Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
Munkásdinasztiák V arrnak — ilyen például a szolnoki Járműjavító is ahol egy-egy üzemrészben akár családfának beulen ék a létszámnyilvántartás, mert szülőket, gyerekeket, testvéreket, sógorokat összevéve tízen, húszán, harmincán dolgoznak ott. A Tisza Cipőgyárban sem ritka a rokoni kapcsolat a munkáscsaládok között. Családi gyár? Miért ne? Játsszunk el a gondolattal: miért ne „sajátíthatná ki” a gyárat, a közepes üzemet harminc, negyven család. olyanok, akik szeretik a munkájukat, azt a közösséget vállalatot, ahol dolgoznak, akiket a rokon hozott be, akik az apjuk, a sógoruk, a nővérük keze alatt tanulták a szakmát? Rossz ez? Nem. Sőt, nagyon jó — tanúsítják a tekintélyes szakemberek is, akik a Munkaügyi Minisztérium számára széles körű vizsgálatot végeztek, s megállapították: a termelőüzemek legértékesebb, a gyár, a vállalat dolgai után leginkább érdeklődő magját azok a munkások alkotják, akik tíz—tizenöt esztendeje ott dolgoznak. Akiknek tehát minden porciká- jukba beleivódofct, hogy ez a gyár nemcsak kenyéradójuk, de tulajdonuk is, amivel gazda módjára illik törődniük. Jutott-e még másra az előbb említett kérdezösködés? Egyebek között arra, hogy a családi kapcsolatok előnyösen befolyásolják a munkahelyi magatartást. A szülő szeme előtt a gyerek fegyelmezettebb, ha másért nem. azért, hogy ne hozzon szégyent az „öreg” fejére. A rokonok nehezebben változtatnak munkahelyet, mert akkor teljesen idegenek közé kerülnek. A testvérek féltő gonddal segítik a gyakorlatia- aabbat... Soroíhatriók, mert hisz’ a munkaielektan, az üzemszo- riológia friss eredményeket, megfontolásra érdemes tanulságokat ad a kezünkbe, de alighanem fölösleges lenne. Aki gyárba jár, s még inkább, aki ott dolgozik, jól tudja, a munkás dinasztiák magatartásukban, gondolkodásukban legtöbbször az átlag fölé emelkednek, hírük, tekintélyük van. s maguk is úgy védik, a példa kötelez. Ezer az ága-boga annak, miként verbuválódnak e családi, rokoni dinasztiák, miért követi a testvér, a gyerek, a rokon az előtte járó útját, egy valami azonban bizonyos. Csak ritkán parancsszóra, a szülői szigornak, a családfői akaratnak engedve. Talán azért, mert otthon jót hallott a munkahelyről, mert tiszteli a szülő, a testvér, a rokon szakmáját, munkáját, becsületesnek tartja a fizettséget, nehezebben találná meg helyét idegenek között... Ne kutassuk a személyes indítékokat, azaz. kutassuk, de más módon. A munkahely eszközeivel, lehetőségeivel, szándékaival ös terveivel. Mert a munkás dinasztiák léte. gyarapodása feletti örvendezésünk nehogy elfeledtesse: kölcsönösen előnyös kapcsolatról van szó! Azzal, hogy „az öreg Török bácsi behozta a fiát a gyárba”,1 a gyárhoz való ragaszkodását, a gyár jövendőjébe vetett hitet fejezte ki. S ha a nővér azt mondja a húgának, hogy a martfűi Tisza Cipőgyárban a futószalag mellett keresett kenyér is legalább olyan jó ízű. mint a busaozással, vonatozással, két hónapot itt. három hónapot meg amott töltéssel keresett másik, akikor erre a nővérré rá lehet bízni nagyobb feladatokat is, mert szereti a munkáját, miként manapság emlegetik, fantáziát lát benne: miért ne látna fantáziát egy ilyen lányban, asszonyban a gyár? S miért hagyná kapálatlanul azt a bevetett földet, amit a családi dinasztiák hintettek tele maggal, miért ne támaszkodna az egészséges családi törekvésekre a tisztes szorgalomra, az összefogásban rejlő erőre? Megtörtént, hogy lehurrogták a főm űvezetőt, aki egy család tagjaiból szervezett brigádot; végül nagynehezen - megengedték. Ez a munkacsoport ma aranykoszorús szocialista brigád s a mag most is a család, de örömmel vettek maguk köre másokat is. B üszke lehet az a munkahely, ahol egész padsort foglalnak el termelési tanácskozásokon, vállalati ünnepségen a családi dinasztiák. Legyen is büszke, mert a munkahelyet, sőt, a munkát, a gyár a vállalat jelenét és holnapját minősíti, értékeli e családok hűsége, ragaszkodása, összetartása. S ha büszke rájuk, akkor minden jó eszközzel megérdemelt erkölcsiekkel és anyagiakkal törődjön is velük. FORRÁSA A HATÉKONY MUNKA 19S millió Ionná kőolaj — S3W millió forint nyereség — Növekedett a dolgosók jövedelme A* INKFV tavalyi mérlege és idei tervei Ma: Sárból nőtt álmok Mennyit költhetünk az idén (3. oldal) Amerika Átbillent a mérleg mutatója A kőolaj- és földgáz egyre növekvő felhasználásában 1973 volt az első év, amikor az ország energiaszükségletének már több mint felét — 50,1 százalékát — szénhidrogénekből fedeztük. A jelentős, elsősorban szovjet import mellett a hazai termelés, s ezen belül a szolnoki Nagy alföldi Kőolaj- és Föld- gáztermelő Vállalat fontos helyet foglal el, hiszen a teljes energiaszükséglet csaknem negyed részét (pontosan 23.5 százalékát) a Nagyalföld kőolaj- és földgázmezői elégítik ki, * A vállalat az elmúlt évbe« a tervezettnél 9 százalékkal több, összesen 4 milliárd 156 millió köbméter földgázt értékesített. Nemcsak az ipari fogyasztók használtak több gázt, de a vártnál nagyobb mértékben nőtt a háztartási fogyasztók száma is. Propán-butám gázból ma még lényegesen nagyobb az igény annál, minit amit a hazai termelés és az import ki tud elégíteni. Ezen a helyzeten igyekezett javítani a vállalat akkor, amikor 75 ezer tonmás pb-teónélésd tervét szintén 109 százalékra teljesítetté. Egyre nagyobb feladatok hárulnak az Alföldre a hazai kőolajtermelésben is. Az elmúlt évben az ország kőolaj termelésének több mint háromnegyedét, 1 millió 560 ezer tonnát a vállalat üzemei hoztak felszínre. A termékek értékesítése révén a vállalat árbevétele az elmúlt évben már meghaladta a 4 milliárd forintot, ez is 7,3 százalékkal nagyobb a tervezettnél. A hatékonyabb munka és szervezési intézkedések eredményéként viszont csökkentek a termelés költségei, így a vállalat nyeresége 9,5 százalékkal nagyobb, mint azt tervezték, meghaladja a 830 millió forintot. E nyereség, valamint a mértéktartó létszámgazdálkodás tette lehetővé, hogy a dolgozók személyi jövedelmét az előző évhez képest 7,9 százalékkal növeljék, most 35 ezer 650 forint az éves átlagjövedelem. A nyereségrészesedés hasonló lesz a tavalyihoz. A vállalat az 1973. évi termelés növeléséhez és a következő évek fejlődésének megalapozásához jelentős beruházásokat valósított meg. Az elmúlt évben 817 millió forint értőiben adtak át új létesítményeket a hat alföldi kőolaj- és földgáztermelő üzemében. A termelő egységek létrehozása mellett a vállalat 1.6 millió forintot költött a régebbi technológiai berendezések biztonságosabbá tételére. Az üzemegészsógügyi és szociális létesítmények fenntartására és fejlesztésére 6,8 millió forintot fordítottak. A vállalatnak, az 1974-es tervek szerint, még tovább kell növelnie termelését, hogy a népgazdaság igényeit kielégíthesse. Földgázból 7, propán-bután ból 6,5 százalékkal kel] többel termelni, mint 1973-ban, kőolajból pedig a tavalyival azonos mennyiséget kell adni. A növekvő földgázfelhasználás mellett az alkalmazásba t is jelentős változás lesz. A gáz elégetésével termelt villamos energia mennyiségének csökkentése mellett 38 százalékkal nő a vegyipari felhasználás. A Péti Nitrogénművek új műtrágyagyára a földgázt alapanyagként használja fél, s ez az elégetésnél lényegesén gazdaságosabb. Beruházásokra 920 millió forint felhasználását tervezik, ebből az algyői olajmező, mint egyedi nagy beruházás. 790 milliót kap. Épül többek között a harmadik, napi 4 ezer köbméter kapacitású gazelőkészít», az úgynevezett „csúcsüzem”, mely a téli. megnövekedőt fogyasztás idején kisegíti majd a másik két gázelőkészítő üzemet. Tovább fejlesztik az 1975-ben üzembe lépő kél (egyenként napi 4 millió köbméter kapacitású) gázfeldolgozó üzemet, ezek végzik majd a földgázból leválasztható cseppfolyós termékek további feldolgozását. Kelebián és Tázláron Dlajgvújtő-állomást építenek és előkészítik az Alföld feltart, de még nem termeltetett kisebb készletű kőolaj- és földgázmezöinek művelését T, P szabad földjén (1) Beszélik, hogy... (4. oldal) Harcos Ady Endre Falugyűlés Tiszagiaron ^5. oldal) Irodalmi összeállítás (6—7. oldal) Jászkun Kakas (9—10. oldal) öcsi bácsi Magasra emelték a mércét (li. oldal) Ujgépeket kap a papírgyár Javul a gyártmányok minősége A szolnoki Papírgyárban nehéz év volt 1972. Ekkor telepítették a fénymásolópapírt gyártó üzemet, ekkor állították munkába a kisméretű zacskógyártő gépeket. Akkor jórészt objekítv okok miatt a gyáregység nem tudta teljesíteni azt, amit az országos vállalat elvárt tőle — nyereség nélkül zárta az évet. 1973, azonban már meghozta a várt eredményt. Alig 3 százalékos létszámnövekedéssel, 528 millió forint értékű papírt termeltek, ez 13 százalékkal több, mint az előző évi. A nyereség is jelentősen megnövekedett, amíg 1972- ben csak 35 millió forint volt, tavaly már 57 millió. Nemcsak az új gépek mellett ment gördülékenyebben a munka, de a „hagyományos” munkahelyeken is nőtt a termelés. A IV-es papírgép dolgozói például 72-ben kereken 13 ezer tonna papírt gyártottak, ezt az elmúlt évben több mint ezer tonnával megnövelték. új zacskógyártó gépet kap a gyár. A két NSZK gyártmányú gépen nagyobb élelmi- szeres tasakokat gyártanak majd a kristálycukor, rizs, liszt csomagolásához. E termékek mennyiségének növelése mellett számítani lehet a zsacskók minőségének javulására is. A harmadik; francia gép pedig olyan kisebb zacskókat gvárt, melyek a paprika gépi csomagolásához az eddigieknél sokkal jobban megfelelnek majd. Azzal, hogy a szolnoki Papírgyár megnöveli a termelést, csökkenthető lesz a tőkés papírimport. Az új gépek 1975-ben má* várhatóan 4 százalékkal, 2.5—3 millió forinttal növelik a gyár nyereségét. A vadonatúj, világszínvonalon álló gépeknek azért is örülnek, mert korábban inkább az volt a gyakorlat, hogy a Papíripari Vállalat, a használt gépeket helyezte el vidéki gyáraiban. A betanulás időszaka is nyugodtabbnak ígérkezik, mint 1972-ben, —■ terveikben még nem szereLÜ U DÚSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK-— HÍREK Kádár János cikke az Osztrák KP folyóiratában A Weg Und Ziel, az Osztrák Kommunista Párt elméleti folyóirata februári számában közli Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának az 1934 februári ausztriai munkásfelkeléssel foglalkozó cikkét. Könyvpremier Szolnokon Könyvpremier címmel új sorozatot indít a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat és a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, melynek során az elmúlt hónapok egy- egy könyvújdonságának szerzője mutatkozik be. A sorozat holnap kezdődik. Sász Imre író, a „Száraz Martini koktél” szerzője délután a Beloiannisz úti könyvesboltban dedikál, majd fél hatkor a megyei könyvtár olvasótermében találkozik olvasóival. Az est másik vendége Réz Pál iródalomtörté- Bész es műfordító lesz. Több gyerekruha A gyermekek valamennyi korosztálya számára ruházkodási cikkekből is többet hoznak forgalomba, mint a korábbi években. Csecsemő és gyermekruhákból a tavalyinál 12—15 százalékkal több készül, s mindenekelőtt a 6— 12 évesek ellátását kívánják javítani, megszüntetni a korábbi hiányokat. Nagy gonddal ügyel arra valamennyi illetékes szerv, hogy a stabilizált áru gyermekruhákból is jó legyen az ellátás, legyen elegendő azokból a cikkekből is, amelyeknek az árát tavaly leszállították, például orkánból, bakfis jersey-termékek- ből, kötött- és hurkolt fehérneműkből. 17 százalékkal több fiúing és kabát, 15 százalékkal több ballon, 27 százalékkal több felsőkötöttáru kerül forgalomba gyermekek részére, iskolaköpenyből 12 százalékkal többet szerez be a kereskedelem. A Tárcaközi Ár- és Termékforgalmazási Bizottság a napokban arról döntött, bogy újabb anyagi támogatással ösztönzik az ipart csecsemő- ruhák es gyermekcpiők gyár; tás ara. A Békéscsabai Kötöttárugyár például tetemes támogatást kap a pamut- és szintetikus bébiholmik nagyobb tömegű előállítására. Dunaújvárosi jubileum Az idén húsz esztendős a dunaújvárosi nagyolvasztómű. Húsz esztendő alatt a két vasolvasztó több, mint tízmillió tonna vasat adott népgazdaságunknak. Az első csapolás február 28-i huszadik évfordulójára ez a mennyiség meghaladja a 10 millió 450 ezer tonnát. Feketevár Csongrádon Ruházati áruházát nyitott tegnap Csongrádon a helybeli általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet. A 10 millió forintos költséggel létesített áruházat — a város szláv eredetű neve alapján — „Fekete várnak” nevezték eL Az 1300 négyzetméteres alapterületen 14 millió forint értékű áruval várják a vásárlókat, Egy mondatban — Bogiára 4. néven új Ifjúsági bútor gyártását kezdte meg a kaposvári Bútoripari Vállalat. — Nicolae Bozdóg, a román belkereskedelmi miniszter első helyettese eredményes tárgyalások, valamint a magyar—román belkereskedelmi árucsereforgalmi megállapodás és a jegyzőkönyvének aláírása után tegnap hazautazott. — A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Verő József Kossuth-díjas akadémikusnak, a Vasipari Kutató Intézet igazgatójának 70. születésnapja alkalmából, a kohászat fejlesztésében kifejtett tevékenységéért a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. — Az MLSZ döntése szerint az év első válogatott mérkőzésének, a március 21-I, Magyarország—Bulgária barátságos találkozónak — Zalaegerszeg lesz a színhelye. — Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter befejezte finnországi látogatását és tegnap visszaérkezett Buda- Bsstoe. A jobb munkának részben ösztönzője, részben eredménye volt az, hogy az éves átlagbér az 1972. évi 25 ezer 600 forintról 28 ezer 450 forintra emelkedett. 1974. ismét a tanulás éve lesz a papírgyárban. Az elmúlt napokban fejeződtek be azok a tárgyalások, melyek eredményeként három A szolnokiak szerint városukat, tesznek is a megye- székhely fejlesztése, szépítése, csinosítása érdekében. Ez derül ki a társadalmi munkamozgalom 1973 évi eredményeiből- A városi tanácsnál elkészült előzetes összesítés szerint, az üzemek, vállalatok szocialista munkabrigádjai, a KISZ-fiatalok, a lakosság legszélesebb rétegei csatlakoztak a városi pártbizottság, a tanács és a Hazafias Népfront jubileumi felhívásához. 1972-ben 19 millió, 1973-ban már mintess. 22 millió Íoíias éiíéksS pelnek az új gépek termékéi. A gyár 1974-ben — az új gépek munkába állításán túl — nem tervez sem a papír- gyártásban, sem a papírfeN dolgozásban lényeges gyártmányösszetétel váloztatást: Javítani akarják azonban a termékek és a nyomtatás minőségét. önkéntes munkával gazdag gították városukat. Az ősz-; szesítő jelentésből az is kitűnik, hogy 12 hónap alatt 18,5 ezer ember vett részt 8 szociális, oktatási létesítmények fejlesztésében, a gyeri mekintézmények építésében,' a sportlétesítmények kivitek lezésében, a természeti köri nyezet alakításában. A szolnokiak önzetlen se-J gítségére az idén is számít a város tanácsa. — 1974 feladattervében újabb 54 lé-i tesítmény megvalósításához kérik, várják a lakosság se4 gítsáséfc Jubileumra A társadalmi munka eredményéi Szolnokon
