Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-27 / 22. szám

•W. Huscíir 27. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 Mennyit köjthetünk az idén Mire fordítjuk A tftOflCSŐií életében Bünkig nagy jelentőségé 3/ «* ülés, amely elfogadja az évi költségvetést és a fej­lesztési tervet. Alapos, min­den részletre kiterjedő gaz- ü&sigpolitikai elemző mun­ka, felmérés előzte meg a terv elkészítését, mélyreha­tó viták ytan alakult, formá­lódott a javaslat, amely 37 elmúlt hét végén a megyei tanács elé került. Több mint másfél milliárd, ~r- pontosabban 1 milliárd 165.8 mljlió forint a költség- vetés és 458 millió 940 eper forint a fejlesztés bevétel). Illetve kiadási előirányzta. Ez a pénz — ahogyan dr- Soós István, a megyei ta­nács elnökhelyettese expozé­jában hangsúlyozta — a leg­fontosabb feladatok megol­dását biztosítja. A. gazdasági ágazatra a* Idén 178 millió forint juh több mint ahogyan a közép­távú pénzügyi tervben ter­vezték. Ebből fedezik az elő- közművesitéseket, a közvilá­gítást, a parkfenntartást, fe­dezik a köztisztasággal, a várps- és községrendezéssel, a belvízrendezéssel kapcso­latos kiadásokat. Szociális és egészségügyi kiadásokra több mint 532 millió forintot, hagyott, jóyá a megyei tanács. Ebhői kell .működtetni a kórházakat, szociális otthonokot, bölcső­déket. fizetni a szociális se­gélyeket, ép az f területen dolgozók munkabérét. Kulturális feladataink el­látására 45.5 millió forint áll S tanácsok rendelkezésere. Az iskolák, óvodák, napkö­zik, gyermekotthonok, kollé­giumok, művelődési házak, zavartalan munkáját kell biztosítani ebből a pénzből. E keretből jut arra is, ha nem is olyan mértékben még, mint. arra szükség len­ne, hogy növelni lehessen az Üzemorvosi, a szakorvosi, az Iskolaorvosi órák számát, az orvosi, védőnői körzeteket, jut újabb bölcsődei, óvodai helyek ' fenntartása, több általános iskolai napközis csoport szervezésére. A megyei tanács saját költségvetéséből fedezi a ne veíőszülőkhöz kihelyezett, ál­lami gondozott gyermekek ösztöndíj többletköltségét, javítja az intézmények tan szerrel és egyéb felszerelés­sel való ellátását, támogatja r megyei művelődési köz­pontot, a szolnoki szimfo­nikus zenekart. A fejlesztésre rendel­kezésre álló pénz kevesebb lett az idén, több mint 22 millió forinttal. Af ok: ala­csonyabbak a tervezettnél a vállalatok es a szövetkeze­tek által város- és község­fejlesztésre befizetett össze­gek. Ez pénzügyi feszültsé­geket eredményezhet, ezért szükséges, hogy a tanácsok növeljék beruházási, gazdál­kodási tevékenységük szín­vonalát. A rendelkezésükre álló pénzt minél célszerűb­ben kell felhasználniuk, — hogy feladataikat megold­hassák. Nagy tartalék rejlik a lakosság közreműködésé­ben, ezért változatlanul nél külözhetetlen a város- és Uozséefejlesztésben a lakos­ság alkotó közreműködése, az önként, végzett társadal­mi munka. A fejlesztésre szánj csak­nem félmilliárd — ha szá­mítjuk a várható társadalmi munkát is — nem kis ösz- szeg. A tanácsi, vagy a ta­nács á'tal is támogatott be­ruházásokká1 tovább gyara­podnak 9 megye települései. Elkészül 452 célcsoportos be­ruházásból létesüld lakás, és megkezdődik 649 ujabp la­kásnak az építése, — amit (Tudósítónktól) A KITE, a Kukorica és Ipari Növények Termelési Együtpnűkadasunek Igazgató­sága Szolnokon a KcVzéoti- szavidéki és Jászsági Tsz-ek Területi Szövetségének szék­hazában tartotta szombaton esedékes ülését. A munka- megbeszélésem részi, vett Sza­bó István, a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának ein ölte, a gasztorgazdasiag. a nádudvari Vörös Csillag Tsz elnöke i#. Elmondották, hogy a Kelet-Magyarország terüle­tén működő termel esi társu ­lás egyre szélesedik. Jelenleg 130 gazdaság alkotja az együttm üködéai szén-vezetet. A nádudvari rendszer egyike az ország legnagyobb válIái­két helyen tartottak teg­nap ünnepélyes egységgyű- lést Szolnok megyében. A karcagi egységsvűtóse« jelen volt és felszólalt de. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára, a tisza • füredin pedig Árvái István, az SZMT vezető titkára. A parancsnokok beszá­moltak az egységek tavaly végzett munkájáról, rpajd a 1975-ben vehetnek birtokba a lakók. Tovább épül a kar­cagi kórház ideg-elme osztá­lya, Szolnokon a megyei kór­ház ül pavilonja, a két szakkö­zépiskola és a sportcsarnok. Elkészül a szolnoki Pelikán Szálló és a Touring Hotel, valamint a VÍZIG székház. Épül a Zagyva parti élelmi­szer áruház és a Centrum Aruház. Befejeződik a 17 munkahelyes orvosi rendelő építése Törökszentmiklóson Ugyancsak befejezéséhez közeledik a jászberényi 24 munkahelyes orvosi rendelő, folytatódik Kunszentmárton- ban a víz- és csatornahálózat epí tés, isegiti a megyei ta­nács a tiszafüredi és a tisz.3- földvári vízmű építésének befejezését. A helyi tanácsuk, saját erejükből mindezen kívül még nagyon sok kisebb-na- gyobb beruházást valósíta­nak meg. V. V. legjobbaknak, közöttük a le­Nádudmri zárt rendszer A KilE iswmtóséoinak ülése Szo'uvkon Munkásőr egységgyülések kjozasamalt, ugyanakkor a leggyorsabban is fejlődik. Ez a körülmény indokolttá tette a működési szabályzat ki­dolgozását, elveinek rögzí­téséi. Az igazgatóság alapos vita után hagyta jóvá a működé­si szabályzatot Az igazgató­ságban résztvevő szövetkezeti elnökök ajánlották, hogy a taz-szövetsegek es a nagy­üzemi gazdaságok tanulmá­nyozzák a jóváhagyott doku­mentumot és a jó tapasztala­tokat más társulásoknál is hasznosítsák. Az igazgatóság üléseit általa bem adókban a megyékben tartja, amelyek érdekeltek rendszerben. Szol­nok megyében mintegy 30 gazdaság vesz részt a KITE munkájában. szerelőknek kitüntetéseket és okleveleket adtak át. Az előképzésben részt vett új munkásőrök is mindkét he­lyen most tettek esküt a csapatzászló előtt. A gyűlések a fegyver jel­képes átadásával értek vé­get. A leszerelők nevében egv idős munkásór adta át a fegyvert fiatal társának, aki most lépett a munkás- őiök sorába. MÁRKÁS IVET EK > Szudi patikája ö „a Sanyi bácsi". Minden­ki így ismeri, így szólítják az inasok, így áz. igazgató. Mert Sanyi bá/ssi neve tóga- kqrn a vállalatnál­tizudi Sándor elektromű­szerész. negyvenkilenc év as. A szakmába szinte beleszüle­tett hiszen az édesapja mű­helyében inasán do tt, s 1942* heti kapott műszerész, okle­velet A szolnoki Vasipari Vállalatnál huszonhárom éve dolgozik, 1958 óta a-z. elekt­romos részleg vezetője. — Eddig legalább hatszá- zan tanullak e kezem alatt. De olyan, szakma ez. hogy sose lehet igazán megtanulni. Mindig új és új dolgok jön­nek. Mesélik, tavaly nyáron megállt a műhely előtt egy szép. új nyugati kocsi A vál­tóáramú generátornak vqlt valami baja. javítását nem vállalták sehol, ide küldték. Majd a Sanyi bácsi. Csak­hogy ilyet még ő sem látott, de addig bütykölte, bütyköl­hette, míg sikerült megjaví­tania. . Azt mondják, tegszíve- uebben azzal foglalkozik, ami txki ja új. érdekes feladat. — Szavamjárása is, hagy: tan csak nem fog ki rajtunk, az anyja mindenül Hát em­ber csinálta ezt isi Bujkáló fébnosoilya) szája szögletén büszke szerénység­gel beszél. Arról, hogy jó az összhang a társaságban. A „társaság" az. a harmincöt emper. akik az ő irányításá­val dolgoznak. — Majdnem mindnek én írtam glá a segédlevelét, így nemigen szégyenkeznek meg­kérdezni, hogy mit csinálja - nak, hg elakadnak a mun­kában. Ennek örülök, s ha tudom, mondom. A szakmá­ban nemcsak tudni kell. ha­nem megérezni is. A jö szakmunkás nemcsak ismeri, érzi ie az anyagot. Ezt saj­nos nem lehet tanítani, va­lahogy kialakul az ember­ben. Kialakul. Persze. A mű­helyben sokszor még este nyolckor is ég a villany. és_ — ahogy mondják — elme­dül, vagy éppen azzal, akié a munka, azfim „studérozik”, hogy mit kell csinálni a gép­pel, amit napközben félre­tették, mert nem ialpltúií meg, W a hiba. — A kíváncsiság élteti ez embert. Meg kell találni a megoldást. Ilyenkor aztán előkerülnek a rajzok, a szak- könyvek is. A fejet gondol­kodásra kell használni — ezt mondta Szent-Györgyi Albert n tévében, fetszett, mer thorn/ így tartom én is. Az adatok meg ott vannak ú könyvek­ben, * Könyvek. Szudi Sándor sza­bad idejének ,ió részét velük tölti, /tok szakkönyve van. ■— Sajnos, több, mint a szépirodalmi. Sajnos...? — kérdi sajátmagától — nem h tudom... Mit epináljak, ha a szakmámnak vagyok a bo­londja. Most a tranzisztorok­kal bíbelődöm, az új autó­kon már egy csomó tranzisz­toros szabályozás van. Ta­nulok, mert érdekel a mun­kám. És Sanyi bácsi — mondják róla — a tökéletességre tör rekszik. Tudását, szakmasze­retetét a vállalat is megbe­csüli. Nyolcszor nem té­vedés —- nyolcszor volt ki­váló dolgozó, egyszer minisz­teri kitüntetést is kapott A műhelyben, ahol harmincöt emberével dolgozik, meglepő a tisztaság. A műhely legvea olyan, mint a patika, vallja. Szudi-patika, így is mond­ják. Trömböczky Pétét SÁRBÓL NŐTT ÁLMOK A «agy szimfónia igazi, szép, akkordjait csak az 1960- as évek közepétől játssza Nagyivánon a történelem­Olyasmi történt ezelőtt a puszta szélén, mint az. egy­szeri zenekarnak mindenki húzta, szívvel, jóakarattal, — mégis, mégis falsul szólt a muzsika­Makacs színpad errefelé a föld, a Hortobágy mostohán bánt az emberrel. Nagyivá­non majd húsz évvel tovább tartott a hét szűk esztendő, mint máshol. A hajdani zsí­rosparaszt is sovány volt a sziken. Akinek nem volt elég jószága, vehette a tarisznya ját: a fél falu cseledkedett.- Akiknek meg földjük volt, önmaguk szolgái voltak. A négy öt, aranykoronás hol­dak eddig még sose bírták eltartani a falut. A tájat mégis körüllengte a hazug romantika- Idillikus kis magvar falu, a nemzet él­ni akarásának szimbóluma — írta Nagyivánról a hajdani krónika. A valóság: Nagyivá« a fel- szabadulás után is az ország egyik legrosszabb adottságú, legszegényebb faluja volt A juhászok békéje, a ta- risznyás, földművelő vándo­rok faradsága mögött lappan­gó szenvedélyek feszültek. Ahol a nines az Űr, harag bujkál. 1948. október 20-án tizen­hat nagyivá ni újjal próbálko­zott : termelőszövetkezetet alapítottak. Volt két rossz lovuk, 196 öreg birkájuk és 20 anyako­cájuk. A* övék volt a pap- tagosi föld 130 holdja. 1949. március 20-án száz­négy fővel újabb termelőszö­vetkezet alakult, 450 holdon. Volt két rossz lovuk, 156 darab birkájuk, meg húsz anyakocájuk. 1951-ben a két tsz egyesült. A hozomány miatt nem vet­hettek sokat egymás szemé­re. Két szegény egy pár... Szereztek egy kimustrált traktort, egy Eerene Jóska korabeli cséplőgépét. Agro- nómust szerződtettek, de' az nem birt ki egy évet se ... Az állam küldte a drága műtrágyát, —• behordták a* elhagyott hodályokba, ott et­te meg az idő. Volt olyan év, amikor hi-, rom elnök csapta be maiga mögött a kaput. Egy közgyűlésen történt: besötétedett, meggyújtották a lámpákat Tudjuk, miért gyújtották meg a lámpákat, mondták a tagok, azért, hogy világosan lássuk, hogy nem kapunk semmit. Sűrű szó volt errefelé is annak idején: kapni. Pedig ha valahol nem, hát akkor itt a Hortobágy-szélen sose hul­lott manna. Az állam segí­tett, ahogy tudott, de lyukas zsákba csak a bolond tőid az aranyat. Ti se adjátok meg nekem ami járna, repükázott a föld, mit vártok tőlem... 7 Négy, öt mázsa búzát adott a szántó holdja. 14—18 fo­rintot ért egy munkaegység. A gépállomást se tudták megfizetni. Keserűséggel tel­ték 9 szegénység bugyrai. Mindenfélét susogtak a Pusztai nádasok, csak jót alig. 1956-ban „külön ment** a tsz. Ahol kicsi a kenyér, könnyen szóhoz jyt a dema­gógia­Kutya rossz évek zavarták egymást. Hol kerék, hol talp, w ej­vergődtek valahogy 1966-ig. Innen számítjuk az Oj Élet Termelőszövetkezet történe­tét. Ekkor már hatezer hektár a sajátjuk. 1700 hektár a szántó, a többi rét, legelő. De milyen szántók! A négyszáz holdas egytagút ki­véve girbe-görbe parcellák a szikesek, meg a zsombejkok között. De mar nem hetven- kedhetnek, hogy felkoptatják a nagyivániak állat! A négy, öt mázsás aratásoknak csak 3 rossz emlékük él. Tavaly mar 26 mázsát fizetett a bú­zaföld hektára. Kukoricából volt már 84 mázsás átlaguk is, lucerna szénából meg az ötven mázsát közelítik. Honnan fújnak ezek á jó szelek a puszta felett? A nagyi vániak tói indultak. Nem a regiektől, az újaktól. Nincs már régi ember a fa­luban, csak öregebb és fia­talabb üregek se reglesen gondolkodnak. 1968-ban még csak 39 kg műtrágyát adtak szántóföld­nek -r hatóanyagban számol­va — ebben az évben meg már 211 kg-ot szórnak ki minden hektárra. A műtrágya veszejtő egy­koriak már azt követelik a vezetőségtől, hogy a háztáji­ra jusson most már három mázsa abból a műtrágyából... Dehót végül is a szakveze­tés dönt — a tagság érde­kében ír- hogy miből meny­nyit, mit hogyan. A tudo­mány szavára megy előre a szekér: ahogy a közgazdá­szok, a mérnökök, a techni­kusok mondják. A termelőszövetkezet elnö­ke Bugán Mihály is mérnök­ember. Körülötte, minden munkakörben, szakképzett vezetők. Bugán Mihály 22 éves fej­jel mér főagronémus volt. 1071-től ő az elnök. Tapossuk vele a sarat a ho- dalyok között. Enpek a fun­damentumát még én ástam ki gyermekkoromban, mutat egy régi .pajtára. Sokat tanulhattak ettől a jól képzett fiatalembertől a nagyi vániak. Spkat tanultunk egymás­tól, javít ki,., Kitartja -e már a széles hortobágyi határ Nagyivánt? A szövetkezetben 21 ezer forint körül az átlagjövede­lem ... Ehhez jön a háztáji: havonta az is ad ezer fo­rintnyit. Nem kell vallatni a falút, csak rá kell nézni a házakra: nincs már kenyérgond, vá­rosi Igények szerint élnek a pusztaszéiiek, 1970-ben indult a juh-prog- ram. Egyszerű igazságból ke­rekedett: a mostoha földeken mindig csak az boldogul, aki­nek „beütött" a birka. Hol lennének a juhtenyész­tésnek hagyományai, ha nem itt, a Hortobágy szélén? A szakvezetés, a tagság nagy helyeslésével, országos hfrlj szakemberek segítségé­vel, kidolgozta a több évre szóló juhtenyésztési progra­mot t«egeié van elég. Kaparhat a jószág még az apraja hó alól is. A nád meg jó fedél a hodályokra. Van elég, csak vágni kell. A dohány pajták úgyis nádból készültek eddig is... S ennél a gondolatnál valaki a homlokára ütött: a dohány csak három hónapig van a pajtában. A birka ek­kor még kint lehet a sza­badban 1 Negyven hektáron már Burfey dohány terem. Kettős hasznosítású épü­leteket csináltak: szeptem bér—október—november f dohányé, télen meg a birkáé a pajta, Kimegyünk a Deli-tanyára. Ungár, parányi kis jószágok bégetnek napvilágra. Zsine­ge Lajos juhász a bábájuk. Nézze, de szépek, elnök elv­tára .., Hát nem nagy üröm,, J Dehogynem. Tavasszal, a szaporulattal együtt, itiár tízezer jószágot terelhetnének az Új Étót ju­hászai. Pehát meg is kell élni! A most születő ötezer kisbá- ranyból 2500-at hagynak meg anyajószágnak. Fiz is nagy áldozat ám! Ha eladnák, két­millióval lenne több a pilla­natnyi bevétel. Csakhát mi­előbb nyolcezre tenyeszállo- mányt akarnak. Az elnök szakfolyóiratok­ba ír cikkeket a juhtenyész­tésről. A juhászok szocialis­ta brigádban dolgoznak. Két „számadó csemete" juhte- nyésztési szakközépiskolában tanul. A szövetkezet ösztön­díjából, természetesen. A pecsenye bárány jó pénz a nyugati piacokon. A gyap­jú, meg a tejtermék is meg­éri a munkát. A nádig lóg a köd a puszta felett. De minden világos. A tiszafüredi öntözőfürtbői ha marosan hétszáz hold legelőt öntöznek. Mindenki ismeri már a kottát a Hortobágy-szélen, s jók a karmesterek is. A növénytermesztés szer­kezetét tovább alakítják. Hét, nyolc hónapig a maga erejé­ből is megel a sziken a jó­szág, de télire abraktakar­mány kell. Lucerna, sok! Igen 4m, de a betakarításá­hoz meg drága gépek. Mar vannak azok is. Milyen világ van maguk­ra, kérdeztem nehány öreg magyartól. Jó. Sok a birka, mondták. Milyen lenne Nagyiván birka nélkül? De evés közben jön meg az étvágy. Amikor a hodá­lyokra vágták a nádat, na­gyokat fújtattak az emberek: ej, de tengernyi nád! Jó pénzt adna telente... Négyszáz holdról takarítják már be a termést. Messzi földre utaznak a nagyiváni kévék. Három és fel milliót hagynak maguk után. Szép pénz, de... Toldi József el­nökhelyettes már előbb jár a holnapi napnál: nádfeldol­gozó ütem kellene! Csinál­nánk ml mindent a nádból amit csak lehet. Csakhát na­gyon drágák hozzá a gépek. A homoki ember a szőlő­höz ért, a tiszaparti a vessző-: hoz, a halhoz, a pusztai a bir­kához meg a nádhoz. Távlatot nyitó gondolat, jó- gos igény, hogy a nehéz nád- munka nagyja haszna azoké legyen, akik a zűzmarás ké­véket ölelgetik. A nádvágók már szocialis­ta brigádokban dolgoznak. Tavalyelőtt még visszadobtak négy vagont az exportőrök, de az idén már egyet se. Az új géptelepen is a ta­vaszt várják. A puszta erei közbekapták a feltöltést. Az emberek a kóbor vizekkel vi­askodnak. Higgye el, nincs két olyan tagunk se, akitől szívesen megválnánk, mondja az tű­nök. Munkaidőben már hajnal­ban talpon az. egész falu. A kapni sző régi értelmezése el­tűnt. Teremteni kell... A vezetőség sokszor nehéz helyzetben van, hogy kit ja­vasoljon tagnak a sok jelent­kező közüL Jó maguknak ez a tsz veze­tőség, kérdeztem a bisztróban fröccsöigetőktőj. Mér ne lenne jót kér­deztek vissza mérgesen. — Értik 9 dolgukat Ez a megértés, a tudomá­nyosan tervezett teremtő munka szüntette meg a sze­génység bugyrait Nagj Ivá­non. Tiszai Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents