Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-05 / 284. szám
1973. december 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Közoktatás a Szovjetunióban 1975-ííl köte'ező érells5gi, alomfizika A MÉLYBEN Gorkij bemutató a Szigligeti Színházban az általános iskolákban Ukrán művelődésügyi szakember Szolnokon Hétfőn délután a TIT Szolnok megyei szervezetének előadó-vendége volt Jevgenyij Sztyepanovics Bej- reznyák, az Ukrán Oktatásügyi Minisztérium Iskolai Igazgatóságának vezetője, aki kérdéseinkre válaszolva a Szovjetunió közoktatásáról és a gyakorlati életre nevelésről beszélt. — Ismert latin mondás: Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. Ez nem csak a diáknak, az iskolának is szól. A tanulókat mindinkább a gyakorlati életnek *— H zzák:zdtek... ? — Igen, nozzákezdtünk, de még nem fejeztük be. A biológiát, történelmet, földrajzot, fizikát már az új tanterv szerint oktatják, s 1975-ig a többi tantárgyra is kiterjesztjük fokozatosan. — A korszerűsítés lényege? — Mint már mondtam, a tudomány fejlődéséhez igazodóan a legújabb ismeretek oktatása, új anyagrészek bevezetése, így például az atomfizika is szerepel az általános iskolában. Az iskola és az élet közelítésének ez az egyik útja. — És a másik7 — A gyakorlati képzést erősítjük, szélesítjük. Ennek megfelelően 1967-től szakosított oktatás keretében ismerkedhetnek meg a 7—10. osztályos tanulók például a megfelelően kell nevelni. Hogyan látják ezt a Szovjetunióban? — Napjainkban a tudomány, a technika, a kultúra rohamos fejlődése mind nagyobb általános műveltségű emebereket követel, akik tudják követni a változásokat. Rá kellett jönnünk, hogy egyes tárgyaink oktatása nem kielégítő ehhez. 1967-ben hozzákezd- tünk a korszerűsített tanterv bevezetéséhez az általános iskolában. traktorvezető, autószerelő, esztergályos, lakatos szakmákkal. Ki melyiket választja. — Szakmunkás bizonyítványt kapnak-e a tanulók? — Bár sok középiskolában a szakmai oktatás mellett termelési gyakorlatot is végeznek, ezzel még nem lesznek szakmunkások. Nyolcadik osztály után szakmunkásképzőbe mehetnek a tanulók, ahol 1—2 és 4 éves tanulóidővel bizonyítványt, az utóbbinál érettségit is kapnak. — Kissé bonyolult. Nem kell mindenkinek a tíz osztályt elvégezni? — Nem. Ez már a régi módszer szerint van. Két év múlva, 1975-től már mindenki elvégzi nemcsak a nyolc, vagy tíz, han€m a tizenkét osztályt is. Kötelező lesz az érettségi. — A tanulók után beszéljünk a tanárokról. Hogyan valósítják meg a pedagógusok továbbképzését? — Említettem, hogv az új tantervet az egyes tárgyakra fokozatosan terjesztik fel. Legalább három hónappal a korszerűsített anyag beveze- | tése előtt továbbképző tan- 5 folyamokat szerveznek. Ez vonatkozik minden nagyobb horderejű intézkedés előkészítésére is. Ezenkívül ötévenként kötelezően részt vesznek szervezett szaktár- i gyi. pedagógiai továbbképzésen. A másik megoldás az ö^kénzés támogatása. A tanárok számára önképzési programot ámítanak össze a szaktudománv. a pedagógiai. a gyermekpszichológia témaköréből, amelvet saiát munkaterv alapján dolgoznak fel, és a szakfelüsvelők rendszeresen ellenőriznek. / *" Tíz év heh-ett tizenegy — Az ideológiai továbbképzés formái? — fánkéjites politikai szemináriumok havi két alkalommal, több csoportban, j Például- a tanulók politikai nevelésével, kiii- és belpoli- tikéval, nemzetközi kancsó- j latokkal foglalkozó, közvet- / lenül iskolai célokat / szol- ; gáló tanfolyamokat választ- j hatnak a pedagógusok. — Az elmondottak a Szov- | jetunió közoktatására vonat- í koztak. Van-e kiHönbséa az : egyes köztársaságok iskola- 3 rendszereiben? —f Az alánok és az elvek azonosak. a megvalósítási .j forma eltérő. Míg Oroszor- ' szágban tízéves az általános ■ iskolai képzés, addig Grúziában vagy a Balü^köztársn- ságokban tizenegy. Itt S ugyanis az orosz mint ide- i gén nyelv tanulása miatt nő j1 meg az oktatási idő. Ukraj- S nában a két nyelv közeli ro- \ konsága miatt ugyancsak Hz \ évig tart az iskolai oktatás. Önöknél, tudom, nyolc év. Ahány ház, annvi szokás. í csak egv a fontos, minél kéozettebb embereket neveljünk. L Zs. Növekvő'igények, korszerű tanterv Madách est Berlinben Kiállítások itthon és küliöidön Az év utolsó hónapjában számos jelentős kiállítás megrendezésére kerül sor a Kulturális Kapcsolatok Intézetének szervezésében hazánkban és határainkon túl. December második felében a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadulási Front megalakulásának 13. évfordulója alkalmából kiállítás nyílik a Fővárosi Művelődési Házban. amelj»n több mint 100 fotó szemrelteti a szabadságukért küzdők hősi harcait.' A magyar—indiai diplomáciai kapcsolatok fennállásának 25 éves évfordulóján, december 5-től Delhiben reprezentatív magyar népművészeti bemutató fogadja a nyilvánosságot. A tárlaton mintegy 300 nép- művészeti alkotás ad átfogó képet hazánk sokszínű népművészetéről. Ugyanitt egy másik kiállítás az elmúlt két és fél évtized legjelentősebb politikai, gazdasági és kulturális eseményeit tárja 83 riportfotó közvetítésével az Indiai közönség elé. A hónap elején az osztrák fővárosban nemzetközi éremkiállftás nyílik, amelyen hazánk is részt vesz. A berlini Magyar Kultúra Házában december 6-án Madách-emlékest lesz. Szakmunkásképzés a fóti gyermektárosban A fóti gyermekvárosban a szakmunkástanulók oktatását házon belül oldották meg. jól felszerelt tanműhelyekben, jól képzett oktatók segítik a fiatalokat. Képünkön: autószerelők gyakorlati oktatása Gorkijt játszik a színház, amit nem tett már több minit tíz esztendeje; a Kispolgárokat valamikor reges-régem mutatta be. Remekművet játszik a színház. Gorkij legsikeresebb drámáját. Senki nem írt az emberről fel emelőbbem és senki nem hirdette Szenvedélyesebben az ember és az élet szeretetét. mint ahogyan Gorki i tette. Ebhői az író; alapállásból kiindulva egyáltalán nem tűnik tehát képtelenségnek, hihetetlennek, hogy Gorkij még akkor is. amikor elesett, rywno-ba te'7’'te*t emberekről szól. akikből úgymond kiveszett az emberi méltóság; he.'ry anv'kor „volt emberek", ..néhaiak” sorsát ábrázolja a sz’nnadon, még akkor is az emberre étteráe szépségét akarja zengeni. olvkor roár- roár himnikus sz;m’Talással. Az Éjjeli mer-d^kheivbep is otvan embereket mutat be, életsorsokat. akiket a nyomorúság lanóvnt össze egv világtalan, sötét helyre, az ő esemónvtelen életük riasztó képét rajzóba meg a dráma egymás* kövstő ielope- teibm. Az élet fanokén (ezt a eónet is viselte már a dráma) járunk; a méhben, tolvai-ok. lezé’iött. lerspszott, levitézlett alakok, eél tévesztett emberi sorsok világában. I>e korántsem csak az el vészé j tő reménytelenség hona ez! Gorkij drámáiét sokféleképpen látszották a születése óta eltelt több mint hét évtized alatt. Voltak, akik iW vélték, hogv a darab legfőbb értéke a lecsúszott kétes egzisztenciák nyomorúságának, az é’et fertőiének festésében rejlik, s naturalista alkotásként pvúitották át az Éiíeli menedékhelyet a közönségnek. Mások a csavargó-romantika feiétedését kívánták benne üdvözölni, s akadt kísérlet olyan is. amely vallásos művét!) szerette volna avatni, mondván. ho«y Luka. a pincében vergődőknek vigasztalást hozó öreg,apó nem más. mint ma”a a földre szállott megváltó S a sor még egyáltalán nem teljes. Akadt próbálkozás arra is. a modernebbek közül való. amely a vergődő emberi sorsokban holmi divatos egzisz- fenciallsta életfilozófiát vélt felfedezni; az életből való tolles kiák-"-'dulás végzetes sötéten látását. A Ssigliseti Színház előadása nem esik az említett hibák, tévelygések egyikébe sem: híven Gorkii humanizmusához, az ábrázolt egyéni sorsok gazdagságában, a teljes igazság megfogalmazására kimondására törekszik. Nem csupán azt fogalmazza meg, hogy akik a mélyben, lent vergődnek, nem elvetemült gazemberek, hanem jobb sorsra érdemes emberek; nem pusztán az embert méltóság hiányát mutatja be megrázó erővel, hanem tovább lép. és arra hívja fel a figyelmet, figyelmünket. hogy „az ember mindenért maga fizet. Mindenért maga viseli a költségeket. s ezért szabad! íme az ember: igazság. Minden az emberben van. és minden az emberért van. Csak az ember a valóság, minden más. az esze, keze munkája. Az ember! Csodálatos! Milven szépen hangzik! Ember! Tisztelni kell az embert, nem sajnálni —’ a részvét megalázó.” ' A részeges, börtönviselt Szatyin ajkáról hangzanak el az idézett mondatok, s a Horváth Jenő rendezte előadás akként épül fel. hogy valójában ebben a tirádában éri el gondolati csúcspontját. Nem reked meg /éiúton, s nem ragad meg az elesettek iránti iósáeos^ részvét apoteózisánál. hanem híven Oo'-kiihoz. az elvesztett emberi méltóság kötelező visz- szaszerzésének parancsánál köt ki: a hazugságok nélküli emberi élet megteremtésére szólít fel. Hozzánk szóló sor dől átok nekünk fordítható igazságok. Az előadás — több jel van rá — túl azon. hogv a men^ó^kh^’v képében a történélmiiét és társadalmileg meghatározott cári Oroszország sötét éiszaJelenet az előadásból: balról jobbra Szatyin (Vajda László), Násztya (Csomós Mari), a báró (Huszár László) káját ábrázolja, mélyet csak itthon tör át valamicske fény, s amelyen még csak átsuhan Gorkij felröppentett madara a viharmadár, a dráma felhangjait olymódon erősíti fel, hogy ezáltal a mondanivaló általánosítható emberi tartalma is felerősödik. (Ilyen értelemben a címváltoztatás is utal — A mélvben — az előadás hangvételének, hangsúlyainak bizonyos módosulására.) A színpadi környezetben ezen az előadáson nincs semmiféle olyan naturális elém amely „oroszossá” tenné az előadást. A ..pinceerdő”, melynek közepén meredek lépcső kapaszkodik a magasba. Ilyen lépcsőt talán még sohasem alkalmaztak színpadon. a mérhetetlen mélység, a társadalmi lecsúszottság érzetét kelti, illetőleg erősíti a nézőben — látvány formájában. És a jelmezek is. Csak a legszükségesebb módo>- kötődnek a megidézett kor viseletéhez. inkább a dráma világát szolgáló „tarka egyhangúság”, követelményeit szolgálják, Ezek a „leegyszerűsítések” következotes. lényegre törő. a belső drámára központosító rendezés következményei. Esyébként Horvátht Jenő láthatóan arra törekedett, hogv minél több elemből. minél szélesebb hidat verjen a klasszikus drámai alkotás és mai közönsége kcé zé. Még olyan hanghatásoktól sem „riad” vissza, mint például a tova robogó autók, motorok fülsiketítő zajának alkalmazása — a mai modern város kakofóniája — talán hogy ezzel is közelítse hozzánk a drámát, mai tanulságok levonására serkentve bennünket. Vitatható, hogy ilyen erőszakos „mankókra” szükségük van-e Gorkij gondolatainak, hogy eljuthassanak a mai néző agyához, a mai néző szívéhez. Ugyanis elsősorban nem ezeknek a jól érzékelhető, külsőségekben megmutatkozó módosításoknak van szerepük a dráma korszerű megjelenítésében. Nem ettől' válik maivá a szolnoki előadás. Korszerűsége sokkal inkább rejlik abban a rendkívüli kidolgozottságban. az összhangnak abban a tüneményes pontosságában, ahogyan a Szigligeti együttese Gorkij drámáiét megeleveníti Az előadás során mintha az emberi lélek hegy-völgves tálain járnánk, A drámai feszültség rendkívül ritmikus hullámzása — hullámhegyet hullámvölgy követ — olyan magával sodró, hogy a néző egyetlen pillanatra sem szakad ki az előadás áramkö- rébőL Rendkívül jól megkomponált. racionálisan felépített előadás, de egyben érzékeny produkció Is, telve költőien szép pillanatokkal. Realizmusba oltott líra ez, amely olyan feledhetetlen pillanatokat terem, mint a meg- indítóan szép nyitójelenet a második rész- elején, amelyben a menedékhely szerencsétlen elesettjei a jóság vágyával. vagy talán téveteg álmaival nyúlnak egvre magasabbra a meredek lépcső frvVnin u K ci otp 1 rí ban furösztve arcukat. A tehetetlen elvágyakozásnak milyen csodálatosan szép érzéki ro/*fcjp1pnftej«»| A nem°S művészi feladat szinte megsokszorozta a színészek erejét is. Megérez- ve az emberi sorsok ábrázolásában rejlő nagyszerű művészi lehetőségeket. szint* egymást múlják felül — teljesítményben. Végre vérbeli, neki való szerepben láthatjuk Falvay Klárát, aki igazolja, hogy van ereje, drámai ; Vaszilisszájában ötvöződik a nőstény-célokért mindenre képes számítás és a kiszolgáltatottakkal szembeni fensőtíbség zsarnoki gőgje. Kitűnően látja el feladatát Iványi József. Nem holmi hagyományos Lukát játszik, hanem ennek egy modernebb változatát. Szavai mögött a sokat próbált ember ravaszsága: nem a vigasztaló apostol, a rezgő hangú szakállas öreg, hanem olyan „vándor”, akiben az élet természetes ösztöne munkál, s aki erejéhez mérten segíteni kíván vergődő embertársainak. Játékában semmi érzelgősség, de ugyanakkor nem is figyeli hidegen a dolgokat. Polgár Géza az alkoholista színészt állítja elénk meggyőző erővel. Milyen megrázó például, amikor rádöbben, hogy neve sincs már. sőt nem is volt, B amikor felismeri, hogy céltalan életének semmi értelme. Nem kívülről játssza szerepét, hanem belülről éli a figura drámáját És Vajda László, Szatyin robusztus megformálója, aki megjelenésében és játékában egy sajátos életérzés tökéletes megtestesítője. (Milyen szépen beszél!) Hasonlóan az előadás egyik erőssége Huszar László bárója. Huszár mindvégig mértéket tart. pedig nem kicsi a csábítás az olcsóbb komédiázás felé: egyénien ábrázolja a levitézlett bárót; lezser hanyagsága, apró fintorai, bárgyú nézése egy történelmi osztály dege- nerálódásának „foglalata”. Igen meggyőző Papp Zoltán özvegyen maradt lakatosa, akiben a legtisztábban él a menedékhely lakói közül a fennálló társadalmi rendszer elleni gyűlölet. Csomós Mari eredeti módon formálja meg Násztya szerepét, az utcalány ponyvába illő szenti- mentalizmusát ..avatja” nemes indulattá. Viszont a báróhoz fűződő kapcsolata kissé elszürkül. Jó volt Szilvássy Annamária, csak a drámai csúcsponton tört meg kissé az ereje. Felfigyelhettünk Györgyfalvi Péterre, egy testére szabott szerepben — Vaszka Pepel — (beszédjének tisztaságára azonban jobban kellene ügyelnie), iól illeszkedett az együttes játékba Kürtös István 'Koszt'l.iov), Peczkai Endre, aki a figura kisszerű ségét, hangsúlyozta Igen iól és Bubnov megfor- málója is. Lengyel István is méltó társa volt partnereinek. Az előadás sikerében része volt továbbá Vaszy Borinak, Antal Anettának, id. Tatár Endrének. A Szigligeti Színház ihletetten játssz,a Gorkij remekművét. felfedezve a dráma emberi mélységeit és szépségeit Nekünk nedis az- za1 a felfedezéssel szolgál, hogy útra és ismét megcso- dáteefiuk a szocialista *ea- lista Gorkii írói világának páratlan gazdagságát Vaíkö Mihály Érettségi nélkül tel sem veszik — És ha valaki eddig nem szerezte meg, de később ■meggondolja magát? — Azoknak „meghagyjuk” a jelenlegi esti iskolákat ahol a szakmunkásbizonyítvány után érettségi oklevelet is kaphatnak. — Nálunk még furcsán hangzik — s talán még 1975-ben is, hogy kötelező az érettségi. • . — Ezt az élet diktálja. Meggyőződésünk, hogy előrehaladást nem lehet elérni a dolgozók műveltségének emelése nélkül. Ukrajna fővárosában, Kijevben legalább öt üzem van, ahová már most sem vesznék fel érettségi nélkül szakmunkásokat. í — Mit tesznek a fizikai i dolgozók gyerekeinek foko- < zott segítése érdekében? — Szerintem nincs szűk- j ség a megkülönböztetésre, legalábbis az általános is- i kólában nem foglalkozunk ] ezzel a problémával. Egyetemi előkészítő tanfolyamo- < kát szervezünk fizikai dolgozók gyerekei számára. Aki ( ezen sikeresen szerepel, fel- ! vételi vizsga nélkül lehet > hallgató.