Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-11 / 8. szám
1974. január 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ériünk éltek Készfii a második bővíteti, javított kiadás A megyei pártbizottság archívuma, valamint propaganda és művelődési osztálya kiadásában 1969-ben jelent meg az Értünk éltek című életrajzkötet, amely a munkásmozgalom kiemelkedő, elhunyt harcosainak tevékenységét tartalmazza. A kis példányszámban megjelent könyv azóta elfogyott, az új érdeklődök számára nehezen hozzáférhető, ezért is született meg az elhatározás az Értünk éltek című kötet bővített, javított kiadására. Az első kötet megjelenése óta is továbbdolgozó szerzői munkaközösség az elmúlt év végén elkészült a megjelentetésre javasolt, csaknem másfél száz életrajz megírásával. A tegnapi szerkesztőbizottsági ülésen dr. Gecsényi Lajos, a Párttörténeti Intézet munkatársa ismertette a lektori véleményeket és az új, bővített, javított kiadásra vonatkozó elképzeléseket. Eszerint a könyv kb. 20 nyomdai ív terjedelemben jelenik majd meg, fotókópiákkal, dokumentumokkal, a Szolnoki Nyomda kiállításában, a jövő év elején. Hangverseny a Bartók Béla zeneiskolában Kertész Lajos, a Budapesti Zeneművészeti Szakközépiskola tanára zongoraestet adott szerdán a szolnoki zeneiskola nagytermében. A művész kedves és közvetlen üdvözlő szavai után első számként Liszt Variációk Bach „Weinen, klagen” témájára című művét játszotta hallgatóinak. Ez a monumentális mű Bach kantátájának basszus témájára íródott. Előadása különösen nehéz feladat, hiszen egyetlen témából építkező, s mégis fantasztikusan differenciált zenemű, me'ynek megoldása csak a tehetséges, igazán ió előadóknak sikerül — sőt néha még nekik sem.. Mind zenei, mind technikai nehézségén túl még fizikai erőnlétet, rátermettséget is követek Nos, úgy érzem. Kertész Lajos megfelelt e követelményeknek, temperamentumos játéka, dinamikája, markáns ritmizálása meg- gvőző pozitívumai játékának. Különösen élményszerű volt a Choral zenei beillesztése, megszólaltatása. A műsor második számaként a romantikus zene másik nagy alkotójának. Franz Schuberfcnek, — Wanderer fantáziáját szólaltatta meg. A mű meggyőző bizonyítéka Schubert koncentrált alkotókészségének. Hasonlóan az előbbi Liszt-műhöz többnyire egy zened magból épül fel az egész darab. Megkapó volt a finom áttetsző passage- ok (futamszerű részek), a ritmikus „indulók”, tisztán lüktető tolmácsolása, s nem utolsósorban a fúgja meggyőző zenei felépítése. Talán a hangszer jelenlegi nem éppen dicsérendő állapotának tudható be a kisebb memóriazavar és az, hogy a hangzás szépsége olykor kívánni valót hagyott. A szünet után utolsó számként Bartók szonátáját éreztem a legfelszabadul tabbnak. Lemérhető«! érezhető volt, hogy Bartók zenéje mennyire közel áll előadójához. Kirobbanó energiával és dinamizmussal játszotta a művet, s nem volt érezhető a fáradtság. az előző művek megerőltető fizkai hatásának dacára sem. Hiteles tolmácsolásban jutott kifejezésre az „élő” ritmus, az erős, határozott dinamikai ellentétek ritmikus kontrasztja. Talán a szonáta második, lassú tételének zened megfogalmazása volt a legkifejezőbb. Reméljük, hogy Kertész Lajost úira viszontlátjuk, nagyobb nyilvánosság előtt, a hangversenydobogón is. Egyed Pereme Békéscsaba—A ratí Ké? sz nhoas kapcsolata ötesztendős az együttműködés a Békés megyei Jókai Színház és az aradi Állami Színház között. Ai békéscsabai színtársulat ez idő alatt a többi között Aurel Baranga és Victor Eftimin számos darabját mutatta be. Az előadások jelentős részét aradi rendező vitte színre, sokszor aradi képzőművész díszleteivel. Az aradi Állami Színház az elmúlt évadban Raffai Sarolta Diplomások című színművét mutatta be Miszlay Istvánnak, a Jókai Színház volt igazgatóiénak rendezésében. Az 1973—74-es színházi évad elején az aradiak két sikeres előadással látogattak Magyarországra: Békéscsabán és a megye giás helyiségeiben Szoohnklesz Antigone című tragédiáiét és . Kétszer Caragiale” összeállításukat mutatták be. Látogatásukat a békéscsabaiak Németh László Vi'iámfénvnél című darabjának előadásával viszonozták. Veleneei bromlovats „fónlaia“ „Ha a Szent Márk tér bronzlovai útra kelnek, megindul egy birodalom bukása is” — tartja egy régi velencei mondás. A lagúnák városának lakói most kíváncsian találgatják, melyik birodalom néz szomorú sors elé, miután a négy világhírű bronzló közül szerdán egyet laboratóriumba szállítottak. A tudósok azt vizsgálják, milyen kárt okozott a szobrokon a sós tengeri levegő és a közeli iparvidék szennyezett füstje. Felvételi esélyek, {elvételi prognózis ötvenkétezer érettségiző pályaválasztási szándéka Csaknem ötvenkétezer idén érettségiző diákot kérdezlek ír eg az egyetemi számítóközpont szakemberei pályaválasztási szándékukról. Az érettségizők közűi — mint ismeretes — mintegy IS 300-an tanulhatnak a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain. Az összegezésből kiderül: a nappali tagozaton érettségiző 52 000 fiatal közül 28 197- en szeretnének továbbtanulni valamilyen felsőoktatási intézményben. Figyelembe véve. hogy az elmúlt évben érettségi zeHek is ná'váznak nappali tagozatokra ez azt jelenti: minden száz felső- oktatási intézménybe készülő d’ák körül harminc—nenrve- net vehetnek fel .évente az egyetemek. főiskolák. Az előzetes orientációk szerint a diákok t> társadalomtudományi térülőt iránt á’+Mőtian isrnát jobbQn érdeklődnek, mint a termószpttndnrnánvi- m'szaki téridét iránt. Éppen ezért várhatóan a társadalomtudományi szakokon magasabbak lesznek a felvételi vizsgák követelményei, főként a különleges szakokon — pszichológiára például tizenháromszoros, a művészeti fakultásokra pedig hét—tízszeres a túljelentkezés. A sokakat érdeklő humán- tanári szakokon elég nagy a szórás. A magyar szaktárgyaknál együttesen a túljelentkezés csak 318 százalék, a történelem szaktárgynál együttesen 406 százalék; a magyar-történelem szakon még tizenöt—tizennyolcszoros egyes helyeken a túljelentkezés. (Egri Tanárképző. Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem.) Az idegen nyelvvel kapcsolódó szakokra a túljelentkezés 286 százalék. A pedagógiai ezen belül a tanftó- é s óvónőképzők együttesen ( „csak” 182 százaléknví je’öl- ’ tét vonzanak, a rendelkezésre álló helyekre. A rajztanárt helvekre 173 százalék, a ze- nettanári lehetőségekre 119 sz^zal^k a nálvázó; — ezzel szemben a testnevelő tanári r»ólvSn 420 'k lesz várhatóan a túljelentkezés. A nagyrészt iskolán kívül művelendő népművelő és könyvtáros szakokra négyszáz százaléknyi pálvázó készül. Az állam- és jogtudományi karok 401 százalék, a közgazdaságtudományt művelő intézmények azonban csak 206 százalék arányban várhatnak felvételizőket 1974-ben. Az aerámálvákra 140 százalék a túljelentkezés. a műszaki területre összességében csak százhúsz százalék jelentkező jut. A műszaki pályákon belül vannak olyanok is. amelyekre az „alul jelentkezés” jellemző: vagyis annyian sem pályáznak, amennyi a keretszám. Az építés területére csak 88 százalék, a gépészeti szakokra 94 százalék, a speciális szakokra összességébe n 90 százalék érettségiző pályázik. A műszaki tanárképzők iránt a helyekhez képe >t csak 86 százalék érdeklőd: c. Matematikára alig 125 százalékos lesz a túljelentkezés aránya Nem megnyugtató a helyzet a tanári szakokon. A fizikát 120 százalékos, a bio- lógiát 327 százalékos, a földrajzot 458 százalékos jelentkezési arányszámok jellemzik. de mindhárom területen szinte üresek egyes tanári szakok. Az orvostudományi egyetemeken — (beleértve a gyógyszerészeket is) 247 százalék a túl jelentkezés» az állatorvostudományi egyetemen n»dig 341 százalék. A számítástechnika területén a túljelentkezés aránya előreláthatóan csak 172 százalék. A „Szándék és valóság” című, most megjelent tájékoztatóból az érintettek megismerhetik egyebek között az egyes karokon, szakokon várható túljelentkezés mértékét. Tájékozódhatnak a várható minimális pontszámról. — A számítóközpont összegezését ötvenezer példányban jelen, tették meg, a középiskolák pedagógusai, diákjai hamarosan megkapják, s így részleteit a jelentkezési lapok kitöltése előtt megismerheti valamennyi érdekelt. Á’landó kiállítás Szentendrén A magyar képzőművészet egvik fellegvárát, a Szentendrei Művésztelepet 44 évvel ezelőtt alakították. Számos eevkori tagiának, jelenleg is ott tevékenvkedő művésznek alkotásait világszerte ismerik. Hazánkban azonban nincs olyan kiállítás, amely a jelentős értékeket képviselő SZ, LUKÁCS IMRE 8 Ami műveket bemutatná. Az illetékesek ezért elhatározták, hogy Szentendrén állandó kiállítást létesítenek, ahol csaknem 150 mai és valaha Szentendrén alkotott művész művét mutatják be tematikus egységben. A szentendrei szalont az elképzelések szerint a város főterének egyik épületében nyitják meg. 9 — A fiatalokban nagy örömöm van. A sportban fogom ókét. Anyagilag gyengén vagyunk elere=ztve, évi 20 ezer forintot kellene a íéeszeknek összeadni, de helyette 1500 forintot löktek. Pénz az? Gépkocsit egyik sem ad. járhatunk mérkőzésekre vasárnaponként, ahogy tudunk. A mai korban. ,Mi a következménye? Elmentek focizni a közeli faluba, nyolc kilométert bicikliztek, a félidőben döntetlenre pihentek, utána kaptak nyolc dugót. MVbová saiát költségükön vona*a-»aV a* állón- '«-»ól • ^ *í<?!on été:a gvaV.-. goltak. és döntetlent értek dL Bemondták az unalmast; sportoljon már az úristen. — Szea? Istvánkor búcsút megőriz tartottak. Csináltunk kupát, beneveztünk két csapattal, vacsorát adtunk a játékosoknak, utána híre kelt, milyen részegesek voltak a gyerekek, grund-focit játszottak, nem kell az ide. mi értelme? Vége az általános iskolának, semmi se fogja őket össze, a sport mégiscsak formálja az embert Vétek, ha csellengenek A sportkör támogatását mégis megtagadták a téesz-n agyhatalmak, a helyi urakkal megint szembekerültem. Csinálnám szívvel-lélek- kel, kevesen állnak mellém. Három-négy ember, akinek összefut kezébe a hatalom, dönthe* életre-halálra. A oortot szeretem hasznosnak Virtom ^qVVo7C£TfrvT{ ^ a .-sí ’• . tv»’ *A« *r stékosainak versenyét nyertem. Ida- — Nemcsak az a bajunk, hogy betegék vagyunk. Néha kisebb a reményűnk;. Imrus: — A boldogság az, ha tudunk küzdeni. Az élei értelme. Sorolgatjuk olykor, melyikünknek milyen betegsége van. még legalább tíz év kéne egyikünknek, hogy megérje az unókát. Tíz év pedig nagv idő. Nekünk különösen. Nem vagyunk kis- faitűék. törekszünk is a boldogságra. ami kiegyensúlyozott. hosszantartó folyamat anyagilag, erkölcsileg egyaránt. és a legnagyobb megpróbáltatások között is vannak boldog percek. De mindannyiért meg kel] küzdeni A mi fegyvereink elavultak, nem vehetiük fel egyforma e=éllve1 a küzdelmet ezért a célt alkud fűk le. Megzabolázzuk az igényeket. Néha azon zsörtölődök; már megírt belemásztam a csávába mit kardoskodok. raitam múlik talán a világ-jólét, és a világ-boldogság? Húzód iák inkább a sarokba, biztonságos. később meg azt bánom. hogy megalkudtam. — — A fiunk a legfőbb-iné 'ink Ha árva csak gverek kellett hanem majdani gondviselő is. Ida: — Vágy élt a2 emberben utálta. torus: — K egyel emkenyé - ren tengődni öreg korunkban? Hl akarjuk kerülni, azért próbálkoztunk. Egy nő áldozatra képes. Kész szerencse. olyat találtam. aki önfeláldozó, komoly támaszom. Talán a fiam ezt is örökli. Ida: — Gyűjtöttem a gyerekeket magam köré, csapatostól kísértek az úton amikor még nem volt férjem. Arra sohasem gondoltam, hogy szülhetek. Imrus: — A szerétéiért, jövőnkért szeretjük. Érdeklődünk a dolgai iránt. Nincs ahhoz elég iskolázottság, hogy a következő nemzedéket megértsük. 15—20 év korkü 1 írt b- ség annyira más világ szinte elképzelhetetlen. Űr van a gyerek és a szülő között. A nagy próbák még hátra vannak. két szenvedélynek hódol. a horgászásnak és a céllövésnek. Pecázik. csatornákból szedi a zsákmányt menten már vele de nem produkáltam Az indiános könv'oVprf sftVpWn* rr*É*crlrr.<3-jr0,J+pl _ Ida: — Nem lesz vele sok baj.. • (Folytatjuk.) A HÉT VÉGÉN sárfa kapuit a kisújszáll isi művelődési ház képzőművészeti szakkörének kiállítása a városi kiállítótercmben, ahol hét amatőr képzőművész huszonöt alkotása látható. Kénünkön- Iván Sándor Öreg juhász című terakotta szobra.--- MS — Kia dj« a Kriteriora Megjelenik a romániai magyar irodalom lex;kona Több mint 200 könyv jelenik meg az idén a Romániában élő nemzetiségek nyelvén a Kriterien Nemzetiségi Könyvkiadó gondozásában. Az új könyvek tematikája igen változatos. Több könyv jelenik meg Románia felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. Közéjük tartozik Nagy István, Kacsó, Veress Pál egy- egv reginve. és Meliusz Jó- T/c -Vqdár egv• Ű’ ’ «'■ lesi Ion Pillát, George Cali- nescu és Mihail Sadoveanu válogatott műveinek magyar fordítása is Kezdeményezi a népfront Tiszta, virágéi Szolnok Három napirendi pont szerepelt a Hazafias Népfror t Szolnok városi Bizottságának tegnap délután tartott ülésén. Az első témát Bekényi Ist- vánné városi titkár ismertette, a városi rangjának 900., felszabadulásának pedig 30. évfordulójára készülő megye- székhely környezetvédelemmel kapcsolatos mozgalmi feladatairól szólott. Gondolatait két kérdés köré csoportosította. A környezetvédelem egyik fontos részé zöldövezet létesítése, en nél több fa, bokor, cserje és virág elültetése. A 900. é\ - fordulóra KISZ-védnökségg 1 százezer facsemete elültetését vállalták, ebből eddig 17 ezer került a földbe. A többi csemete elültetésébe bekapcsolódik a népfront is. Fásítá i terveket készítenek, melvnek lényege, hogy csak véglegesen rendezett területet fás- tanak. Az elültetésen túl a népfront megszervezi a fák gondozását hiszen eddig ez hiányzott, és gondozás híján sok fa pusztult eL A környezetvédelem m - sik fontos része a köztisztaság. A népfront szervezésében korábban táblákat helyeztek el a bérházak lépese - házaiban, felhíva a lakók fegyelmét a tisztaságra, a ren-' - re. Sok lépcsőházban ládái ba ültettek virágot, s amelyeket rendszeresen gondozna k is. Az ebben az akcióban részt vevők tevékenységet felmérik, és társadalmi munkának értékelik. Javasolják a városi kertészetnek, hogv a ládákba és a virágcseri.— pekbe térítés nélkül adjanak földet a lakóknak. A körzetek népfront- és Íakóbizotí- sági tagjai, közösen a tanácstagokkal, mozgósítanak a házak meszelésére, a lépest- házak tisztán tartására, a közterületek rendezésére, rz utcákban egységesítik a Virágok, fák, bokrok ültetésé;. Ehhez kérik a város valn- mennyi lak'iának segítését, ámogatását. A bizottság" fő - <valt továt- bá a tanáeringí beszámolói ütemtervéi®.
