Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
1974. január S. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAF Történe'mi évszázadok tükre Faburkolatú termek, neogótikus ablakok, százéves polcok, sok száz éves könyvek, Iratok. Ilyenek: „Felséges Első Ferentz ausztriai tsá- szár. Magyar- és Csehország koronás királyától Pozsony szabad királyi városában 1811-dik esztendőben Kis- Asszony havában 25-dik napjára rendelt Magyarországgyűlésnek jegyzőkönyve, mely eredetképpen magyar nyelven Íratott, és az ország- gyűlésnek fő vigyázása alatt hitelesen deák nyelvre for- díttatott”. Deák, Jókai a bisoltsátgbam Itt az Országgyűlési köny- tárban őrzik Gyurkovits György felbecsülhetetlen értékű könyvtárának nagy részét. Gyurkovits György (1783—1848) pozsonyi táblabíró volt, aki a reformországgyűléseken Pozsony városát képviselte. Gyűjtötte, másolta, leíratta a korabeli magyar és erdélyi országgyűlések kéziratos, nyomtatott jegyzőkönyveit, törvénytervezeteit Köteteinek egy részét Gyurkovits maga másolta, szignálta, megjelölte forrásait — másolatai közé beiktatta a megszerzett eredeti dokumentumokat. Az ő könyvtárából való a hallatlanul érdem^wßm iummtíju?tfmte6 Tiattiuííi útit mar m4fhöftaiiát)nü nnilti»iato?it»<tb»iinv«; Iniciálé a Bécsi Képes Krónikából kés ónodi országgyűlés jegyzőkönyve, Brandenburgi Katalin, I. Rákóczi György és Apafi Mihály törvényei. Ée ebben a könyvtárban olvashatók az 1848-as pesti nemzetgyűlés vagy az 1849-es debreceni parlament jegyzőkönyve, a Tanácsköztársaság kiadványai, plakátjai vagy a felszabadulás utáni első országgyűlési dokumentum — az 1944. december 21-i Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Az Országgyűlési Könyvtárat 1866-ban alapították, és a képviselőház szabályainak 255. §-a értelmében feladata azon könyvek, nyomtatványok s kiadványok beszerzése, amelyek törvényhozási munkálkodásnál szükséges adatokat tartalmaznak. Az 1866-os országgyűlés olyannyira komolyan foglalkozott a könyvtár ügyével, hogy 1000 forintot megszavazott e célra. Három évvel később — mert akkor még nem állt a mai Országház — a Nemzeti Múzeumban termeket béreltek a könyvtárnak. Megválasztották az első könyvtári bizottságot, és elnökét. Deák Ferencet. E bizottság tagjai neves literátu- sok, irodalomértő képviselők voltak, a többi között Jókai; Mór. 1952 óta nyUrána& 1870-ben 600 kötetből állt a gyűjtemény, amely közben adományozással, vásárlással és a külföldi parlamentekkel folyó csere alapján kapott anyaggal bővült. Ghyczy Ignác képviselő 14 500 kötetét örökösei ajánlották fel, s gazdag anyagot tartalmazott a könyvtár birtokába kendő Puszky Ágost gyűjteménye is. 1893-ban Ugrón Gábor képviselő azt panaszolja, hogy „még a régi országgyűlések tárgyalásainak naplói is hiányoznak.” Ezért a Ház utasítja a könyvtárügyi bizottságot, hogy a „régi magyar törvényhozások forrásmunkáit eredetiben vagy másolatban beszerezni igyekezzék”. A könyvtár végleges helyét az Országház felépülésekor kapta meg. De akkor, mint zárt jellegű könyvtár működött, csak képviselők és egy szűk hivatalnokréteg használhatta az anyagot. 1952 óta nyilvános, de ma is szak- könyvtárként működik —jogi, politikai, a legújabbkori történelemmel és nemzetközi szervezetekkel foglalkozó műveket gyűjt. Dr. Vályi Gábor, a könyvtár igazgatója kalauzol végig a több mint 500 ezer kötet könyvből és 1500 folyóiratból álló gyűjteményen. — A könyvtár nyilvánossá tétele után is megtartotta a korábbi szakterületét. Mindenekelőtt joggal, politikával és a legújabbkori egyetemes történelemmel foglalkozó műveket gyűjtöttünk. Ma is bővítjük az országgyűlési anyagokat tartalmazó gyűjteményünket, s változatlanul cserét folytatunk a külföldi parlamentekkel. Az országgyűlési külön- gyűjtemény legrégibb dokumentuma 1596-ból való. A legfrissebb a magyar ország- gyűlés 1973-as ülésszakainak pontos jegyzőkönyve. Latin szövegű kéziratokat, Vaskos, bőrbe kötött könyv- ritkaságokat, királyi kézjegygyei, császári pecséttel ellátott oldalakat lapoz fel aaj igazgató. EREDMÉNYES ŰJ ESZTENDŐT KÍVÁNUNK A KERESKEDELEM ÉS A VENDÉGLATÓ1PAR1 MUNKA TARSAINAK. SZÖVETKEZETEK KÖZÖS VÁLLALATA — Gyurkővits György nyolcvankilenc kötete adja az -országgyűlési különgyűjte- mény magját, időrendben ezernyolcszázharmincig. Itt őrizzük Kossuth országgyűlési tudósításait, a szabadság- harc, a kiegyezés korának parlamenti iratait — tájékoztat dr. Vályi Gábor, LlVSZ-anyagok Az első részletes országgyűlési naplót Nopcsa Elek — a későbbi udvari kancellár — írta az 1794-es országgyűlésen. 1790-től többnyire nyomtatottak és magyar nyelvűek az országgyűlési naplók, de ezek nem hivatalos nyomtatványok. Kossuth 1832/36-os országgyűlési tudósításait kéziratban terjesztette ugyan, de a 70 jurátus által jegyzett, másolt újságra elő lehetett fizetni. Az országgyűlési jegyzőkönyv 1867 óta hivatalos. A Tanácsköztársaság kü- löngvűjteményében a Magyar Tanácsköztársaság 133 napos fennállása alatt kiadott könyvek, folyóiratok, újságok, plakátok eredeti dokumentumai találhatók. Röplapok húsz nyelven, amelyek a szomszéd országok vagy a Tanácsköztársaság ellen harcoló katonák nyelvén szólnak, agitálnak. Ebben a teremben válogatták össze a Kommunisták Magyarországi Pártjának megalakulásától az első hazai kommunista kiadványokat is. Érdekes különgyűjtemény az ENSZ letéti könyvtára. A szervezet New York-i központi könyvtára az Ország- gyűlési Könyvtárat jelölte ki a Titkárság, Biztonsági Tanács, az UNESCO stb. szakanyagának gyűjtésére. Termek, polcok labirintusában járunk. —- Olvasótermünk falán, a szabadpolcos könyvek fölött az amerikai parlamentek dokumentumai — mondja az igazgató. — A raktárakban pedig az angol, a francia, a belga, a szovjet, a bulgár s még vagy húsz ország parlamenti iratai. Az európai parlamenti könyvtárak sorában a mienk volt az ötödik. Gazdag anyagával, érdekes, értékes köteteivel ma is tartja előkelő helyét Kádár Márts j:' Újévi látogatok a laktanyában Az év első napja ünnep volt szerte az országban. De azért sokan nem pihenhettek: a vonatok kerekei ütemesen kattogtak a síneken, a vendéglőkben álmos pincéreik szolgálták ki a vendégeket és a katonák is éberen figyeltek őrhelyükön. Kémlelték a légteret, rótták a határmenti utakat, vigyázták a csendet, a nyugalmat És akik nem voltak szolgálatban, azokat meglátogatták a szülők, a rokonok, a feleségek és a mennyasszonyok. A laktanya felett sűrű pára úszott, kívülről minden csendes és mozdulatlan volt De amint beléptem a kapun, várakozó, és látogatókat kísérő katonákkal találkoztam. Követtem őket a hatalmas tereimbe, amelyet már megtöltöttek a civilek. Az egyik sarokban * piroskabátos kislány bújt a fiú karjai közé, míg néhány lépésre tőlük fülbán tóan recsegett a zsírpapír, amikor az édesanya az asztalra pakolta a finom hazait tartalmazó csomagot. „Ráfér a gyerekre a katonaság** Papp György hevedet, aki Szolnokról vonult be, népes látogatócsoport vett körül, s vidáman folyt a beszélgetés, hogy miről? — A mindennapokról és a jövőről — felelte a fiú lakónikus tömörséggel, de közben megsimogatta menyasz- szonya arcát. — Jó egy kicsit együtt lenni — vette át a szót az édesanya. — Bár a fiunk szerencsés helyzetben van, mert Szolnokon lakunk, így gyakran láthatjuk, de még jobb lenne, ha többször hazajöhetne. — Ráfér a gyerekre a katonaság — mondta az édesapa. — Két év alatt megkomolyodik, megerősödik és aztán majd jobban megállja helyét az életben. — Mikor lesz az esküvő? I— Majd, amikor Gyurka leszerel — válaszolt a menyasszony, Zsamai Éva. a megyei kórház adminisztrátornője. — Jó próbaidő ez mindkettőnk számára. A kis család A szomszéd asztalnál négyen ültek. Az újszászi Meggy esi Sándor honvéd, a feleség, a 18 hónapos kislány és az édesanya. Nem hoztak nagy eiernőzsiás batyut, csak éppen egy kis otthoni kóstolót és# édességet. Minek is hoznának, Sanyi megírta, jő az ellátás. — Hogyan élnek otthon a férj nélkül? — Köszönöm, nincs semmi bajunk — válaszolta a fiatalasszony —■» de a férjem azért nagyon hiányzik. Á kislányunknak is, aki mindig sír, ha el kell válni az apukától. Anyagilag is kijövünk. Szerencsénk, hogy a férjem Üjszászhoz közel tölti a katonaidejét. ~ És az édesanyának, hogy tetszik a fia egyenruhája? — Mint minden édesanya; nagyon megsirattam, amikor behívták. Három fiam van, ö a legkisebb. De az a jó, hogy a gyerek egészséges és jól érzi magát. Azt mondja, jól bánnak velük a parancsnokok és nincs hiányuk semmiben. Pedig félt a bevonulástól. másnak képzelte a katonáskodást, mert a haverok sokat ijesztgették. Tervezik a jövőt Ahogy körülnéztem a látogatószobában. családias, meghitt beszélgetésbe merültek a kis csoportok. Egy .10—12 év körüli kislány eltűnődve nézte bátyját, aki rövid idő alatt is sokat változott A fiatal párok pedig a terem sarkaiba húzódtak. Nem zavartam őket, hadd tervezgessék, szőjék ® jövőt ' Amikor kiléptem a kapun; s alhagytam a laktanyát, újra csend vett körül, amelyet csak a megállói« érkező busz zúgása zavart meg, Újabb látogatók érkeztek boldog új évet kívánni a Ida katonáknak. Tóth Gyula Á
