Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-20 / 16. szám

f 1974. január 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP OLAJ — ENERGIA — VÄLSÄG — OLAJ — ENERGIA — VÁLSÁG — OLAJ ENERGIA VÁLSÁG — OLAJ ENERGIA Fehér-házi meghívások Javában tart a kapitaliz­mus történelmének első, igazán nagy energiaválsága. Az 1973 októberében lezaj­lott közel-keleti események a nyugati világ kőolajválsága kirobbanásának a közvetlen előzményei. A megnövelt százalék Tíz arab ország, amelyek­nek évi kőolajtermelése mint­egy 900 millió tonna, az Egyiptomot ért izraeli táma­dásra válaszul korlátozta az olajtermelést. Ez a döntés elsősorban az Izrael-barát Egyesült Államoknak szólt, és az Egyesült Államok után a Hollandiába irányuló szál­lítmányokat mérsékelte. Az arab országok 5 százalékos termelési és kiviteli csök­kentést határoztak el. és tar­tanak fenn addig, amíg Iz­rael vissza nem vonul az 1967-bei- elfoglalt arab terü­letekről. Az eredetileg ter­vezett 5 százalékos csökken­tésből azonban hamarosan 30 százalékos lett Az energiafronton zajló arab akció hatékonyságához hozzátartozik az is. hogy az Egyesült Államok manapság a világ legnagyobb kőolajfo­gyasztója és az utóbbi évek­ben e termékből az importja is lényegesen megnövekedett Jelenleg eléri az évi 300 millió tonnát. A történelem iróniája ma­napság, hogy a volt anyaor­szágok egyre fokozottabb mértékben függenek azok­tól az országoktól, területek­től. amelyek korábban gyar­mataik. félgyarmataik vol­tak. Márpedig a világon a feltárt kőolajkészletek 0,9-ét, a földgázkészleteknek pedig több mint a felét a fejlődő országok földjének mélye rejti. A világ ma isimert leg­nagyobb kőolajkészletei a Közel-Keleten vannak. A holland vezeték Az arab országok népei céljuk elérése érdekében for­dították az olaj fegyvert azok ellen, akik területeik nyugal­mát. népeik biztonságát, va­lamint e népeknek a világ­politikában megillető helyé­nek elfoglalását ellenzik, akadályozzák. Az arab országok kőolaj- politikája eléggé hathatósnak bizonyul ahhoz, hogy az Egyesült Államok és a többi kapitalista hatalmak - között kiélezze és elmélyítse a súr­lódásokat Ma az olajválság könyörtelen ül szorítja Nyu- gat-Európát. Ezek az orszá­gok ugyanis olajszükségle­tüknek mintegy 84 százalé­kát szerzik be a közel-keleti országokból. A monopóliumok összeesküvése — A kőolajmonopóliumok tudatosan tartják fenn az energetikai válságot, szándé­kosan korlátozzák az olaj- ejlátást. hogy ezzel emeljék az olajárakat és még több jövedelemhez jussanak — írja Dmitrij Ardamatszkij, az APN kommentátora. —> Hollandiában tárolt hatal­mas készleteiket például — ieátrális módon — tenge­részgyalogosokkal és rendőr- kutyákkal őriztetik. A kész­letek mennyiségére vonatko­zó adatokat persze ..szigo­rúan titkos”-nak nyilvánít­ják. Az árukészlet „elfek- fetése” pánikot kelt a fo­gyasztóban. Ha pedig páni­kolt kelt. akkor ez jó ürü­gyül szolgál az árak emelé­sére. — Valóságos összeeskü­vésről van szó — hangoz­tatja a cikkíró, majd rámu­tat. hogy a válság kezdete óta a világ legjelentősebb olajkereskedelmi cégei 50—• 270 százalékos nyereségtöbb­letet értek el. Ez természe­tesen elképzelhetetlen lett volna az olajárak nagyará­nyú emelése nélkül. így pél­dául Nvugat-Németországban egv esztendő alatt 170 szá­zalékkal növekedett a kő- olaitermékek ára. A készletezett és „elfek­tetett’ olaj mennyiségére pontos adatok hiányában is következtethetünk. A rotter­dami kikötőigazgatóság egyik gazdasági vezetője szerint az utóbbi napokban a ko­rábbinál több tartályhajó futott be a kikötőbe. Az Északi-tengeren rengeteg tartályhajó cirkál, várva az engedélyt a különböző kikö­tőkbe való befutáshoz. Az olajat nemcsak a tar­tályokban. hanem a kutak­ban is „fektetik”. Miközben az amerikai sajtó mennykö­veket zúdított az olajterme­lést csökkentő arab orszá­gok fejére, az amerikai kő­olajtársaságok csupán a Mexikói-öbölben több mint ezer olajkutat fagyasztot­tak be. A monopóliumok tehát to­vábbi pénzeket szeretnének kicsikarni a fogyasztóktól. A tendencia ugyanakkor szá­mos iparág működésének korlátozásához és a vele já­ró munkanélküliséghez ve­zet. Figyelemre méltó, hogy számos nyugati kormány egyszerűen tehetetlen a mo­nopóliumokkal szemben. A Közös Piac legutóbbi brüsz- szeli értekezletén olyan ha­tározottan beszéltek az olaj­válság által bekövetkező munkanélküliségről. mint valami előre betervezett gazdasági intézkedésről. Ezek között az országok között is első helyen van Hollandia. Ez az aránylag kevés — évi 23 millió ton­na — olajigényű ország azért került az arab olajbojkott középpontjába, az Egyesült Államokkal együtt emleget­ve. mert a közel-keleti há­ború megítélésében nem kö­vette együtt a Közös Piac más országaival a „semleges­ség” elvét. Ugyanakkor rot­terdami kikötőjében egész Nyugat-Európa otájellátásá naik egyik legfontosabb állo­mása van. Ebből az olajki- kötőből az országban fel használtnál! csaknem a négy­szeresére. mintegy 128 millió tonna olaj áramlik tovább évente a szomszédos orszá­gok finomítóiba. A nyugat­németekhez például 33 millió tonna. Belgiumba 20, Angliá­ba 6, Franciaországba pedig egymillió tonna. Földrészünk, Európa egy része most tehát másik két földrész Észak-Amerika és Afrika országai miatt „fá­zik”. A didergés okad azon­ban nagyon eltérőek. Az Észak- Amerikában levő Egyesült Államok vezetői profitjukat az arabok önma­gukat és egymást védik a kőolaj politikával. Az olaj akkor is hiányoz­na most az említett orszá­gokból. ha mindenütt hyári forróság volna. A természet e különös ajándéka ugyanis manapság a gazdasági élet egyik legfőbb éltetője. A lecke tehát adott, a nyu­gat-európai kapitalista orszá­goknak is. Választaniuk kell, a hódító, erőszakos Izrael felfegyverzése, annak támo­gatása, vagy az üres benzin­tartályok feltöltése között A' választás sehol sem lehet könnyű. I'ált ózó nézőpontok A február elejére tervezett washingtoni „olajpárbeszéd” előtt mindezzé! számot kell vetniük azoknak az állam­főknek is, akik elfogadják Nixon meghívását, azoknak is. akik ez alkalommal nem lesznek a Fehér Ház vendé­gei. Az elhidegülést, a vi­szálykodást az Eevesült Ál­lamokkal, ez az újabb ta­nácskozás nem fogja mérsé­kelni. sőt. valószínű, _hogy újabb, váltakozó „nézőpon­tokat” alakít majd ki. A LEGÚJABB rendele« értelmében az osztrák állampolgároknak hetenként egy napra — energiatakarékossági okokból — le kell állítaniok autójukat. A hivatalokat — mint képünkön látható — megostromolják azok a kérvényezők, akik különleges engedéllyel szeretnék magukat kivonni a rendelkezés hatálya alól A Barátság-vezeték Az egy® szocialista álla­mok ess az egész szocialista rendszer gazdasági fejlődésé­nek gyors üteme a testvéri országok sokoldalú együtt­működésében rejlik. A Ba­rátság kőolajvezeték fényes példa erre az együttműkö­désre. Tudósítónk, A. Oszipov ké­résére. Jelizaveta Boltalina. a Barátság kőolajvezeték Igaz­gatóságának vezetője tájé­koztatja olvasóinkat az olaj­vezeték munkájáról, épülő új vonalairól, a szibériai kő­olaj Európába történő szállí­tásáról. A Szovjetunióban 1960-ban kezdték meg e hatalmas ve­zetékrendszer építését, ame­lyen kérésziül kőolajat kap Lengyelország, & Német De­mokratikus Köztársaság Csehszlovákia és Magyaror­szág. Az említett országok népgazdaságainak a vezeték létfontosságú objektuma lett, mivel többségük csak jelen- éktelen mennyiségű energia- hordozóval rendelkezik. A vezetékrendszer 1964- ben érte ed teljes kapacitá­sát, s már abban az évben 3 millió torma olajat szállított a szocialista országokba. 1974-ben ez a mennyiség mintegy 50 millió tonnára emelkedik. A Barátság útvonala a Volga-vidék hatalmas olaj- mezőiről indul ki, majd nyu­gati irányban Pénzén ke­resztül a Belorusz SZSZK-ba, Mozirba tart. Egyik ága itt északnak fordul, átlépi a határt, és Plock város nagy koalái vegyészeti üzemébe szállítja az olajat. Innen to- vább halad az NDK-ba. a schwedti petrolkémiai kom­binátba. A kőolajveaeték déli szár­nya átszeli Nyugat-Ukrajnát, s a Kárpátokon áthatolva Csehszlovákiába érkezik. A Sahy környékén kettéágazó vezetéken az olaj zöme a po­zsonyi finomítóba a fennma­radó rész pedig a mosti kom­binátba kerül. Pozsonyból a vezetéket meghosszabbítot­ták a Százhalombattai Kő- olajfinomítóig. A szocialista Integráció komplex programjának meg­valósítása során, a szocialista országokba irányuló szovjet olajszállítások növekedésé­vel kapcsolatban ma már a Barátság—l olajvezeték mel­lett sok helyütt megkezdte Üzemanyagíakarékosság és széntermelés Lengyelországban Kávé és cukor A brazil kormány Algériá­val folytatott kereskedelmi tárgyalásai során felajánlot­ta a kölcsönösség elvének alkalmazását: Brazília meg­felelő mennyiségű kávé és cukor ellenben azonos ér­tékű koránját szeretne kapni. A brazilok <jitoi í ’vasolt ká­vé- és cukorszállítási fölté­telek miatt azonban egyelő­re e^-tá^tották a szerző­dés aláírását. A brazil kormány szak­értői szerint a kölcsönösség elvét , más kőolnitermelő or­szágokkal is lehetne alkal­mazni. BrazíMe kőolajszük- ségleté-otj 75 százaléké' A-íhiábéi K’ivaitból Iránból"^ Yrnbbél Vj-u-iutom- hői t fwztv'ii és Venezuelá­ból ferlpyj. A kormánv terve azonban az orszá<* mezőpn-»t)nsáai ter­melésétől fii««?. Ha uavanis a -termeiét nem fejlődik kel­lő mértékben, akkor a kor­mánynak nem lesz ütőkár­tya a kezében. Brazília már jelenleg is kedvezőbb hely­zetben lenne, ha ideiében bevezette volna a mezőgaz­dasági termékek és a nyers­anyagok el^ás-jnak ellenőr­zését. Az év folvamán pél­dául a multinacionális vál­lalatok még a szüret előtt felvásárolták majdnem az egész gyapot- és szójabab­termést. s emiatt a hazai piacon is hiány mutatkozik. A brazf] kávéügvi intézet, mint közölték, máris felhív­ta a világ legnagyobb kávé­vásárló országait az előzetes ti STV" báni v£s*ri<S'» meglelő kedvezmény* fs kannak. Az intézet ezután szorosan a akarta tartani az ország kávéexportjának cl-* lenőraését Lengyelországban decem­ber 1-től a járműforgalom­ban üzemanyag- és sebesség- korlátozást vezettek be. A nyugati országok hasonló rendelkezéseihez képest ezek az intézkedések ige® enyhék. Főként a szolgálati csikat érinti. ko­A magánautókra csak a 80 km-es maximális sebesség betartása kötelező. A szol­gálati gépkocsikat most nem szabad üzemeltetni vasár- és ünnepnapokon. Ugvanak-- kor a rendelet életbe1 epésé­vel az állami és gazdasági ad*víni«ztrárió génkocrioark- iát 1500-zal csökkentették. Az így felszabadult iármű- vpze* r,-et elsősorban a vá­rosi és távolsági autóbusz- közl»kedésben helyezték el. A korlátozásokat kiterjesz­tették 8 turista autóbuszok­ra. valamint hetenként a légiközlekedésre is. ameny- n-sn'ben az nem okoz nehéz­ségeket és fennakadásokat az Utasforgalomban. Ezek a korlátozások abból adódnak, bogy i/*nnyelor- szár a nvueat-pM-ána* o-szá- CToVt>au vásárol ia a kőolaj­ipari termékek Vb 10 száza­lékot. TCáat,i/jott dolog, hogv Nyugaton ugrásszerűen fel­szökött a kőolaj és terméked­nek ára. De nemcsak arról van szó. hogy a kőolajipari termékek ára emelkedett, ha­nem arról is, hogy egyre nehezebben vásárolhatók. Közbén a lengyel kőolajfino­mítók még nem tudják biz­tosítani az ország rohamo­san növekvő igényeit Lengyelország szénterme­lése 1973-ban elérte a 156.5 millió tonnát, vagyis az elő­ző évihez képest mintegy 5.8 millió tonnával emelke­dett. 1974-re 162 millió ton­na kőszén kitermelését irá­nyozták elő. a mostani 5 éves terv utolsó esztendeiében, 1975-ben pedig 168 millió tonnát kell kibányászni. A tervfeladatok nagvok. Mindez azzal magyarázható, hogy nemcsak a hazai igé­nyek növekszenek gyorsan, hanem külföldön is egyre nagyobb a kereslet a szén iránt. Ez a megállapítás kü­lönösen vonatkozik a kok­szoló szénre. Ebből a világ­piacon rendkívül keresett termékből Lengyelország ta­valy 22 millió tonnát ter­melt. az Idei termelés pedig erűéi is több lesz. Közben a barnaszén bá- nvácCT,»* is fp.lűáiv A len­gyel haruoszóuből az idén 38 5 millió tonna kerül a felszínre. A lengyel bányászok fej­tési eredményei egyre job­bok. A munkafolyamatokat ugyanis gyors ütemben gé­pesítik. A bányaiparban egy­re általánosabb jelenséggé válik az automatizálás, a tudományos munkaszervezé­si és technológiai vívmányok bevezetése. Az ország széntermelése az elmúlt másfél évtizedben 80 százalékkal emelkedett. Közben a bányaipari dolgo­zók száma szinte semmit sem változott. 1950-ben a szén egyharmadát termelték ki gépekkel, napjainkban vi­szont a bányamunkák 90 százaléka gépesített. A bányákban ma már nemcsak a korszerű kom­bájnok dolgoznak, hanem a fejtést és rakodómunkákat, a a szállítást, komplex módon gépesítik. Egvre több a táv­irányító« gép. Világviszony­latban is egyedülálló dolog a fejtési falakon dolgozó gé­pek komputeres irányítása. A szénbányászat fejtési technikája világviszonylatban is élenjáró helyet foglal el. A világ széntermelésé­ben !,<*" gyei ország a ne­gyedik helven áll. A jelenles üzemelő 73 bánya közül 14 a legutóbbi 15 esztendőben épült. Most további 3 bánya építésén dolgoznak. 1973-ban 37 ^ tril­lió tonna szenet exportáltak. működését annak „kisöccse*, a Barátság—II. Ez mind a Szovjetunióban, mind a szo­cialista országokban lehető­vé teszi a gyorsan növekvő kőolaj feldolgozó ipar teljes nyersanyagellátását. A Barátság—II olajvezeték legfontosabb szakaszai már most működnek és olajat juttatnak a szocialista orszá­gokba. Magyarországra a kő­olaj Ungvárról kiindulva, Lenin városon keresztül érke­zik Százhalombattára. A leg­közelebbi években a fiatal Leninvárosban új, hatalmas petrokémdai üzem épül a szovjet kőolaj feldolgozására. Lengyelországban, a Német Demokratikus Köztársaság­ban és Csehszlovákiában a Barátság—n kőolajvezeték a Barátság—I vonalán pár­huzamosan halad. A Barátság kőolajvezeték hossza meghaladja az 5000 kilométert Útvonala külön­féle természeti övezeteken halad keresztül. Egyes sza­kaszai 1100 méteres tenger- szint feletti magasságban hú­zódnak. átszelik Európa leg­nagyobb folyódt: a Volgát, az Okát, a Dnyepert, a Pripja- tyot. az Odefát, a Visztulát, a Dunát. A kőolajvezeték a legkor­szerűbb létesítmények egyi­ke. Automatákéval felszerelt, táwezérlésű szivattyútelepei eddig már több mint 200 millió tonna kőolaiat továb­bítottak a szocialista orszá­gokba. ♦

Next

/
Thumbnails
Contents