Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-14 / 37. szám
1974, február 14, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 OTTHON AZ ISKOLÁBAN. A kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium diákjai nemrég foglalták el új ifjúsági klubjukat Múzeumi számvetés Bronzkori kard és acélszalagos magnetofon Tízmillió látogató a kiállításokon „Színházi táncod középiskola Pécsett Várakozáson felüli érdeklődést keltett a Pécsett induló „színházi táncos” középiskola, amelyre négyszáz általános iskolát most végző fiatal jelentkezett az ország minden tájáról. A pécsi balett tagjai a leendő „szaktanárok” előtt ezekben a napokban bizonyítják ráter- ’mettségüket a jelöltek. A kétlépcsős alkalmassági vizsga alapján dől el, ki lesz az a huszonöt fiú és leány, aki a pécsi' Művészéti Szakközépiskola „színházi táncos” tagozatának növendékei közé tartozik az új tanévtől. A jászberényi Palotássy János Állami Zeneiskola igazgatójával, Papp Lászlóval intézetük munkájáról beszélgettünk. — Zeneiskolánkban az 1973—74-es tanévben négy- százötvennyolcan tanulnak, kihelyezett tagozatunk van Jászárokszálláson ahol ötvenegyen tanulnak hangszeres zenét. Diákjainkat háromféle csoportosításban tartjuk számon; az elsőben a rendkívüli tehetségű gyerekeket, a másodikban azokat akiket a zenei pályára készítünk fel, és a harmadikban olyan tanulókat, akiket „csupán” a zene szeretetére nevelünk. Hosszú időbe telik amíg megbízhatóan eldönthető, hogy egy-egy gyerek mennyire tehetséges, mire képes. Ezért már óvodás korukban „elvisszük” a gyerekekhez a zenét. Jászberényben két évvel ezelőtt a város négy óvodájában kísérleti jelleggel bevezettük a zeneoktatást. — Vajon az óvodáskorú gyerek megérti a zenepedagógust? Ezerötszáz kiállításon közel tízmillió látogatót fogadtak hazánk múzeumai, illetve muzeális közgyűjteményei az elmúlt 1973-as évben, — tájékoztatta tegnap Budapesten a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztálya a sajtó képviselőit. A múzeumok hálózata hat új létesítménnyel 'bővült. Megnyílt * budapesti Textilipari, a nagykereki Hajdú és a borsodnádasdi Helytörténeti Múzeum, valamint három emlékkiállítás: Szalkszentmártonban, Nagy- cenken és Badacsonyban. — Nem várjuk és nem is engedjük, hogy a gyerek a tanárát utánozza. Módszerünk, hogy a pedagógus, a gyerek „produkcióiból” ösz- szegyűjtse és kivegye a jót, azt begyakoroltatja, állandósítja, készségszintre emeli. Módszerünk bevált. Az eddig dörmögő kis óvodások felszabadultan tisztán énekelnek. Az elmúlt két év alatt közülük vettek fel legtöbbet a zenei általános iskolába, és őket várjuk rriajd a zeneiskolába. Másik felbecsülhetetlen eredménye az óvodai zeneoktatásnak, hogy színesíti a foglalkozásokat, tartalmasabbá teszi az óvodai ünnepségeket. — Mik a további terveik? — Mint említettem két évvel ezelőtt kísérleti jelleggel és négy óvodában hatvanegy gyerekkel kezdtük el a zeneoktatást. Pyz elért eredmények arra ösztönöznek, hogy a következő tanévben, a váT ros valamennyi óvodájában az említett módszerekkel tanítsuk a zenét. I. A. A megyék népművészeti bemutatója volt a legnépszerűbb fővárosi kiállítás, — míg vidéken a szentendrei, az esztergomi és a tihanyi tárlatokat látogatták a legtöbben. Sikeres évet zártak megyénk múzeumai 'is, a Szolnoki Galériában például több ezren fordultak meg. A múzeumok egy év alatt majd kétszázezer, főleg képzőművészeti és néprajzi tárgyakkal gazdagodtak. — A Nemzeti Múzeum birtokába került egy késő bronzkori kard és jónéhány Barabás Miklós vízrajz, a Néprajzi Múzeum teljes kovács- és kádárműhelyt vásárolt, míg a közelmúltban alakult Mű- szoki Múzeum legértékesebb lelete egy 1933-as acélszalagos magnetofon Párizsból. A szolnoki Damjanich János Múzeum legújabban Zádor István műveivel büszkélkedhet. A múzeumok idei programja rendkívül gazdag. Üj múzeum nyílik Nyíregyházán, és hosszabb szünet után újra fogadja az érdeklődőket a miskolci Hermann Ottó. valamint a pécsi Zsolnai Múzeum. A hazai kiállítások közül érdeklődésre tarthat számot a Szépművészeti Múzeumban Kondor Béla tárlata, továbbá a Természettudományi Múzeum „A föld és az élet fejlődése” című összeállítása, melyet elsősorban középiskolásoknak ajánlanak. A szolnoki Művésztelep Szentendrén mutatkozik be. Több külföldi kiállítás budapesti bemutatóját tervezik, így a berlini Állami Múzeum egyintomi gyűjteményét, a tunéziai mozaikokat és két szovjet tárlat anyagát is láthatjuk majd. Magyar kiállítás szerepel Hollandiában, Bleeiumban, Franciaországban, Csehszlovákiában. NDK-ban. Bulgáriában és Törökországban. H. D. Az óvodai zeneoktatás Jászberényben LÉPCSŐ AZ ALAGSORBA A férfit nem lepte • meg a kérdés. Nyugodtan nézett vissza rá, úgy felelt: — Igen. — Szívesen segítek — nyo- makodott hozzá kissé közelebb Czékusné. aki épp őst volt abban a korban, amikor a lassan búcsúzkodáshoz készülő asszonyság az átlag fölé emeli va.amennyi időre a másik nem iránti érdeklődést. — Doktor Blau Henrik fő orvosékat. — Ó, tetszik tudni, mi nem régen lakunk ezen a környéken. De a főorvos úrra még ón is jól emlékszem. Egészen kislány voltam, amikor édesanyám elvitt hozzá, mert nagyon fájt a fülem. Meg Is gyógyította úgy. hogy azóta egvszer sem fáit. — Igen — helyeselt a férfi. —. Valóban kiváló orvos volt. Es tényleg nem tud róla semmit? — Hát csak azt, hogy még ffiegyvennégyben elhurcolták » németek, — Igen. erről én is hallottam. És nem tért vissza később? — A házba egyáltalán nem. De úgy tudom, a városba sem. — Akkor bizonyára elpusztult — vetette közbe a férfi. — Szegény. — Talán a rokona volt? — Ügy is mondhatni... De ezt hosszú lenne elmesélni. Czékusnét valósággal felbátorította az újdonsült ismerősből áradó markáns férfiasság. — Jaj. milyen udvariatlan vagyok, látja ... Bizonyára messzi útról tetszett jönni... És én még be se hívtam ... Itt lakunk mi, is. néhány lépésnyire ... Ott, abban a más'k villában ... A férfi kissé szabadkozott de Czékusné els'klott a gyönge tiltakozás ténye fölött, és karjánál megragadva valósággal vonszolni kezdte a férfit Gedeonék egykori rezidenciája. a jelenlegi ház- felügyelői lakás felé. Méa fekoiót ;g főzött maid bort és szódét vett elő a hűtőszekrényből. A férfi elmesélte, hogy valóban távoli rokona volt dr. Blau Henriknek, akire mint leemgieehb jótevőiére emlékezik v'ssza. Egy ízben ue---'-^is e?v rendkívül nehéz és usvano’van gyors műtéttel megmentette az életét. Egvszer pedig, amikor nagyon nehéz anvagi helyzetbe került egy becsületbeli adósság miatt, mielőtt pisztolyt lett volna kénytelen venni a kezébe, hogy végezzen magával. a főorvos egv gaval- léros kölcsönnel — amit később soha nem engedett megadni — kihúzta a bajból. Czékusnét elérz“kenvítette a romantikus történet. Bi- tosan kártvoadéijciig lehetett — gondolta, és egvre fokozódó csodálattal bámult fel a férfire. — Hadnagy voltam. — Néhány héttel azelőtt ütöttek tisztté a Ludovika Akadémia udvarán — folytatta. írtam A kSzoktatás korszerűsítése Az első lépéseket tették me« As országgyűlés kulturális bizottságának ülése Dr. Ortutay Gyula elnökletével tegnap a Parlamentben ülést tartott az ország- gyűlés kulturális bizottsága. A képviselők az állami oktatás helyzetérő I és fejlesztésének felad;...il- ról szóló párthatározat végrehajtását elemezték, Dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes tájékoztatójában aláhúzta: a közoktatás korszerűsítése hosszú, több esztendőt igénylő feladat, s az illetékesek — a párthatározat nyomán — még csak az első lépéseket tették meg. Fontos szakasz ért véget a felsőoktatási intézményhálózat korszerűsítési munkálátaiban, s gyakorlatilag teljesen befejeződött a felsőfokú technikumok átszervezése. A mostani, 1973—74-es tanév számos újdonságot hozott a közoktatásban. A tanulók túlterhelésének csökkentésére módosították a heti kötelező órák számait, a testnevelés óraszámát kettőről háromra emelték, valamennyi iskolatípusban csökkentették a tantervi anyagot, s korlátozták az írásbeli házi feladatok mennyiségét. Megszűnt az átlagosztályzat, — módosították az érettségi rendjét ftovább közelítették az érettségi és a felvételi vizsgát), új rendtartásokat léptettek életbe az általános iskolában, a gimnáziumban és a szakközépiskolában. A Művelődés- ügyi Minisztérium már két ízben ellenőrizte országosan a különböző határozatok végrehajtásának tapasztalatait Megállapították: a nevelők túlterhelése nőtt, — munkájuk intenzitása fokozódott. Az általános iskolai felnőttoktatásban új, öthónapos formát vezettek be az V—VI. és a VII—VIII. osztályban a korábbi tízhónapos helyett, azzal a céllal, hogy közelebb kerüljön az általános és a szakmai képzés. Az első tanfolyamra körülbelül tízezren jelentkeztek. később a létszám jelentősen tovább emelkedett. utalva arra. hogy a dolgozók kedvelik ezt az új formát. Az anyagi-tárgyi feltételek javításában két lényeges területen is sikerült előbbre lépni. A kormány 1973-ra 60 millió forint központi támogatást adott az általános iskolák alapvető taneszközeiben felmért hiányok pótlására; a Pénzügyminisztérium ugyanezt az összeget 1974 re is kilátásba helyezte. A Központi ifjúságpolitikai alapból csaknem 11 000 fizikai dolgozó gyermekének biztosítanak havi 200—400 forintos középiskolai tanulmányi ösztöndíjat. A tájékoztatókat követő vitában számos képviselő fejtette ki véleményét, A tapasztalatokat összegező s a közelebbi-távolabbi jövő terveiről sem hallgató művelődésügyi minisztériumi jelentést valamennyien igén kiválónak, alaposnak tartották. Központi témája volt a vitának a pedagógusok helyzete, tény: a pedagógus közéletet megélénkítette a párt- határozat, egészséges pezsgés tapasztalható. Az ország- gyűlés kulturális bizottsága nem csupán az örvendetes eredményeket nyugtázta, — számba vette a „zökkenőket”, az enyhítésre váró gondokat is. Elhangzott például, hogy a szakközépiskolákból ma még nem „egyenes” az út a szakirányú főiskolákra, — egyetemekre, a tanácsok még többet tehetnének a pedagógusok szociális helyzetének javításáért, s meg kellene találni a módját: hogyan kaphatnák vlsz- szu a megyék, a falvak főiskolára, egyetemre küldött fiaikat, leányaikat diplomás tanárként is. Az ülés dr. Ortutay Gyula zárszavával ért véget. Verseny a toronyliázban A kék munkaruhák tegnap csak tíz óra felé kerültek elő. A verseny elméleti részén addigra mindnyájan túljutottak, s a gyakorlati munkához öltöztek át. — Huszonkétten érkeztek ■a megyei döntőre — tájékoztatott még a tesztlapok kitöltése közben Nagy Lajos szakoktató. — Akiket itt lát a papírok fölé hajolni, már megnyerték intézetükben a háziversenyt — mondja. — A szakmunkás.- kípző intézetek leriobb tanulói jöhettek el a kőműves szakma kiváló tanulója címért folyó verseny megyei döntőjére. Ez itt a kaloda / A ceruzákat, vonalzókat a versenvzők hamar fándli- ra. szintezőre, malteros kanálra váltották fel. A szolnoki vasútállomás előtt épült toronyház első emelete versenvterületté alakult át. A szakma ifjú mesterei pedig dologhoz láttak. A feladat: válaszfalazás, ajtóbeállítás. Az előkészületek már- már szertartásosnak tűntek, de a mozdulatok biztonsága szakértelemről tanúskodott. — Ez itt a kaloda —- magyarázza. látva a tanácsta- l-nsé^omat. a já*'be"‘’’ Szabó István. — Ez meggyorsítja a falazást. Függőlegesen h—Zrifik. 'ma'd beékel’ük ezt a deszkát — mutatott a még láthatatlan fai eledére. — ígv aztán nem kell minden sort külön méricskélni. És ismét a praktikus, gvors mozdulatok. A mesterek. szakoktatók mozdulatai ezek. vasv már e«v ifiú szakmunkásé? Elcsodálkozom — a -tégla ismét ott tört el ahol kellett, véletlenül se máshol. Somodóczi Lajos, a 633. számú Szakmunkáskéoző Intézet tanulúia az ajtó beállítással foglalkozik. ÜgV szól rá a segédekre, mint egy öreg szaki. Iparkodni kell — Milyen ajtót hoztok nekem? Hát nem látiátok, hoev ide balos kell? Siet ő is, de míg kicserélik az a hót. ráért egy kis beszé1 “°tésre. — Hogy milyen elméleti kérdések voltak? Hány fokon égetik a téglát; a kivitelezési tervben miiven szintjelzések találhatók, hogyan tudunk víTszint‘'« t°re- pen derékszöget kijelölni? — hát ilvenek. Meghozták a balos ajtót. Inarkodni i--''l. mert a minőségi munka mellett' az időt is beszámíriák. A tét sem csekély: az első továbbiul az ors^^as versenyre. És ha ott sikerül az első három közt sz-akmunkásbizohyítványt kan. Demjén Benjámin is az idén v — Ha itt nem clv=ríil nvernem, akkor se baj — mondia. — Ez n verseny ió felkészülés volt az évvégi-■>. Ez"tán már az is könnvebb lesz. De ő is szannrázza a munkát. Emelkedik a fürdőszoba válaszfala. Gondosan vigyáz a szel1 űzőnvfidónkra. — Fánv ib-en falat húzott már '■’? — Nem számoltam. Sokat. De rendig volt szakoktató mellettem. Önállóan Délben — ahogy mondták — már látszata is volt a munkának. A toronyház első emeletén álltak a válaszfalak, Egviket sem kell majd lebontani, s a leendő lakók. akik idpknlt«-»-’ek észre sem vés-ok majd. hocv ezeket a me«”s leeiobb körn ""•es'nnolni kászímt'ék. A vers^nv e'l"n"rei — a szakoktatók — míg most is :M Vb^k. d„ már o-’Ti ke’jeft mond-n’-'k: F?t ide tedd, ezt így csináld!” ön1 an e ' '■’ott r A tanítványok már jó szakemberek. Sz, Gy, neki. őszintén feljártam szörnyű helyzetem, és ő azonnal magához hívatott... Még most is úgv emlékszem mindenre. mintha tegnap történt volna... A kettes számú villában lakott. Igen. amely előtt *n kedves asszonyom, volt szíves a segítségemre sietni... Csak még egyszer szeretném látni azt a lakást ..Biztosan nagyon megváltozott azóta, hiszen annyi év után.-.. Tessékmondani, kik laknak ott most? Czékusné már beleélte magát a most felidézett romantikába. és legszív-'so’-.hen arra kérte vrúna a férfit. ho"v folvtas°a. friezzr be. a-’~i? elkezdett. de azért megkérdezte: — Lent. vagy fönt? — Maid -látva a férfi értetlen pillantását, hozzá i-rttc: — Az emeleti vagv a földszinti lakókra kíváncsi ? — Ja, értem már. Akkor ugyanis még egy lakás volt az egész... Hát... mindkettőre. _— Az emeleten lakók nem túl érdekesek. Egy öreg nyugdíias házasnár. A férj vaje-oikor nagv feies lehetett. mert még morim íhan is soVnn és so.1-szór meglátogatlak a mú'*kor "'ban is egy akkora f°kete autót láttam a ház előtt... Ds nagyon roskatag már szegény... Meg a felesége is... Hálni jár beléjük a lélek... — Es a földszinten? — A Dannerék. Ott az asszony parancsol. Mert a férje egy kis mitugrász könyvelő. És van nekik egy lányuk... — Lányuk? — Igen. Egy olyan hoszszú szőke hajú miniszoknyas teremtés, aki minden este a főtéri presszóban ül. De olyan gőgös, hogy még hazakísértetni se engedi magát... — És miért? — Azt beszélik, az anyja miatt. — Hirtelen suttogásra-szí szegősre váltott á* Czékusné hangja, mint amikor valami - nagvon .fontodat akarnak mondani, amj ráadásul fé’.ig-meddig titok is: — Nagyravágyó esv nő. Naav martit szeretne a lányának. Egv orvost, vagy mérnököt. Vaav egy kü’föl- dit... Érti már... Nem mondom, nem csúnya a lány... Dehát ilyenből ezer szaladgál csak ebben a városban... A mama anyja pedig kofa volt valamikor. Nem tudom, honnan szorult beléje ez a fene nagy úr- hatnámság?... — Sa ínos mennem kell — állt föl a férfi, rmntegv útiét állva a további szóára- daln^k. — Ha erre iár fö',átlenű! látogasson meg — néz°tt rá reménykedve Czékusné. S ugyanígy nézett még utá- na is. míg el nem tűnt az utcaford'dóban. (Folytatjuk.) PAPP ZOLTÁN
