Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-22 / 17. szám
1974. január 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bekopogtattunk a Művészielepre P.llütntképek a műterme * <»51 Simon Ferenc: Pályázatom Szolnok 900. jubileumára Gobbi Szilágyi János Gobbi Hildával beszélget. A műsor címe. Kettesben. A beszélgetés .központja természetesen a színház, ez az egész embert kívánó és felélő szenvedély. Mégis, mintha többről lenne szó. A pontos választ kereső, s így még dadogni sem restellő művész őszinte egyszerűséggel már nemcsak egv mozgalmas é’et történetét mondja, szavaiból jellegzetes egyéniségének varázsa árad. Gobbi — így ismerik — a kíméletlenségig szókimondó. Ha ő beszél, a nagy szavak sem kapnak hamis pátoszú felhangot. Például a halhatatlanságról. amelv szerinte sajnos nem a színésznek találtatott ki. Azt mondja, az idő mindenkit átlép. S egy nagy művész, ha színész húsz-harminc év után már csak érdekesség, kuriózum — vagy az sem. A ma húszévesének Jávor Pál már alig jelent valamit. Bár. mondia. mindenki vágyik a halhatatlanságra. mégis érezzük a belenyugvást: így van jól- De ennek a tudata, egvben erőt is ad neki. Amíg él a színész addig adjon ez a legfontosabb. És Gobbi él, parázslik. Megdöbbentő hogy — ho™ is mondjuk no. szóval — benne már jócskán a korban, fiatalokkal versengni képes lelkesedéssel tud beszélni, élni A műsort Szilágyi János magabiztosan. izgalmasan irányítja, noha kérdései néha nem époen tápintatosak. Bizalmaskodó, vagy intim- | kedő kérdése nincs ugyan, mégis az, ahogy partnerét ostromolja. va1rl'''"v a kiszolgáltatottság érzetét kelti. Még Gombinál is. aki igazán nem jön zavarba egy-egy . m^redeVohb” kérdéstől. Egyenlőtlen ez a „küzdelem”. Néha az az érzésem, a kérdezett is szívesen visszakérdezne. dehát ez nincs benne a játékszabályokban. Hallod? Válaszolt! A Huszas stúdió (Hegyi Imre. a rioorter és Kovalik Márta, a szerkesztő) azt kutatja, tudunk-e beszél® J/d egymással milyen a kapcsolat fiatalok és fiatalok, szülők és gyermekeik között- Különösen az utóbbit sikerült érzékletessé tenni. A gondolat: ha a gyereket emberszámba veszik a szülők. ha partnerként tudnak vele bánni, s nem átall ják komolvan venni a gyereke® dolgokat, akkor a kaocsolal szoros köi<-s*->ösen közlékeny marad. Ha azonban a szülő* akarat az erős°bh okosabb?! io®án érvényesül ha a beszél <wést. a meggyőzést k’-nyilatkozató prédikáció helvett“«fti. a gyerek befordul, magányossá válik. Amikor a Művésztelepen legutóbb Chiovini Ferenc festőművésznél jártunk, kábelek, létrák, kameraállványok közt kellett botladoznunk. Tévéfilmet forgattak az idős mesterről. Mikor az év első hónapjában beléptünk hozzá, ágvban fogadott kész „adatokkal”. — Április kilenc, fél héttől hétig. Film a tévében. Inkább ott, mint itt. Cirkusz volt, nagy cirkusz. És mi jött aztán? Ünnepek sorra — de megvolnék én nélkülük! Kizökkentik az embert a nyugalmából. Most meg •előjött a reumám, úgyhogy ha a terveimről kérdeznek, elsőként ezt mondom: mielőbb meqgyőg-iulni. Sok témát kínál a tél. Nagy István szobrászművész viszont inkább a nyárról, de legalábbis a tavaszról gondolkodik. Két új szobra má- a szabadba kívánkozik. Állványon szomorkodik a hatalmas, mégis kecses pelikánszobor, várja a „bronz- ruhát”, és a zuglói Szolnok parkban a szemlélődő fővárosiakat. Másik munkái a Szolnokot díszíti majd. Az egyelőre kicsinyítve gipszbe mintázott kőszobor a Ság- várj körúti óvoda kertjében lesz a gyerekek mászókája. Funkcionális plasztika, mondja ő, s a polcon körbetekint- ve látjuk, hogy néhány merészebb ötlettél született liba-, csúszda, sárkány-csúszda, krokodil-bú jócska plasztikája „funkció” nélkül porosodik ott. Pedig milyen sikere lenne bármelyiknek egy ját- - szótéren! Játékosságban nincs hiány, gondolja a látogató. Bokros László festőművész meseso- roaatát látva. Színes linómetszetein Csizmás Kandúr. Aladdin, Tündér Ilona jéle- nik meg derűs tiszta színekkel. Elővesz egy dúcot, azt a kimetszett linóleumlapot, amelyre a mintát véste, és tanárosan szemléltetve magyaráz. — Kísérleteztem. Amíg korábban a színes nyomatokhoz színenként új dúc kellett. most az új technikánál eggyel oldom meg az egészet. Olvastam, hogy Picasso így dolgozott Megpróbáltam én is. Sikerült. Az így született metszetei, csakúgy, mint változatos színi világú képei, s a pécsi kisWasztikai biennálén is szerepelt plakettjei ott lesznek áprilisban Nagykőrösön az „Egy város egy művész” kiállításon. A tárla+sorozat első művésze Czóbel Béla — Szentendrét képviseli. csendbe® ült a műteremben. Szinte szégyelltük. hogy megzavartuk őket, lehet, hogy éppen dolgoztak, hiszen az alkotásnak csak egy mozzanata a festék „kenése”. Ezúttal furcsán hangzott volna a „melyek a közel íövőben megvalósítandó terved” stílusú kérdés. — Újév? Mit változtat az emberen? — mondja Megy- gyes László. Semmit Dolgozik folyamatosan, vállalja az eddigi önmagáit és keresi a témát a szépet a természetben. De ott kint és nem a műtereimben. Itt csak festeni kell Meggyes Lászlóék a tavasszal két meghívásos tárlatra készülnék Egerbe és Debrecenbe, majd a békéscsabai Alföldi Tárlatra. — Na, mit akarnak már megint, menjenek haza. — Palicz József nem tagadja meg humorát Szavainak tárt ajtóval ad nyomatékei — s invitál befelé. Bent aztán két nagyméretű olajképre mutat és gyorsan „kifizeiti” az információéhes betolakodókat. — Kenderes, házasságkötő terem.. Kompozíció fiatalokkal. Következő? A Tavaszi Tárlat. Gácsi Mihály elörajaolt ld- nóleumlapjá® az ismerős aszaltfejű vénségek éppen disznóölésre készülnék valahol „Gáesifelván”. Már csak a késre várnak. Metszőkésre, hogy nemsokára a művész májusban nyíló fővárosi kiállításán a Csók Galériában közönség elé kerüljenek. Várjuk kíváncsian, különösen azért mert csak annyi: árult el belőle, hogy „egészen új” anyag lesz. Simon Ferenc szívesen emlékszik 1973-ra. — A legsikeresebb évem volt. Megkaptam az SZMT Művészeti díját április 4-én. Felavatták a Petőfi domborművemet. megnyertem a Munkásábrázolás a képzőművészetben című pályázatot, Kiskunhalason feállították a Leány madárral című szobromat. gazdára talált a Halvivő fiú és az öreg paraszt című szobrom is már Zugló tanácsánál várja, hogy az emlékparkba kerüljön. A legközelebbi tervi Üj alkotással pályázom a 900. jubileumra. Ránk esteledett búcsúz-, tunk, s bár „gyorstalpalá- sunk” ellenére sem jutottunk el minden művészhez, jókívánságunk mindnyájuknak szól: sok sikert a legközelebbi közös erőpróbán, márciusban Tallinnban. L Zs. FI LM JEGYZET SmjES&R Kevés filmalkotás született ilyen hatalmas, nemzetközi összefogással, mint éppen a Sutjeska. A forgatókönyv írói között megtalálni Szergej Bondarcsuk, Wolf Mankovicz, Orson Welles nevét; a szereplők sorában színre lép Richard Burton és Irene Papas, a zeneszerző pedig Mikisz Teodorakisz. Mindezek ellenére a Sutjeska ízzig-vé- rig jugoszláv film. Hogyan is lehetne más, hisz e nagyszabású filmeposz arról a hősi küzdelemről tudósít melyet 1943-ban a jugoszláv partizánok a hitleri hadsereggel vívtak. A Sutjeska folyót körülvevő hegyekben Tito vezetésével húszezer partizán kísérli meg a lehetetlent: áttörni a tankokkal, repülőkkel jól felszerelt hatszoros túlerőben lévő ellenség gyűrűjét. A film óriási apparátussal, a monumentalitás minden szükséges kellékével idézi fel a harcokat de úgy, hogy a küzdele i középpontjában mindvég : a résztvevők, az emberi : maradnak. Ez egyben jel i a sutjeskai győzelem talí i legfontosabb okát: a szül - földjükért, hazájukért kü - dő partizánok verhetett - nek. Verhetetlen még i négy gyermekét elveszi i apa, a fiát temető özveí r és a feleség, barát nélk I maradó katona is ... Stipe Delic rendező - - a naturalista túlzások t nem számítva — biztos ké - zel irányítja a film égé s menetét. Legfőbb erény , hogy megfelelő ritmusba i várakoztatta a harc, a cs: - ta jeleneteit egy-egy szel - debb, már-róár lágy, lír; , vagy éppen derűs betett; . A bravúros operatőri mu: - ka Tomislav Pinter név - hez fűződik, míg a szerep! - gárda „hazai” résztvev i közül Mi Ívna Dravic, Lji - bisa Samardic és Ljuba T, - die érdemel külön említés . —SZ —ő Oí’c'piac - P ßccszcr - Vezetők k!uba A televízió népgazdasági rovatának idei seriéiből Népgazdaságunk különböző ágazatait, dolgozóinak hétköznapjait az eddigieknél intenzívebben, átfogóbban mutatja be műsoraiban a televízió — ezt Ígérik a tv nép- gazdasági rovatának idei tervei. Egyórás dokumentumfilmet forgatnak az első Kos- suth-díjasokról, köztük olyan munkásokról, szövetkezeti tagokról, akiket ma már alig- alig ismerünk. Vajda Péter utca 7—13. címmel bemutatják egy VIII. kerületi bérház lakóinak mindennapi életét, szubjektív írói vallomás tormájában. Diplomás maszekok címmel filmet készítenek azokról az egyetemet, főiskolát végzett fiatalokról, akik sutba vágják diplomájukat, és más pályára mennek. Háromrészes produkció foglalkozik majd az alkoholizmus elleni küzdelemmel: közvetítésével látogatást tehetünk az elmegyógyintézetek alkoholosztályán, a detoxikáló állomásokon és az aszódi munkaterá- oia-intézetben is. Háromrészes dokumentumfilm számol be azoknak az ingázóknak a sorsáról, akik Táborfalváról járnak be rendszeresen a fővárosba. Négyrészes, elsősorban a falusi nézőkhöz szóló film is pereg majd a képernyőn A látóhatár szélén, a tanyáról címmel. Ebben a kamerák segítségével tájékozódhatunk a tanyák múltjáról jelenéről és jövőjéről. Egy viharos múltú Vállalat után nyomoz Az aranyásók című produkció. A téli hónapokban háro í alkalommal jelentkezik 1 falugyűlés című műse , amelynek egy-egy falu lak i lesznek a résztvevői. A me, - hívottak kérdéseire, bírál - taira, észrevételeire a közs j és a helyi téesz vezetői vál - szolnak. Az általánosabb o - szágos jellegű kérdésekre p - dig egy-egy meghívott szai ember ad választ. Ugyancs; : a falu életének bemutatás. - ra törekszik A pinceszer c - mű adás is, s azt tárgyalj . hogy a kőröshegyi ~ emberi í mennyire érzik otthon mag - kát falujukban. Háromrészes dokumentun - filmet láthatunk a közelj- vőben Csepelről, amely hú i gyár jelenét, jövőjét, műnk - sainak életét vizsgálja. Ű - donság lesz az idén Az ötle - piac is. amely nem egyszeri - en az újítók fóruma lesz, h nem a gazdálkodással ka 1 csolatos feladatokról info maija a 2-es műsoron az é deklődőket, s alkalmat t - remt jó ötletek népszerűsít sére, illetve „eladására . Ugyancsak a 2-es műsort s jelentkezik majd a Ve2efo ; klubja is. Itt többek köze t szó lesz majd a kezdemény? - zés és a kockázatvállal s problémáiról, a belső demoi ratizmus kiszélesítéséről, i - mét jelentkezik majd a tel - vízióban A munkások-vez - tők egymás közt sorozr Megszűnik a Tv-mintaboll s helyette egy új műsor ? vizsgálja majd a KERMI , lenőrzései alánján, hogv r i volt jó. mi volt rósz az ,j árufélék közüL VivvóyTiink. mondia a műsor a szavak mö®ftft m°rf a sr-Vok nagyon szeretnek beszélgetni. — trömböczky — Ugyanitt a második Sztorid? lesz — Bokros Lászlóval. Meggyes, László és Fazekas Magdolna pihentető j bundás-eilinderes úr /J idegesen járkált fel és alá az utca sarkán. Ezt láttam már messziről. Mikor én is odaértem, hirtelen mellém lépett, és megszólított: — Uram. a legkisebb kö- nyöradományt is ... Csodálkozva néztem rá, ámbár az az alapelvem, hogy aki kér. annak adni kell. Ö megértette csodálkozásomat, és így folytatta: — Háztulajdonos vagyok, pesti háztulaidonos ... A szívem összefacsarodott, megszorítottam a kezét. Könny szökött a szemembe, mikor tovább mondta: — Tizenkét házam van, Mind négyemeletes. •. — Rémes! — mondtam én. — Tizenkét házban hár romszázhatvan lakó! Csupa nagv l-Vé« os>>no naev lakás1 — Iszonyú* pc nem Űzetnek n*,i'. egy krajcárt se f i 701 - - 7 GVBOR ANDOR? SZEC/ÉNYKE Megcsókoltam a háztulajdonos jobb arcát. — Köszönöm — mondta ő —. köszönöm, a részvét szép. Azonfelül három lakásom üresen áll. — Üresen? óriási! És megcsókoltam a ház- tulajdonos bal arcát — Köszönöm — mondta 5 —, köszönöm, a részvét balról is szép. Azonfelül az egyik házmesterem fizetését is fel kellett emelnem.•„ — Sokkal ugyebár? — Nagyon sokkal. Havonként három forinttal. Meri azt mondja hogy most az emberek otthon ü’nek éjszaka. nincs karemóiz-iövede- lem Nekem kellett pótolnom — Havonként flórom fo— Nem. Családom nincs. Agglegény vagyok. Ha családom volna régen ki kellett volna irtanom. A legszűkösebb megélhetésre sem futja. Hiába minden. Nem futjaLesúitottan álltam előtte. Vannak bánatok, amikre nincs se balzsam, se ír, se vigasz. Vörösmarty megírhatta a Kis gyermek halálára című elégiáját, én éreztem, hogv hiába írnék akármit, a földretanosottat nem tudnám felemelni... — Jóember... — mondottam —, jóember... hát mégis mi a szándéka? — Nem tudom — válaszolta tompán. — Talán eladom a ^ékoimat — Ne! \n ne' — kto5».ittam iiedton. — Hiszen mos! — Etn-ehe nincs? — Nincs. Egy birtokot , ami van Zala megyében V . egy cukorgyáram Pozson ban •.. egy gőzfűrésze s Szlavóniában... egy gab - natáram Bánátban... ú- ■/ állok, mint az uijam. mint 1 meztrden ujjam! És mutatta az ujját Oss' ugyan: a nagv gvémántgy rűkön semmi ruha nem vo Felvittem magamhoz az é1 t e kivert kutváját. Leü t; - tem az asztal mellé, kény - rét adtam neki. friss és j ízű sárga kenyeret. Mohón evett, nagy falat - kát nyelt. Szerettem volna a nyak - ba borulni tönkrement ei - bertársamnak. — Istenem — sóhajtott 3 evés közben. _ Hat hónap > nem ettem kenyeret1 A sírás mos, m' az. A N-’é «ipari M'-hzlí jiim Síkwlal Egészségi!pvi Intézetének Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium íban kórházi kezelést nem igénylő, de táppénzes — főként mozgásszervi betegségekben szenvedő — bányászokat is gyógyítanak, Képünkön: Vízsugár-masszázs orvos* felügyelet mellett ------ — — Ügy van. Ketten egy krajcárt se fizetnek. De egy sárgaréz - cárt se! — Kett-n?- ’“en. Xetten. öSegyon srnag voltam tömt rintta'? — Annyival — mondta ő, és be'°meredt az éjszakába. — Mi lesz velem? Mi lesz velem? — sóhajtotta. . — És a családjával MOade? aliehn kanna értük valamit — Aligha! — dadogta az árva. — Ha négymillió koronát adnak érte. akkor sok. • De lehet, hogy még azt se ksmm läfcSäh-zegenv fin? — Csak zsemlét' — mon ta, és a hangja elcsuklott zokogástól. CISíSj 1
