Szolnok Megyei Néplap, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-18 / 14. szám

1974. Január 1*. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) ügyi és városfejlesztési mi­niszter tájékoztatóját a be­ruházásokkal kapcsolatos ha­tósági jogkörök jegyzékéről. A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára jelentést tett a kormánynak a társa­dalomtudományok helyzeté­ről és fejlesztésének problé­máiról. Hazánkban meggyorsult a társadalomtudományok fejlődése. Jelentősen megnőtt azoknak a kutatási feladatoknak a száma, amelyek társadal­munk mai fő kérdéseinek megoldásához segítséget nyújtanak. A kutatók ered­ményesen közreműködnek az állami, gazdasági és kulturá­lis iejródést segítő döntések előkés:.ítésében. A kormány úgy határozott, hogy az irányítás javításá­val, tudományos viták szer­vezésével. a kutatóbázis terv­szerű fejlesztéséhez szüksé­ges f ‘ltételek biztosításával - fokozott anyagi támoga­ssa) tovább kell erősíteni a .edvező folyamatot. A szak- ;zerO ellenőrzés az adatgyűj­tés nyilvántartása érdekében a szociológiai felmérésekre is alkalmazni kell a statisz­tikai törvényt. (Hírmagyará­zatunk az 5. oldalon.) Az építésügyi és városfej­lesztési, valamint a belügy- és a pénzügyminiszter elő­terjesztése alapján a kor­mány megtárgyalta az épüle­tek tűzvédelmének korszerű­sítéséről szóló javaslatot. A korábban megállapított tűz­védelmi követelményeket még jórészt a hagyományos építési mód, épületek és épü­letszerkezetek alapján dol­gozták ki. Az építési techno­lógia nagyarányú fejlődése szükségessé tette egyes tűz­védelmi előírások módosítá­sát. Üj követelmények alap­ján dolgozták ki a közéoma- gas és magas épületek tűzvédelmi előírásait tartal­mazó országos szabványt, továbbá a könnyűszerke­zetes épületekre vonatko­zó új tűzvédelmi szabá­lyokat. A kormány az előterjesztést elfogadta, és úgy határozott, hogy fokozni kell a tűzoltó­ság felszereltségét a tűzoltás technológiájának korszerűsí­tését. A kormány megtárgyalta és és jóváhagyta a mezógazda- sági és élelmezésügyi mi­niszternek a gyulai húskom- kinát egyedi nagyberuházása építésére vonatkozó javasla­tát. Az előterjesztés megálla­pítja, hógy Békés megye az ország legjelentősebb sertés- tenyésztő központja, ahol a felvásárolt állatok mennyisé­ge már 1972-ben meghaladta az ötéves tervidőszak végére előirányzott szintet. A gyulai vágóhíd ennek a mennyiség­nek csak kis részét képes feldolgozni. Az állattenyész­tésnek a tervezettnél gyor­sabb ütemű fejlődésével a korábbi beruházási cél meg­változott és emiatt szükséges a már jóváhagyott költség- előirányzat módosítása. A kombinátnak Gyulán történő felépítését indo­kolja az is. hogy a gyulai és csabai kolbász a ma­gyar húsipar külföldön is keresett terméke. Az építkezés még ebben a félévijén megkezdődik. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Ipari háttér a levegő tisztaságának védelmére (Hírmagyarázatunk) AZ ELMÚLT ÉVEK ro­hamos ipart fejlődésié nem­csak növekvő jólétet, ha­nem új veszélyeket is bo- sott az emberiségre. Az új technika gyors elterjedése, a városiasodás, a köelekedésj fejlődése nyomán az ember és a természetes környezete köaörtt az egyensúly felbom­lása fenyeget Ezért az egész világon behatóan foglalkoz­nak a környezet védelmével, mindenekelőtt a levegő tisz­tasága megóvásának kérdé­seivel. Az általános tenden­ciák hazánkban is érvénye­sek. ezért a Minisztertanács egy évvel ezelőtt rendelet­ben szabta meg a levegő tisztaságának védelmével kapcsolatos teendőket v A levegő szennyeződése el­leni védekezés korszerű lég- tisztító berendezéseket tü­zelőberendezéseket is igé- újtel, amelyhez az ipari hát­ieret is meg kell teremteni. Három érdekelt minisztéri­um, a ROM vezetésével ki­dolgozta a levegő tisztasá­gát szolgáló berendezések gyártásának, raervizelüátásá- nak és karbantartásának megszervezésével kapcsol i- tr« feladatokat amelyekkel kapcsolatban csütörtöki ülé­sen a Minisztertanács is ál­lást foglalt Az érdekéit minisztériu­mok előterjesztése megálla­pítja, hogy hazánkban egyes ipari körzetek és városok le­vegőjének szennyezettsége már olyan mértékű, hogy az védekezést igényel. Különö­sen a kohászat, a vegyipar, az építőanyagipar szennyezi porral, korommal. széndi­oxiddal. nitrogénoxidakkál «0 fluorra] a levegőt. A rendel­kezésre álló leválasztó be­rendezések. tüaelőberendezB- sek és ellenőrző műszerek ma még nem bázjto6Ítják a megfelelő védelmet a szeny- nyeződés ellen. A tüzelés- technikai berendezések kar­bantartása. szervizellátása nem kielégítő. A hazai ipar a levegő tisz­taságát védő berendezések közül főként porleválasztó berendezéseket gyárt, évente mintegy 250 millió forint ér­tékben. de ez is elmarad az igények mögött Gázleválasz­tó berendezések korszerű és egyben gazdaságos megoldá­sával idehaza és külföldön is jórészt csupán kísérleteznek. E kísértetek nyomában az egyedi gyártások eredmé­nyed bizonyos szempontból biztatóak, a konstrukciók el­érik a nemzetközi szintet, a gyártástechnológia azonban még nem kielégítő, karban­tartásuk és alkatrészellátá­suk pedig megoldatlan. levegő-szennyeződés csökkentésére igen jelentős a szénhidrogén-tüzelés el­terjedése. fontos feladat vi­szont, hogy az érintett vál­lalatok korszerűsítsék a szi­lárd tüzelésű berendezéseket, oldják meg ezek szervizellá­tását, az alkatrészek pótlá­sát.. Indokolt tehát olyan ipari háttér megteremtése, ^mely biztosítja a levegő szennye­ződése elleni védekezéshez szükséges különböző levá­lasztóberendezéseket, a kor­szerű tüzeléstechnikai be­rendezéseket, ellenőrző mű­szereket, a karbantartáshoz, a szervizellátáshoz szükséges eszközöket. Mindez jelentős, összegeket igényel. Számítá­sok szerint 1990-ig mintegy 38 milliárd forintra van ség korszerű tüzeléstechni­kád és légtisztítóberendezé­sek ellenőrző műszerek be­szerzésére. illetve az ehhez szükséges ipari háttér meg­teremtésére. A Miniszterta­nács megbízta a pénzügymi­nisztert, és más illetékes szenteket, hogy a levegőtisz­taság védelmévett kapcsola­tos költségek finanszírozásá­nak elveit dolgozzák ki, és azt terjesszék a kormány elé. A közép- és hosszútávú. népgazdasága tervekben — első ízben az ötödik ötéves tervben — a fejlesztési elő­irányzatoknál a levegő tisz­taságának védelmével kap­csolatos feladatokat is fi­gyelembe kel] venni. Az em­lített ipari háttér megterem­tésekor is messzemenően számolni kell a KGST-orezá- gok együttműködésében rej­lő lehetőségekkel. A LEVEGÖTISZTASÁG­vódekanben leginkább érin­tett Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium, Építési és Varosfejlesztési Minisztérium és a Nehézipari Minisztéri­um közösen hoznak létre in­formációs központot, amely­nek legfőbb feladata: a küi- ós belföldi eredmények és megoldások ismertetése; a gyárié és felhasználó válla­latok együttműködésének elősegítése. V Uj cementgyár — Diesel mozdonyok Növekvő gépimport a szocialista országokból A NIKEX Külkereskedel- mi Vállalat — amely össz­importjának kétharmad ré-* szét a szocialista országokkal bonyolítja le —- 1974-ben mintegy 20 százalékkal nö­veli behozatalát ezekből az országokból, tavaly e legna­gyobb gépipari külkereske­delmi vállalatunk összesen csaknem 100 millió rubelért vásárolt a szocialista álla­moktól többek között öntö­dei, kohászati berendezése­ket, -«■* ipari, Szerelvénye­ket, cement- és házgyárakat. A szocialista piacról szár­mazó nehézipari berendezé­sek növekvő vásárlását a szervezettebb piackutatás, a fokozódó igény teszi lehető- vét Több Idei impoftszá'lf- tásra már a műit év végén megkötötték a szerződéseket, Üjabb berendezéseket ren­deltek csehszlovák partne­reiktől az Ózdi Kohászati Művek részére, a szóVjet ipar pedig a Dunai Vasműbe szállít új, kórszerű gépekét. A Bélapátfalva! Cementgyár technológiai tervezését a szóVjet ipar vállalta. Már eddig is sok moz­donyt, tehervagont vásárolt a NIKEX lengyel; csehszlo­vák valamint román válla­latoktól. A MÄV kocsipark felújítási, dieselesítési és vü- lamősi tási programja kere­tében. Előreláthatólag több mint 10 millió rubelért vesz a NIKEX szovjet gyártmá­nyú Diesel-mozdonyt (ta­valy 2.5 millióért importál­tak). A vállalat ebben az évben is több millió rubel értékben vásáról a már bevált TÜ 134|- es típusu utasszállító repülő­gépekből. A mezőgazdaság számára pedig új típusú kis repülőgépekét és helikopte­rekét hoznak be főleg a Szovjetunióból, Csehszlová­kiából és Lengyelország bóL A NIKEX az égyre foko­zódó importon kívül ebben az évben bővíti exportját is ezekbe az országokba. (1973- ban 50—60 millió rubelért szállították a magyar ipar termékeit.) Az ipari szerel vény éken, építő- és útépítő gépeken kí­vül — amelyek már a ha- gyórnártyos ex pórt Cikkek kó­pé tartózó ak — fűtőkazánö- kat és termogenerátorókat szállítanák több millió rube­lért á csehszlovák megren­delőknek. A NIKEX éxpór- tálja a prágai metró-énítke- zéshez az úgynevezett metró­alagút tobbinget. Útnak in­dították az első fertő beren­dezéseket á Szovjetunióba és az NDK-ba. Vasúti gördülő­anyagokat ad el a vállalat a lengyel, román, bolgár és csehszlovák partnereinek. Brutró János látogatása Szolnokon és Jászberényben Megyei tanács — tudományegyetem Szocia'imfa szerződés a JA1E jogi karával Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke tegnap Szol­nokra látogatott, ahol talál­kozott a megyei pártbizott­ság vezetőivel. Dr. Gergely István, a me­gyei pártbizottság első titká­ra tájékoztatta a KEB elnö­két a megye helyzetéről és a pártélet időszerű kérdéseiről. A megbeszélés után Bru­tyó János a jászberényi Hű­tőgépgyárba ment, ahol a nagyüzem gazdasági-és párt­vezetőivel folytatott eszmei- cserét majd a hűtőgépgyártó üzemben a munkásokkal ta­lálkozott. Ütiára elkísérte dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára és Vad András, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője. Jelentős állomásához ér­kezett hazánk kiemelt beru­házása. a 9 milliárd forintos költséggel épülő új péti mű­trágyagyár. Megérkeztek és \égleges helyükre kerültek a különböző berendezések, amelyeket tíz országból szál­lítottak. A tapasztalatok sze­rint a hosszú út nem okozott Tegnap délután a megyei tanács épületében hasznos együttműködésről szóló szer­ződést írt alá dr. Soós Ist­ván, a tanácselnök általános helyettese és dr. Kovács Ist­ván, a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dé­kánja. A megyei tanács vég­rehajtó bizottsága és a JATE Állami és Jogtudományi Ka­ra a megállapodással szocia­lista szerződést kötött. A jogtudományi kar az államigazgatás komplex tu­dományos megalapozásában végez országos szinten ki­emelkedő tudományos mun­kát. Ehhez a tudományos munkához igénylik és hasz­nosítják majd kutatásaik so­rán a végrehajtó bizottság általánosítható tapasztalatait. számottevő károsodást, s (gy a szerelők a szállítást köve­tően azonnal megkezdhették a munkát. A nagy hozzáér­tést igénylő szereléshez kül­földi szakemberek érkeztek Pétre. Szovjet, angol, belga, csehszlovák és francia sze­relők irányítják a munkát. A megyei tanács a jogtudo­mányi kar kutatásainak eredményeit a tanácsi mun­ka korszerűsítésében kíván­ja kamatoztatná. A szerződésben vállalt kö­telezettségnek megfelelően a vb többek között egy-egy kutatási területhez adatokat szolgáltat, felméréseket, — adatgyűjtést végez. Cserében a Jogtudományi kar részt vesz a tanácsi dolgozók szakmai továbbképzésében, A szocialista szerződés megkötésével szorosabbra fűződik a kapcsolat a jogász­hallgatók képzésében is. A szerződés külön pont­ban foglalkozik a beiskoláz­tatással, különösen a fizikai dolgozók gyermekeinek fel­vételével. Ennek kapcsán megállapodás született arról, hogy az egyetem Oktatói a inegye középiskoláiban tájé­koztatják a tanulókat az egyetem jellegéről, céljáról, a felvételi vizsga követelmé­nyeiről, valamint felvételre előkészítő konzultációkat tar­tanak az arra jelentkező fia­talok és a levelező úton ta­nulni szándékozók számára. A szerződés jelentősége a jövőben a tanácsi munka korszerűbbé válásában és a megye jobb jogászuténpótlá- sában mutatkozik meg. Külföldi szerelők a Peti Műtrágyagyárban Spirál és zöldkocka Versenyben a taxisok A szolnoki Kossuth téren, a két taxiállomáson négy kocsi vesztegel. Euvarra várnak. Két Zsiguli a Múzeummal szemben oldalukon a Volán jól ismert spirálja. A bútor­bolt előtt, a másik „drosztán” egy Volga és egy Warsawa a Zöld-fehér kocka a taxi-szövetkezet jelzése. Kettő kettő. Az „erőviszonyok” kiegyenlítettnek lát­szanak. Előzmények A taxiellátás' Javítására, az érdekeltség növelésére 1968-ban a Volán új elszá­molási rendszert vezetett be. A vállalat a taxival járó gépkocsivezetőkkel szerző­dést kötött, a kocsikat átad­ták szocialista megőrzésié. Szolnokon két-két ember ka­pott egy kocsit, vidéken minden taxival egy gépko­csivezető jár. A fizetést a bevétel után kapják. '.minden kocsi ‘ önálló „gazdálkodó egység”. Az intézkedés ha­táséra — elsősorban a köz­vetlen érdekeltség megte­remtésével — érezhetően ja­vult n helyzet, az .utasnak kevesebbet kellett taxira várnia. Tavaly februárban a KI- SZÖV és az 0KIS2 védnök­sége alatt húsz taggal kis­ipari szövetkezet alakult, fő- vldebb nevén a Szövtaxi. Néhány hónapos e’őkészület után augusztus 19-én vállal­ták az első fuvart. A Vólán ma a megyében 34 -szeméiveénkocsival dol­gozik. ebből 19 iut Szolnok­ra. A Szövtaxi hét kocsival kezdte meg működését Szol­nokon. A feltételek A feltételek különbözőek. A Volán ’71 őszétől a Használt kocsikat fokozato­san kicserélte, állománya je­lenlég lényegesen jobb. mint a Szövtáxié. Egy-egy koegi után — a műszáki ál­lapottól függően — a Volán- taxísók á bevétel 40—45 szá­zalékát kapják. Ebből kell önállóan gp-'^álködniuk, üzemanyagot vásárölni a szükséges javításokat meg­oldani. A SzövtaXinál szintén két ember ül égy kocsin. A ta­gok Sálát, használtan vásá­rolt személyautóikkal léitek bé. A szőve* keret áttette ugyan a kocsikat (JB lelzesű rendszámot ka-itak). de ki­fizetni cs«k 78-tő! turHák. ném tp* 'o<d*rYiéTiv- hZ-hpr* ítfiznak. niánfize- fés van és tiilőrepépí. Az n+Ár t-Xlf RZÖ” vofv-p^pf állja. A knríi'mínyeli A Volán féltételei tehát látszólag kedvezőbbek. Még­Í s, a szövetkezet taglalnak eléntős része épp a Volán volt dolgozóiból került ki. _ Az az igazság, kicsit ,f elégedetlenek voltunk — magvarázza Fekete Sándor, a Szövtaxi e?v'k gépkocsi- vezetője. — Úgy éreztük, nem törődnek velünk eleget s a hangnem sem volt min­dig a legjobb. Anyagilag még nagyobb volt a bizony­talanság. Szeremi Gerzson. a Volán gépkocsivezetője erről ezt mondja: . — Ez kérem, ez egy mí­tosz, hogy taxi. Mint a ge­bines kocsmáros. Mindenki azt hiszi, rengeteget kere­sünk. Tavaly a hivatalos ke­resetem 254Ö forint volt. A fenntartási költség meg — tudom nem nagyon hiszik, de így igaz — bőven el­megy a kocsira. No, persze, a borravaló. Azt szokták mondani, több az mint amit a taxisok bevallanak. de sokkal kevesebb, mim amit a népek gondo'nak. És en­nek mind a két fele igaz. Tény. hogy a Volánnál aZ utóbbi időben már többet törődnek a taxisokkal. Gon­dolkodnak azon is. hosv a jelenlegi feltételekén változ­tatni kellene. A szövetkezet alakulásával egyidőben — s a dátum talán mégsem vé­letlen — a Volán létrehozott egv önálló csoportot a sze­mélyforgalmi főnökségen be­lül. Ez az úgynevezett sze- mélvtaxi-Szoléálat. amellett, hogy a gépkocsi'mzet ők problémáival is többet fog­lalkozik. egvben á szolgá’ta- tás minőségét is javítja. Mindent elvállalnak, nincs egvetlen visszautasított fu­var. Erre törekszik persze a szövetkezet is. — Amíg nert) tudluk ki­cserélni- á kocsikat, addig pérsZe hétránvbán Vagvunk — fólvtátiá Fekete Sándor. — De aki idejött, perspek­tívában gondolkodik. Ne­künk most a hátrányt ud­variassággal kel] behozni- Elviszünk tévét, gyerekko­csit, még hűtőszekrényt is. Ez, amíg csak a Volán volt, nemigen fordult elő. Most már ők is inkább elvállal­lak. — Az apró dolgok is fon­tosak — szólt közbe Szeleca- ki Ferenc, szintén a szövet­kezetnél dolgozik. Ha a kórházból hozok valakit, ki­kapcsolom a rádiót, ha „víg kedélyű” embert kell haza­vinni. nem bánom, ha éne­kel. csak egyébként rende­sen viselkedjen. Konkurrencia A két vállalkozó, a Volán és a Szövtaxi között még érezhető a feszültség. A szö­vetkezet a Volán vezetői szerint nekik nem kon­kurrencia. A Szövtaxi mégis konkurrálni akar. Novem­berben például küiebb he­lyezték a tarifahatárokat. így . __ igaz. hogy a városban a zonos díjért fuvaroz mind­két cég — a szövetkezet a rep+érre, Szandaszőllősre például néhány forinttal mégis olcsóbban tud utaz­tatni (A kiskatonák már fi­gyelik is a Zölrikockás autót,) A Volán is újabb intézke­déseket tervez. A nagviavi- tás előtti kocsicserével a mindig új taxlállománvt akarták biztosítani. Ez gaz­daságosnak ígérkezik, csök­ken a naavobb lavífások költsége, nő a kihasználha­tóság. kényolnnpp-bbe’'’ pél­dául jobban fűthetők a tertk A szövetkezet tagsága a rCczecoöéc 80 SzáZaiéi-át atí-üe'ta ffr< foresZtAsré Te­lephelyet pt kocsikat sze~ bi zom*» a i -> n áhh. Az apró Ö-sJéAV telí-HS viták pedig egrtk Cégnek sem használ­nak. hviost nétdánl az a „fő gönc?” kinek-hmek hol les* az úl állomás előtt a ..droszHa*’ Nehogy egvik a másiknál e’Őnvösebb hely­zetbe kerüljön.) A törekvéseknek — mit tagadjuk — van ném! Vetél­kedő jellegük Az sefti bfztós. hogy az erőviszonyok kiegyen­lítették Égy előny azonban már most is látszik: az utazó lakosság égvre inkább 1ól tár. • Néhány éve még a vart taxi — nincs *axi című nete époen körtredveU társasjáték volt dlvsthán Mólt egvré in­kább az okoz gongot — fterh a lakosságnak —. hogv me ’yik kocsit választja az utas. a spirál-emblémást vagy a Z$ld kockást­Hát ezt is mégértük. Trőmböczky Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents