt gazdaságos beruhá­zásokat. A támogatás érté­ke elérheti a beruházási költség ötven százalékát, de általában azokat a kezdemé­nyezéseket részesítik előny­ben, amelyeknél a vállalat saját hozzájárulása jóval nagyobb, mint a kért köz­ponti támogatás. A batáridő A pályázatokat az érde­kelt üzem szerint területi­leg illetékes megyei — fő­városi — tanács építési fel­adatokat ellátó szakigazga­tási szervének kell benyúj­tani, legkésőbb augusztus 31-ig. A tanácsok vélemé­nye alapján az Építésüavi és Városfejlesztési Miniszté­rium bírálja el a pályázati anyagokat, s az eredmény, ről legkésőbb 1975. március 31-ig értesíti az érdekelte­ket. j hatodik lakodalomba hívták meg Szerény­falvi Zsigmondot, amióta a szövetkezet jogta­nácsosa. S ezen az esküvői vacsorán is olyan energikus szónoklattal üdvözölte a fia­tal párt, mint három éve, amikor jogtanácsos lett a szö­vetkezetben, s először hívták lakziba. — Kedves ifjú pár! Szívem teljes melegével kívánok sok boldogságot. Kísérje egész életeteket a szerencse, és mi­nél kevesebb bánat, szomo­rúság érjen benneteket. Én ugyan ajándékot nem tudtam hozni, riiivel szegény bojtár ■v agyok, de ünnepélyesen ki­jelentem. hogy válópereteket díjmentesen intézem el! Mondani akart még vala­mit, de szavait fergeteges taps szakította félbe, ezért jobbnak látta, ha most már csak poharát emeli fel, és üríti ki az ifjú pár egészsé­gére. Bármit mondana még, ilyen hatást úgy sem érne el. Márpedig nem mindegy, hogy a násznép miképpen emlék­szik rá. Mert vannak vagy kétszázan. A megelőző öt es­küvőn se igen voltak keve­sebben. így aztán nagviával. anraiá.val eevütt legalább ezer emberben keltett jó be­nyomást. Bár Szerényfalvi Zsigmond nem volt teljesen meggyő­ződve arról, hogy lakodalmi nyilatkozatának melyik része váltotta ki a násznépből a fergeteges tapsot, mégis az okozati összefüggések mérle­gelése arra a megállapításra vezette, hogy a válóper díj­mentes intézésének ígérete a nagy siker nyitja. Hiszen sok házasságbontóperről értesül; bármilyen nagy szerelem lo­bog az ifjú párban, előbb- utóbb náluk is bekövetkez­het olyan állapot, amikor ki­derül, hogy sikertelen volt a párválasztás. Azért verte oly’ sokáig össze tenyerét a nász­nép. Egyébként ő is elvált egyszer, s a második asszony­nyal nem is kötött házassá­got, hanem élettársként él­nek együtt. Ez ugyanis sem­mi komplikációt nem okoz, ha netán mégis elhidegülné- nek egymástól. Egyszerű költözködés lenne az egész. Csak a gyerek bonyolíthatná az ügyet, de náluk az nem lesz. A három év folyamán há­zasságot kötött ifjak közt be­szédtárgya lett a jogtanácsos ígérete. Valahányszor össze­találkoztak, legelsőnek ezt kérdezte val amelyikük: ..Megkaptátok már a jogtaná­csos nászajándékát?” „Még nem” — yálassolták a kérde­zettek, majd a viszontkérdés következett: „És ti?” „Mi sem” — hangzott a felelet. Olyanformán, mint amikor az emberek jó egészséget kí­vánnak egymásnak. Csak az­után tört ki a kacagás a fia­talokból. Vidáman tanakod­tak, hogy miféle észjárású le­het ez a Szerényfalvi Zsig- mond, aki olyan peckesen jár, mintha sose nézne a lá­ba elé. S gömbölyű vörös ar­ca olyan hidegen mered a semmibe, mint téli fagyban a telihold. Talán olyan mesz- szire is van tőlük, mint a Hold a Földtől, csak teste jár-kel itt köztük. Mert ho­gyan is juthat eszébe, hogy a lakodalomban felajánlja a válóper intézését? És milyen energikus szavakakl! Furcsa ürge. Nos, a hatodik lakodalmas párnak az esküvő után jó félévvel eszébe jutott: kipró­bálják Szerényfalvi Zsigmon­dot, megtartja-e a szavát? S előadták neki. hogy közös megegyezés a'aoián be akar­ják adni a házassági bontó­pert. — Nem gondoltam, hogy ilyen hamar — merevedett meg még jobban holdképe. — A többiek még nem jelent­keztek, pedig azok hamarabb esküdtek. Ügy látszik, most hátulról kezdődik a sor. Ezután Szerényfalvi Zsig- mond meghallgatta az ifjú házasokat, felvette a tényál­lást, majd megszövegezte a bontóper iránti kérelmet. — És csakugayn nem kell fizetnünk? — kérdezte a fia­talasszony, miután Szerény­falvi Zsigmond elkészült a kérelemmel. — Szavamat adtam a lako­dalomban — húzta ki még jobban peckes nyakát a jog­tanácsos. — Mi is a szavunkat adtuk ■— szólt ismét a fiatalasszony —, hogy hűek leszünk egy­máshoz. Ezután kibuggyant az ifjú párból a nevetés, meg hogy csak kíváncsiságból mentek el Szerényfalvi Zsigmond- hoz. Azzal kifordultak az aj­tón és szaladtak a többi ifjú párhoz, akik az ebédlőben várták őket, hogy ugyan mit szólt az ürge. S kis idő múl­va majdnem szétvetette az ebédlőt a fergeteges kacagás. j jogtanácsos széttépte /■1 a házasságbon tő ké­relmet, s bedobta a papírkosárba. Aztán golyós- tollával kopogott egy ideie az íróasztalon, miközben ar ra gondolt, bolond lesz más­kor ígérni, ha ilyen komoly ügyből játékot űznek. Cserei Pál FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL . A MŰVÉSZTELEPEN A „szabályellenesen” korai tavasz a szolnoki Művészte­lepre is beköszöntött. A parknak is beillő kert bokrai, fái kö­zött egyre több lakó gyűjt erőt egy kis sétával. S amikor a sétányok elnéptelenednek, bent, a műtermekben tovább folyik az alkotómunka. Ez a szín jó lesz? — Meggyes László és Fazekas Magda „kon­zultál3. Gácsi Mihály: Sok időm nincs, mert az önálló budapesti kiál­lításomra készülök. Megnyitó május 30 án, a Csók Galériában !l )kros László N-®;! " "sir készül ahol — festő létére — pla­ketteket is kiállít I. Zs. Fotók; Nagy Zsolt t A JOGTANÁCSOS NÁSZAJÁNDÉKA

Next

/
Thumbnails
Contents