Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-24 / 19. szám
I 1974. január 24. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 7 Hazáikban az idén rekordtermést szüreteltek. Az exportborok kö^iil a különleges minőségűeket zsűri válogatja ki. Képünkön: Kummer Béla pincemunkás mintát vesz az egyik idei termésű vörösborból 65 alkotást mutatnak be Mezőgazdává fi filmek szemléje Tegnap a MÉM-ben Fehér Gyula főosztály- vezető megnyitotta a 12. országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmszemlét, amelyen 63 filmet mutatnak be a szakembereknek. Az alkotások közül 43 a szakmai tájékoztatást szolgálja, mezőgazdasági szakemberek számára készült és bemutatja a legújabb termesztési, állattenyésztési eljárásokat és technológiákat. A filmstúdiók a mezőgazdászokat leginkább foglalkoztató témákról készítették a legújabb filmeket. amelyek közül nyolc foglalkozik a húsprogram és ugyanennyi a kertgazdaság, valamint a növénytermesztés legújabb módszereivel. Elsőként nevezték be a filmszemlére az iskolai tanulóknak készített szakmai ismeretterjesztő alkotásokat, ezeket a következő hetekben — hónapokban az iskolákban vetítik majd. „Felbúg a motor, indul a gép. Kiguru] a töltőhelyrSL porfelhőt kavarva. Szemünk, szánk, hajunk, mindenünk beborítja porral... Aztán felszáll a gép. A por marad, szinte súlytalanul lebeg a levegőben, beteríti a töltőhelyet, a repteret és csak Lassan húzódik délre, a major felé. Mire egy kicsit letisztulna, visszaért a gép és újra kezdődik minden elölről...” A válasz pontossága kedvéért Fazekas József egy kis kitérőt tesz, Ót légibázis az országban A fenti sorokat egy nyári múnkanap leírásából idézzük, ahogyan a szemtanú látta. Negyvenkilenc felszállást ír le abból a közel háromszáz-ezerből, amennyit a Repülőgépes Növényvédő Állomás repülőgépei- és helikopterei végeztek az elmúlt év folyamán, hogy 25 ezer órát töltsenek a levegőben serény munkával. A jelenlegi felépítésben másfél évtizede működő intézmény dinamikusan fejlődik. 1959-ben hazánk területén alig valamivel több. mint 24 ezer hektáron végeztek repülőgépes növényvédelmet, 1973-ra ez másfél millió hektárral növekedett. Csöndes januári nap. Az RNA központjában Fazekas József főigazgatóval és dr. Bajcsy László termelési osztályvezetővel beszélgetünk a megtett útról, a közeljövő terveiről. Itt van körünkben Farkas László, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium illetékes osztályának főmérnöke. — Tegnap már itt jártak Baranyából — mondja az igazgató. — Hogy arrafelé jó az idő. gépet kérnek, azonnal kezdeni akarják a műfcrágyaszórásí. Helikoptert vásárolnak a téeszek — Pápáról is sürgetik a géoet. Hiába mondjuk, hogy itt, Budaörsön, a főváros körzetében az időjárási viszem vök miatt nem tudnak felszállni, úgy tűnik, hiszik is. meg nem Is — teszi hozzá dr. Bajcsy László. Tegnap a minisztériumban a Tokai-hegyaljai téeszszö- vetség embere — mint fültanúi voltunk — azt a kérést adta elő. hogy körzetükben a szövetkezetek mindenképpen é* lehetőleg azonnal — szeretnének még egy helikoptert vásárolni közösen. mert az az egy. ami van, nem elég. Farkas Lászlónak elég nehezen sikerült meggyőzni őt arról, hogv a rohamosan növekvő^ igényeket ezen a téren sem lehet máról holnapra kielégíteni. FaO csóbb. m»nt a Képeket mutatnak arról, hogy a KA—26-os helikopter rendkívül elmés berendezése segítségével a levélzetnek nemcsak a színét, hanem a fonákiát is megpermetezi. Adatokat hallunk arról, hogy egy kataszteri hold permetezése mintegy ezerkétszáz forintba keni' repülőgépnél Olcsóbb. m!nt a háti. a kézierővel történő permetezés, amihez különben egyre nehezebb. sokhelyütt teljesen leheti* len •aMankaerős talábiL JSafcr« zekas főigazgató ehhez most azt teszi hozzá, hogy még 1975-ben ‘is az igények 60— 70 százalékát tudják majd kielégíteni, pedig jövőre, a tervek szerint 47—50 ezer órára növekszik a levegőben töltött órák száma. Mi a titka ennek a növekvő népszerűségnek? Az. hogy a főleg lengyel és szovjet gyártmányú növényvédő repülőgépek és helikopterek jól, gazdaságosan és biztonságosan használhatók a mezőgazdasági nagyüzemekben. A KA—26-os helikopterek megielenése pedig szinte egycsapásra átalakította a szőlő-, gyümölcsös zöldségfélék növényvédelmi munkáit, sőt. újabban teret hódít már az erdőgazdaságokban is, leginkább a gyomirtásnál háti permetezés bármilyen szokatlannak tűnik, kifizetődik a tsz-eknek a hétmillió forintos helikopter megvásárlása is — természetesen közös erővel — kiváltképp, ha számításba vesszük, hogy ehhez negyvenhét százalékos vissza nem térítendő állami támogatást kapnak. lev már érthetőbb a nagy és mindegyre növekvő népszerűség. De mi történik ak- fcqr» ha drpmlák a gépi — A mezőgazdasági üzemek tulajdonában levő gépeket — szolgáltatási szerződés keretében — az RNÁ üzemelteti — mondja. — Mi adjuk és fizetjük a kezelő- 1 személyzetet, amely öt vi- I déki bázison helyezkedik el: j Nyíregyházán, Kaposvárott, Kenderesen, Makiáron, öcsényben. Egy-egy bázishoz tíz—tizenöt brigád tartozik. A gépek zavartalan üzemeltetéséről, a hibák kijavításáról a pótalkatrész-ellátás- | ról. az esedékes nagyjavításról is mi gondoskodunk. Az üzemben tartáshoz szükséges szolgáltatásokért a gazdaságok bérleti díjat fizetnek. Ennek fejében az elmondottakon túl az RNÁ cseregépet is biztosít a saját gép üzemzavara, vagy megsemmisülése esetén. A főigazgató és munkatársai okkal büszkék arra. hogy az elmúlt években sikerült létrehozni az Állomás saját gépjavító bázisát, amely a gépek teljes felújítását is vállalni tudja. EW ilyen felújítás az új gép árának negyven százalékába kerül. Ez előnyös, mert míg korábban ezt a munkát más ipari üzem végezte, a nagyjavítás felemésztette egy új gép árának hatvan százalékát. A saját javításnak további felbecsülhetetlen előnye, hogy a felújítást holtszezonban végezhetik, így a nagy munkák idején dolgozhatnak a gépek. — Azon fáradozunk, hogy a mezőgazdaság igényeit a- lehető legnagvobb lelkiismeretességgel kielégítsük — hangsúlyozza befejezésül, Fazekas József. Szavait az a számtalan dicsérő elismerés hitelesíti, amelyet a Repülőgépes Növényvédő Állomás kap a mezőgazdasági nagyüzemektől. Egy-egy ilyen dicséret mögött az RNA dolgozóinak sok fáradozása, erőfeszítése húzódik meg. Hogy mást ne említsünk, akadnak olyan mlót-í mmt amilven Madaras: Pál aki az elmúlt év Den százezer holdon végzett gépével növóewéde’mi munkát. a megrendelők osztatlan elismerése mellett; 1* & A maqyar vadállomány | Hazánk büszkélkedhet a I három, legértékesebbnek tartott európai vadfaj világre- korder trófeájával: Marton- vásáron lőtték a szinte való- színűtlenül magas pontszámú koson esett a világrekordot agancsot viselő őzbakot, Tustartó szarvasagancs és Gyulaion a páratlan szépségű dámlapát. Ezeken kívül még sok-sok arany- és még több ezüst-, meg bronzérmes trófea látható a Mezőgazdasági Múzeumban rendezett agancs- gyűjteményben. EgymiMárdnál is többet ér A vadgazdálkodás népgazdaságunk egyik jelentős bevételi forrása. A hazai vadállomány értéke jelenleg jóval meghaladja az egymil- liárd forintot. Az utóbbi évtizedben évről évre emelkedett a vadgazdálkodás hozama : megfelel egy átlagos megye állattennyésztésből származó bevételének. A vadgazdálkodás exportlehetőségei szinte kimeríthetet- lenek. A nyugat-európai piacot nem tudjuk kielégíteni sem élő, sem lőtt vaddal. — Hat darab élp fogoly exportára— dollárban — megegyezik egy mázsa súlyú sertés árával, egy élő fácán hét baromfi, egy lőtt fácán 3 kg vágott baromfi árának felel meg. Az 500 grammon felüli őzagancs minden grammja 1 gramm aranyat ér. Egy 9—12 kg-os szarvasagancs több százezer forint értékű. De a vadászat nemcsak exportérdekeket szolgál. 22 ezer magyar vadásznak jelent szórakozást és sportot. Minek köszönheti a magyar vadgazdálkodás a világraszóló eredményeket; milyen körülmények hozták létre e páratlan vadállományt? Páratlan rád« állomány t Vadállományunk az elmúlt évszázadok változó természeti adottságait, elsősorban az élőhelyül szolgáló növényzetet követve formálódott a maivá. A népvándorlás korában jelentős erdőirtások voltak és a honfoglalás idején az Alföld jónéhány helyen már kialakult a puszta. Az Alföld ősi növénytakarójára végzetes csapást jelentettek a török idők, amikor a kiirtott fát, erdőt senki és semmi nem pótolta. A 18— 19. sz. vízszabályozásai végérvényesen az Alföld kiszáradásához és növénytakarójának elszegényedéséhez vezettek. Sok tízezer kát. holdon szűnt meg az akkor még milliós tömegű vízi vad fészkel őhelye. Mivel az erdőterületek visszahúzódtak a hegyekbe, megritkult a nagy vadálomány is. Eltűnt az Alföldről a nyírfajd, a Jhód, a sakál és a farkas, de ugyanebben az időben a hegyekből kipusztult a bölény* megfogyatkozott a medvék, a hiuzok és a zergék száma is. Az akkor kialakult új növénytakaró és a mezőgazda- sági kultúrnövénvek viszont néhány, addig kevésbé ismert vadfainak kedveztek. A természettől elhódított területeken megjelentek és elszaporodtak a fácánok, foglyok és mezei nyulak. Sikeresnek bizonyult a múlt századi muflon-telepítés is: hamarosan az ország több hegyvidékén elszaporítotték őket. Korunkban a korszerű állattenyésztési és takarmánygazdálkodási módszerek bevezetése megnövelte a lucerna, a vöröshere és egvéb ta- karmánvnövénvek vetésterületét: ennek köszönhető a mezei őzállamánv mennyiségi és minőségi gyaraoodása. A nagyüzemi művelés természetesen számos hátrányt is jelentett a vadállomány számára. Teljesen kiszorította a túzokot, amint a vegyszeres növénvv^-ieiem is erősen megritkította a vadak számát. , Természeti lémezők A természet kedvezőtlen tényezői is formálták, állandóan form ál iák vadállományunk arculatát. A természeti tényezőknek azonban abban is szeren'ík van, hogy vadjaink minősége Európában egyedülálló: ezt a természeti adottságok szerencsés egvbeeséséfiek is köszönhetjük. Különösen a Dunántúlon kedvezőek a talajadottságok. Az ártéri talajokban mindenütt megtalálhatók azok az ásványi anyagok, amelyek a szervezet mikroelem-szükségletében elengedhetetlenek. Az ártéri területek vegyes növényzete bőségesen tartalmazza ezeket, a vad számára fontos ásványi anyagokat. Az erdőket szerencsésen egészíti ki a vegyes növényzetű aljnövényzet és a környéken termesztett kultúrnövényzet: szarvasaink tápanyagszükségletét hiánytalanul fedezik. Jellemző a magyarvtájra a napfényes órák nagy száma: országos átlagban 2000 órát süt a mp. Hatására a növényekben és a gyümölcsökben nemcsak az íz- és zamatanyagok halmozódnak fel. hanem a kalóriadús tápanyagok is. Szarvasaink szervezetének az enyhe őszi hónapokban a bőgés után még van ideie felkészülni a télre. Az őszi növényzet nagy tájjértéke révén az állatok kondíciója feljavul és a téli hónapok viszontagságainak nem legyengült állapotban indulnak neki. Mindezek a tényezők a Dél-Dunántújon jelentkeznek a legkifeiezet- tebben, tehát nem véletlen, hogy innen kerülnek ki a legértékesebb trófeák. Á természeti adottságok mellett legalább olyan fontos vadállományunk alakúié*#>??>:■■■■■ J» » • wr v • ", W ; Világrekordé* dámtrőfea „RESOLIT” • Nagy jövő vár a vízzáró vakolatra Mini ismeretes, az ipar a beton-, vasbeton- és téglaszerkezetek vízzárásának biztosítására több rétegben felhordott vízzáró cementvakolatot használnak. Számos helyen már különböző hazai és külföldi e’őállítású műanyag bevonatokat is alkalmaznak »mpit*»Vnek fel- használása speciális technológiát. valamint célberendezéseket i Bén vei. de emellett fokozott munkavédelmi óvóintézkedéseket tesz szükségessé. A hagyományos 3—4 rétegben, vagy a magasabb igényű (földalatti építkezések alagutak, csatornák stb-i héi veken a 7 rétegben felhordott vízzáró-vakolatok som falóinál* meg a korszerű követelményeknek, mivel -»vakran ^o^nek sói a ví7-7érósági fokuk sem ki- eléoftő. A Magyar Tudományé! Akadémia Szervetlenkémiai Kutatócsoportja, valamint az Építéstudományi intézet munkatársai az utóbbi időben olyan anyagot dolgoztak ki. amely a „RESOLIT” vízzáróvakolat hatékonyságát, tanadását, szilárdságát, továbbá kötés “vorsító hatá sát nagymértékben növeli. Ezzel az eliárással a régi 3— 4 vagy esetenként a 7 vako- latr-^teg helvett 2 anvaerétee Is tökéletes szigetelést biztosít — ugyanolyan igénybevétel esetén. Gazdaságosságra jellemző, hogy az eddigi módszer 1 négvzetméter költsége 150— 200 forint volt. a „RESOLIT” kiegészítő anyaga viszont mindössze 40 forintot tesz ki négyzetméterenként. A „RF^OLIT" tehát nép- ga7ó-,5égilag is nagy jelentőségű an vág. különösen a naevvobimenű hwikózáKok- (nál. a korszerű és ee^séees ipari létesítménye&nSl sa szempontjából, hogy kialakulhatott az egységes szemlélet a vadgazdálkodásban és a tudományos szemléletnek megfelelően az egész országot átfogó egységes irányítás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetésével. Az elmúlt 25 év vadászati eredményeitől vezetett az út az 1971-ben megrendezett Budapesti Vadászati Világkiállításig. . H. 3, HIRDETMÉNY A gépjármű-tulaidonosok szíves tudomására hozzuks hogy a kötelező gépiárműfe- lelősség biztosítás befizetésére szolgáló postautalványokkal egyidejűleg kézbesített „Biztosítási igazoló lap” tájékoztató szelvényén „az Állami Biztosító igazgatóságainak postai címei között, ahová a gépjárműkárbejelentést be l»het küldeni” sorokban megyénk közölt telefonszáma téves. A helyeseim: 50«1 SzoinoSt Pf. 124. Telefon: 11-036. A vénfórjn-ifélelösség bíz» tosítás díinvU~c-<artójának ielefonszáma: 12-255. í” 'Ml R’^xosfTO SZÓ’NOK MEGYEI IGAZGATÓSÁGA t V Földművelés a levegőből
