Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-06 / 4. szám
6 tm Sattuár 6. szögre* awscms xepl.w Huszonötéves a KGST ÍYejgyedszázaddal ezelőtt. 1949. január 5-én ült Össze Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország Magyarország, Románia és a Szovjetunió képviselőinek értekezlete, amely kimondta, hogy a testvér országok szélesebb körű gazdasági együttműködésének megvalósítása érdekeben létre kell hatéul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. azzal a feladattal hogy a tagországok gazdasági, műszaki segítséget nyújtsanak egymásnak, kölcsönösen segítsék egymás! nyersanyaggal. élelmiszerekkel. gépekkel, berendezésekkel és rendszeresen kicseréljék tapasztalataikat. Az értekezleten kimondták, hogy a tanács nem zártkörű csoportosulás, hanem nyitott szervezet, amelybe beléphetnek a KGST elveivel egyetértő más országok. A kölcsönös gazdasági segítség tanácsának célja; tagjai erőfeszítéseinek egyesítésével és koordinálásával elősegíteni népgazdaságuk tervszerű fejlődését, a gazdasági és technikai haladás meggyorsítását, az iparilag kevésbé fejlett országok iparosítását, a tagországok népiólétének állandó emelkedését ég a munkatermelékenység szakadatlan növekedését. Az alapszabály hagsú- lyozza, hogy a KGST valamennyi tagország szu\ erén egyenlőségén alapszik. Az azóta bekövetkezett nagyarányú fejlődést bizonyítja, hogy' míg 1950-ben. tehát a KGST gyakorlati tevékenységének első esztendeiében. valamennyi tagország együttes külkereskedelmi forgalma 7.466 millió rubelt tett ki. 1971-ben elérte a 60 ezer milliárd rubelt. és 1972-ben további 9 Százalékkal növekedett. A KGST-országok külkereskedelmi forgalmának *"*bb mint 60 százalékát a tagországok kölcsönös áruforgalma képezi. A számok nemcsak a KGST-országok kereskedelmi kapcsolatainak rohamos fejlődését tükrözik, hanem ott találjuk mögöttük a termelési együttműködés gyümölcsöző fejlődését. a termelés nemzetközi szakosításának és kooperá- lásának elmélyítését, a tudományos- és műszaki együttműködést, a pénzügyi kapcsolatok tökéletesítését. Az ötvenes évek közepétől kezdve a KGST-orszá- gok hozzáfogtak ötéves nép- gazdasági terveik koordinálásához. A tagországok kölcsönös együttműködésének fejlődése lehetővé teszi, hogy megoldják belső gazdasági fejlődésük problémáit, mint például az energia és nyersanya "-ellátás kérdését. A „Barátság” olajvezetékek lefektetése, üzembeállítása lehetővé tette. hogy a szovjet kőolaj hatalmas áradata eljusson 3 KGST országaiba, köztük hazánkba is. hogy segítse energia-szükségletük kielégítését és azt. hogy vegyiparuk átálljon a leghatékonyabb — petrolkémiái — nyersanyagbázisra. Áz energetika probléma megoldását segíti elő az egyesített ..béke” villamosenergetikai rendszer is, nemkülönben a KGST országokban szovjet műszáki segítséggel megvalósuló atomerőmű-sorozat építési programjaA testvéri együttműködés lehetővé tette a KGST-országoknak. hagy hazai viszonyaik között rövid idő alatt korszerű gépipart hozzanak létre. Ehhez döntő mértékben hozzájárult egyrészt különböző ipari üzemek komplett, berendezéseinek a Szovjetunióval történő szállítása, másrészt a testvérországok gépipari termékeinek Szovjetunióba irányuló exportja. A tagországok közül egyesek a múltban nem rendelkeztek valamennyire is fejlett gépgyártással. nem. vagy alig exportáltak gépeket, ma pedig jelentős gepex portörök. Az 1971. és 1972-es években a KQST-tagországok a szocialista gazdasági integráció komplex programjának keretében nagy szárúban kötöttek kétoldalú és többoldalú egyezményeket, kulcs- fontosságú tudományos-műszaki problémák közös megoldására, a termelés szakosításának és kooperálásának elmélyítésére. Az elmúlt év decemberében a végrehajtó bizottság ülésszakán határoztak el az intertextilmas, az interatomenergo és az in- terelektro új gazdasági egyesülések, illetve nemzetközi szervezetek létrehozását. A szocialista országok gazdasági tömörítését célzó irányvonal életképességének meggyőző bizonyítéka 3 KGST-országok körének kibővülése. 1950-ben az NDK lépett a tagjai sorába, néhány év múlva a Mongol Népköztársaság. 1972-lren a Kubai Köztársaság lett KGST tag. A KGST több szervének munkájában az utóbbi években tevékenyen részt- vesznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Jugoszlávia. A legutóbbi időben együttműködési szerződést írtak alá Finnországgal és más országokkal is tárgyalások vannak folyamatban. A KGST-országok jelentős mértékben megelőzik a fejlett tőkés államokat az ipari termelés és nemzeti jövedelem növekedési Ütemének tekintetében. 1950-től 1971-tg a KGST-tagországok ipari termelése mintegy hétszeresére növekedett, ugyanakkor a fejlett tőkés államokban az ipari termelés valamivel több «Unt 2,8- szereeere. A tagországok a világ összes ipari termelésének ma már több mint egy- harmadát adják. Hazánk a KGST alapító- tagja. Az elmúlt negyedszázad alatt népünk áldozatos munkája és a szocialista közösség országainak támogatásával Magyarország elmaradott agrárországból korszerű mezőgazdasággal rendelkező, fejlett ipari állammá vált. Nemzeti jövedelmünk az elmúlt 25 esztendő alatt 3,4-szeresére növekedett és 1972-ben mintegy 300 milliárd forint volt A növekedés évente átlagosan 5.5 százalék, ez pedig meghaladja a fejlett tőkés országok többségének fejlődési ütemét. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy minden eredményünk, népünk szorgalmán túl. a legszorosabban összefügg a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal megvalósult: testvéri együttműködéssel. Segítségükkel a .Magyar Népköztársaság dolgozói egész sor modem gyárat és üzemet építettek, amelyek gyökeresen megváltoztatták a magyar ipar jellegét. A leggyorsabb ütemben a gépgyártás és a vegyipar fii* lődik. Az előbbi termelés az elmúlt huszonöt év alatt tizenkétszeresére, az utóbbié pedig huszonhatszorosára nőtt,' Az ipar fejlődése, a tudomány sikerei, a .gyors építkezési ütem lehetővé tette, hogy a mezőgazdaságot új anyagi-műszaki bázisra helyezzük, növeljük a dolgozók jólétét, a lakosság kommunális ellátottságát. Néfiány esztendővel ezelőtt Magyar- ország még külföldről vásárolt búzát, hogy a lakosság kenyérszükségletét kielégítse, jelenleg annyi gabonát termelünk, ami teljes egészében elegendő az ország ellátására. Ezt elsősorban a magas terméshozamú szovjet búzafaiták elterjesztése révén sikerült elérni. Mindezek hozzájárulnak népünk ellátásának és életszínvonalának szakadatlan emelkedéséhez. Joggal állapíthatjuk meg tehát, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztás, a szakosodás bővülése és a termelési kooperáció népünk jóléte emelésének biztos alapja. Az együttműködés első negyedszázada a szocialista internacionalizmus elvei alapján létrejött KGST magasfokú életképességét bizonyítja. A szocialista gazdasági integráció keretében egyre szélesebben tárulnak feji a szocialista országok, köztünk hazánk, a Magyar Népköztársaság gazdasági fejlődésének nagyszerű lehetőségei, fokozódik a szocialista világrendszernek, mint korunk fő forradalmi erejének meghatározó szerepe. Védekezés ex korrózió ellen Balatonalmádiban. az Észak-Balatoni Vegyes Szövetkezetben. a Nehézipari Minisztérium műszaki fejlesztési főosztálya támogatásával. a különböző hazai és külföldi’ korrózióvédelmi anyagok és technológiák félüzemi szintű kipróbálására önálló részleget hoztak létre. A korróziós részlegen belül a felületvédelmi csoport többek között a speciális festék- és rozsdaeltávolító eszközök, berendezések, anyagok üzemi alkalmazásával. a műanvaáos csoport speciális padlózatok készítésével. a kőműves részleg betonvédelemmel, a gépjármű karbantartó részleg gépek és gépjárművek: korrózióvédelmével foglalkozik. A TiSZAULK/bJ Kossuth Tsz-bcn a zárszámadásra készülnek. 1972-ben 28 millióról 30-ra nőtt a közös vagyon, » szövetkezet bruttó jövedelme pedig hétről tíz millióra. Az 1973. évet várhatóan minden vonatkozásban 5—6 százalékos emelkedéssel zárják EZZEL IS TÖBB LE«Z Lomtárakból lakások Lakógyűlésen vitatták meg „Én... számú lakás főbérlője a lakásomhoz tartozó tűzetőtároló helyiség használatáról lemondok. Azt a bér beadó Ingatlankezelő Vállalatnak visszaadom azért, hogy lakáskialakítás * céljára felhasználjak. Ezt a lemondó nyilatkozatot az ötvennégyből negyvenhét lakó már aláírta Szolnokon, a Pallai István körút 28, 30, 33. szám alatt A többség segítőkész Tavaly többször írtunk arról, hogy a Tallinn körzetben levő lakóépületek földszintjén apró „sufnik” sorakoznak: széntárolóként szolgáltak ezek addig, amíg át nem alakították gázfűtésűre a lakásokat. (Csupán a régi Vosztok VI. sz. épület, most Pallai István körút 28, 30, 32. szám átalakítása több mint félmillió forintjába került a tanácsnak, lévén az épület állami tulajdonban.) Ezeket az apró rekeszeket most lomtárnak használjak a'lakók. Lapunkban javasoltuk: a bérlők egyetértésével lakásokká lehetne átalakítani ezekét. Nos, a javaslat körül viharok támadtak. „Nem adjuk. szükségünk van rá” — mondták a lakók és kifogásolták á módszereket, ahogyan rá akarták bírni őket arra, hogy lemondjanak a „sufnikról”. Már-inár úgy látszott, nem lesz az ügyből semmi, amikor az egyik lakó — Fancsali Ferenc nyugdíjas mozdonyvezető — többekkel egvütt nagy elhatározásra jutott: a város lakásgondokkal küszködik, segíteni kell. tgy kezdődött! Csatlakozott hozzájuk a lakóbizottság, aztán sorra járták a lakókat: adják át a „sufnikat”, hadd legyen belőlük lakás. Péntek este gyűlést tartottak a ház lakói: ezen mondott nekik köszönetét Kukri Béla, a városi tanács általános elnökhelyettese, önzetlenségükért. jószándékú segítőkészségükért. Egyúttal beszélt arról is, milyen nagy problémákkal küzd a tanács, így például arról, hogy évente összesen 1000—1100 családi otthon épül a városban, mégis több mint ötezer a jogos lakásigénylők száma. Szót kértek a lakók is. A többség azt mondta: „szívesen adjuk, tudjuk, hogy ez csöpp a tengerben, de csön- pekbői lesz a tenger”. Ha másutt is így vélekednek és tesznek, majd a lakók, sok plusz lakást nyerhet a város. És ahol lakás nem alakítható lti. lehet fodrász. Gelka-szerviz, más szolgáltató helyiség, vagy kisebb- nagyobb űrietek. ff Értek és el’enérvek Hangot kaptak ellenvélemények is: „szükségünk van a sufnira, hová vi"vük onnét a holmijainkat, a létrát. a tisztítószereket, a biciklit? Ott van a kis műhelyem. nekem ez a hobbym. Ügy sem oldódik ’meg a város gondia azzal a néhány lakással, amit itt lvi tudnának alakítani”. Érvek és e1 len érvek hangzottak el! Közös kerékpár- bábuk öcsi-tárolót építtet a tanacs a lakóknak, melvhez minden lakó kulcsot kap. A műszaki tervek szerint az épület állaga az átalakítással nem romlik, sőt, mintegy 600 ezer forint költséggel, öt, két-, két és félszobás lakás alakítható ki. Megoldja a város gondját? Nem? De tény, hogy a tanács jelen pillanatban azért nem kezdhet a II. számú jubileumi óvoda építéséhez, mert hat lakást szanálni kell és a lakókat jelenleg nem tudja hol elhelyezni. Az újabb jubileumi óvodában —<• ami szintén közös összefogással épül — további száz kisgyermeket lehet majd elhelyezni. Ez száz család gondján segít! íme, a válasz a kérdésre! Hat lakó iitésr gondolkodik Pénteken este egy nagyszerű összefogás vette kezdetét.: egyelőre negyvenhét Lakó mondott igent, a többi hat lakó még gondolkodik. Bízzunk abban, ho»v ők is fgy válaszolnak! Igaz. a jogszabályok lehetővé tennék, hogy az IKV egyszerűen elvegye a lakóktól a sufnikat, mért. megszűnt az a rendeltetés, amiért épültek. Mégsem ezt teszik! Kérnek, a jószándékra, a városszeretet- re apellálnak — és irae, nem hiába! Legyen pé|da e lakóépület bérlőinek önzetlensége, tevékeny hozzájárulása mások gondjának • megoldásához, mert a Tallinn körzetben, a város más lakónegyedében még nagyon sok olyan épület van. amelynek földszintjén szeméttárolók, lomkamrák helyett kellemes családi otthonokat lehet kialakítani. V. V. Veszélyes utak A Minisztertanács rendelele Főtanácsosi rs tanácsosi .cím adományozható A Magyar Közlöny legutóbbi száma közli a Minisztertanács rendeletét az állam- igazgatási és az igazságszolgáltatási szerveknél a vezetői és az ügyintéző munkakörben dolgozóknak adományozható főtanácsosi és tanácsosi cím feltételeiről. A cím annak a kiemelkedő, tartósan jó munkát végző és példás magaviseletű dolgozónak adható, akinek megfelelő képesítése, szakmai gyakorlata van és egyéb fettételeknek is megfelel. A főtanácsosi és tanácsosi címek a minisztériumoknál, az országos hatáskörű szerveknél, a fővárosi, a megyei, a megyei városi, a városi és a fővárosi kerületi tanácsok szak igazgatási szerveinél, valamint a népi ellenőrzés fővárosi, megyei, megyei városi szerveinél adományozhatok. A főtanácsosi cím az államigazgatási és az igazságszolgáltatási szervnél a főosztályvezetői, vagy szakigazgatási szerv vezetői, a tanácsosi cím pedig az osztályvezetői, vagy az igazgatási szerv helyettes vezetői munkakörhöz a munka törvénykönyvében és végrehajtási rendeletéiben meghatározott kedvezményeket biztosítja. A dolgozót a címmel járó kedvezmények bármely munkaviszonyában megilletik, kivéve, ha munkaviszonyát saját elhatározásából szünteti meg, és az államigazgatás vagy igazságszolgáltatás körén kívül helvezkedik el. Pótlékra csak abban az esetben jogosult, ha munkaviszonya államigazgatási vagy igazságszolgáltatási szervvel áll fenn. Szolnokon, a forgalom elterelése miatt, nem csupán a járművezetők és az autóbuszok utasai, de a gyalogosok számára is nagyot változott a helyzet. Korábban viszonylag csekély forgalmú utakon hirtelen megnövekedett a járművek száma, s ehhez a gyalogosoknak is alkalmazkodniuk kell. A felnőttek számára is szokatlan a helyzet az első napokban, de különösen az a gyermekeknek, akiknek a szünet után már a megnövekedett forgalmú utakon kell közlekedniük. Ebből a szempontból a Költői úti általános iskola és környéke a iegvészélyezte- tettebb hely, hiszen itt az általános iskolások mellett két nagy középiskola sok tanulója, összesen, mintegy ezerötszáz diák közlekedik rendszeresen. A tanítás újrakezdésére felkészült a rendőrség is. Mészáros Imre hadnagy, a Szol nok megyei Rendőrfőkapi- tányság közlekedésrendészeti osztályának munkatársa elmondta, hogy az említett területen hamarosan megtörténik a gyalogátkelőhelyek Újrafestése, sőt részbeni áthelyezése is, a forgalom biztonságának követelményei alapján. A csúcsidőszakban pedig, amikor a legtöbb jármű illetve diák' jár az iskoTegnap Cegléden ünnepélyesen átadták az új automata távbeszélő központot. Az új központ gyátását és Szerelését a Búdapestí Híradástechnikai gyár végezte, a helyközi távbeszélő igazgatóság szakembereinek közre- működésével, Az új központ Iák körüli utakon, lehetőség szerint járőr is biztosítja majd a forgalmat a Költői úti, valamint a Rákóczi úti iskola környékén is. A rendőrség jelenléte nélkülözhetetlen lesz, különösen az első időszakban, önmagában azonban nem képes megakadályozni a baleseteket. Ehhez az iskoláknak is hozzá kell járulniuk. A Költői úti általános iskolában eddig is ,jól dolgozott az úttörő közlekedési őrs, amelynek már jó hagyományai is vannalc, hiszen másodiknak alakúit meg a városban. Ezután még nagyobb munka hárul rá. Bertalan jmréné igazgató arról számolt be, hogy a szünet előtt úttörőfoglalkózásokon már felkészítették a tanulókat a közlekedésben várható változásokra. Az iskola előtti átkelő helyen pedagógusok kísérik át a gyerekeket a lebe-' tó legnagyobb biztonság énjükében. A tanulók helyes felkészítése egyaránt fontos a közeli általános és középiskolákban, de a családokban is, hiszen a nemrég történt két gyermek - baleset (a Beloiannisz úti iskola előtti átkelőhelyen) figyelmeztet arra, hogy az úttest mindig veszélyes, de különösen az a mostanihoz hasonló forgalmi változások idején. távhívásra és 2 000 állomás bekapcsolására alkalmas. A Cross-bar központot jelenleg 1 150 állomással helyezték üzembe, de még ebben az évben korszerűsítik a ceglédi hálózatot A továbbiak - bari a légvezetékes hálózat thegssüűteté&e a cél Átadták Cegléden az automata távbeszélő központot
