Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

/ 1974. Január 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Me jelent a Szó noki Közel t Egy kiadvány margójára A szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága közö­sen a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságával tavaly óta időről időre megjelenteti a Szolnoki Közéletet, azt a há­zilag sokszorosított, egyszerű kivitelben előállított kiad­ványt. amely a tanácstagok körében máris nagy népsze­rűségnek örvend Molnámé dr. Tóth Eva. a városi tanács vb titkára mondta Jó lehetőség ez ar­ra, hogy a tanácstagokat, a népfrontaktivistákat rendsze­resen tá,&,ro7.tassuk különbö­ző várospolitikai, városépítési kérdésekről, jogszabályokról tanácsb a tározatokról.” Ami­kor pedig a múlt év de­cemberében a végrehajtó bi­zottság éppen arról tárgyalt, hogy a tanácsi bizottsáaok- oan dolgozók milyen tájé­kozottak, mindenki elismerő­en nyilatkozott erről a kis stenciles ismertetőről, ame­lyet társadalmi munkában készítenek el a tanácsappara- tus tagjai, a népfrontaktívak a szervezési és jogi osztály irányításával. El is döntöt­ték: ezután meg kell kül­deni a lakó és utcabizottsá­goknak, a különböző gaz­dálkodási egységek vezetői­nek. bizonyára ők is haszon­nal forgatiák majd. Mint hírük, a Szolnoki Közélet ezután csaknem ezer példányban jelenik meg. ne­gyedévenként, esetleg több­ször is. Jó vállalkozás sikeres tel­jesítését jelenti a kiadvány megjelentetése. Mutatja, hogy a tanács vb-tagjai tudják: csak akkor számíthatnak mindenki aktív közreműkö­désére — városfejlesztésben, városépítésben stb. — ha az emberek tudják, mi az, ami­hez segítségüket kérik. És jó ez a kiadvány arra is, hogy a tanácstagok ismerve köze­lebbről a határozatokat, jogi témákat, felvilágosítást ad­hatnak vitás kérdésekben és l em kell apró ügyekben a tanácshoz menniök az állam­polgároknak. A legutóbbi t iámból például megismer­kedhetünk közelebbről is a lakóházak házirendiéről szóló tanácsrendelet módosításának előkészítésével: hogyan dol­gozhat együtt egy nőklub és t körzeti tanácstag: hírt kap­hatunk a hétvégi házak, üdü­lők építésének problémáiról, ez államigazgatási eljárások­nál mennyi illetéket kell fi­zetni és így tovább. ' Várjuk a következő számok megjelenését, amelyek min­den bizonnyal úiabb hasznos ismereteket nyúitanak a szol­noki lakosok számára. V. V. A költői szó erejével Margittay Ág: előadói estje Hétfőn, az idén először is­mét megtelt az Árkád presz- szó érdeklődőkkel, akik a sok éve hagyományos irodal­mi estek új sorozatára jöt­tek el. „A fiatal művészek a pódiumon" elnevezésű soro­zat elkő vendége Margittay Aga. volt Talpra Petőfi című műsorával. Bár a címben nagy nemzeti költőnk neve szerepelt, mégsem Petőfi- emlékműsort, hanem a harcrakész, a megalkuvás ellen küzdő közéleti Petőfi szellemében született poli­tikai irodalmi estet láttunk, ahol a szép szó, a művészi gondolat a politikai tartalom hordozója, mellyel napjaink forrada' miságát. az eszmék­hez, az általános erkölcsi normákhoz való viszonyunkat vallatja. Tiszteletet parancsoló kont­raszt: súlyos, férfias politikai gondo’atok. s mindez, egy tö­rékeny, kislány-arcú nő szá­lából. Margittay Ági felnőtt hozzájuk. Értelemmel, szenvedéllyel szól a felelősségről, a poli­tikai kiállásról, a bele­nyugvás, a kényelmesség ellen. Weöres Sándor, Nagy László, Ladányi Mihály, Bella István, Béres Attila, Csoóri Sándor, Juhász Ferenc verseit Lukács György soraival köti össze. „.. .Aki nem akar cselekedni, annak nem-cselekvése is lel­kiismerete elé tartozó tett...” — mondja, és Bella István Az ezüst fenyő téren című ver­sével a „csak lenni, se nem ártani, se nem használni” életelvet ítéli el a fiatalokra jellemző jóindulatú cinizmus­sal. Leninről frázisok nélkül. Ez volt célja Ladányi Mihály Lenin című versével; melyet egy éles logikájú agitátor tárgyilagosságával mondott el. Margittay Ági »ezen az estén nemcsak a tiszta gondolatmenetű, jól szerkesztett közéleti mű­sorral lepte meg a közön­séget, hanem előadói stílu­sának sokszínűségével is. A versmondás legféktelenebb pillanataiban sem „szaval” — agitál, érvel, ha kell veszek­szik. Nem a „Közönségnek”, hanem az előtte ülő egyes embereknek beszél, keresve a tekintetüket, az érzelmi vá­laszaikat. Nemcsak a gondolatokkal, a szavakkal is játszik. Számunkra is felfedezi a versekben rejlő lüktetést, a nyelv ritmusát, mint azt műsora második ré­szében Szabó Lőrinc, Weörös Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Horgas Béla gyermekversei­vel xs bizonyította. Ami a távozóban Margittay Ági előadói estje után meg­maradt: politikusság, szen­vedély, játékosság. Sikeres kezdet az új Pódium-évad­ban. Tompa Lászlc: Virrasztó A jászberényi „Pódium” sorozatnak már hagyományo­san a Pannónia presszó ad otthont. Hétfő este itt Tom­pa László mutatta be új elő­adóestjét „Virrasztó” címmel. Berzsenyi, Petőfi, Vörös­marty, Ady, Móricz Zsig- mond, Veres Péter, Németh László, Illyés Gyula lírájá­ból; prózájából válogatott többek között az előadó, s a közös szál a magyarság, a hazafiság, de egyben az in­ternacionalizmus gondolatkö­re volt Barcs Sándor „Be­széljük meg a Varga-ügyet” című jegyzete, egy glossza az Élet és irodalomból, részlet a Magyar Nemzet munkatársá­nak riportjából, mind-mind azt kutatta, mit jelentett ré­gen és mit jelent ma: ma­gyarnak, hazafinak lenni. „Életünket azokkal kell rendezni, akikkel együtt élünk” — idézi Tompa László Gaál Gábor, majd ellentét­ként az amszterdami Kibédi Varga Áron és az amerikai Siklós István, Vezéki Lajos verseit mondja. Az est leg­szebb pillanata Tamási Áron levelének szuggesztív erejű tolmácsolása, melyet a szerző válaszul szánt Mára! Sándor „Halotti beszéd” című hamis „nemzetsirató” versére. Tompa László jubileumi, 25. Szolnok megyei szereplése alkalmából rangos, gondolat- gazdag összeá'ütással leote meg jászberényi közönségét. 1—h OPERAIT A Hunyadi László a Szigligeti Színházban A debreceni Csokonai Szín­ház vendégjátékában Erkel ma is igen népszerű operá­ját. a felújított Hunyadi Lászlót láttuk hétfőn este a szolnoki Szigligeti Színház­ban. Közreműködött a Deb­receni MÁV Filharmonikus Zenekar, a Csoknai Színház és a Járműjavító Vállalat énekkara, valamint a Cso­konai Színház balett együt­tese. A kitűnő rendezés az Erkel-díjas rendező. Kertész Gyula érdeme. Az újszerű koreográfia Brada Dezső mun­kája. A díszletek Csányi Ár­pád Jászai-díjas, a jelmezek Greguss Ildikó fantáziáját dicsérik. A közönség már a nyitány után melegen ünnepelte a. karmester Tamzy Györgyöt es a zenekart, s a későbbiek folyamán a jól előadott mu­zsikát olykor hosszantartó vastaossal honorálta. A cím­szer enet Csongor József be­tegsége miatt Tarnay Gyula, az Operaház tenoristája éne­kelte. igen nagy sikerrel. Korcsrnáros Péter igen mu­zikálisan oldotta meg V. László szerepét szépen csen­gő tenorhangja mellett ért­hető szövegmondás jellemző pozitívuma. Kiemelkedő produkciót hal­lottunk Czakó Máriától, va­lamint Marsai Magdától. Az előbbi Szilágyi Erzsébet, az utóbbi Gara nádor lánva, Mária szerepében tűnt ki. Meg kell említenem, a nagyszerű hanganyaggal rendelkező, iól éneklő Tréfás Györgyöt, akit sajnálatosan csak viszonylag rövidebb szerepben (Ciliéi Ulrik) láthattunk. A továb­bi szereplők közül még Ga­zsó János (Gara nádor) és Farkas Tibor (Rozgonyi) ne­vét említeném meg, akik va­lamennyi szereplővel együtt hozzá i árultak az est megér­demelt sikeréhez. Külön kell szólanom a jól hangzó férfikarról a ze­nekar rézfúvósairól. Lődy György kancertmes' erről, akik Tarnay György rutinos, ma­gabiztos kormesteri irányítá­sa mellett jelentősen hozzá­járultak a hiteles művészi tol­mácsoláshoz. Egyed Ferenc fP LÉPCSŐ AZ ALAGSORBA Már gyerekésszel is észrevettem, hogy az a bizonyos hat ház mennyi­re kirí a környezetéből. Tíz-tizenkét éves korunk­ban nagy kirándulásnak, va­lóságos felfedező expedíció­nak számított valamennyiünk számára átbaktatni a hídon, meglátogatni a folyó túl­partját. A híd maga is fura tákol­mány volt. Vaskorlátját gaz­dagon díszített kovácsoltvas ábrák szegélyezték. Tán tíz­méterenként meg oszlopok nyúltak a magasba, mint egv-egv felkiáltójel, amely­nek tetején azonban turul­madár meresztette a szár­nyát. A gyalogjáró viszont csak fapallókkal volt beburkolva. Egyszerű vastag deszkákkal, arre'vek ráaüásul nem is pontosan illeszkedtek egy­máshoz. Úgyhogy közöttük le lehetett látni, egészen a mélyben hullámzó, örvénylő víztükörre. íük teheisafc. fckább a kocsiúton mentünk — igaz, akkoriban még jobban tehettük, mert jóval kisebb volt a forgalom. Vagy ha a járművek netán mégis össze­sűrűsödtek a víz fölött, és visszaszorultunk a gyalogjá­róra, akkor sebesen kaokod- tuk a lábunkat, s a világért se mertünk volna a deszkák­ra nézni. Mereven előre sze­geztük tekintetünket abba az irányba, ahol a túlparti templom két tornya szóró­dott bele az égbe. E kirándulások során az­tán szinte mindig alaposan becserkésztük az egész lige­tet. de még a környező ut­cákat is. Kishivatalnokok, „álla­miak” — postások, vasuta­sok — tanítók, tanárok és közérvisztáü'beü nvuedUasok laktak errefelé. Mind olvan aki *i7£n Valtö^dt* ide mert ió levegőre vá­gyott. vagv mert nagvon szeretett volna kertészkedni. Az itteni házakhoz több­nyire ttagy kertek tartoztak, Elől virágágyások virítottak. Mögöttük, néhány fenyőfá­tól szegélyezetten pompázott a ház, pontos tükörképe­ként tulajdonosa fantáziájá­nak és anyagi helyzetének. A ház mögött húzódott meg az igazi érték, a sok száz négyszögöles kert. amelynek minden négvzetdecimétere — szintén itteni szokás sze­rint —• alaposan, sőt maxi­málisan hasznosítva volt. Ebbe az alföldi, sőt kis­szerű környezetbe ékelődött be az a bizonyos hat ház. Tán háromszáz lépésnyire a hídfeljárótól és százra a ki­betonozott közlekedőéitől va­lóságos kis utcát alkottak. Olyat azonban, amelynek nincs túloldala. Egy hosszú, repkénnye! befuttátot) drótkerítéssel néztek f^rk-'cszemet. Nagvon különös házak voltak. Először is: egyformák. Az­tán: csak egészen pici elő- kertje volt mindegyiknek. A íparányí »elfikans viszem szerű volt. sőt könnyen át­tekinthető. A mindig friss zöld pázsit 6Íkját csupán néhány alacsony bokor és két-három virágcsomó élén­kítette. A kapuajtóhoz hatfokú lépcsősor vezetett. Följebb haladva a lépcsők elkeske­nyedtek. Maga a kapu bar­nára pácolt fából készült, és a levélnyflás nyelve fölött hatalmas réz kopogtató dí­szítette. Amely mindig olyan fényesre volt szidolozva, hogy aranyként csillogótt a napsütésben. (De sokszor el is határoztuk, hogy egv éj­szaka valamennyi házét el­lopjuk majd. Dehát erre vé­gül csak nem került sor.) A házak maguk is nagyon furcsa látványt nyújtottak. Első pillantásra úgv tűnt. mintha két evufásdobozt il­lesztettek volna «•gvmáshoz, és közülük a felső kisebb, valamint hátrébb áll az al­sónál. Az is eltért az itteni szo­kástól. hogy a házak nem voltak bevakolva. Csupaszon virított mindenütt a vörös téglafal n^ers rőtie. S csu­pán a fagerendák szintén nem eltakart esvenesei sza- kfto*ták mec néhol ezt az minfefTV he­szeeve ?tt is ott is a szó- katlan látványt, amit a ház formát* színe nyújtott. A legfurcsább azonban az '»Ä lfii®®? a liiásak mSfgSÁz, Vigyázz, ennél az ütemnél lassítani kell — segíti dr. Lá; t Szabolcsúé zongoratanárnő Kovács Erzsébet növendéket * kisújszállási zeneiskolában JM'O'to ék'zéwk, lá'oqitíso*c A munkásmozgalmi k ub rendezvényei Szolnokon a második éve működő Munkásmozgalmi Klub rendezvényeit általában harminc-negyven veterán lá­togatja. örvendetes azonban, hogy az idősebbek mellett sok dolgozó, KISZ-fiatal és úttörő is eljár a klub prog­ramjaira, amelyek tartalma­sak, színvonalasak és mindig időszerűek. Az első félév ren­dezvényei között jelentősebb a februárra tervezett bel- és külpolitikai beszámoló. A Ta­nácsköztársaság megalakulá­sának 55. évfordulójára, már­cius 21-én rendeznek ünnep­séget, amelyre meghívják a Nyomdaioari Vállalat KISZ- szervezetét. Áprilisban és májusban a Ganz Villamos­sági Művek szolnoki gyár­egységébe, a Bútorgyárba « a kiskörei vízlépcsőhöz te - veznek látogatást.’ Szolnoki l elszármazott veteránok is e - járnak a rendezvényeik] . így például a Járműjaví > volt munkása, dr. Máté M - tyás, és Jásri Ferenc, a KJV 3 első szolnoki titkára. Hétfőn délután Lenin h - lálának 50. évfordulója e - kaiméból rendeztek ünneps - get. Dr. Majoros Károly, í MSZMP Szolnok megyei B - zottságának titkára tart< t nagy érdeklődéssel kísért el - adást a nagv forradalmár j - lentőségéről és tanítását' , utána a résztvevők együtt - sen megtekintették a „B hoztuk az időt” című kiáll - tást a Galériában. KŐNYVPREWIb R Amerikai magyar író s: eméiel A szolnoki Verseghy Könyv­tár olvasótermében hétfőn es­te egy nemrég megjelent amerikai útirajz szerzőjét. Szász Imre írót mutatta nyoma sem volt semmiféle gyümölcsös kertnek. A fák. az ágyások. a vete- mér—’k helyét itt ugyanis teniszpályák és úszómeden­cék foglalták eL Minden ház mögött egy vörös salakos teniszpálya, s valamennyi magas drótkerí­téssel körülvéve, amely ha­lászhálóként fogta föl a be­léje csapódó fehér labdákat. A pálya mellé épített úszómedence nem volt nagv, viszont kékre festették a be­tonteknő oldalait és fenekét. Ettől aztán olyan csodálatos színt kapott a benne időn­ként lassú hullámokat vető víz. hogy akár órákon át is elnézegettük volna. Mert néha-néha közelébe kerültünk. Elszegődtünk lab­daszedő gyereknek. És a két játszma közötti rövid szüne­tekben. amikor megpihentek kis időre a porcelánnadrágos urak és a rövid, fehér, kissé loknizott szoknyát viselő hölgyek, oda-oda sandítgat- tunk a csodakék víztükörre, és tán ítéletnapig is ingven adogattuk volna a kis fehér labdákat, ha akárha egyszer is megbuggyanhaíunk a me­dencében. Hogvan kerültek ezek a házak ebbe az alföldi város­ba? Ennek kíHn- «írt von Nem is •'kármüven. Én is csak később tudtam meg, amikor a szereplők jó része már nem élt ÍFolytatjükJj be Réz Pál irodalomtört - nesz a szolnokiaknak. Szász Imre nyolc hónap t töltött az Egyesült Állam : egyik vidéki e"—'Wni .várc - kájában, illetve utazgatott a különböző államokban. ..Sz - ráz martini koktél” című út - rajzában erről az évről s? 1 a regényíró. Elsősorban ér? - seit érzelmi benvomást t rögzíti a lapokon. A mess; - ről jött ember szemével viz - gálja az amerikai ifjúság' , életmódját, a mi életünkí 1 eltérő szokásokat Az oldott hangulatú ir - dalmi esten a hallgatók f - ként az oktatásról, az am - rilcai szellemi életről érdé - lődtek az írótól. Ismerik-e s amerikaiak a magyar ir - dalmat egyáltalán mit tu - nak Magyarországról? kérdezték többen is, de Szá z Imre személyével kapcsol - tos kérdések is szép szór - ban hangzottak eL Az érdeklődők kérdéseik a részletes válaszokat kapta , sőt az élményeket Réz P 1 irodalomtörténeti adatai s bővítették. A beszélgetés ufc i a helyben megvásárolha i útirajzkönyvet a szerző dec - kálta. A Könyvpremier a megy í könyvtár és a Művelt Ni a Könyvterjesztő Vállalat k - zös új sorozata. Ebben ; s évben még három vagv né: • alkalommal terveznek hí. ­« papp zoLJAy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents