Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

1974. Január 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ,3 \ Mnnkaidc csökkentés a belkereskedelemben Bevezetés Budapesten ápritis 1-től, vidéken július 1-től A Minisztertanács felhatalmazása alapján a belkeres­kedelmi miniszter és a munkaügyi miniszter együttes ren­deletét adott ki a belkereskedelmi dolgozók munkaidejének csökkentéséről. A rendelet végrehajtásával kapcsolatos intéz­kedésekről. tennivalókról dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi minisztériumi államtitkár tegnap tájékoztatott a minisz­tériumban. A rendelet szerint — a belkereskedelmi ágazathoz tartozó állatni vállalatoknál, szövetkézeteknél és szerveik­nél, valamint a nem az ága­zathoz sorolt vállalatok ke­reskedelmi egységeiben — Budapesten párilis 1-től, vidéken július 1-től — ve­zethetik be a csökkentett, 41 órás munkaidőt, ameny- nyiben a rendeletben meg­batározott feltételeket megteremtették, és az illetékes tanács szak- igazgatási szerve hozzájárult Nem vonatkozik a rendelet a mezőgazdasági szövetkeze­tek és a szövetkezett társu­lások alkalmazottaira, a gyógyszerkereskedelem dol­gozóira. a vendéglátóiparban dolgozó zenészekre, előadó­művészekre. s — természe­tesen — a heti 44 órában vagy annál rövidebb mun­kaidővel foglalkoztatottakra. u intézkedés mintegy 40® ezer kereskedelmi dolgo­zóra vonatkozik, s a vá­sárlók millióit érinti* Ekért a rendelet végrehajtá­sa bonyolultabb, mint az iparban. A kereskedelemben már évek óta foglalkoznak a munkaidőcsökkentés < elő­készítésével, különféle elő- terveket dolgoztak ki, így a zavartalan bevezetés lehető­ségei lényegében adottak. Az intézkedés bevezetésé­nek alapvető követelményei: a lakosság ellátása, a vá­sárlás körülményei nem romolhatnak, a kereskedel­mi dolgozók munkaidejét ténylegesen csökkenteni kell, a kieső munkaidőala­pot elsősorban vállalati erőforrások felhasználásá­val alapvetően önerőből kell pótolni, s a munka­idő rövidítése miatt a dol­gozók keresete nem csök­kenhet. A tájékoztatón elmondották, hogy a munkaidőcsökkentés folyamatos bevezetésétől á nyomasztó munkaerőgondok enyhülését várjál?. Egyebek között éppen a kedvezőtlen munkaidő, a munkabeosztás miatt a kereskedelemben — a létszám 65 százaléka nő — a dolgozók fele évenként ki­cserélődött. Ez a fővárosban, elsősorban az élelmiszerke- réskedelemben már szinte az ellátást veszélyeztette. Az intézkedés egycsapásra természetesen nem változtat a helyzeten, de kedvezőbbé teszi a munkafeltételeket. A kereskedelemben dolgo­zók nagy része a kétheten­kénti többlet szabad napot nem szombaton kapja, ér­re csak a dolgozók 13—20 százalékánál lesz lehetőség. A többlet szabad idő is egyelőre a dolgozók 80 szá­zalékát érinti, a többieknek különböző, kötöttségek miatt átmenetileg kénytelenek lesznek túlórát fizetni. A rendelet végrehajtása a vállalatok, a szövetkezetek feladata, az illetékes tanács és a minisztérium azonban minden segítséget megad munkájukhoz- A Belkeres­kedelmi Minisztérium pél­dául módszertani útmutatót állított össze, amelyben töb­bek között tanácsot ad arra. hogy alapvetően mivel pó­tolható a munkaidőcsökken­téssel kieseit idő. Ezzel kap­csolatban a* útmutató külön foglalkozik a forgalomhoz a vevők igényeihez igazodó nyitvatartási renddel, annál is inkább, mert a jelzések szerint akadnak bizonyos túlzások ebben a kérdésben. A minisztérium állásfoglalá­sa szerint nem csökkenthető a nyit­vatartási idő a vasárnapo­kon egész évben üzemelő üzleteknél, a hétvégeken, s a több napos ünnepeket közvetlenül megelőző na­pokon a teljes élelmiszer- hálózatban. a 20 vagy annál töfcb dol­gozót foglalkoztató üzletek­ben, ABC-áruházakban, a ruházati és a ve gyesi parcilck- kereskedelemben hétfőtől péntekig terjedő napokon, a vendéglátásban egyebek kö­zött péntekenként, az üdülő- területeken pedig a csúcs­forgalmi időszak egész tar­tama alatt. A minisztérium a munkaidő-kiesés pótlását szolgáló gépesítést költség- vetési juttatásból támogatja s ezenkívül saját anyagi erőinek átcsoportosításával is segíti a vállalatait, ame­lyektől ugvancsak azt várja, hogy a műszaki fejlesztésre szánt anyagi alapokat átme­netileg elsősorbán a munka- időc6őkkentés megalapozásá­ra fordítok. tézkedéseket tett a tanács a jelölőgyűléseken elhangzott javaslatokra. A lakosság ké­résére készült el — 60 ezer forintos költséggel — az óvo­da kerítése, udvarának fel­újítása. Több riiirit 45 ezer forintot költöttek belterületi földutak javítására, 21 ezer forintot vízvezeték-hálózat bővítésére. A jelöléseken el­hangzott kéréseknek tettek eleget, amikor 25 ezer forint költséggel körülkerítették a község dögkútját. rendezvénnyel kezdődtek az 1974. évi tanácstagi beszámo­lók. Cseh Ferenc tanácstag ismertette, hogy milyen — a lakosságot érintő és a község- politikai célkitűzések megva­lósítását elősegítő — témákat tűzött megválasztása óta ülé­seinek napirendjére a nagy­községi tanács és a végrehaj­tó bizottság. Elmondta, hogy Jászapáti­ban az elmúlt években ja­vult a foglalkoztatottság, a 10 éis fél ezer lélekszámú nagy­községből az elvándorlás 1970. óta szinte teljesen meg­szűnt Javult a bölcsőde és óvodaellátás, növekedett a helyek száma, az igényeket szinte teljes egészében ki tudjak elégíteni. Megfelelő körülmények kö­zött tanul és korszerű kollé­giumokban lakik a mezőgaz­dasági szakmunkásképző is­kola, a gimnázium és a szak- középiskola mintegy hatszáz­ötven tanulója. Gond viszont hogy az általános iskolák és az iparitanuló intézet másfél ezer tanulója gyengén felsze­relt iskolákban, zsúfolt épü­letekben kénytelen tanulni. A tanács 220 ezer forintot fordított a bölcsőde bővítésé­re, 1 millió 168 ezer forintot óvodaépítésre, csaknem fél­milliót az Ivóvízellátás és közvilágítás javítására. A je­lölőgyűléseken kérték, a ta­nács teljesítette: vízszűrőt épített a strandfürdőbe, fel­újította a Kórház úti tskolát Az előbbire 169 ezer forintot, az iskola felújítására pedig 116 ezer forintot költött. L A. Nem tudták teljesíteni azt a kérést, hogy a községben gázcseretelepet hózzanak lét­re. A tanácstagok beszámoló­jukkal elmondták, hogy a Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat kapacitáshiányára hivatkozva 7 esztendeje ném engedélyezi a telep létrehozá­Jászárokszanason januar második felében kezdődtek a tanácstagi beszámolók, a ter­vezett 60 rendezvényből ed­dig 20-at tartottak meg. Ott- jártunkkor a 44-eS és a 24-es választókörzetben számolt be Sipeki András és Ördög Lász- lóné tanácstag. A nagyközségi tanács 1978. évi feladatát 11 millió 676 ezer forintos költségvetéssel valósította meg, így tudta biztosítani az iskolák, óvodák, bölcsődék zavartalan műkö­dését. a megfelelő egészség­ügyi ellátást. Több mint fél­millió forintot fordítottak utak, hidak fenntartására, betonjárdák építésére, át­ereszek pótlására, utcák fel- töltésére. Szilárd burkolatú, új utat építettek 516 ezer forint költ­séggel. a lakossági szolgálta fásokat végző költségvetésű üzemnek — forgóalaoiának növeléséhez — 350 e/.er to- «öAct átlőtt # taxiké űri: ezen sát, annak ellenére, hogy a községben 113 gázfogyasztó ván. A gáztűzhely-tulajdono­sok kénytelenek balesetve­szélyes körülmények között Jászárokszállásról vagy Hat­vanból hordani a palackos gázt. forint támogatással segítette a szennyvízcsatorna-társqlat munkáját, a vízhálózat épí­tését Célcsoportos lakásépítésre 3 millió 817 ezer forintot for­dítottak Jászárokszálláson, 300 ezer forintos költséggel újonnan nyitott utcákban ki­építették a közvilágítást A belvíz-elvezető árkok felújí­tására, — mintegy 8 kilomé­ter hosszúságban végeztették el ezt a munkát — 113 ezer forintot költöttek, elkezdték a 12 millió 800 ezer forintba kerülő szennyvízcsatornahá­lózat építését Megszűnt as elvándorlás Jászapátiból Jászapátiban, ahol február 20-ig hatvan tanácstagi be­számolóra kerül majd sor, a •napokban az 1 -es számú vá- lasztókurzetoea mtíüiarioíl A kenderes! mezőgazdasági gépész szakmunkásképző intézetben gyakorlati órán a jövő gépészei munkagép-gyakorlaton vontatott ekét állítanak be Közgazdászok a megyében Nemz 'tközi kapcsolatok, tanfo yamok Érdekes kiadványt jelente­tett meg a közelmúltban a Magyar Közgazdasági Társa­ság Szolnok megyei Szerveze­tének elnöksége. „Az MKT megyei szervezeténék szerepe a megye közgazdaság; életé­ben” című kiadvány mintegy negyvein oldalon a megye közgazdasági életéről, s a közgazdászok tevékenységé­ről — Szolnok megyében, Szolnok megyéért — ad jó tájékoztatást A kis füzet tör­ténelmi hűséggel vázolja a közgazdasági szakemberek Szolnok, megyed helyzetét, a társaság megalakulása óta eltelt időkben végzett mun­káiét A Magyar Közgazdasági Társaság megyénkben 1959- ben. — hosszú szervező, elő­készítő munka után — hívta alakuló ülésre a szakembe­reket A Szolnok megyei szerve­zetnek 1970-ben már 283 köz­gazdász tagja volt. a közgaz­dasági egyetemet végzettek száma pedig pontosan nyolc­vankettő. Jelenleg öt szak­osztályban dolgoznak, az ipari, a mezőgazdasági, a ke­reskedelmi, a terület- és te­lepülésfejlesztési. valamint az élet- és munkakörülmény vizsgálati szakosztályban. (Ép­pen a közelmúltban adtuk hírül a hatodik, az építési szakosztály megalakulását) A megyében élő közgazdá­szok szervezetének két kül­földi testvérváros közgazdá­szaival van kapcsolata. Elő­ször Tabánnal, majd a finn­országi Riihimáki városában élő közgazdászokkal kötöttek együttműködési megállapo­dást. Rövidesen lengyel köz­gazdászokkal is felveszik a kapcsolatot A tartalmas beszámolóban jelentőségének megfelelően értékelik a megyében dolgozó fiatal közgazdászok körének tevékenységét is. Főleg az ő érdekükben kezdték el mint­egy százhúsz hallgatóval a közgazdász továbbképző tan­folyamokat valamint szervez­nek újabb szakosztályokat Nyári gondokról télen A jászapáti ÁFÉSZ-nél már a nyári feladatok meg­oldásán szorgoskodnak. A fo­gyasztási szövetkezetnél a na­pokban elkezdték a nemrég vásárolt több mint 200 ezer forint értékű hűtőberendezé­sek elhelyezését a különböző üzletekben, összesen hét hű­tőkészüléket — norvég hűtő­pultot, önkiszolgáló mélyhű­tőt, üdítőital-hűtőket, ven­déglátóipari hűtőpultokat, — helyzetek üzembe. Az áruk higiénikus tarolása érdeké­ben a tavaly beszerzett hűtő- berendezéseken kívül az ÁFÉSZ további 250 ezer fo­rint értékű különböző — a cukrászipart termékek és ételféleségek taroláséra hű­tésére alkalmas — berende­zéseket bérel a VOSZK-tóL A figyelemreméltó intézke­désekkel az ÁFÉSZ több mint kétszeresére növeli hű tőkapacitását, és valamennyi üzletét — tizennégy élelmi­szerboltját és vendéglátóipari egységét — el tudja látni ezekkel a berendezésekkel, így erre az évre már 800 ezer palack Cola, ezenkívül hat­féle különböző hűsítőital szállítására kötött szerződést. NAGY ÚT ELŐTT TörölcsaenfcmiMósan. a me­zőgazdasági technikumban érettségizett. Utána a Tisza Cipőgyárban helyezkedett eL — í’oldváron lakom, onnan táróik Martfűre. Otthon akkor nem volt óllAs nem tudtam a szakmában elhelyezkedni, messzebbre pedig nem akar­tain elmenni. — Hogyan alakult a pályá­ja a cipőgyárban? — Egy darabig segédmun­kás voltam, majd SZTK-ügy- intéző, végül függetlenített KlSZ-titkár. — Ennek azonban törté­nete van. — Igen. Először alapszerve­zeti vezetőségi tag voltam. Elküldték öthónabos pártis­kolára. azután választottak titkárrá. Emlékezetes nap vqlt: 1972. október 16. Eléggé váratlanul ért a dolog, hi­szen szombaton még Cseh­szlovákiában voltam, és hét­főn volt a választás. — Mit gondol, miért éppen magát választották meg? — Az alapszervezet veze­tőségében nem nagyon lehet olyan munkát végezni, ami­ből kitűnik a rátermettseg a titkári feladatok elvégzésére. Azt hiszem, az öthónapos KISZ-iskolán elért erednie-, nyem és a munkám alapján tartottak alkalmasnak a tit­kári va—*b<rj\t&sra. — Nem vágyott vissza so­ha a tanult szakmáidhoz7 — Azóta már mehettem volna otthon a mezőgazda­ságba dolgozni, de megszok­tam a gyárat. Ott ugyan többet kereshettem volna, bár a munkaidő sem nyolc üra. —- Azt hiszem, itt sem. — Most már nem. amióta titkár vagyok. Általában reg­gel hattól este hatig tart. De néha csak tízkor megyek ha­za, ha valami esti rendez­vény van. — Akkor bizonyára jól megérti a bejárók gondiait. — Igen. Tudom, hogy mi­lyen érzés, ha az ember tíz perc miatt lemarad a busz­ról és három órát kell várni a következőre. — Hogyan telik el egy át­lagos napja? — Reggelenként készítek egy listát az elvégzendő fel­adatokról. Amit megcsinál­tam, azt kipipálom. Sainos, majdnem mindig marad be­lőlük másnapra is. — Mlyen feladatok szere­pelhetnek ezen a listán? — Például a vb-ülések elő­készítése. Elkészítem az anya­gokat, vagy rész* veszek az elkészí+esükben. Intézkednem kelt gyakran személyes jel­iegű kérdésekben is. Sokszor váratlan dolgok iönnek köz­be; le akarok menni a mű­helybe megbeszélni valamit, de menni kell például a mű­szaki igazgatóhoz. Egyeztetem a rendezvények időpontját a művelődési ház igazgatójá­val, koordináljuk az alap­szervezetek kapcsolatait, pél­dául a Kilián Gvörgy R«mü16 Műszaki Főiskola fiatal'aival. havonta néhányszor taggvű- iésre. klubestre megvek. de sorolhatnám még sokáig a napi feladatokat. Az interjú első találkozá­sunk alkalmával itt megsza­kadt. További terveiről kér­deztem Nagy Esztert, s 5 el­mondta: lehetséges, hogy egyéves Kamszomol-iskolára küldik a Szovjetunióba. Ter­veiről tehát nem tud be­szélni, hiszen minden attól függ, hogy válóban mehet-e Moszkvába. Néhány nap múl­va ismét találkoztunk, akkor újságolta, hogy hivatalos ér­tesítést kapott: utazhat. — Milyen lesz a következő hónapok „menetrendje”? — Február II-tői féléves előkészítőn vesznek részt a KISZ Központi Iskolájában. Ennek elsődleges célia. úgy tudom a nyelvtanulás less Augusztus 31-én utazón Moszkvába. — Ott mit fog tanulni? — A részletes programot még nem ismerem. Olyanok­tól hallottam, akik már jár­tak ezen az iskolán, hogy többek között filozófiát, a munkásmozgalom történetét, orosz nyelvet tanítanak, és persze sokat tanulunk á Kamszomolról, a pionirszer- yezetrőb * — Nem is kellene megkér­dezni, hogy örül-e, hiszen ez természetes. — Igen. Nagyon örülök, nagy kitüntetésnek tartom, hogy egy évig a Szovietunáó- ban tanulhatok. Másrészt vi­szont sainálom is egy kicsit, hogy pont most hág vom itt a KISE-t. Alig több mint egy éve vagyok titkár, tu­lajdonképpen mostanra „jöt­tem bele” a munkába, talán most mutatkoznának az első eredmények is. Ez* sajnálom, de az örömem azért nagyobb. B. A. \ A jelölőgyűléseken kérték Óvodák, bölcsődék építése Több munkalehetőség Tanácstagi beszámolók a Jászságban Jászágón, a Kossuth út 11. szám alatt és a Márkus-tanya egyik takaros szobájában tar­tottak január 24-én tanácsta­gi beszámolót, és ezzel befe­jeződött a községben a tanács tevékenységét ismertető ren­dezvénysorozat. A településen 21 tanácstag számolt be a ta­nács és a végrehajtó bizottság az utóbbi 8 hónapban végzett munkájáról. Nagy figyelemmel kísérték a választópolgárok a tájékoz­tatást arról, hogy milyen in­Cond még a gázcserét el ep Jószágon Itatván beszámoló Jásxárohsxálláson

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents