Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-08 / 5. szám

1974. január 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megalakult az „IKOM” Tanácsadó, javaslattevő testület Az elmúlt, 1973-as eszten­dő időben talán legutolsó, fontos közművelődési esemé­nye az „IKOM”. vagyis az Ifjúsági Klubok Országos Munkabizottságának megala­kulása volt. Gedei Lászlót, a jászberényi Déryné Művelő­dési Központ főelőadóiát. az „IKOM” Szolnok megyei képviselőiét arra kértük, hogy ismertesse e vadonatúj bi* ze^ság feladatát, célkitűzé­seit. — Az ..IKOM” a KISZ KB kulturális osztálva mellett műkőik. Megalakulását hosszú vita előzte meg. Vé­gül a gyulai országos klub­vezetői tábor tapasztalatai alapján szü'etett a határozat, a KISZ-nek szüksége van ilven ieileaü testületre. A legfontosabb célkitűzés az, hogy egységessé tegyük a hazai klubmozgalmat. Éppen ezért az „IKOM” nem ellen­őrző. hanem tanácsadó, ja­vaslattevő testület. — Kik a tágjai? — A bizottságnak húsz tag­ja van. Hárman a főváros klubjait képviselik, a többiek vidékiek — de valamennyien igazi klubos szakemberek. Az „IKOM” titkára dr. Tóth Pál, a KISZ KB kulturális osztá­lyának vezetője. — Említette, hogy az „IKOM” csak tanácsadó, ja­vaslattevő testület. Nem je­lenti ez egyben korlátozott hatékonyságát is? — Aligha hiszem. Ugyanis a hazai klubmozgalom leg­nagyobb értéke éppen az ön- tevékenység a kezdeménye­zőkészség. Hiba volna, ha en­nek túlzott ellenőrzésekkel, felesleges, adminisztratív jel­legű intézkedéseikkel gátat vetnénk. Munkánk egyébként gyakorlatban a megyei klubtanácsok és a megyei KISZ-bizottságok segítségé­vel válik — remélhetőleg — eredményessé. — Milyen módszereket al­kalmaznak majd? — Erről még korai volna nyilatkozni. Az biztos, első­sorban a régi formákat sze­retnénk megtölteni tartalom­mal. Gondolok itt többek között a kiváló ifjúsági klub pályázatra, a módszervásárra és a klubvezetők képzésére. A terv>k szerint több mód­szertani kiadvány is megje­lenik majd. Az első még e negyedévben várható, címe: Klub és tavasz Ezt vala­mennyi működési engedély- lyel rendelkező ifjúsí”i vi.]V, megíkapja. H. D. A KGST Egységes Számítógép Rendszerében a VIDEO­TON kezdte meg a kis-számítógépek sorozatgyártását. Bácskai László és Letenyei József Üzemmérnökök ellen­őrzik az R 10 számítógépet Heinz Kühnriclt Partiz ínhibnű Európában, 1939-1915 Zrínyi Katonai Kiadó Heinz Kühnrich könyvével a Zrínyi Katonai Kiadó olvan munkát helyez az olvasó asz­talára, amelyhez hasonló magyar nvelven eddig nem jelent meg. és amely rangos helvet foglal el az adott té­mára vonatkozó nemzetközi irodalomban is. A neves történész, a NSZEP KB mellett működő Marxis­ta—Leninista Intézet tudo­mányos munkatársa, a má­sodik világháború alatti oar- tizánmozgalrnak kiváló is­merője. E munkájában szin­te teljes, átfogó képet ad azokról a hősi és önfeláldozó harcokról, amelyeket Európa néoei vívtak az arcvonalak mögött a fasiszta megszállók ellen. Könyvének értékét minde­nekelőtt az adatok é? a té­nyek enciklopédikus gazdag­sága adja. A második világ­háború egyes időszakainak megfelelően periodizálva te- krfiü át a Szovjetunióban és a hitleri Németország által megszállt többi európai or­szágban fellángolt partizán- harcokat. Tárgvalia a mű a harcok kibontakozását, befo­lyását a partizánháború mód­szereit és eredményeit, vala­mint azokat a szervezési el­veket. vezetési gyakorlatot, elméleti problémákat, ame­lyek e mozgalomban jelent­keztek. A könyv tudományos ér­tékein túl tisztelgés a má­sodik világháború partizán­harcainak hősei előtt, azok előtt, akik életüket áldozták az emberfeletti küzdelemben és azok előtt is. akik túlél­ték azt. s ma is közöttünk élnek. Közelebb hozza — mintegy az értelmen túl az érzelmekre is hatva — a művet az olvasóhoz az a tény. hogy a szerző nemcsak gazdag levéltári, szakirodal­mi. tudományos anyagokra támaszkodott hanem a har­cok egykori résztvevőinek, a .< szabadságért és boldogabb jövőért küzdő és szenvedő embereknek .az írásaira, el­beszéléseire is. A szerző magyar vonatko­zásokkal „A partizánháború a háború utolsó éveiben” és „A partizánmozgalom nem­zetközi jellege” című fejeze­tekben foglalkozik. Megmu­tatja a német megszállást követően k;bontakozott fegy­veres ellenáuás legfontosabb mozzanatait, összefüggéseit Méteres vastagságú falak, színesre festett, óriási tartá­lyok mentén futó vas csiga­lépcsők, villogó szemű vezér­lőpultok — a Magyar Tudo­mányos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében járunk. Kalauzunk dr. Ko­vács Ádám tudományos fő­munkatárs, és az intézet két esztendeje épült új szárnyá­nak tervezője, Kemper Ervin, az ÍPARTERV mérnöke. Második legnagyobb atom­magkutató intézetünk 1954- ben létesült. Négy tudomá­nyos osztályán jelenleg öt­venegy kutató dolgozik. Kí­sérleti atommagfizikai vizs­gálatokat végeznek a radio­aktív bomlás tartományában. Mindez a tudományos alap­kutatásokhoz tartozik. Ezek mellé azonban egyre nagyobb Számban és növekvő súllyal zárkóznak fel azok a témák, kutatási feladatok, amelyek az ipari gyakorlathoz kapcso­lódnak. Ezek feldolgozásánál hasznosítják' az alapkutatá­sok során szerzett tapasztala­tokat. Ez történik például az inté­zet tömegspektrometriai la­boratóriumában. Itt izotópo­kat használnak fel földtani vizsgálatokra: az izotópok bomlásából következtetnek az egyes rétegek korára. Jelen­leg hazánk vulkáni kőzetei korának meghatározásával foglalkoznak. Következő állomásunk az intézet büszkesége, az ötmil­lió voltos elektrosztatikus gyorsítóberendezés, amelyet nemrégiben adtak át rendel­tetésének. Ennek „kedvéért” létesült az új épületszámy, amelyben helyet kaptak a ki­sebb gyorsítók, a háromszáz tudományos folyóirattal büsz­kélkedő könyvtár, és több la­boratórium is. A gyorsítóberendezésekkel az atommag szerkezetét ku­tatják. A még ma is sok titkot rejtegető atommag közvetle­nül nem vizsgálható. Tulaj­donságairól a kísérletek so­rán róla leváló részecskék „hoznak hírt”. Az ötmillió voltos gyorsító tizennyolc méter magas teremben kapott helyet; alatta csaknem öt mé­ter mély az az 1,2 méteres falvastagságú pince, amely­ben a bombázandó radioak­tív anyagot helyezték el. A sugárveszélyes zónában ter­mészetesen nem tartózkodhat ember; az itt elhelyezett mű­szerek állását ipari televízión figyelik a kutatók. O Imrus: — Születésekor ke­vés pénzzel voltunk. Más bol­dog apák szétnéztek, ajándé­kozást csapnak, nekem any- nyira sikerült, hogy téglát vettem és lerekesztettem a szobát. Négy órát dolgoztam a kultúrban, négvet a téesz- ben. A közlekedőeszközöm a tolókocsi volt. Gyűjtögettünk, kérinoséltünk kölcsönöket, a szövetkezet is hozzájárult, csodák csodájára, vehettünk egy új Velorexet. Tizenöt ezer forintért. Volt osztálytársai­mat megkerestem, adtak hi­telt, néhánynak máig tarto­zom. Többen elvircák, hogy azonnal fizessem vissza. A kocsi kényelmes volt, bizton­ságos, nyári lön cséplő-elle­nőrnek elmentem, majd át­ázott a teteje, zárlatos lett, sokba került, az egészségem romlott, a fiam már óvodába járt, anyagilag megint meg­szorultunk. Símnlékony, hi­vatalnok típus nem vagvok, a téeszben nehezedett a hely­zetem kát kilométert kijárni, telente a feleségem tologatott, adminisztrátorként foglalkoz­tattak, egyszer érkeztem 2000 forinttal haza. Végül nyugdí­jaztak, kiegészítik annyira, cnint a keresetem volt, amíg a fiam tanul. 1968-tól jár ha­vonta 542 forint és 208 forint kiegészítés. Háztáji földet ka­punk. A kultúrházban 500 forintot keresek. Feleségem a moziban pénztáros. Nem fényűzés. Megélünk. Ida: — Nehezemre esett a munka, előbb takarítónő vol­tam, csináltam szívvel, ami­kor megszűnt, sírva jöttem haza. Elkapott újra a beteg­ség, a szívem és a lábam táp­pénzre szorított. Életkedvem van, férjem és gverekem, hogyne lenne életkedvem? Ha jobban érzem magam, tel­jes munkaerőként dolgozom. Imrus: — A bátyám segí­tett legjobban. Postafelügyelő volt, de fogta magát és negy­venévesen felcsapott napnak. Házrészét eladtuk, abból rendbehozattuk a lakást. Nézzen csak szét alaposan, itt pince volt, mégis ezt vá­lasztottuk, nem kell lépcső­ket mászni. Gyuszi káplán lett, keresete csekély, havonta mégis száz forintot küldözge­tett postán, névvel vagy név- té’enül. Jöttek. érk°zt°k gy- re-másra a pénzes utalvá­nyok. 1972 nyarán hazatért, éjszakákon át imádkozott, hajnalokon az ágyánál tér­delve találtuk. Felkötötte magát. A fiam vágta le a kö­télről, szegény gyerek, koráé ismerkedik az élettel kétmé­teres embert, ez a gyenge kis fiú. Azóta úgy alszunk, hogy összetoltuk az ágyai. — Adósságunkat rendez­getjük. Három disznót tar­tunk, az árából talán előbb­re jutunk. Centrifugát ve­szünk, bútorokat. Legfonto­sabb a gyerek, amit megad­hatunk neki, megadunk, ne maradjon el, ne játszódjon, hogy szerencsétlenek a szü­lei. Ida: — Elégedettek va­gyunk egymással, az élettel megbékéltünk. Várunk. Re­ménykedünk állandóan, talán megéljük, hogy nagyszülők lehetünk. Legalább egyikőnk. Szárnyára szeretnénk enged­ni a fiamat, úgv, hogv ne szé­gyenkezzék. Jól tanul. Nyelv­érzéke van, vettem az Antik­váriumban német könyvet, a tanárnő méltányosságból ta­nítja. Jó magaviseletű, szófo­gadó, boldog ember lehet. Es mi? Hittük, hogv jobb ’esz együtt, mertünk bízni az élet­ben és reményünk megma­radt. Imrus: — Megmaradt, az szentigaz. Azonkívül nincs egyebünk. Tisztességes sze­génységben megöregedni, be­csülettel, nem mindennapi ajándék. Filléres napi gon­dok szorítanak. Ida: — Meggyógyultam, a moziban pénztároskodok négyszáz forintért hónanon- ként. Kicsi, de biztos megél­hetés. Imrus: — Míg tánr^nzen voltál, többet kerestél. Iga­zán furcsa, akkor veszik ku­tyába az embert, amikor dol­gozik. Ida: — Embólia. Szédült, forgott a szoba, lerogytam és szóltam, szaladj azonnal ocvoshoa, ■ Ymrus: — Két doktort is megjártam hirtelen, mire jött az egyik. Ida: — A klinikára akart küldeni. Mi lett volna vele­tek nélkülem? A szobában erős ecetszag terjeng. A falon szögre akasztva színes moziplakátok. Díszítik a berendezést. A fiú kiment, fát vág az udvaron. Imrus ül a széken. Egész éle­tében csak ül. Ida futtában rendezkedik, feketét főz. Imrus: — Már vonatra se tudok ülni, pedig lehetett vol­na ez jobban. Négyéves ko­romban újra tanultam járni. Hintó lógott az udvaron, lab­dáztam, játszottam, még véd­tem is, kabátot terítettem a térdem alá és úgy. Kegyetle­nül sújtott a labda, nem tö­rődtem vele. nem mondt »m meg testvéreimnek, csak játszhassak velük. Ida: — Szegedre bejártál. Imrus: — A serdülőkor so­kat javított rajtam, három évig fürdőbén, Hajdúszobosz­lón lehettem, utána súlyt dobtam és száz méteren 1 perc 3 tizedet futottam. Az egyetem első éveiben, a va­sútállomásról gyalog men­tem, - azt az életmódot kel­lett volna folytatnom, de el­hibáztuk. A fürdőzés, meg a szoktatás hiányzott. Hallot­tam már paralízises úszóbaj­nokról. Később Pesten gyógy­tornáztam 30 évesen, gyerek­korban használ az iobban á vízben könnvebb a karo n mai fent tart >m rn-ig-'mit bickolok, akár a hal. A szá­razföldön döglődök. Ida: — Üszik a vízen, mint a kacsa. (Folytai$ukj> Maga a gyorsító nyolc mé­ter magas, 3,5 méter átmérő­jű tartályban kapott helyet; hat tonna súlyú tető védi. Élénk színeit is a tervező ha­tározta meg, hogy a fehérre meszelt falak között a tekin­tetet a hangsúlyos tárgyra vonzza. A gyorsító javításá­hoz nem kell a tartályt szét­bontani: búvónyíláson át jut a szerelő a tartály beleseiébe, ahol liften közlekedve végez­heti munkáját a szükséges magasságban, illat ve mély­ségben. Végül az órióc után a tör­pék: a nukleáris elentronikai műszerek osztályára látoga - tunk. A debreceni Intézet er­re is joggal büszke: világszín­vonalú műszerek ezek, ame­lyek itt készülnek, „házi” használatra és más intézmé­nyek részére egyaránt. 1973- ban nagy sikerrel szerepeltek a moszkvai és a dubnai mű­szerkiállításon, és Baselben is öregbítették az intézet jó' hírnevét, V. Zs. Várlasí ;yból míwlcd si központ Három millió forintot jut­tatott a sárvári Nádasdy vár­kastély helyreállításához a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár/ Az üzem őri ásnak két gyáregysége üzemel Sár- várott, s az ott dolgozók gyakran látogatják majd a várkastélyban kialakítandó művelődési köznontot. A Ba­cont Nvugat-Euróoával ösz- szekötő 84-es főközlekedési út m°ntén fekvő XVI száza­di. olasz bástvás. későrene­szánsz épületben városi mű- vlődési ház. több klub 89 000 kötetes íárási és városi könyv­tár. múzeum, valamint há­zasságkötő-névadó terem lé­tesül. Pincéidben aiándéktár- I eyakat és hűsítő italt árusító üzletet nyit az erdei termék vállalat Egy r as ti r na fi itggele Az első vasárnap az évben, s egyben egy a sok közül. A Rádió sem ígér különleges csemegét, de ha — ebben az őszies télben er- az ember .ki­csit többet hallgatja, mnt egyébként, nem csalódik. Rab Nóra műsora, a családok. Megunhatatlan - ri­port. Ez a sorozat évek óta megy, s nemhogy megkapó ti volna, de — lásd népesedés- politika — most kezd igazán aktuálissá válni. Ezúttal egy tanyán lakó asszonyról, or­szágba széledt gyéreikéiről» csendes, gyermekei szerete ér­ben megbékélt boldogságá­ról hallunk. Igen, boídogsf g- ról, egyszerűen mindert ha­mis felhang, pátosz nélkül. Ez Rab Nóra titka. Ügy be­szélget hogy aki metsző’ mellette. nyílt. egyesei őszinte szavakra faka<L Olajválság — Líbia !s «*k3I az olaj árát — nyerészkedés — a monopóliumok kihasz­nálják. Izraeli választások —• genfi tárgyalás — merev,, el- , utasító nyilatkozatok. A jár pán külügyminiszter Peklng- ben tárgyal. Az ember /pír' mar rádöbben, hogy á btl- dogság milyen viszonylagos, öt kontinens hét napja, ez a tárgyilagos, tömör külpoliti­kai tájékoztató címe, A Jó reggelt vasárnap már könnyed szórakozás, amolyan háttérműsor. Fürdés, borot­válkozás közben sok zene 48 jó riportok. Egy ma is ma­gyar franciáról — Marcal .Pastor operaénekesről — aki 50 éve él Franciaországban, de ma is kitűnően beszéli nyelvünket. Mozgalmas élet­útja maga egy kis regény. Egy este Párizsban. 158. az adás második felének címe. Mulatók és mulattatók, ki­csik és nagyok. Sztárok, Jean-Louis Trintignant. Da­nielle Darieux. És Piai. az énekesnő és az ember —- egy­ben egy darab Párizs. \ Hangulatos és érdekes, kel­lemes és... (most keresem a szót: ha látható műsor len­ne. látványos, mondanál*», tie csak hallható. Mi a lelő kifejezés?)... ne«. Sediánszky János fliűSóra egyszerűen: jó vodt. Rettenetesek ezek & mai költők. Pláne ha már tűdnek rádióúiságot olvasni. Tíz óra­kor javában dúl a gyerek- tévé. de a rádióban már kez­dődik PadiSák Mihály me» játéka. Mit tesz a lurkó? Zsebrádiót ragad — úgy Jjézd a tévék Megegyezünk, ho:y ez így nem megy. Először fin is megleoődöm. hogy a rádió marad. Így együtt hallgatjuk. Hallgatjuk Rugóka, á kis csikó történetét, akinek ap i- ja egy nagyon elfoglalt • fór ló. Rugócskának tehát mii- ( dene megvan amit eftak el­képzelhet egy óvodásló — csak éppen egyedül érzi ma­sát. Aztán, hogy !»—’»n e-ty j kis izgalom, ő maga indul ni, ,i hogy változtasson ezen ’ á : tűrhetetlen helyzeten. Van szökés, nyomozás. kalari, meg minden — sőt tanulság is. s most nemcsak gyerekek­nek. - ; Így az Ezüstpatkó, vaspat­kó című mesejátékról csak a legjobbakat mondhatjuk mindketten. — srömbőczky — Győz Gi^Tiofa Cinqirttí Pontoson tíz évvel »US San R>mo-i sikere után úiabb ■ rMvers°rvt mert Gi'kola. 1 Cinonetti oi'sz '-uz-ie­■I kesnő. aki annak ideién a ' „Túl fiatal a szere’^m-e” cí­mű számmal tűnt fel Vasár­nap 32 olasz televízió Can- zonissima fesztiváljának győztese tett A több aranylemez*?1 ren­den- -fi sztár a vai is-7Óö,VO*n1Peeí'fQ r** *1 val kevesebb sikerrel: a ff le­vételek során ugvanis ra­gaszkodott ahhoz, hogv a sze­relmi jelenetekben dúbjőri szerepeljen* " y Látogatás a delirccenl álommá^ aló iiitezc'Iicn SZ. LUKACS IMRE * Ami megőriz J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents