Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

1974. január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Utazás m koponyám körűi Megírni egy agylékelés tör­ténetét — Karinthy Frigyesre valló ötlet. Minden apró rez­zenésre reagáló érzékletesség- gel megírni saját agyműté­tét. ez már több. mint ötlet. Hogy az Utazás a koponyám körül Karinthy legjobb re­génye. hogy kesernyés, ön­ironizáló. a legmélyebben, a részletekig őszinte írás, s hogy ez adja Izgalmát, so­kan megírták már, A re- génv méltatása helyett lás­suk inkább a rádiójátékot. A hangiáték sajátos esz­köztárával joggal csábíthatta volija az átdolgozó Kaposy Miklóst, a rendező Márton Frigyest arra hogy hangef­fektusokkal. zenei és techni­kai machinációkkal a nem mindennapi történetet misz­tifikálják. sejtelmességét hangsúlyozzák. Csakhogy Karinthy racio­nális elme. aki talán termé­szettudományos érdeklődésé­nek is engedve, kutatói ala­possággal ad reális képet el­hatalmasodó betegségéről, műtét előtti és alatti állapo­táról. A rádióváltozat alkotói azt a realitást szerencsés mó­don igyekeztek megtartani, s a rádió speciális lehetőségei­ből mindössze azt használták fel. ami az élményszerű köz­lés hatását növeli: a látha- tatlans ot. A műtétet végig­szenvedő író a művelettel agvidejű gondolatait hall­juk — bármi látható csök­kentené a hatást. Latinovits Zoltán most már nemcsak „koponyaügyben” (hisz ebből főszereplésével *ilm is készült), de Karinthy- igvben is specialistának szá­mít. A rádió Karipthv Szín­padának sorozata siker. S rogy siker, abban neki, az Írót alakító színésznek talán •i legnagyobb szerepe van. Verses játék a tanyaközpontokban Iroda'mi színpad a ain't a I arcagi Máus 1. Tsz ben (Tudósítónktól) A napokban megala­kult a karcagi Május 1. Termelőszövetkezet KIRZ- alapszervezetének iro­dalmi színpada — Az együttes vezetője Gál Sándor traktoros, KISZ- vezetőségi tag. — Érett­ségi előtt állok — mond­ja — de nagyon szere­tem a humoros játéko­kat. úgyhogy a tanulás és a napi munka mellett mindenképpen szakitok rá időt. Jő dolog az em­bereket megnevettetni. — Tíz főből álló csopor­tunk február végén a szövetkezet művelődési termében szeretné be­mutatni Bums Vidám koldusok című verses já­tékát. Később elvisszuk produkciónkat a tsz ta­nyaközpontjaiba is, hogy egy-két vidám órát sze­rezzünk a tanyán élő embereknek. Magam is tanyán nőttem fel, tu­dom milyen fontos ez. Szárnyaló dallamok Kcruspódium Szo’nokcn és Jászberényben Eyyütt Kezdődött úgy. hogy sze­gényen felhívták a hallgató, néző figyelmét: a „másik”- oan valami érdekes, fontos tezdődik. A rádió tévéjáté­kokra. a tévé kiemelkedő rá­dióműsorokra invitált ben­nünket. Aztán a közlés bő­vebb. többetmondó lett. Már pemcsak a cím. pár monda- os ismertetés is. Aztán, az utóbbi időben, egyre gyak­rabban utalás témában egy­máshoz kapcsolódó műsorok­ba. Majd a Kohoutek üstökös- öl szóló rádióadás, melyról i tévé is beszámolt, fed véte­leket. képeket közölt. Valami elindult. Az együtt­működés lehetőségeit ma már úgy látszik, egyre in­kább keresi mind a rádió, mind a tévé. — trömböczky — G yakran történnek olyan dolgok, kedves uraim, hegy az ember agyá­ban megáll az a kevés víz is, ami van — kezdte Henrik —, de életemben még nem lát­tam olyan furcsát, mint a forgatható katona. A második világháborúban az utászoknál szolgáltam, az egységünket Von Luggénak, egy rohadt német őrnagynak rendelték alá. Ahelyett, hogy a saját katonáink biztonságát védtük volna, az ő parancsait kellett végrehajtanunk, és méghozzá milyen parancso­kat! Egyszer Platovo ukrán vá­ros körzetében harcoltunk. Hosszú menetelés után, éj­szaka érkeztünk meg a vá­rosba, örültünk, hogy végre lefektetünk. Alig aludtunk azonban tíz percet. Mikor Von Lugge küldönce felrá­zott minket: ;,Schnell arbei­ten”, mármint hogy menjünk azonnal dolgozni. Feltáoász- kodtunk, a küldönc kiveze­tett minket a pályaudvarra, egv teherkocsiból hatalmas ládát kelWt k'“m°t’-'”’-’k. de akkorát hogv szét kellett csapnunk a kocsi oldatát, hogy kiférjen, és harmincán is nyögtünk alatta, majd egy üEebb ládái emeltünk le. A Magyar Rádió és Televí­zió. a KOTA megyei szer­vezete, a Ságvári Endre Me­gyei Művelődési Központ és a városai tanács vb művelő­désügyi osztálya rendezésé­ben a rádió igen népszerű ..Kóruspódiuín” című műso­rának szerkesztői több új ze­nei felvételt készítettek va­sárnap délelőtt a Ságvári művelődési központ színház- termében a megyében mű­ködő amatőr kórusok köz­reműködésével. Valamennyi énekkar 10—12 perces önálló műsorral je­lentkezett; mindannyian éne­keltek népdalokat, népdalfel­dolgozásokat, mai magyar szerzők műveit és természe­tesen mozgalmi dalokat, sőt hallhattunk még néhány szép énekkari művet a reneszánsz, a klasszikus és a romantikus zeneirodalomból is. Általában a népdalfeldol­gozások. a mozgalmi dalok kidolgozott, igényes zenei megformálásban jutottak ki­fejezésre. gazdag dinamikai megvalósításban. Élő ritmust éreztem ezeknek a művek­nek az előadásában, a kórus­tagok könnyedén, felszaba­dultan. bátran énekeltek. Saj­nos. e pozitívum — úgy ér­zem — még nietm mondható el egyértelműén a reneszánsz, a klasszikus, a romantikus művek, sőt néhány Kodály- kórusmű előadásáról. A plasz­tikus kiegyenlített tiszta hangzás olykor hiányzott, ami elsősorban a művek technikai, zenei nehézségéből adódik. Ezek a nehezebb mű­vek talán még nem állnak oly közel előadójukhoz, a kórushoz, mint a könnyebb népdalfeldolgozások, mozgal­mi dalok. A műsorban elsőként a sá­risápi Bányász énekkart hall­hatta a közönség Gajdár László karnagy vezetésével. Ezt követően a Vándor Sándor szemle felhívására egy éve alakult karcagi fi29-es Szak­munkásképző Intézet énekka­riinak Kodály-műsorát hal­lottuk. Mészáros Ferenc ve­zényletével. A fiatal ének­kar egyben az utánpótlást is hivatott biztosítani a karca­gi Déryné Művelődési Köz- Dont felnőtt munkáskórusa számára. Kodály Túrót eszik a cigány című kórusművét igen szépen, hangulatosan ad­ták élő. Meglepően nagy feladatot állított maga elé a felnőtt munkáskórus, amikor e ta­lálkozó kétségkívül legnehe­zebb darabjait. Kodály Akik mindig elkésnek és a Mát­rai képek előadását tűzte műsorára. Pillanatnyi’ag úgy tűnt. mintha épp ezért még várni kellene ezeknek a műveknek az előadásával. Ezután a törökszentmiklósi Liszt Ferenc kamarakórus énekelt. Az ezüstkoszorús mi­nősítéssel rendelkező ének­kar 1959-ben alakult, karna­gya Farkas István, igen lel­kesen öt éve vezeti már a kórust, melynek többsége pe­dagógusokból áll. Ritmiku­san. energikusan adták elő Karai Barrikádra, valamim széo tónussal Jannequin Száz nyíló rózsa című kórus­művét. A tiszaföldvári művelődési ház vegyeskara magyar nép­dalokat adott elő ci terazene­karral közösen, igen szépen megformált, egyszólamú fel­dolgozásban, majd Vári Fe­renc Büszke vörös zászló cí­mű mozgalmi dalát — Jor­dán Antal magabiztos ve­zényletével Érzésem szerint ezen a kó­rustalálkozón a jövőre jubi­láló 100 éves szolnoki MÁV Járműjavító férfikara s a mezőtúri művelődési központ és az ÁFÉSZ közös Petőfi énekkara énekelt a legkultu- ráltabhan, legszínvonalasab­ban. Budai Péter 1951-től ve­zeti a Járműjavító fegyelme­zetten, határozottan, lendü­lettel éneklő ezüstkoszorús diplomával is kitüntetett fér­fikarát. A kórus főképpen munkásdalokat, magj^ar nép­dalfeldolgozásokat énekel, néhány madrigál és újabb magyar művek mellett. Ki­tűnő volt a Májusi kalapács és a Vörös zászló című moz­galmi dalok ritmikus, dina­mikus előadása. Kávás!1 Sándor 26 éve, 1948-tól vezeti a mezőtúri Petőfi énekkart. A kórus 1873-ban alakult, és tagságát tekintve talán legváltozato­sabb képet mutatja mind az életkor, mind a foglalkozás tekintetében. A kórusvezető rutinos, magabiztos irányí­tása mindvégig elősegítette az énekkar színvonalas sze­replését. Kodálv Gömöri da­lának és Brahms Bűvös éj rímű művének hangvételét, megformálását emelném ki a műsorból. Január 26-án. a KOTA me­gyei szervezete a Magyar Rádió zenei főosztálya és a Jászberény Déryné Művelő­dési Központ. Jászberényben is ..Kóruspódium” hangver­senyt rendezett a művelődési központ Lehel klubiában. Fel­vételeket készítettek vala­mennyi résztvevő kórus köz- reműkkésével. így a iászbe- renvj Tanítóképző Intézet női kara. a iászapáiá szövetke­zeti énekkar, a jászkiséri ve­gyeskórus. a kisúiszállási if­júsági kórus, a jászberényi Vasas Munkáskórus, a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola és a Verseghy Gim názium vegyeakarának mű sorából. ^ Egyed Ferenc A közlekedés biztonságáért Magcrakult a KBT Szolnokon Fo feladat az új KKEsZ ismertetése Tegnap délelőtt a városa tanács dísztermében megala­kult a szolnoki Városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács. Az alakuló ülésen a város és a járás politikai, gazdasági, társadalmi és a közlekedés­sel foglalkozó szervek vezetői vettek részt. A Városi-járási Közlekedésbiztonsági Tanács elnökének Léd er László rend­őr őrnagyot, a városi és já­rási Rendőrkapitányság ve­zetőjét választották meg A KBT és az elnökség meg­választását követően Léder László tartott beszámolót a közlekedés helyzetével és a biztonságos közlekedéssel összefüggő feladatokról, majd ismertette az újonnan meg­választott közlekedésbizton­sági tanács és az elnökség munkaprogramját Javasolta az 1973-ban iá« dított „Látni és látszó; i." mozgalom széles körű >» vábbfejlesztését.. Egyúttal 1 >• zölte, hogy a KBT egyik ő felada lesz az 1975-ben élet «e lépő új KRESZ ismertető technikai előkészítésének b 5» tceítása. Ugyancsak a köz *• kedésbiztocnsági tanácsra i í- rul az a feladat hogy élőt •* gítse a 4-es műút szóin« cf szakaszának átadása után * új forgalmi rend bevezető és megvalósítását Az elnökség munkapr ;« ramjában szerepel több k közt Szolnok város és já: is útviszonyainak helyzeté 2 szóló KPM-jelentés megvi i- tása. valamint az óvodai at az iskolai nevelés és pro; i- ganda feladatainak mégha i« rozása. HfAt >FCY7tT Egy kis hely a nap a a't s‘ H Beszállítottuk Platovo fő­terére, és kibontottuk a ládá­kat. A nagyobbikből egy nagy szobor került elő, német ka­tonát formázott, nem volt se szép, se csúrtya, már vagy tíz perce néztük, mikor észre­vettük. hogy hiányzik a jobb karja. Hát ez meg hogy le­kellett vonulnunk. Platovőt is feladtuk, a város alatt szer­veztek újra minket A had­vezetőség elhatározta, hogy Platovőt mindenképpen visz- sza kell foglalnunk, összevon­ták a maradék erőt, sikerült is az áttörés, másnap már bennjártunk a városban. Ki­fenekén egyébként egy sáros !j csizmanyom is látszott. Von Lugge is észrevette. j kiásatta velünk a szobrot, és j visszafordíttatta, csak akkor ,j nyugodott meg, mikor látta, hogy a jobb kar újra kelet felé mutat. Maguk nem fogják elhinni, kedves uraim, de Platovo ki- ' lencszer cserélt gazdát, négy­szer volt a mi kezünkön, öt­ször az oroszokén, de a leg­nagyobb harcok közepette is jutott ideje mindkét félnek, hogy a szobrot kelet, illetve nyugat felé fordítsa. Sőt, az oroszok gúnvb'ól vagy fe­nyegetésből egyik visszavo­nulásukkor rárakták a szob­rot egy ócska tengelyre, ezzel azt üzenték, hogv nemsokára visszatérnek Platovóba és új­ra megfordítják. Utoljára akkor láttam a forgatható katonát, mikor mint hádifoglyot vittek át az oroszok a városon, már egyet­len ép ház sem maradt meg Platovóban. de a szobor sér­tetlenül 'ott állt a helyén, csak a iobb kariát csavarta ?! n r—, i 1 -or» ^éS­-iv-»m3« >3<ív hÖ£?v most eöl- telé mutatott m;ntha pétervár helvett a kulcsos Szent Péterhez utasítaná a németeket, MOLDOVA GYÖRGY: A forgatható katona o hét? Végül Is megtaláltuk a kisebbik ládában, felszerel­tük a testre, akkor derült ki, hogy ez a kar bátran előre mutat. Az őrnagy úgy állít­tatta fel velünk a szobrot hogy a jobb kar keletre, Oroszország szíve felé mutas­son. jelezze a német gvőz°lem útját. Aztán, persze mi to­vábbmentünk « szobor pedig >ti maradi a főtéten. Nem sokkal később Tol- buchin elkente a szánkat vagy száz kilométert vissza dőlt fák. roncsok, rengeteg rommá lőtt ház. csak úgy kí­váncsiságból kimentem a fő­térre, na — mondom magam­ban —, megnézem már. hogy mi történt a szoborral? A ka­tona szobra ott állt a helyén, de megdöbbenve láttam, hogy az oroszok kiásták, és arccal ellenkező iránvba fordítot­ták úev hogv jobb kar«a nem kelet hanem nvugat fe­lé mutat, jelezve, hogy in­kább arrafelé menjen a né­met bronzkatona, akinek $ Egy megszokottnak induló hét végén különösen nehéz íeladatsorozat megoldására vállalkozik T. Gyula, a pán- doki pártbizottság munka­társa. Vállalja, hogy másfél nap alatt (szabad szombat, vasárnap, délelőtt!) szimfo­nikus zenekart szerez, ügyel a Pándok—Ferencváros rang­adó várhatóan heves vérmér­sékletű pándoki szurkolóira, sőt kicsinység: szigorlatozik az egyetemen is. „Erről a másfél napról és persze az elmúlt 25 évről szól a történet — vallja Szász Péter, az író-rendező.” „Egyebek közt arról, mit is kellene értenünk azon, hogy ki ma a forradalmár, meg ar­ról is, hogy gz emberek nem is olyan rosszak, mint ter­jesztik magukról. Arról, hogv .a- dolgok nem maguktól mennek, hanem azért inté­ződnek el mégiscsak, mert vannak akik elintézik.” Nos, T. Gyulának ugyan­csak akadnak ügyintézői. Az „Eroica akció” sikeréért har­col fél Budapest, a maximu­mot követelő tanársegédtől (Ion Borg) kezdve’, Altai Ma­nó zenekritikuson át, egészen Bertáig (Margittay Ági), a ledér, de rokonszenves „anyagbeszerzőig” mindenki. Hogy e monstre vállalkozás mégiscsak félsikerrel jár? Hogy T. Gyula a szigorlaton megbukik, s hogy a Pándok— Ferencváros ragadó tömegve­rekedésbe fullad? Nem jelent semmit. Lényeg, hogy a „ko­ronaékszer” megvan. Pándo- kon vasárnap este igazi szimfonikusok — az I. István Gimnázium zenekarának tag- :ai — muzsikálnak. Ki ez a T. Gvula? Szélhá­mos vagy forradalmár? Egy­általán mi ez az őrült ötleto i zenekart vadászni másfél n pon át? Nem teszi mind nevetségessé, kisszerűvé nemes mozgalmi céloké Szerencsére a nézőtér mindez szóba sem kér Szász Péter látható szeret« tel vezeti T. Gyula útját, s cselekmény meghökkentő . lyása is természetes, hisz groteszk szatíra műfaján lényegéhez hozzátartoz hogy a valóságos és a val lan elemek szakadatlan k. getik egymást. Sajnos a kergetést ezút szó szerint kell érteni. M Szász Péter, az „ötletbankc kiosztotta részvényeit, s a k többet bizony: áron ra gon alul. Ötlet öt tét ér, ezért egym gyakran kioitiák. vagv el karják. A film felénél rr fáradtak vagvunk, nem c; da hát. ha a várt férget«?1 hahota helyett mindös: egv-egv kényszeredett mos« az alkotók jutalma. Se jobb példát, „a kevesebb tö lett volna” igazság erősí > sére! T. Gyulaként Bencze I - renc világbajnokot megs; gyenítő biztonsággal űs: k (úszik? lubickol!) a széd 6 áradatban. Már a „Plusz r í- nusz egv nap” főszerenét n is bravúros teljesítmér rt nyújtott, de most (ha Ieh t) még azt is felülmúlja. N a kisebbítjük az alkotók érc ;« meit e színészdicsérettel: n 1- küle elképzelhetetlen a fi tt remélhető sikere. Máriáss 5- zsef, Len ez György, ifj. I )■- laky László és Baranyi Lás ló személvében örömmel fed. z- tünk fel jelenlegi és v lt szolnoki színészeket Raeá vi Elemér fényképezése h' rj szolgálja a rendezői elkt > zelésí.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents