Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

1973. december 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Zárszámadás előtt Biztató kilátások örömteli gondok Pap József, a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának titkára a mezőgazda­sági téeszek közelgő zárszá­madásairól beszélgetve vála­szolt kérdéseinkre. ' — Amilyenek az 1973. évi zárszámadások kilátásai? — Általában kedvezőek. A demokratikus elvek alapján működ > szövetkezeti önkor­mányzati testületek sikeresen éltek az állam által biztosí­tót: lehetőségekkel, igazod­tak az ösztönzőkhöz. A mint­egy egy milliós szövetkezeti tagság a' szakvezetők irányí­tásával sikeresen birkózott meg az idei feladatokkal. Egyre inkább érezteti kedve­ző hatását az elmúlt eszten­dőkben bekövetkezett tech­nikai fejlődés. A mezőgazdaság idei ter­melési eredményeiben a té- eszeknek meghatározó szere­pük volt, ez a szektor fejlő­dött a legdinamikusabban. A termelés mintegy 8—9 száza­lékkal növekedett és — az 1970-es árvizes évet követő lassú növekedés után — je­lentős a jövedelem emelkedé­se is. A mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalom ezévi eredménye megalapozta az 1974. évre tervezett fejlődést is. Így fokozódott az esé­lyünk, hogy a negyedik öt­éves terv még hátra lévő két esztendejében az előirányzott célkitűzéseket teljesítsük, a legtöbb területen túl is tel­jesítsük. A korábbi jogszabályok érvényesek — Megjelentek-e már azok n rendelkezések, amelyeket a -.árszámadások készítésénél figyelembe kell venni? — A termelőszövetkezetek ebben az évben a korábbi esztendőkből már ismert jog- szabályők alapján készítik el zárszámadásaikat, értékelik a közös vagyont és döntenek a jövedelem felhasználásáról. Csupán kisebb változások történtek az előírásokban, de az illetékes szövetkezeti szak­emberek ezeket már többnyi­re ismerik, vagy a területi szövetségek keretében szer­vezett konzultációkon most ismerik meg. A munka meg­kezdéséhez újabb jogszabá­lyokra ne várjanak. Lehetsé­ges persze, hogy a zárszám­adás készítése során keletkez­nek olyan új problémák, amelyeket központi állásfog­lalással kell tisztázni. Ilyen esetekben szorgalmazzuk majd a gyors intézkedést. A zárszámadást készítők gya­korlata, a korábbinál is ala­posabb felkészülése azonban reményt nyújt arra, hogy nem sok ilyen állásfoglalásra lesz szükség. — Az eredményeket te­kintve milyen csoportokra oszthatók a szövetkezetek? Nyugodt készülődés — A kép nem egységes. A szövetkezetek nagy több­sége örömmel és nyugodtan készül a munkára. Az egyes gazdaságok eltérő adottságai es különböző ütemű fejlődé­se, egyszóval a differenciáló­dás okoz problémákat. A szövetkezetek várhatóan kö­zel húsz százalékában az idén is gondot okoz; hogy miként adhatnak tagjaiknak kiegészítő részesedést. — Ezen belül a mezőgaz­dasági téeszek 3—4 százalé­kánál, mintegy száz szövet­kezetnél, ennél súlyosabb gondok adódnak. Ezek a szö­vetkezetek nehéz helyzetbe jutottak. Egy részük tulaj­donképpen eredményesen zárja az évet, a mérleg nye­reséget mutat. De a nyereség nem éri el azt a mértéket, amire az év elején számítot­tak, és amiből kiindulva az elmúlt esztendő során fel­használták fejlesztési-, illet­ve szociális- és kulturális alapjaikat. Így a tervezettnél kisebb összegű nyereségből nem képesek újra feltölteni azokat az alapokat, amelye­ket az év folyamán már fel­használtak. Ezeket nevezzük alaphiányos szövetkezetek­nek. Az ok különböző lehet. Helyenként az aszályos idő­járás vitte el a várt nyeresé­get. Másutt viszont a tervké­szítésben volt a hiba. Már az év elején olyan magas nye­reség felhasználását irányoz­ták elő, amelynek realizálá­sát józan számítással várni sem lehetett. Az egész szövet­kezeti mozgalom érdeke, hogy az ilyen esetek megis­métlődését a szövetkezetek reális, megalapozott tervek készítésével és szigorúan a tervhez igazodó gazdálkodás­sal előzzék meg. Vannak vi­szont olyan szövetkezetek, ahol a bevételek nem fedezik a kiadásokat, a mérleg vesz­teséget mutat. Egyes gazda­ságok helyzetének rendezése, stabilizálása csak egyedi el­bírálásra lehetőséget adó központi intézkedésekkel old­ható meg. Örömteli gondok — Milyen problémákkal kell szembenézniük a jól zá­ró szövetkezeteknek? — A jól záró nyolcvan szá­zaléknál Is adódnak problé­mák, ezek azonban örömteli gondok, mert a jövedelem, még inkább az elért többlet Jövedelem felosztására vo­natkoznak. E helyeken is nagy körültekintéssel kell el- iámi. A szövetkezeteknek és a “népgazdaságnak egyaránt érdeke, hogy tovább halad­janak az eredmények fokozá­sának útján. Ehhez nemcsak az egyre nagyobb számú, ki­váló felkészültségű szakem­ber jogos jövedelmi igényeit kell kielégíteni, hanem azt is biztosítani szükséges, hogy a hagyományos mezőgazda- sági munkát végző szövetke­zeti tagok jövedelme is azo­nos ütemben emelkedjék a népgazdasági átlaggal. — A fogyasztás és felhalmo­zás korábbi években kiala­kult helyes arányai reményt nyúitanak arra, hogy a több­let jövedelemmel rendelkező szövetkezetek az idén is he­lyesen Alaposan latolgatják majd, hogy a többletjövedelemből milyen összeggel növeljék a tagok közvetlen személyes jövedel­mét szolgáló részesedési ala­pot, illetve a közvetett jutta­tásokat biztosító szociális, il­letve kulturális alapot; vala­mint arról1 is dönteni kell, hogy az év folyamán megva­lósított álló- és forgóeszköz növelésén túl, mekkora sza­bad fejlesztési alapot képez­zenek az 1974. évi célokra. Ezeknél a szövetkezeteknél mód nyílik arra is, hogy na­gyobb összegű biztonsági ala­pot képezzenek és ezzel nö­veljék a gazdaság stabilitá­sát. Felkészülhetnek arra, hogy a területi szövetség mellett Kölcsönös Támogatá­si Alapot hozzanak létre. Ez a „KTA” a szövetkezetek kollektív biztonságát szolgál­ta és szép megnyilvánulása lehet az egymás iránti segítő­készségnek a szövetkezeti eszme egyik sarkalatos elvé­nek. — Hogyan befolyásolja az állami jövedelempolitika a szöi'etkezetek döntéseit? — Említettem már hogy az idei gazdasági fejlődés és az elért nagyobb jövedelem a tagok magasabb színvonalú, szorgalmas munkájának gyü­mölcse. Természetes tehát, hogy ezt az odaadást a szövet­kezetek a személyes jövede­lem növelésével is el akarják ismerni, vagyis ez£ a maga­sabb jövedelemből képezhető, nagyobb részesedési alapból honorálni igyekeznek. Ennek során azonban azt is célszerű figyelembe venni, hogy a szövetkezeti tagok személyes jövedelmének alakítására is érvényes államunk megfon­tolt és helyes életszínvonal politikája. Ez a politika a különböző népesség-csopor­tok egymással arányos élet- színvonal emelését célozza. Egyik szabályozó eszköze a szövetkezetekben is ismert, úgynevezett jövedelem nö­vekmény adó. Amennyiben a kifizetésre kerülő jövede­lem növekedése bizonyos színvonalon túl megy, akkor ezért külön és egyre jelen­tősebb összegű adót kell fi­zetni. Sokoldalú számítások Elképzelhető olyan helyzet, amikor egy téészben bekövet­kezett technikai fejlődés és ennek nyomán az eredmény javulás olyan mértékű, hogy a termelőerőkön belüli össz­hang, a fejlettebb technikát kezelő szakember jövedelmé­nek szükséges szintű növelé­se, ennek a külön adónak a megfizetése mellett is szük­séges. Ezért helyeselhető, ha a vezetők, jövedelem felhasz­nálási döntéseiket sokoldalú számításokkal támasztják alá és a közgyűlés elé több vál­tozatban elkészített határoza­ti javaslatot terjesztenek. Ha ezt az akciót jól előkészítik, akkor biztosak lehetünk ab­ban, hogy a szövetkezeti tag­ság saját belátása szerint is olyan megoldás mellett dönt, amely helyesen egyezteti ösz- sze a ma és a holnap érde­kelt — fejezte be nyilatko­zatát Pap József, a TOT tit­kára. F. H. Dinamikusan fejlődik a bőripar A minisztériummal közös intézkedési terv teljesítéséről és a további feladatokról tá jékoztatta tegnap Keserű Já-, nosné könnyűipari miniszter a Bőripari Dolgozók Szak­szervezetének központi veze­tőségét. Az ülésen két esz­tendő gyümölcsöző együtt­működését tekintették át. A jelenlegi helyzetet ele­mezve Keserű Jánosné el­mondta, hogy az idén dina­mikusan fejlődött. 13 száza­lékkal növelte termelését a cipő-, 10 százalékos terme­lésemelkedést ért el a bőr és a szőrmeipar. A koráb­binál több az új anyagokból újfajta technológiákkal ké­szült korszerű termék, a bel­földi ellátásban zavar nem volt tapasztalható. Azonban változatlanul bővítésre szo­rul a gyermekcipők mennyi­ségi és választéki kínálata. Szólott a miniszter a ne­gyedik ötéves terv végrehaj­tásával kapcsolatos"' felada­tokról : ezek közül kiemelte az 1974—1975-ben megvalósí­tandó fejlesztéseiket. A cipő iparban a Duna, a szombat­helyi, az alföldi cipőgyárak már megkezdett beruházása­in túl a következő két esz­tendőben tervezik a bony­hádi és a minőségi cipőgyá rak fejlesztését is, ami a je­lenleg rendelkezésre álló ka­pacitásokkal együtt a terv­időszak végére 48—49 millió pár cipő termelését teszi le hetévé. A József Attila úti lakótelepen Tsz emelet helyett csupán hét Amilyen nagy lendülettel és jó ütemben fogtak hozzá a József Attila úti lakótelep építéséhez Szolnokon, olyan hamar és váratlanul leálltak a kivitelezéssel. Egy hónapja már. hogy az első épület nyolcadik szintjét elérve stagnál az építkezés. — Mi a hirtelen fordulat oka — kérdeztem Juhász Sándort, az Állami Építőipa­ri Vállalat műszaki fejlesz­tési főmérnökét — Az I-es jelű épület szer relése közben a műszaki el­lenőrzések során vettük ész­re, hogy a ház a szokottnál gyorsabban süllyed. — sőt a süllyedés nem egyenletes, a sarkok közt mintegy 10 em­es differencia észlelhető. — Azonnal leálltunk az építke­zéssel. A tervezőhöz fordul­tunk szakmai véleményért. Ettől tettük függővé, hogy tolvta*ha*iuk-e. vasv sem a háralévő három szintet — A szakvélemény szerint m! lesz a sorsa a jelenleg befejezetten háznak? — A válasz «kos kedve­zőtlen. Tekintettel arra. hogy lóri g «Kilver! 4« állt. a Tfr\v<tti*rvf>TA intézet zámff/.gfíSr'ií»«; O^.eri gZ f»1*» ?rn*»r*>ií»ruVai *?í$1»+OV g-rf mij­ho^V a £ "** ónarwit£V»ari —• *3+4« * VCt-fr-ii<PtVifi— Ao t/vrzÚbW vr.G~ relését nem tanácsos elvé­gezni. így az eredetileg 10 emeletesre tervezett épület­ből csak 7 emeletes lesz. s benne 18 lakással kevesebb. — Az újabb vizsgálatok szakmai konzultációk nem­csak azt állapították meg. hogy folytatható-e. vagy sem az építkezés, hanem fény4 derítettek arra is hogy mi az oka a kedvezőtlen döntés­nek. — A hiba szervezési hiá­nyosságból ered. ugyanis a debreceni Tervező Vállalat a Földmérő és Talaivizsgátó Vállalat által megadott ada­toknak mégfelelő műszaki előírásokat nem vette figye­lembe. A tervező tehát min­denképpen elmarasztal halté de az FTV második talaj­mechanikai vizsgálata sem ugyanazt az altalaj viszonyo­kat mutatta, mint az első. « ez Is okozhatja a többlet és egver=tt»n cfiiP-edést. — Vonatkozó py a telep többj éetsietére is? — A TV-es és V-ös házra semmi'ttn. Ezek már a mos­tani felmérések. rmM-svot- tervek alánján rrtts alaooaás- sal készülnek. A tr-es és ttt­as érttHat alarsorá-sa sősrorV már Tfo az alap erósí+ése, és ha e“é-- nWnr érUlTetek las7r.7.V, rja ba ne— akkor hason-löan nv p'p-s höz kevesebbel kell beér-u Sas. Gy A budapesti EKISZ Szövetkezet 15 millió forintos költ­séggel megépítette Bi itorbágyon második vidéki üzemét. Az új konfekció csarnokban férfi és női nadrágokat, női kabátokat készítenek Több h ist kér a népgazdaság (Kommentár.) — A szarvasmarha-ága­zat eredményessége döntő­en befolyásolja a nagyüze­mek helyzetét, jövedelme-1 zőségét, ugyanis ez szolgál­tatja a mezőgazdaság brut­tó termelési, értékének 14— 16 százalékát — állapította meg az a beszámoló, amely­ről tegnap vitázott és ha­tározott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Valóban, döntő jelentősé­gű megyénk élelmiszergaz­daságában a szarvasmarha- ' tenyésztés. És nemcsak a megyében az. Bizonyítja az is, hogy hazánkban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére 1972 júliusá­ban külön programot dol­gozott ki és fogadott e! >, kormány. A prógram fel­oldotta enyhítette a fejlő­dést gátló tényezőket. Hogy mennyire szükség volt er­re, mi sem bizonyítia job­ban. mint az, hogy csak a mi megyénkben 1968-tól évi 2,5 százalékkal csök­kent a szarvasmarha-állo­mány, s ennél Is nagyobb arányú a kisüzemi, háztáji állomány csökkenése. Főleg a tejtermelésre hatott ez vissza, hiszen a vágómar­ha értékesítése 1968—71 kö­zött 6,2 százalékkal nőtt. A csökkenés oka a bizo­nyos, „fejlődést gátló té­nyezőkben” keresendő. Nem fejlődött megfelelően a ta­karmánytermesztés és ellá­tás, sok még a korszerűt­len istálló, kedvezőtlenek voltak az áliategészsévügvi körülmények. A kormány- program mindezeken a ba­jokon bosszú távon válto­zást. javulást helyez kilá­tásba. Kezdeti eredménye­ket máris hozott: 1973 első félévében nőtt a tejterme­lés. egyidejűleg pedig 15 százalékkal nőtt a vágómar­ha értékesítése is megyénk­ben. Mindezt elősegítette az MSZMP megyei bizott­ságának faladatmegnatá- r ozása is. amelynek alap­ián intézkedési tervei Ké­szített a megyei tanács végrehajtó bizottsága A helyzetet elemző, kőnkre* tennivalókat tartalmazó megyei programot szeles körben ismertették az élel­miszergazdaságban Elemző ismeretében készült el az üziemekben, gazdaságokban az idén októberre a helyi fejlesztési terv. ' Helyenként megkezdődött a szakosodást szolgáló, céltudatos te­nyésztői munka. A termelő- szövetkezetek többségében azonban még mindig sok akadálya van a szakosí­tásnak. Pénzügyi helyzetük például nem teszi egyha- niar lehetővé szakosított telepek építését, a régi ál­lattenyésztési telepek kot-. szerűsítését. modern gepek vásárlását — nem megfe­lelő a takarmány termesz­tés. és talán a megszokott fajta sem. Nagy változást Ígér ugyan takarmanyter- melésben a Tisza II. óntö- zőműveinek üzembe helye­zése. Az öntözés lehetővé teszi majd nemcsak a ho­zamnövelést. hanem a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium által jó­váhagyott lucerna, szója és gyepgazdálkodási zárt rend­szer megvalósítását is. Mindég azonban nem hol­napi vagy holnaputáni le­hetőség. Mégis, a népgazdaság több húst vár a megye élelmiszergazdaságától. A megyed tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülé­sén nagy elismeréssel szól­tak arról, hogy a kormány- program máris megértésre talált, hiszen az utóbbi egy év alatt 10 százalékkal nőtt a tehénállomány. Továbbra is ösztönzik azonban a szakosodást s a hústerme­lésre, hasznosításra’ vállal­kozó gazdaságoknak ál ami támogatást is Kilátásba he­lyeznek. Segítenek abban is, hogy Oldódjanak i bús- és tejfelvásárlási valamint fc'dolgozási festtl'tségek a mcgyéoen. A kritikus időn túl va­gyunk A szarvasmarha­tenyésztésben tnpasstalnató fe ódés határozottdob foly­ta .ására a term-i őszövet ke­zeik ben és állami gazda­ságokban erőt. tudást és pénzt kell ötsszpont'Kd. teái, (Akár a legegyszerűbb tar- tasmódokat is vissza kelle­ne hozni ...) Elvégre ott térül vissza a befektetés, ahol áldoznak érte. Szolnok megye mező- gazdasága bruttó termelési értékének most 14—16 szá­zaléka származik szarvas­marha-tenyésztésből. Nem kevés ez, de lehet sokkal több is! Sóskúti Júlia Ergonómiai konferencia Szegeden tegnap megkezd­te háromnapos munkáját a III. őrs7» <ms e-vonóroia' kon­ferencia. Ennek az emberi munkával —, egvebek közö4 munkahigiéniával. munka- pszicholóz'ával. ipari eszté­tikával. munkas-sdoiórriáva- — fopia’kozó komplex tudo­mányágnak több mint négy­száz szakembere vesz részt a tanácskozáson, közöttük cseh­szlovák finn. lengve!. NDK- beli és osztrák tudományos kutatók is. Az országos tanácskozá­son Buda István munkaügyi minisztériumi államtitkár tartott megnyitó előadást. á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents