Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-30 / 304. szám
>73. december 36. SZOLNOK RfEGYES NÉPLAP jM A vezetők iskolája A nagyvállalat kereskedelmi igazgatója nyúlánk, mint a labdarúgókapusok, szóke és ötvenegy évas. Diskurzusunk elején az értelmiségnek a szocialista társadalmi struktúrán belüli helyzetéről beszélt. Ismeri a kérdés irodalmát: Garaudvnak ezzel kapcsolatos vitatott nézeteiről ugyanúgy tud. mint az elmélet magyar munkálóinak véleményéről. Az egyik percben még arról mesél, milyen izgalmas volt a gazdasági matematikával való találkozás, mit jelentett gyakorlatában az operáció kutatás lehetősége, maid nem győztem iegvezni. hogy egv új gyártmányuk születésének folyamatában miiven helye van a kezdeményezésnek, milven a k’s^rleti darabnak, miiven módon értékelik a null szériát és így tovább. Nem tudtam követni, inkább kérdéssel szakítottam félbe: — Hol jutott ezekhez a® ismeretekhez? Zavarba jött, mintha afelől faggattam volna, hogy kitől hallotta először a Kecskemét helységnevet vagy a „Kis lak áll a nagy Duna mentében” sort. — Negyvenkettőben kereskedelmi érettségit tettem. Számviteli munkára kerültem egy kereskedelmi váüa- lathoz. Háború, katonaság, fogság... hazatérve még mindig a könyvelés... A legkülönbözőbb szaktanfolyamok kéthetestől az évesig. Már főosztályvezető voltam egy gyárban, amikor ötvenhét- ben rászántam rtiagam a közgazdasági egvetemre. Az volt öt év. Előtte, kő-’- utána ugyanaz a beosztás. Aztán az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése előtt éreztem „patkolásra szorulok”. Az úi helyzetben a megfelelő döntések csak a korábbinál korszerűbb ismeretekre alaDOzódhattak. Aztán alkalmam nyílt. hogy részt vegvek az Országos Vezetőképző Központ több tanfolyamán... 1 mdsfhftii pó’da Igazgatónk nagvom sokad magával járta végig ezt az utat. Jóllehet, olykor hallunk nagyvállalati vezetőkről, akik magasabb iskolai végzettség & a továbbképzésben való tervszerű részvétel nélkül is helytállnak nagy felelősséggel iáró munkakörükben, ők azon,ban csak a legendás kivételt jelentik. A nagy többség — helyesen — nem térhet és nem is tér ki ismereteinek rendszeres korszerűsítése. bővítése elől. Az 1967 óta működő: Országos Vezetőképző Központ fennállásának első öt esztendeié alatt 113 tanfolyam keretében csaknef 3000 magas beosztást betöltő állami, gazdasági vezető számára jelentette a pallérozódás lehetőségét, ismertette meg velük a legújabb szakmai követelmé- nveket. vezetési és magatartási módszereket, formákat. — Hány vezetőt tartanak számon hazánkban? — kérdeztem a Vezetőképző Központban. Előbb körülírás volt a feledet: — Ide tartoznak a kiesőéit és az ,A” kategóriáid vállalatok vezetői. Az államigazgatás felsőszintű vezetői... " —• Vezetőként többnyire a magasabb beosztású miniszteriális embereket emlegeti a népnyelv. Az ő továbbképzésük? ... — Eddik négy tanfolvamot rendeztünk a minisztériumi és országos hatáskörű szervek főosztályvezetőinek, főosztályvezető-helyetteseinek, osztályvezetőinek a népgazdaságirányításból. Ezeken, összesen több mint százhúsz hallgató vett részt. — Az említetteknél magasabb munkakörök betöltői?... — Erre a moszkvai és varsói gyakorlat nyúit példát. A Szovjetunióban és Lengyel- országban már a nr'niszter- helyetíesek és minisztereik rendszeres továbbképzését is megszervezték. Varsóban, például eddig 38 miniszter és miniszterhelyettes vett részt ilyen iskolán. — Persze miniszter viszonylag kevés van. de sok a magas- és középszintű vezető. — Igen... Az előbb a számukról kezdtünk... — No. ez csak nagyon megközelítő számítás alapján S7.ületett adat. Több mirít félmillió ember irányítja kl- sebb-nagyobb csoportok műszaki, gazdasági, adminisztrációs vagy igazgatási tevékenységét így már szinte átfoghaíat- Sanul szélesre tágult a vezetők köre. Viszont a vezetőképzésről szóló 1971. évi kormányhatározat már pontosan meghatározza a tovább- képzendő vezetők körét. Kimondja (dr. Bérei Gyulát, az QVK főigazgatőiát idézem) „... a továbbképzés egész rendszerének tartalma, tematikája. forrná ia és módszere mindenkor hatékonyan járuljon hozzá a gazdasági célok és feladatok, illetve az azokból következő ágazatpolitikai. vállalatpolitikai célok és feladatok megvalósításához .. .** Ö!venkét főt£bl»1c?p7és A Munkaügyi Minisztérium felelős e tevékenység országos fejlesztéséért és a feladatok egybehangolásáért. Maga az Országos Vezetőképző Központ is e minisztérium felügyelete alá tartozik. Viszont a középvezetők továbbképzésére a ’ különböző minisztériumok és tanintézmények maguk is szerveznek tanfolyamokat. Csak ezek a közös erőfeszítések biztosíthatják — miként a kormányhatározat is kimondja, hogy — ötévenként legalább egyszer minden vezető részesüljön továbbképzésben, azaz újítsa fel ismereteit. — Kik végzik az oktatómunkát? — itt a központban rászánt saját tudományos munkatársaink, részint külső előadók, az ipari élet kiválóságai, miniszterek, egyetemi tanárok... Az egyes tárcák is a lehető legjobb előadói gárda összeállítására törekszenek. =— Érdekes lehet, amikor vezérigazgatók küzdenek, hogv ötöst kapjanak a feleletükre. — Nem játszunk iskolását! Nincs osztályzás... De részt keiO venni tevékenyen a munkában. Esettanulmányokat oldanak meg a hallgatók. kerekasztal beszélgetéseken vitatnak meg fontos kérdéseket, úgynevezett számítógépes vezetői játékokra is sor kerüL — Az ipar ezek szerint előnybe kerül... Közbevágtak: — Mind több téeszvezeíő részesül magasszintű képzésben. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium alá tartozó területekről az elmúlt tanév során egy ötöddel több hallgatónk volt, mint az azt megelőző esztendőben. A technikai felszerelésről Kéziratköteteket adtak a kezembe. A vezetés kérdésköreinek mintegy 7000 címszavát magába foglaló értelmező szakszótár anyagát. Egy példa a sok közül — mi a döntés. Ezt írják: ..Előírásokkal nem szabályozott cselekvési lehetőségek közötti ésszerű választás, kockázat viselése mellett.. “ Vajon tíz ember közül hány fogalmazná ezt meg így. hogy a kockázat és a szabályozatlanság motívumai is szerepeljenek a definícióban? ... A szótár tavaszra jelenik meg és bizonyosan elejét veszi sok vitának. Egy rövid látogatás is érzékeltette, milyen sokirányú nemzetközi kapcsolatot kíván még ez a tevékenység. Sejteni lehetett, hogv az oktatói tevékenység — jóllehet a számítástechnikának komoly sze-eoe és tere van az oktatásban — az intézmény technikai felszerelése kiegészítésbe szorul. Ott előttünk a nagy feladat a százezreket érintő munkahelyi vezető- kéozés mewa’drsfrisa. És az. amit az OVK főigazgatója egvik cikkében ígv fogalmazott meg; .....le kell rakni a vezető'itánpótlás képzésének, illetve az ehhez sziik- sé"ea vezetőképző tanfolyam- rendszer alapjait és szervezeti kereteit minden népgazdaság ágban, és ágazatban s jövőre már ezt ifímű- ködőképessé kell tenni,..” Ami tulajdonképpen azt jelenti hogy a Központ csak a jövőben vál’k azz.á. amita neve mond. Jelenleg még ugyanis nem a vezetőképzés hanem a már vezetői beosztásban dolgozók továbbképzésének intézménye. S egy oktatói tapasztalat. Azt hallottam, a vidéki vezetők könnyebben, át tudják adni magukat a tanfolyami munkának. A pesti hallgatók, akiknek vállalata, üzeme haza-haza szól egy- egy ügy miatt, a pesti vezetők az előadások közötti szünetekben ott lógnak a telefonokon. Ezért bizonyultak nagyon jóknak az „elérhetetlen messzeségben rendezett” dobogókői tanfolyamok s ezért volna szükség bentlakásos kurzusokra. B. N. E. Elkészült a győri acélöntődé A Győr megyei Állami Építőipari Vállalat befejezte egyik legnagyobb munkáját. IR ezer tonna évi kapacitású győri acélöntődé kivitelezését. A beruházás összköltsége megközelíti a 900 millió forintot. A külön gyárnak is beillő acélöntődé a Magyar Vagon- és Gépgyár egyik kiemelt egységeként működik majd és mindenekelőtt a futómű és a motorgyártás további fejlesztését szolgálja. Az avatásra a tervek szerint január első felében kerül sor. A Gvőr meevei Állami Építőipari Vállalatnak jó híre van Szlovákia fővárosában Pozsonyban: a győri házgyár szabad kapacitását ugyanis, itt használi ák fel. December utolsó naníaiban a harmadik szálloda alapozását kezdték tv,„í* prvr-rmirHn-n a győri vállalat szakemberei. Kérgezik a papírfákat a Nagykunsági Erdő és fafeldolgozó Gazdaság dolgozói Tószegen A gazdasági bíráskodás célja A GAZDASÁGPOLITIKAI célkitűzések megfogalmazása a középtávú népgazdasági tervben történik. A jelenlegi időszakra a negyedik ötéves terv tartalmazza azokat a konkrét feladatokat, amelyeket 1975-ig a népgazdaság fejlesztése érdekében él kell végezni. A tervek lényegében a szocialista gazdálkodó szervezetek tevékenysége révén valósulnak meg. A vállalatok maguk is elkészítették a saját terveiket, amelyek részeivé váltak a népgazdasági tervnek. A gazdasági szervezetek tervük teljesítése érdekében egymással szállítási, vállalkozási, termékértékesítési és egyéb szerződésekét kötnek. Esetenként azonban előfordul, hogy a szerződő felek vállalt kötelezettségüket nem a jogszabályok, illetőleg a A bfremrlések és $t lakbérli(izzájáriil᧠Az 1973. március elsejei béremelések nem érintik a munkások és a közvetlen termelésirányítók lakbérhozzájárulását. Mint ismeretes, minden január elsejétől csökken azoknak a dolgozóknak a lakbér- hozzáiárulása. akiknek a bére az előző esztendőben emelkedett. — 1974. január 1-től azoknak a lakbérhozzáiáru- lása mérséklődik, akiknek az 1973. decemberi átlagbére és az év folyamán kapott változó bér (prémium) egv havi átlag — összege együttesen magasabb az 1972. évi bér havi átlagánál. A lakbéyhozzáiá- rulás a havi bértöbblet 25 százalékával lesz alacsonyabb. Az általános érvényű rendelkezés azonban nem érinti azoknak a munkásoknak és közvetlen termelésirányítóknak a jövő évi lakbérhozzájárulását, akikre kiterjedtek a Minisztertanács 1973. március elsején életbe lépett bérpolitikai intézkedései. — Ezeknek a dolgozóknak a lakbérhozzájárulását 1974- ben semmilyen címen nem lehet csökkenteni tehát akkor sem. ha a központi bérpolitikái intézkedéseken kívül 1973-ban a vállalatok saját erőforrásukból is emelték bérüket. 1975. január 1-től a dolgozók említett körében a lak- bérhozzájárulás csökkentésénél az 1973-as és 1974-es évek keresete közötti különbséget veszik majd alapul, tehát 1975-ben is csak azoknak a lakbérhozzáiárulása csökken, akiknek a havi keresete 1974- ben magasabb lesz, mint 1973-ban. Új termékek o választék bővítésére A lakosság növekvő igényeinek kielégítésében az idén fokozott mértékben vettek részt az ipari szövetkezetek. Már az év eleién több jelentős kezdeményezést tettek a belkereskedelmi * árualapok mennyiségének és választékának bővítésére. — Például cipőből 20, kötöttáruból 10. bútorból és fémbútorból 11 százalékkal adtak át többet a kereskedelemnek mint egy evvel korábban. A szövetkezetek kiveszik részükét az úgynevezett h.ánycikkek gyártásából is. Míg például g.verme„cip^ből tavaly 560 ezer az idén már mintegy 800 ezer párat készítették g hazai vásárlók számára. A textil- és bőrruházat-iparban az évente bemutatott 2500 modellből 1500-at gyártanak, hogy új választékbővítő termékeket ajánlhassanak a kereskedelemnek. Olyan új termékekkel is jelentkeztek, mint például a különféle kárpitosgamitúrák. a Kolóniái bútorcsaládhoz tartozó fekvő- és ülő bútorok, az automata és szabályozható hőkioldó vasaló, va- lamint a lakásvilágítási termékek. kis lakások berendezésére alkalmas korszerű, újtípusú fémbútorok, továbbá autóápolási cikkek, felszerelések korrózió elleni Védőanyagok és sok más egyéb termék szerződések előírásai szerint teljesítik. Ilyenkor a vállalatok termelésében, árukapcsolataiban zavarok keletkeznek, amelyek természetesen kihatással vannak a tervek teljesítésére. A piaci viszonyok között a szűkebb vállalati érdekek előtérbe helyezésével a partner vállalat érdekeivel szemben a korábban megkötött szerződésekben vállaltakat nem tartják be, azaz a szerződéseket megszegik. A vállalati érdekek összeütközésének következménye, hogy a sérelmet szenvedő a bírósághoz fordul. Az így keletkezett pereket nevezzük szűkebb értelemben, gazdasági pereknek, amelyekben a felek mindig szocialista szervezetek (vállalatok, szövetkezetek, intézmények stb.). A GAZDASÁGI perek tárgya igen sokféle lehet. így például, ha valamelyik vállalat nem hajlandó a megrendelővel valamilyen termék szállítására szerződést kötni, úgy a jogszabály által előírt kötelező szerződéskötés esetén a megrendelő kérheti a bíróságtól a szerződés létrehozását, vagy a szerződés teljesítési határidejének megállapítását., Szerződésszegés esetén, ha nem az előírt minőségben történik a teljesítés, kérheti a termék, vagy a létesítmény kijavítását, árleszállítást követelhet, azaz a szavatosságon, illetve jótálláson alapuló jogait gyakorolhatja. Ezen felül kérheti, hogy a bíróság kötbér megfizetésére is kötelezze a másik felet. Az utóbbi években megszaporodtak a kártérítési, a szavatossági, valamint az árvitákra, vállalkozási díjakra vonatkozó perek. A nagyobb nyereségre való törekvés gyakran meg nem engedett eszközök alkalmazásával, jogtalan ár, illetve költségek felszámításával párosult. A jelenlegi tervidőszak első éveiben pl. a beruházási piacon keletkezett feszültségből néhány vállalat úgy próbált hasznot húzni, hogy a nagyobb nyereséget nem a termelékenység növelésével, a gazdálkodás hatékonyságával, hanem az árak indokolatlan emelésével akarta elérni. Jogtalan árfelszámítás, fogyasztók megkárosítása, tisztességtelen haszonszerzés miatt már eddig is jó néhány gazdálkodó szervezettel szemben indítványozták a bíróságnál a gazdasági bírság kiszabását. Jogos a kérdés, hogy a bíróságok ezekben a perekben hogyan tudják érvényesíteni a gazdaságpolitikai célkitűzéseket, milyen eszközök állnak rendelkezésükre, hogy a gazdálkodási és szerződési fegyelmet megsértő vállalatokat olyan magatartásra kényszerítsék amely megíe lel az egyéni, vállalati, s egyben a népgazdasági érdekeknek is. Erre azt a választ adhatjuk, hogy a bíróságok a polgári jog eszközeivel, a gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok helyes alkalmazásával avatkoznak be a gazdálkodó szervezetek jogviszonyába, és a felmerült vitás kérdéseket igyekeznek úgy elbírálni,, hogy az ellentétek megszűnjenek, és a továbbiakban együttesen tevékenykedjenek a szerződésben meghatározott gazdasági cél eléréséért. Ahhoz azonban, hogy a bíróságok helyes ítélkezési gyakorlatot alakítsanak ki, a bíráknak, a jogszabályokon kívül ismerniük kell a gazda-, ságpolitikát, azokat a gazdasági feladatokat, amelyeket & népgazdasági tervek tartalmaznak, és amelyek végrehajtását az adott jogszabályok elősegíteni hivatottak. Ismerniük kell a szerződéses rendszert és a területükön figyelemmel kell kísérniük a vállalatok, üzemek, szövetkezetek szerződéses kapcsolatainak az alakulását. A bírák a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a közelmúltban hozott határozata szellemében járnak el, amely többek között arra kötelezi a bíróságokat, hogy fordítsanak nagy figyelmet a gazdasági szervek jogi kapcsolatainak tisztaságára, lépjenek fel a tisztességtelen haszonszerzés és a gazdasági fölénnyel való visszaélés ellen.' Ügyeljenek arra, hogy a szocialista gazdálkodó szervezetek megtartsák az állami és a szerződési fegyelmet, szerződésszegés esetén viszont alkalmazzák a polgári jog szankcióit. Szigorúan bírálják el a szerződésszegési ügyekben a teljesítési hatandó túllépését, a munka- szervezési lazaságokat, az együttműködési kötelezettség megsértését és a hibás teljesítést. Kártérítési perekben a bekövetkezett kár viselésére' azt a vállalatot kötelezzék, amelyik a kárt előidézte. Az i teletek meghozatalakor a szocialista szervezetekkel szemben a magasabb szintű társadalmi elvárhatóság a merce, és ennnek alapján bírálják el a vállalati magatartásokat, az észlelt hiányosságokról szükség esetén a vállalatok vezetőit vagy más szerveket külön is tájékoztassak. AZ ELŐBB EMLÍTETT elvi alapokon hozott ítéletekkel érhető el. hogy a gazdaságig bíráskodás — a közgazdasági szabályozók mellett _ e lérj? célját, és a vállalatokat a munka jobb megszervezésére, a minőség állandó javítására, korszerűbb termékek előállítására, termelésük fejlesztésére, egyszóval hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözze. öf. Sajtos SenS a megyei bíróság elnökhelyettese '
