Szolnok Megyei Néplap, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

1W4. február 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyár a sínek mellett NAPIRENDEN: A város általános rendezési terve — Az oktatási MI EGYÜTT SÍRUNK, EGYÜTT NEVETÜNK Fiatal ember Szalóki Fe­renc, a gyáregység vezetője. Energikus, határozott, de el­lágyul, ha a gyárról, embe­reiről beszél. — Amikor 1967-ben a vál­lalat a piac igényeinek isme­retében új termék gyártását határozta el, a járási pártbi­zottság és a tanács azt java­solta, telepítsen gyáregységet Jászboldogházára. Volt a MÁV-nak alakítható felvo­nulási épülete a sínek mel­lett, kihasználatlan. Azt vet­ték meg, s átépítették. Nem lett emeletes, nem hivalkodó­an nagy, — de jól megva­gyunk benne, s ha jönnek újak, elférnek ők is. Az első 45 munkás, aki a Hűtőgép­gyárban tanulta a munkát, már ott is az én kezem alatt dolgozott. Máig jól megért­jük egymást, s az újakat együtt segítettük. Már töb­ben vagyunk kétszáznál is. — Nem volt túl nagy bá­torság és bizalom új, korsze­rű gyártmánnyal kezdeni? — Sőt. Nekem máig az a véleményem, hogy csak így volt érdemes. Üj gyárba nem szabad régi, ócska gépet, le­futott terméket vinni. Ha va­lóban a falvak érdekeit is figyelembe veszik, így kell csinálni! Lehet, ezért is sze­retik a fiatalok, középkorúak ennyire a gyárat. Először az ALUTHERM nevű radiátort gyártottuk. Aztán jött négy­| öt mérnök, technikus szaba­I dalma a RADAL majd a THERMOTIP. Tudja mi volt itt a próbagyártások ideáén? Mintha egy emberként' fi­gyeltünk, dolgoztunk volna. Nekünk 1971 volt az első egész, jászboldogházi élvünk, hiszen 1970. november 5-én avatták a gyárat Már 1972 tavaszán élüzem lett a radiá­tor gyáregység! És tavaly ta­vaszon a szocialista munka üzeme! A Csehszlovákiában, Lengyelországban és itthon tavaly épült 37 ezer lakás­ban a Jászboldogházán ké­szült radiátor ontja a mele­get. Lehet, sokat, mond a gyáregység éves, termelése. 1970-ben 53, 1971-ben 202, 1972-ben 242 és tavaly 216 ezer négyzetméter radiátort gyártottunk. Az első teljes évünkben egy dolgozó napi termelése 1391 forintot érő volt. Tavaly 2379 forint volt ■az egy ember által készített radiátor értéke. / 0 Ellentéte kicsit korban Sza- loki Ferenének, a gyáregység szakszervezeti bizottságának titkára, Nagy András. Berériyből jöttem éppen. Üdülőjegyeket hoztam: Sió­fok, Zamárdi, Balatonföld- vár, Mátra — mehetnek, akik szeretik a gondtalan szabad­ságot. — Az szb-titkár mit szeret? — Nézze, én már csak ezt a falut, ahol gyerekesked- tem, ahol agitáltam a közös mellett, ahol ősz fejjel gyári ember lettem. De ezt aztán nagyon. Így az embereket is. örülök mert elégedettek. Pénzzel, munkával élettel. Ne nézzen nagyokat mondó­nak, de én is, sokan mások is érezzük: a gyár ide fölemel­kedést, boldogulást hozott! Tényleg ’Boldogháza! — Szeretik egymást? — Nézze meg a klubestek jó hangulatában az embe­rek arcát. Figyelje a postát nyári időben: aki elmegy üdülni, küldi a képeslapokat a brigádnak, a jó munkatár­saknak. Van egy dal, az a miénk is lehetne: mi együtt sírunk, együtt nevetünk! Már inkább csak neves­sünk! — Nono! Nem fenékig tej­fel az élet. De ha közösen akarunk változtatni — mert nem valami buta picsorgás- ra gondolok — akkor nem árt, ha együtt sírunk. — A szakszervezet? — Éppúgy önálló már, mint a gyáregység. Működnek a bizottságok, albizottságok. Megszavazzuk a segélyt, ha kell, adjuk gyorsan. Itt fi­zetik ki már a táppénzt is, szavunk van a bérelőleg oda­ítélésénél. Azt mondjuk, két szer ad, aki gyorsan ad. Nem vagyunk restek. Persze na­gyobb a felelősségünk is. De ynihaszna ember, aki nem tud felelősséggel dolgozni. Molnár István a gyáregy­ség pártaiapszervezetének titkára: — Nem is régen, aztán az is igaz, hogy voltam már él­temben sok minden. Párttit­kár még nem. Azért ezt nem panaszként mondom, ne úgy vegye. Különben is, ez ná­lunk pártmunka, plusz. Prog­ramozó vagyok mellette, vagy ezzel együtt. Én a tanácstól jöttem a gyárba. Gazdálko­dási előadó voltam, nehezen viseltem az íróasztal, a szá­mok fegyelmét. Itt jobb, moz­galmasabb az élet. Nem volt könnyű a kezdet a pártéletben. Kevés volt a kommunista, s csak nagyon alapos munkával, a fiatalok­nak, jó munkásoknak kijáró bizalommal, bátorítással ér­ték el, hogy már harmincán vannak. Egyi-e őszintébb, nyíltabb a pártélet, jó az üzem politikai hangulata. A politikai körökön, marxista középiskolában ta­nuló kommunisták a fiatalok­kal együtt szerveznek társa­dalmi munkát, alakítottak maguk mulatságára és mű­velődésére irodalmi színpa­dot. Most, tavaszelőn a ti­zenkét szocialista brigád ve­zetője a tanácsházán faggató- zik: a gyógyszertár — eddig nem volt — bepucolása után csinálhatják-e a játszóteret az emeletes házak közé? Kohári Magdi a KISZ-tit- kár 35 tagú alapszervezetéről kritikusan beszélt: — Sok a fiatal a gyárban és mégis kevés, hiszen csak 35 tagú a KISZ szervezetünk. Pedig ennél sokkal többen vagyunk. Megválasztásom után rengeteg időt beszélget­tünk a gyerekekkel. Rájöt­tem, hogy egy-két aktív em­beren kívül a többieknek nincs önálló véleményük. Nem tudom, miért van ez így? Mindig változik a tag­létszámunk is. Egyik oka, hogy férjhezmennek, megnő­sülnek és akkor már nem akarnak tagok maradni. — Azért kedvvel csinálja? — Mi lenne, ha minden kis kudarc után letörnék? Csi­nálni kell és kész. Örülök an­nak, hogy megbíznak ben­nem és szeretnék mindent a legjobban csinálni. A mun­kához sok segítséget kapok a pártszervezettől, az üzem ve­zetőitől. Most már a fiatalok­nak kellene egy kicsit töb- get segíteni. — A fiatalok beleszólhat­nak az üzemi vezetésbe? — Meghallgatják a véle­ményüket mindenről. Ügy elragadott bennünket a sok jó valós élmény, hogy ottjártunk második éjszaká­ján elolvastuk Jászboldoghá- za történetét. Bazsó Miklósnétól, a ta­nácselnöktől kaptuk. Magukról, maguknak, — másoknak írták a boldoghá­ziak. (Folytatjuk) Sóskúti Júlia— Szekeres Edit Fotó: Nagy Zsolt M5ZFÉNYSZARU A költségvetési üzem mérlege Jászfényszarun hét évvel ezelőtt alakult a költségve­tési üzem, mely az évek so­rán kilencven dolgozót fog­lalkoztató magas- és mély­építő, útépítő és karbantartó részlegekkel működő üzem­mé fejlődött Az üzem 11 millió 500 ezer forintos termelési ér­tékkel zárta az elmúlt esz­tendőt, idei tervét félmillió 1 forinttal megemelte. A községfej lésztési célki­tűzések megvalósítását segí­tette a költségvetései üzem a tanácshoz tartozó intézmé­nyek részére végzett mint- -Tsr másfél millió forint érté­kű felújítási, karbantartási munkával- Számottevő a kö­zűletek — tanácsi bérlaká­sok, orvosi rendelők — ré­szére végzett javító-szolgál­tató tevékenység. Az üzem dolgozói a nagy­község lakosságához hason­lóan társadalmi munkájuk­kal is hozzájárultak a köz­ség fejlesztéséhez, szépítésé­hez. Társadalmi munkában bontották le a régi általános iskolát, vállalták a földmun­kákat az épülő sportkombi­nátnál és csaknem 100 ezer forint értékű munkával vé­gezték. el a központi fűtés szerelését az öregek napközi otthonában. A tanácsi jellegű feladatok mellett a költségvetési üzem egyéb vállalásokkal is igye­kezett gazdasáeosan kihasz­nálni kapacitását. Az el­múlt évben 550 ezer forint értékű útfenntartási, felújí­tási munkát felezett be A'.~fy- tyánban. Jászberényben 700 ezer forintos költséggel út- mesteri telepet épített a KPM-nek. Elismerést szerzett magá­nak az üzem azzal is. hogy mérsékelt árakkal dolgozik és valamennyi munkáját a a válfajt, batáridőre befejezi. intézmények gazdálkodása Vb-ülés Karcagon Ülést tartott tegnap a kar­cagi Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A városi tanács idei költségvetéséről és a fejlesztési alap elő­irányzatairól szóló javasla­tot, valamint a város álta­lános rendezési tervének jó­váhagyásáról szóló előterjesz­tést a vb elfogadta és a vá­rosi tanács február 27-én sorra kerülő ülése elé ter­jeszti. Ezután az oktatási in­tézmények gazdálkodásá­nak helyzetéről: ' a polgári védelmi feladatok ellátásáról; a városgazdálko­dási vállalat munkájáról szó­ló jelentéseket vitatták meg. Az oktatási intézmények gazdálkodásáról megállapí­tották többek között, hogy az egyre növekvő árak és az alig változó költségvetési ke­retek miatt nagy gondot okoz a különböző karbantartási, felújítási munkák elvégezte­tése. Az intézmények nagy része régi, egy része nem oktatási célra épült. A zene­iskola életveszélyes alsó épü­lete, a Vörös Hadsereg úti napközi otthon és a Kacsóh úti iskola felújítása például már nem célszerű. Az idén meg kell oldani a kertvárosi óvoda fáskamrájának, a Ki­nizsi úti óvoda és a gimná­zium tetőszerkezetének fel­újítását. A tanácsnak sokat segíte­nek a város üzemei, szövet­kezetei ; például együttmű­ködési szerződéseket kötnek és elvégeznek különböző munkákat az oktatási Intéz­ményekben. Támogatást adnak pénz­ben, anyagban és társa­dalmi munkában egy­aránt. A vb határozatában szere­pel, hogy az ellátás színvo­nalának javítása érdekében a lehetőségekhez mérten to­vább kell emelni az oktatási intézmények költségvetését. Utasították a művelődésügyi osztály vezetőiét, hogy az ok­tatási internén vek műszaki felülvizsgálatát a műszaki el-, lenőr, valamint társadalmi segítség igénybevételével ké­szíttesse el. A határozatban szerepel még, hogy a mun­káltatói jogkör mellett ön­álló bérgazdálkodási jogkört kapjon a Kálvin út 2., a Kál­vin út 9. és az Arany János úti iskola igazgatója. Ä testület ezután a vá­rosgazdálkodási vállalat hely­zetéről tárgyalt és megállapí­totta: 1971. január elseje óta — amikor a vállalat egyesült a költségvetési üzemmel —, munkája lényegesen javult. Az árbevétel 63.3 százalékkal növekedett, míg a létszám csak 22 százalékkal emelke­dett. Több az egy munkás­ra jutó termelési érték, ja­vultak a bérek, hatékony in­tézkedések történtek a mun­ka- és üzemszervezésben. Tavaly a lakosságnak 914 ezer forint értékű szol­gáltatásjellegű munkát végeztek. A vb tagjai ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy a vállalat szolgáltató tevé­kenységét a lakosság igényei­nek megfelelően bővítse és még inkább városgazdálko­dási jellegű feladatost lás­son el. — pataki — Fellendülőben a szaivasmar ha-tenyésztés A szolnoki területi szövet­séghez tartozó tagszövetke­zetek munkáját 1973-ban többek között a szarvasmar­ha-tenyésztési program va­lóra váltása jellemezte. Az 1025/1972. VII. 30. sz. mi­nisztertanácsi határozat megjelenése óta mindössze másfél év-telt el és máris sok olyan kedvező jelenség­A tsz-szövetség 1970 területén összesen Szarvasmarha 38 267 Ebbői tehén 12 278 A felvásárlási árak eme­lése a végtermék klbbcsáj- tásnövelésére ösztönöz. Az árutermelés növelésének a legalapvetőbb módja a te­hénlétszám növelése. Eddig nagy gondot oko­zott, hogy a tenyészállat előállításának. illetve be­szerzésének költségeit a gazdaságok nem tudták vállalni. A tehénállomány növekedése után biztosított forgóalap-juttatás most fe­dezi a felnevelési, illetve felvásárlási költségek na­gyobb részét. A tej és a hús felvásárlási árának emelé­se, továbbá a forgóalap- juttatás tagszövetkezeteink­ben a tehénlétszám növelé­sére ösztönöz. 1969-ben tizenöt szakosí­tott és szakosított jellegű szarvasmarhatelep építése kezdődött el q szövetkeze­tekben. melyek feltöltésével és a régi telepeken a nem rendeltetésszerűen használt istállók betelepítésével emel­ték a tehénlétszámot. Jelentősen növekedett a tehénlétszám iónéhány szö­vetkezetben, Többek . között Besenyszögön 184-gvel, Zagyvarékason 84-gyel, Jász- dózsán 93-mal, a nagyrévi Béke és Barátság Tsz-ben 103-mal, a szelevényi Szik­rában 216-tal. a szolnoki Lenin Tsz-ben 66-tal növel­ték az állományt. A tehén- létszám emelkedésével a szövetség területén minteav 5 millió literrel tö*'h tejet értékesítettek a közös gaz­dasagaink. A marhahizla’isban már az elmúlt év','-’-en is vüt előr"ha’sdás A már emlí­tett kedvező lelek ellenére a {pfiő^és a következő évek­ben mégis inkább minőségi téren várható. A mennyiségi növekedést u pvan is korlátozza a rendel­kezésre álló hízóalapanyag, mely a tehénállománynak szoros függvénye. Ugyanak­kor a tehénállomány növe­kedése miatt a nőivarú hízó­gél találkozunk, ami arra enged következtetni, hogy a tagszövetkezetek a szarvas- marhatartásban — mint jö­vedelmező ágazatban —■ perspektívát látnak és fej­lesztik állományukat. A korábbi évek tehénlét­számának lassú emelkedésé­vel szemben 1973. évben a fejlődés ütemesebb lett. 1971 1972 1973 záró létszám 37 231 38 812 40 407 13 221 13 906 15 505 alapanyag átmeneteiig keve­sebb lesz a korábbinál. Hí­zó- és vágómarha-értékesí­tés: 1970-ben 16 791; 1971- ben 16 167; 1972-ben 14 273; 1973-ban 15 743 darab. Az elmúlt év tapasztalata alapján kitűnt, hogy a meg­levő férőhelyek feltöltésével, az istállók- korszerűsítésével a szövetkezetek egv része 1—2 évre a tervezett lét­számemelkedést meg tudja valósítani. Ha figyelembe vesszük, hogy 1973. évben 1599 tehénnel nőtt az állo­mány, úgy 1974. év végére minden üres vagy a nem rendeltetésszerűen használt épület feltöltődik. Indokolt a kérdés: ho­gyan tovább, mert tájterü­letünkön jelenleg a szarvas- marha- és tehénsűrűség ked­vezőtlen. mivel 100 hektár közös mezőgazdasági terü­letre csak huszonnégy szarvasmarha és ezen belül 8,25 tehén jut. Jelentős rét- és legelőterü­lettel rendelkezünk (23 617 hektár. Egy szövetkezetre átlagosan 454 hektár jut, melyet korántsem haszná­lunk ki megfelelő intenzi­tással. Jelentős az olyan gyenge termóképességű terü­letek részaránya is. melyet legelőtelepítéssel és öntözés­sel jobban és eredménye­sen lehetne hasznosítani. Az adottságok adva van­nak. melyeket jól és okosan ki kell használni annak ér­dekében, hogy a tehénlét­szám továbbra is megfelelő ütemben emelv"dien. A meg­hirdetett szarvasmarha­tenyésztési program szerint egyik legfőbb feladat a hasz­nosítási irányok szétválasz­tása. Azt szeretnénk, ha ez a folyamat — pontosan az adottságaink miatt — meg­gyorsulna és növelné a te­hénlétszámot. A speciális húshasznú tehenészetek ki­alakítására ma már jelen­tős kezdeményezések tör­téntek tájterületünkön, me­lyek nemcsak elgondolások, hanem konkrét intézkedések nyomán meg is valósulnak. A program több évre szól. A rövid másfél év alatt el­ért eredmények biztatóak. Szövetkezetünk a kormánv- o-ogramot magukénak tekin­tik. Csépe Lajos állattenyésztési főmérnök OLEFIN II. MŰ •• Összkomfortos lakásokból tuuukásszál ás Kazincbarcikán, a Borsodi Vegyi Kombinát területén tavasszal kezdik meg az ole­fin II. mű két legnagyobb termelő egységének: a ooli- mér és elektrolízis üzemnek az építését. Az új létesít­mény olasz, angol, iapán és hazai gyártmányú berendezé­sekkel. a Le-o-vér-s1-" "'fő­vezetéken érkező etilén fel- használásával, .évente száz- ötvenezer tonna ove-port és a timföldipar részére csak­nem százharmincezer tonna maronátront állít elő. A ki­emelt beruházás építőinek és szerelőinek elhelyezésére házgyári elemekből négy — egyenként hatvan lakásos -* tízemeletes panelházat szerel­nek össze. Ezeket az épülete­ket — a kedvezőtlen talaj­adottságok miatt — mintegy tíz méter mélységű cölöp- alapokra építik. A munka üteme a tavaszias időiárás- ban meggyorsult és szerdán már a ha*-nv-'i‘k oaoe'Spille' kerül* *e‘5 alá — a terve' szerint a ' —s-ne^v- e- deg-mei“«- '"zel ellátott össfkrimportos 'akást —ame­lyekben a gyárénftés ideiére ideiglenes munkásszállókat alakítanak ki — folyamato­sán még az első félévben át­adják. így a nagyobb mun­kák indulásáig csaknem ezer­ötszáz dolgozót helyezhetnek el kényelmes körülmények között.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents