Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-04 / 283. szám

1973. december 4. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 3 Megkezdődött a mezőffazdasáoi műszaki hét Dr. Nyíri Béla előadása Tiszaföldváron Nagyszabású rendezvénysorozat kezdődött el tegnap Ti­szaföldváron. A Lenin Tsz-ben nyitotta meg dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettese a mezőgazdasági mű­szaki hetet 1968. óta kétévenként, más más témakör előadá­saira hívogatják a szakmabelieket Tiszaföldvárra. Ahogy az előadó is megfogalmazta: e nagyközség és hírneves szövet­kezete kiváló otthona az ilyen fórumoknak. Ezúttal a mező­gazdaság műszaki fejlesztésének gondolata köré csoporto­sulnak a rendezvények, s ezek az előadások is ihletett he­lyen hangzanak el. Dv. Bereczki Lajos — mi­után 1 övetendő például állí­totta a ti'szaföldváriakat —- felhasználta az alkalmat, hogy a megye élelmiszer- gazdaságát is bemutassa a hallgí lóságnak. — Olyan évet árunk — mondta töb­bek között — amikor elér­tük, hogy Szolnok megye mező; azdasága a középme- íny élére ért az országban, j '73-as sikereivel. Az első nap nagy érdek- ■óuessel várt előadását dr. \Iyíri Béla, a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsa elnökhelyettese tartotta meg ,.A mezőgazdaság műszaki fejlesztése kérdései” címmel. Az előadó korábban a Szol­nok megyei Tanács elnök- helyettese volt, s így állítá­sait egyaránt meg tudta tá­masztani országos és me­gyénkben példákkal is, sőt a fejlett országok példáival is. Sokáig az volt a szokás, mondta — hogy a magyar mezőgazdaságot a volt kis­paraszti gazdálkodás kor­szakához mértük. Azzal ösz- szehasonlítva, valóban ha­talmas haladásról beszélhe­tünk. Ma már azonban a világ legfejlettebb tíz országá­nak (USA, Anglia, Hollan­dia. NSZK, Kanada, stb.) mezőgazdaságával vetjük össze a miénket. Az is nagy dolog, hogy idáig értünk, de azt is látnunk kell, hogy ezeknek az országoknak még most kezdünk versenytársai lenni. Az utóbbi két évben olyan tempót vett fel a magyar mezőgazdaság, amire még nem volt példa. A legfejlet­tebb üzemek ma a világ legkorszerűbb technikáját al­kalmazzák. A mi mezőgaz­daságunkban most a korsze­rű együtt él még a korsze­rűtlennel. Rohamosan ter­jednek a termelési rendsze­rek is, az idén 300 ezer hek­tár tartozott a zárt rendsze­rekbe, jövőre már félmillió hektár. Arra azonban na­gyon kell vigyáznunk, mond­ta dr. Nyíri Béla, hogy a termelési rendszerek előre­törésével sem eshet vissza a hagyományos növényterme­lés. Az sem egészséges, fej­tegette a TOT elnökhelyet­tese, hogy az állattenyész­tésben korántsincs ilyen tö­rekvés a termelési rendsze­rek kialakítására, mint a növénytermesztésben. Nyíri Béla előadását egé­szítette ki dr. Szabó' Béla állami díjas, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnökhelyettesé­nek korreferátuma: „ípar­szerü termelés a tiszaföldvá­ri Lenin Tsz-ben” címmel. A földvári rendezvények első napján adta át Magyar Gyula, a Vöröskereszt me­gyei titkára a „Tiszta Ter­melőszövetkezet” cím okle­veleit a tiszaföldvári Lenin, a Szabad Nép, az újszászi Szabadság, a mezőhéki Tán­csics Tsz elnökének, illetve a Palotást Állami Gazdasag igazgatójának. Ugyanitt két kiállítás is nyílt tegnap; az egyik a Tisza II-ről. a má­sik az egészségvédelemről. Ugyancsak Tiszaföldváron, az ószöllői klubkönyvtárban kis­gép-kiállítást rendezett az ÁFÉSZ, szakkönyvtár-kiállí­tást a könyvtár. Gazdag a hátralévő prog­ram is. Ma hat tsz szocia­lista brigádjai egészségügyi vetélkedőjére kerül sor töb­bek között, szombaton Rö­pülj páva-kör mozgalom leg­nevesebbjei találkoznak itt Dicséretre méltó kezdemé­nyezés ez, mégis van né­hány elmarasztaló megjegy­zésünk. Az első. napon bi­zony „fél teremmel ment az üzem”. Pedig kiváló előadá­sok hangzottak el, jó kiállí­tások nyíltak. Nem érdekel­né az embereket? Dehogy­nem. Csakhogy ugyanebben az időpontban fut Mezőtú­ron hasanló témájú rendez­vény. Holnap Szolnokon az Agrártudományi Egyesület megyei közgyűlése. Az érde­keltek mindhárom esetben a szolnoki tsz-szövetség a szinte egyazon személyek. A rendezőtestületeknek — szolnoki Járási Hivatal, a Vöröskereszt, a tiszaföldvári tanács és a Lenin Tsz — er­re gondolniok kellett volna. És arra is, hogy egy hétfői esemény meghívói ne szom­baton érkezzenek meg a cím­zettekhez. Mindennek a kö­vetkezménye lehet, hogy méltatlanul kevesen jelentek meg a nívós megnyitón. B. L. Otven asszony munkát kapott Szövetkezeti üzem Nagykörűben Jelentős esemény tegnap Nagykörűben: a szolnoki Textil- és Bőrfeldolgozó Szö­vetkezet újonnan létesített konfekció üzemében hétfőn volt az első munkanap, öt­ven helybeli asszony és lány jutott ezzel állandó munká­hoz. A szövetkezet vezetői már régen keresték a lehetőséget a megye valamelyik közsé­gében az üzem létesítésére. Mint Pozsonyi Miklósné, a szövetkezet elnöke elmondot­ta. azért esett Nagykörűre a választás, mert nagyon sok segítséget kaptak a községi tanács vezetőitői. A községi pártbizottság és az ifjúsági ház volt épületét adták át. s az átalakításhoz a tanács 200 ezer forint támogatást adott. A KISZÖV 200 ezer forint vissza nem térítendő összeg- , gél és 300 ezer forint hitellel segített az üzem létrehozásá­ban. MUNKA VERSEN Y Mit tehetnek a vállalatok szakszervezeti bizottságai A szocialista munkaver­seny egyik fontos célja a termelékenység növelése, hogy kevesebb anyag fel- használásával, rövidebb idő alatt, jobbat és többet ter­meljenek a vállalatok dolgo­zói. Éppen ezért a vállala­toknál fontos feladatként foglalkoznak a munkaver­seny továbbfejlesztésével, így van ez Szolnok megye építő-, fa- és építőanyag ipari vállalatainál is. Az idén — hasonlóan az előző évekhez — a gazda­sági terveknek megfelelő munkaverseny-irányelveket dolgoztak ki minden ipari ágazatban, amelyeket Szol­nokon az építők megyei bi­zottsága januári kibővített szb-titkári ülésen ismertet­te. Mivel a versenymozga­lom irányításában, szerve­zésében, fejlesztésében je­lentős szerene van a válla­lati szakszervezeti bizott­ságoknak is. az értekezleten meghatározták vezető testü- leteik feladatait. A vállalatok szakszerve­zeti bizottságai a felada­tok ismeretiben hozzákezd­tek a munkához nmalv^ak 0j.p,*rr,Znvelről. hiá^^^aságai­ml tárgyalt a héten az építők megyei bizottsága. Az év első negyedévében mind a 14 vállalatnál elkészült a munkaverseny-szabályzat. Ebben a munkában részt vettek a szocialista brigád­vezetők. művezetők és épí­tésvezetők. Sikerült elérni, hogy a munkaverseny-sza- bályzatok a munkahelyi ter­vek megvalósítását segítik elő. A szabályzatok több­ségükben a termelési célo­kon kívül a minőséget, a munka hatékonyságát és az újítási mozgalmat állítják előtérbe. A megyei bizottság a fe­lülvizsgálat után javasolta a vállalatok gazdasági és szakszervezeti vezetőinek, hogy alkalmazzák a ver- senymozgzalom fejlesztésével foglalkozó párt-, miniszté­riumi és szakszervezeti ha­tározatokban foglaltakat, jobban éljenek a szakmai saiátossáaokbói adódó esz­közökkel. Ehhez a munká­hoz a Vö»énver*tőkpek adia- nak T5trrm+s»tást. helyszíni ví^peíl^t^kkal segítsék a halárr,7afoV m**walásftá*át. Tették mindert a szak­ináh/17 *ertOZÓ 997 c-nMotlC­ta hrieád. és rnn-'--h<dvek érdekében. — Sze — A munkaalkalmat kereső, szakképzetlen asszonyok a betanítás ideje alatt rendkí­vül szorgalmasak voltak. — Kezdetben téli munkaruhá­kat készítenek a 300 ezer fo­rintért vásárolt — közepes gyorsaságú varrógépeken. A ruhákat részben az ÁFÉSZ- bo'tokba. részben pedig Bu­dapestre. a Bizományi Áru­házba szállítják. További tervükben szerepel, hogy a hetvennél többre emelik, s olyan finomabb Koi f kcióárut készítenek. — amelyet exportra szállítanak. December végéig órabérben dolgoznák, januártól pedig áttérnek a teljesítménybére­zésre. Az asszonyok átlagos havi keresete 1200—1500 fcr rint. között lesz. 0.1 húíőgépüzem épül a jászberényi Hű őjépgy'rban. Az új üzemben tíz különböző típusú 160—"ÍO 1 er ú a tál ű kcmpre~szoros ház a ási hú‘Ő zekrények ké zül.iek. A próbaüzemet 1973 végére tervezik Képünkön: az épülő új üzemcsarnok Pártszervezetek a beruházásokért Az év vége felé kö­zeledvén. a vállalatoknál mindinkább kialakul a pon­tos kép az idei beruházások teljesítéséről. Ezt az értéke­lést a pártszervezetek is szá­mításba. vehetik — és számí­tásba is veszik —, amikor a beszámoló taggyűléseken a termelés pártirányításával, más szóval saját gazdaság­szervező, irányító, segítő és ellenőrző tevékenységükkel foglalkoznak. Hiszen a beru­házások megvalósulásának segítése e tevékenységnek igen fontos "eleme, óldala. A tapasztálatok arról ta­núskodnak. hogy a Központi Bizottság 1972 novemberi határozatának megfelelően a pártszervezetek az utóbbi időben eredményesebben fog­lalkoznak a beruházásokkal. Ennek is része volt abban, hogy az idén erősödött a be­ruházási fegyelem, az elő­irányzatok pontosabban, terv­szerűbben válnak valóra. E tapasztalatok megerősítik, hogy a jó beruházási tevé­kenységnek alapvető felté­tele az e területre vonatkozó párt- és állami határozatok következetes végrehajtása. E munka tartalmát és módszereit több lényeges té­nyező határozza meg. így mindenekelőtt az, hogy a pártszervezetek politikai jel­legű tevékenységet folytat­nak, tehát e területen is po­litikai eszközöket alkalmaz­nak. Ugyanilyen fontos elv, hogy álláspontjuk kialakítá­sakor mindig a népgazdaság érdekeit rangsorolják az el­ső helyre. Ez az elv a mun­Ebben az évben kezdődött meg termelés n mezőtúr Dó­zsa Cipőipari Szövetkezz ú' telepén Az év e'e e óta 15 százalékkal nőtt a termedé i érték és az év vévé e eléri a 62 milii i forintot. A kénünkön látható fé fi női ci­pőkből mintegy 109 eze párat a Szevi tu iába, 170 ezret pedig az NDK-ba exportálnak ka módszereit is befolyásolja. Ezért nem marasztalhatok el azok a pártszervezetek, ame­lyek az idén esetenként ope­ratív módon is beavatkoztak a beruházási tevékenys“ Ha ez hosszabb távon nem is állandósítható, de most több helyen szükségessé vált, mert egyes esetekben csak igy lehetett módosítani a túlméretezett költséees terv­célokat koncentrálni az anyagi eszközöket, meggyor­sítani az új létesítmények el­készülését A beruházás jellege. a konkrét munkaterület sajá­tosságai ugyancsak nagy­mértékben befolyásolják a pártmunka tartalmát és for­máit Ezért helyes — és ter­mészetes —, hogy a beruhá­zási tevékenység kérdéseit másként közelíti meg pél­dául a tervezőintézet párt- szervezete. mint a kivitelező építésvezetősége, vagy más­ként foglalkoznak az állami nagyberuházásokkal és me­gint másként a vállalati esz­közökből létesülőkkeL A konkrét helyzet konkrét elemzésnek lenini követel­ményei itt is fontos feltétele a munka eredményességé­nek. Különösen fontos ez olyankor, amikor eltérő ér­dekeket kell egyeztetni, il­letve rangsorolni. A több gyáregységre, telephelyre ki­terjedő vállalatok üzemei kö­zött a fejlesztés konkrét cél­jainak meghatározó'" gyakorta támadnak nézetel­térések. Érthető, ha az egyes üzemek csak a saját gondja­ikkal törődve szeretnének a beruházásokból megfelelően részesedni. Mégsem érthe­tünk egyet azokkal a párt- szervezetekkel. amelvek ilyenkor — szem elől téveszt­ve az összvállalati, népgaz­dasági érdekeket — csupán a salát üzemük korszerűsíté­séért hadakoznak. Joggal várható eh hogy képesek le­gyenek felülemelkedni a va­lóságos vagy vélt helyi ér­dekeken és az összessé0 szemszögéből is mérlegeljék a helA"»"*-°t, Például, kezde­ményezhetik annak felmé­rését. hosy egy adott cél el­érhető-e beruházás nélkül, s ha igen, mit tehetnek, mit tegyenek ezért a kommunis­ták, /Nem ritka az sem. hogy á tervezők, a beruházók és a kv;*<dezők érdekei ütköz­nek össze egy-egy bar-házas megvalósításakor. Olyan is előfordul, hogy az egyik vágy- másik fél megszegi a közös megállapodást, s ezzel ve­szélyezteti a partnerek ér­dekeit. esetleg a népe?- sági célokat is. Némelykor a helyzet egészen elmérgese­dik. Ilyenkor az érintett párt- szervek akkor járnak el he­lyesen. ha nem a „részkérdé­sekben” akarnak minden áron Igazságot tenni, nem bonyolódnak bele a vitat­kozó partnerek pro és kontra érveinek vizsgálatába, nem hagyják magukat eszközként felhasználni a részigazságok bizonyítására, hanem az érin­tett vezetőket a megfelelő kapcsolatok visszaállítására, a szocialista vállalatvezetők­höz méltó magatartásra in tik. A berohizáKokt&l kapcsolatos pártmunka ered­ményei végső soron a beru­házásokban öltenek testet, azok megvalósulásán mér­hetők. Tehát nem azon. hogy hányszor tűzték e témát na­pirendre. hány értekezletet tartottak e tárgyban, hanem hogy milyen hatékonysággal folyik a munka. Ezért az. érintett pártszervek politikai felelősséggel tartoznak. Talán nem teljesen feles­leges ugyanakkor arra is utalni, hogy a pártszervek: felelőssége nem azonos jel­legű és mértékű a gazdasága vezetőkével. A pártszerveze­tek feladata elsősorban az ellenőrzés, valamint az en­nek alapján leszúrt követ­keztetések elfogadtatása az illetékes vezetőkkel. Ennek során megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel a tervsze­rűség, a takarékosság, a be­ruházásokon dolgozó szervek, vállalatok munkájának koor­dinációja. az együttműködési készség fejlesztése, az őszin­te, kölcsönös, megértő tájé­koztatás, a dolgozók folya­matos munka- és anyagellá­tása. a korszerű szervezési módszerek alkalmazása. A párts/.ervek tevé­kenysége természetesen nem helyettesítheti és nem is nélkülözheti a többi társa­dalmi és állami szerv irá­nyító. segítő, ellenőrző mun­káját. A jól összehangolt, tervszerű politikai és gaz­dasági munka, a komplex in­tézkedések, a megfelelő irá­nyítási, szervezési és gazdál­kodási módok együttesen nö­velhetik tovább beruházása­ink hatékonyságát. K. F„

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents