Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-09 / 6. szám

1974. Jamrar 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Növekedett a belső ellenőrzés hatékony­sága a termelőszövetkezetekben A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának ülése A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa a termelő­szövetkezetek területi szövet­ségei elnökeinek és titkárainak bevonásával kedden kétna­pos tanácskozásra ült össze a .Gél lért Szállóban. Az ülé­sen r rszt vett dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élel- me ’é igyj minisztériumi ál- larr.t' kár is.„ Szí bő István, a TOT elnö­ki- b számolt a % elnökség elmúlt évi mi .1 kajáról, és a szövet­kezetek belső ellenőrzé­sének helyzetéről. Mini mondotta, az elnökség 1973-ban is változatos mód­szerekkel segítette elő a rne- -őg;; dasági szövetkezetek zocálista irányú fejlődését, irányelveket adott ki a mun­kaverseny továbbfejlesztésé­re a személyzeti munka tö­kéletesítésére. — Ajánlással fordult a mezőgazdasági szö­vetkezetekhez a kölcsönös tá­mogatási alap létrehozására. Az alap egy-egy területi szö­vetségen belüt a gazdasági hullámvölgybe került szövet­kezetek részére nyújt anyagi támogatást. Számottevően fejlődött a mezőgazdasági szövetkezetek belső ellenőrzésének rend­szere. növekedett az ellen­őrzés hatékonysága. A szö­vetkezetekben az önkor­mányzat erősödése nyomán szigorúbbá váltak a belső ellenőrzés iránti követelmé­nyek. Az ellenőrző bizottsá­gok tevékenységében mind­inkább szervezeti és műkö­dési kérdések átfogó, a szö­vetkezet egészére kiterjedő vizsgálat kerül előtérbe, és határozottan lépnek a visz- szássá gokkal szemben. A legutóbbi választások során javult a bizottsági tagok is­kolai végzettség szerinti ösz­Unncp' központi vezetőségi ülés az ÉutbZ-ban Négy szakmai szakszerve­zet egyesülési kongresszusá­nak 25. évfordulója alkal­mából tegnap kibővített ün­nepi ülést tartott az Élelme­zésipari Dolgozók Szakszer­vezetének központi vezetősé­ge. Az ünnepségen a vezető­ség tagjain, a szakszerveze­tek alapító tagjain, vete­ránjain kívül részt vett Karakas László munkaügyi miniszter és Virizlai Gyula, a SZOT titkára is. Az ülés előtt a szakszervezet elnök­sége a székház előcsarnoká­ba;. megkoszorúzta a mártí­rok emléktábláját. Az ünnepi ülést dr. Dab- rónaki Gyula, a szakszerve­zet elnöke nyitotta meg, — majd dr. Tamás T á*zló főtit­kár ünnepi beszédben emlé­kezett meg a négv szakmai szakszervezet — az Élelme­zési Munkások Országos Szö­vetsége. a Malomipari Mun­kások Szabad Szakszerveze­te. a Magyarországi Húsma­ri Munkások Országos Sza­bad Szakszervezete és az Édesipari Munkások Szobád Szakszervezete — harcos múltiáról tisztelgett az elő­dök. a küzdőtársak előtt. A főti'kár hefe’ezásiil a mosta­ri 2(5(1 ezres tagság és a köz­ponti vezetőség nevében kö­szöntötte azokat, akik az ak­kori 60 ezer élelmezési mun­kás egy szervezetbe való tö- rr>«Wtz«óért küz.dö*tek. előse­gítették az eevséget, s akik 2* éve tevékenven dolgoznak az ttrvncv.^an ó lubileum alkalmából dr Tamás T ás-7i.s főtitkár több évtizede- klem*»lko-1ő sz­szerve*»eti tp,*íVo-s-ísi’iV el- joroe-óséfil es d-leoTó -,k adott át S-»»k«7o-v°-re+i ki­tüntetést ezenVfviit nvolcan kanták meg a 60 éves és Jl_en 57 Sn ésrec S75tr-7«-ve- zeti tagcég eü sm éréséé rí já­có oklevelet & jutalmat. szetétele. magasabb a fiata­lok és a nők aránya. Az ellenőrző bizottságok számos helyen még nem lát­ják el megfelelően faladatai­kat — hangsúlyozta a TOT elnöke. Helyenként a köz­gyűlés ellenőrző munkája sem elég hatékony. Ezért a mostani ülésen elhangzó hozzászólások — javaslatok alapján a TOT elnöksége ajánlást ad ki a mezőgazda­sági szövetkezeteknek és társulásaiknak a belső ellen­őrzés továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Szabó István után Moharos József, a TOT elnökhelyet­tese beszélt a területi szövet­ségek tevékenységének és munkamódszereinek tapasz­talatairól és a feladatokról. A mezőgazdasági és ha­lászati termelőszövetke­zet és szakszövetkezet 50 területi szövetséget tart fenn. A szövetségek fő feladata, hogy előmozdítsák a szövet­kezetek önálló, demokratikus működését és az eredménye« vállalati gazdálkodást. A szövetségek segítik a szövet ■ kezetek között i gazdasági együttműködések kialakulá­sát a termékértékesítési szerződések feltételeinek meghatározását, a korszerű termelési eljárások megisme­rését és az üzemszervezési tapasztalatok hasznosítását. A TOT elnölzcézéoek be­számolóit vita követte. A ta­nácskozás ma folytatódik. Elkezdték a berendezések szerelését a jászárokszállási A^fSZ-áruhlzban, amely vár­hatóan gazdag áruválasztéka mellett korszerű beäremj ízeseivel is kivívja majd a vá­sárlók tetszését. Az áruház ugyanis a Hűtőgépgyár jiszá okszállási üzemében, a Taylcr szabadalom alapján gyártó t super-makelt áruhá i berendezéstkkel felszerel­ve nyit a jövő hónap elején Évmilliárd érlékií szer/őxEe«­kölések — Üj rendszerű vizii^z ítók A tatabányai szénbányák­nál hét évvel ezelőtt kezdték meg az új rendszerű víztisz­tító- és dúsító berendezések gyártását. Közismert, hogy a víztisztítás, a folyók szennyezése el­leni védekezés világszerte mindinkább sürgető fel­adat. A szakemberek becslése sze­rint hazánkban 1985-ben na­ponként már 2,5 millió köb­méter szennyvíz megtisztítá­sával kell számolni, s ez g mennyiség a jelenleginek a többszöröse. így érthető, hogy a tatabányai új berendezé­sek, eljárások iránt egyre fo­kozódik az érdeklődés. A víz­tisztító és dúsító berendezé­sek gyárának a kapacitását már 1975-ig lekötötték. Az ilyen berendezések vásárlá­sára megkötött szerződések értéke elérte az egymilliárd forintot Az új rendszerű víztisztftó- és dúsító berendezések gyár­tásának a fokozására több külföldi céggel együttműkö­dési, illetve értékesítési szer­ződéseket kötött a szénbá­nyák. Ilyen szerződésük van például angol, osztrák, svéd és svájci cégekkel. Ezeken keresztül a tőkés országok­nak jelentős részére kiterjed már a tatabányai vállalat ér­dekeltsége. A szénbányák si­keres vállalkozását bizonyítja az is, hogy számos alkalommal tőkeerős nyugati cégekkel szemben nyerték meg a versenytárgyalást, azaz a tatabányai eljárás mel­lett döntöttek a vásárló partnerek. Nemrégiben Svájc egyik leg­nagyobb papírgyárában a ta­tabányai módszerrel épített nagyteljesítményű víztisztító berendezést helyeztek üzem­be. Szlovákiában a Duna mellékágában a víz oxigén- tartalmának a növelésére le­vegőztető beréndezést helyez­tek üzembe. Néhány hónapja a spanyol állami szénbányák csaknem egymillió dollár ér­tékű berendezés vásárlására kötött szerződést Tatabányá­val. A „legfrissebb” megálla­podás Belgrádban született meg: itt a resovicai szénbá­nya részére rendeltek iszap­víztelenítő berendezést. Ha­zánkban is számos üzemben felszerelték már a tatabányai víztisztítókat, amelyekkel nemcsak a folyók, patakok elszennyeződését előzik meg, hanem többször is felhasznál­ható ipari vízhez jutnak a gyárak. Újabban nemcsak az ipar­ban, hanem a mezőgazdaság­ban is egyre nagyobb gondot okoz a szennyvíz. Különösen azokon a helyeken, ahol ipar- szerű állattenyésztő telepeket alakítottak ki. A tatábányai szénbányák idejében felis­merte ennek a problémának a jelentőségét, és az ebből fakadó üzleti lehetőségeket is. Kidolgozták a nagyüzemi sertéstelepeken keletkező szennyvíz tisztítására al­kalmas berendezéseket. Lengyelországba W Csehszlo­vákiába már megkezdték ezek szállítását is. A szénbányák szakemberei több kutató és tervező inté­zettel közösen számos újabb eljárás és berendezés kidol­gozásán fáradoznak, bővítik a kutatási területet, tökélete­sítik az új módszereket. Az ígéret szép szó... Fedett várakozókat épít a Volán Az elmúlt év december 12-én a népfront Szolnok városi bizottsága közleke­dési fórumot rendezett. A fórum-esten a város autó­busz-közlekedésének -ind­iairól beszélgettek a Volán vállalat vezetői és a gyá­rak az üzemek, a lakosság képviselői. Már a népfront- esten néhány közérdekű kérésre pozitív választ ad­tak a megjelent vezetők, így többek közt ígéretet tet­tek arra. hogy a helyközi járatok Beloiannisz úti in­Tovább bővül, korsze^űs"dik w AFÉSZ-ek kereskedelmi hálózata A szövetkezetek a negye­dik ötéves tervben várhatóan mintegy 300 000 négyzetmé­ternyi alapterülettel bővítik a kiskereskedelmi üzletháló­zatot. Az utóbbi három év alatt összesen 190 000 négy­zetméter alapterületnyi ke­reskedelmi létesítményt he­lyeztek üzembe; ezen belül 181 jelentősebb, nagyobb üz­letházat. ABC-áruházat, ét­termet. egvebek között pél­dául Kecskeméten. Gvérben. Várnatatán. Tamásiban. — Dombóváron és Derecskén. 1974—75-ben mée további 106 egv»ég kancsoDd'k h há- 1 ŐT’a tbg VvoKak bÖ7Ötf 1075- *-er e'őreláth-t'<l'><» 11 olyan beruházás _ érubáTÍ»-íta«s — kezdődik pn~ f.1 ..*>v r-»eg-jalő- SU’ára 1Q76-ra húzóik át. Az íhimm Zv során ".agvort 1 énlek előre az Zyttoy-ek » helvt árualapo­kat bővítő Inari téváv«mvság fel1os7té«éV.«n is. Egvebek között 16 húsfeldolgozó üze­met adtak át rendeltetésé­nek; több régit korszerűsí­tettek illetve bővítettek. Az AFÉSZ-ek jelenleg mintegy 160—170 ezer darab sertés és egyéb vágóállat feldolgozásá­ra alkalmas kapacitással rendelkeznek. A működő 54 korszerű szövetkezeti sütő­ipari üzembén 2? a jelen öt­éves terv idején kezdett munkához. A szövetkezeti sütőüzemek évi telie-ftménve ma már 350 000 mázsa ke­nyér és néksüteménv. — Nagv erőfeszítéseket tettek az AFÉ«2-ek a hűtő­tér növelésére amtae? állami támogatást k-ntak F,**nek köszönhető a múlt évben (tárát» nnen-l-a—sn’tácib össze­gen én ÍJ millió féri n tat A*>ő Vl l^fi* Cfí^zo*-> Éi-JT ^17nV 'SO «5747^1 'Kor'®*'*Hí?­7és »TTH te«!ZÍ h^srv falvak !ako«i«áefát £1 pirn íc-Törpla V<=H fpiTIvVjíJ,. tött cikkekkel láthassák eL a dító állomásán fedett vára­kozót létesítenek. Lapunk a fórum óta is több pana­szos levelet kapott, melyek­ben vidéki olvasóink szá­mon kérik a megvalósít’' st. Megkérdeztük Kerekes Ferencet, a Volán 7. sz. Vállalat igazgatóját mikor lesz az ígéretből valóság? Az igazgató válaszában el­mondta: a vállalat beruhá­zási osztálya már elkészí­tette a terveket, és január vérére pedig már elkészül a négv fedett „lepketetős” várakozó. Némi gondot okoz. hogy a váróknak megfelelő he­lvet válasszanak. Az állo­más előtti terület rendezése miatt ugyanis a jelenlegi megállókat áthelyezik. s amíg az új autóbusz-pálva- udvar el nem készül, négv- szer kell más-más helyre köl­töztetni az indító állomást. A tervek szerint ment em-en- lőre az éoí+őioari vállalat munkásszállói a előtt állít­ják fel az új várakozókat. Ugyancsak a nénfront- esten fogadták el a vállalat vezetői azt a javaslatot hogv a közlekedés gyorsítá­sa érdekében a kta•"’érmek­kel utazók és a terhes nők az ’autóbuszok első aita’án is felszál'hassanak a jármű­re. Az igazgatóság — be­tartva a fórumon tett ígé­retüket — a7 elmúlt év de­cember l*»-én kiadott kör­levélben píron a e'te ennek betartását Február e,oe’é+ő’ az egész meimébon ól fel- Ac leszállási rend lén élet­be. rre'v szerint: csak a késznénzzel fizetők számá­ra lesz k’íelölt felszállás* helv. a bérlettel utazók és a leszálló^ 57 össze- többi aj­tót Igénybe vehetik. Cikkünk ny mán ' . N£B v zsgá at b hy kétes é te*ű önyv ügyi?b^n 1973. október 20-i számunk­ban „Nem szolgálja a kitű­zött célt, Jegyzetek egy rosz- szul sikerült jubileumi kiad­ványról" címmel bíráló cik­ket közöltünk A 900 éves Szolnok ipara című kiad­ványról. Megírtuk, hogy a könyv hanyagul, gondatlanul, szakszerűtlenül van szer­kesztve, elemi fogalmazási hibáktól hemzseg, mindemel­lett méregdrága. Furcsának tartottuk, hogy a könyvben sem a szerzők, sem a szer­kesztők, lektorok neve nem található, kiadója pedig egy magánszemély. Nem értettük, hogyan láthatott napvilágot egy ilyen mű. Cikkünk nyo­mán, mint arról lapunkban is beszámoltunk, Barta Lász­ló, a Szolnok városi tanács elnöke a megyei Népi Ellen­őrzési Bizottságot kérte fel vizsgálat lefolytatására. A vizsgálat befejeződött. A népi ellenőrök által fel­tártak egybevágnak a cik­künkben foglaltakkal. Meg­állapították, hogy ilyen kiad­vány elkészítése és megielen- tetése helves kezdeménvezés volt. de sok hibával és luxus kiadásban készítették el. A könyv keletkezésének körülményeiről az alábbiakat állapították meg: A Magyar Hirdető szolnoki kirendel*bé­gének vez.etőie. Tömön Sán­dor 1972 elején felkereste Zakár Zoltánt, a városi ta­nács akkori elnökhelyettesét. Indítványozta, hogy Szolnok 900. évfordulójára adjanak ki a város ipari fejlődését is­mertető kiadványt. Zakár Zoltán . elfogadta az indít­ványt. majd felvette a kap­csolatot a jubileumi ünnep­ségeket előkészítő mari szak- bizottsággal. A bizottság el­nöke Zakár Zoltánnal egvüft felhívást küldött e tjjrgvhan minden itzem és vállalat ve­zetőiének. Vagvis ’ Magukra vállalták, hogv a hirdető vál­lalatnak megszervezik ezt az üzleti vállalkozást. TTgvanis. mint a néni ellenőrzési vizs­gálat menállanttotta: ..A ki­advány célja nem tanulmány. hanem propagandaanyag megjelentetése volt." Nem is Önzetlenül, hiszen a 2540 pél­dány összesen több mint 930 ezer forintba került, egy pél­dányra vetítve 375 forintba. A vállalatok viszont 400—700 forint közötti összegért kap­ták darabját. A könyv nyersanyagát a vállalatok készítették el, de a kiadó nem tartotta szüksé­gesnek szakíróval, lektorral, szerkesztővel való feldolgoz­tat ását — ezért lett ennyire kifogásolható a színvonala. Pontosabban: Zakár Zoltán a könyv összeállításáért, szerkesztéséért, tipografizálá- sáért a Magvar Hirdetőtől honoráriumot kapott. A kiadványt egyébként a Magvar Hirdető vidéki osz­tályán működő „Nyomdai, irodalmi zsűri” hagyta jóvá — amint a könyv színvonala bizonyítja, e szert' munkája erősen vitatható. Megállapította fentieken túl a vizsgálat,, hogy a könyv kiadására a Magyar Hirdető Vállalat, illetve Tömön Sán­dor nem volt jogosult. (Egyébként a könyvben nem is szerepel kiadóként a vál­lalat. csupán a szolnoki ki­rendeltség vezetője, mint ma­gánszemély.) A könyv kiadá­sát — hatáskörét túllépve — a megyei tanács vb igazgatá­si osztálva szabálytalanul en­gedélyezte. A Békés megyei Nyomdaipari Vállalat sem győződött meg arról, hogy a kiadó eleget tett-e kötelessé­gének. s csak részben tartot­ta be az idevonatkozó ren­delkezéseket. (A kiadói enge­délyre. a kiadó szervre, a szerkesztésért felelős személy feltüntetésére, stb. vonatkozó előírásokat.) Ennyit a vizsgálat megál­lapításai alapián. A tanulsá­gok levonása az illetékes szervek részéről még hátra van. A mi vé'eménvünk az: go"';ta<!V'-’H"i kell arról, hogy a város iuHl "urnára való fel­készülés ne adhasson többé alkalmat lpv,<,*asz.t»et ilven kétes értékű szabáivtalansá- eok sorozata árán megtelen- tetett m’V’ek kiadására. A tervekben még sok kiadvány szerepel. Riztosftant kell, hogy azok szabályos úton. az évfordulóhoz méltó kivitel­ben készüljenek el. Gmi Villamossági Művek Harminchárom brigád sikere A Ganz Villamossági Mű­vek szolnoki «vérában tavaly a munkaversenvben har­minchat brigád tét* vállalást A gyáregység nmjpkzve"se"v bizn+tsága g napéiba-, érté­kelte az erednas-veket és megállapította, hogy a har­minchat brigád közül har- mincházom eleget tett vá'la- Mlásnak. Aa eredmények alapján kettő arany-, négy ezüst- kilenc bronz- tizen­egy b-igád pedig zöldk^szo- rús fokozatot ért el. míg hét megszerezte a szocialista cí­met. A szocialista brigádok vál­lalásai között szereplő hár­mas követelmény közül a termelésben elsősorban a minőség javításában értek el jelentő« eredményekéi t

Next

/
Thumbnails
Contents