Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-24 / 301. szám

1973. december 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A közélet fórumai Munka közben Nem eresztenek a gyökerek Bnrta László, a szolnoki Városi Tanács A MEGYÉBEN is meg­kezdődtek a tanácstagi be­számolók sor kerül rétegta­lálkozók. falugyűlések össze­hívására is. Nem egészen egy esztendei munkáról lesz szó a közéletnek eme fóru­main. hiszen tavasszal vá­lasztotta meg a tanácsta­gokat a falvak, városok népe. Először Fegyvemekről kaptuk a hírt, hogy megtar­tották az első tanácstagi be­számolókat, amelyeken az érdekeltek sorra-rendre el­mondták. milyen munkát végzett a tanács az 1973-as esztendőben, -hogyan való­sulnak meg nagyközségük­ben. a X. pártkongresszus határozatai. miként válnak valósággá a IV. ötéves terg célkitűzései. És érkeztek ha­sonló értesítések a megye többi városából, községéből is: decemberben, lanuárban és februárban lezajlanak a ta­nácstagi beszámolók, a falu­gyűlések. Például a tiszafü­redi járásban minden köz­ségben megrendezik a „falu népének tanácskozását”. A jászberényi járásban 12 her- lyen lesz falugyűlés, négy nagyobb településen pedig részfalugyűléseket hívnak össze. A tanácstagi beszámolók, a rétegtalálkozók, a falugyű­lések jelentős helyi, társa­dalmi 'események, közvéle­ményt formáló szerepet is betöltenek. Miről esik szó ezeken a ta­lálkozókon? A helyi tanács vezetői, a tanácstagok beszá­molnak arról, hogy a párt és a kormány gazdaságpolitikai, társadalom-politikai intézke­dései milyen eredményekhez vezettek hazánkban, hogyan hajtották végre azokat az adott településen. Számot adnak arról, hogy a jelölő­gyűléseken elhangzott közér­dekű bejelentések. kérések megvalósultak-e, vagy mi­Mint már hírt adtunk róla a Nagykunságban ez év őszén több, szomszédos termelőszövetkezet mondta ki az egyesülést. Ezekben a közös gazdaságokban de­cemberben vezetőséget vá­lasztottak, jóváhagyták az új alapszabályt, és döntöt­tek az új szövetkezet nevé­ről is. Mindezzel megterem­tődött annak feltétele, hogy az egyesült termelőszövet­kezetek 1974. január elsején megkezdhetik közös műkö­désüket. Az egyesülés eredménye­ként januártól ötvennégy­ről negyvenkilencre csök­ken a nagykunsági közös gazdaságok száma, és né­hány közülük új néven mű­ködik. A kisújszállási Kini­zsi és a Búzakalász egyesü­lés utáni neve Tisza II lett. A kenderesi Vörös Csepel és Haladás Tsz a Novem­ber 7. nevet vette fel. A ti" szaőrvényi Búzakalász és a tiszaigari Petőfi új neve szimbolizálja a közös akara­tot is: Tiszamenti Egyetér­tés Tsz lesz. Kisújszálláson Nagykun Termelőszövetke­zet néven dolgozik január­tól a Dózsa és az Ady tag­sága. Fegyverneken pedig a Vörös Csillag név alatt mű­ködik tovább a két tsz. Az új neveket a tagság mindenütt alaposan megtár­gyalta, jóváhagytad Már. csak meg kell szokni. Zárszámadásra, s azzal együtt nagy ünnepre készül H kunmadarasi Kossuth Temielőszöv e tkezet tagsá­kor lesz azokból kézzel fog­ható, érzékelhető valóság, esetleg véglegesen le kell-e mondani valóraváltásukról. Igaz. annakidején a taná­csok választ adtak minden javaslattevőnek: mi lesz köz­érdekű bejelentésének a sor­sa. Mikor lesz járda, út, vil­lany, vízmű és így tovább, szerepeltetik-e azokat a ta­nács ciklusprogramjában, mint megoldandó feladatot. Most a beszámolón, a falu­gyűlésen ismét beszélni a jelölőgyűlésen elhangzott ja­vaslatok sorsáról még sem haszontalan. Részben azért, mert így minden jelenlévő, a falu népe is értesül arról mi várható a továbbiakban, részben mert így jobban lehet segítségül hívni az embere­ket á közös feladatok végre­hajtásához. esetleg közösen dönteni mit építsenek előbb, mi fontosabb a többségnek. MIVEL e fórumokon a lakosság véleményt mond, s felhívja mind a helyi taná­csok. mind a népfrontbizott­ságok figyelmét hosszabb távra szóló feladatok végre­hajtására. ezáltal a fórumok jelentősége, szerepe tovább növekszik. Ugyanakkor a be­számolókon. a gyűléseken, a településeken lévő más nem tanácsi szervek — ipari szövetkezett. kereskedelmi, szolgáltató stb. — is tudo­mást szerezhetnek arról, hogy a lakosság hogyan vé­lekedik munkájukról. mit kér és mit vár el tőlük. És mivel e fórumokon mindig a helyi közvélemény hangja érvényesül. így ezek a be­szélgetések. a helyi politika alakítói, befolvásolói is. Ter­mészetesen nemcsak a réteg­találkozók, a falugvűlések formálják a községekben a helyi politikát hanem a la­kosság áltt.1 demokratikusan megválasztott testületek, de ezek a beszélgetések' így ga. Ezelőtt 25 évvel néhány új gazda elkezdte a szer­vezkedésit, s 1949. február 12-én 17 volt szegénypa­raszt kimondta a Kossuth Termelőszövetkezet meg­alakulását. A tizenhét ala­Az első Szolnok megyei tsz-alapító gazda aranygyű­rűje. Hűségért, kitartó mun­káért csináltatta a Kossuth Termelőszövetkezet Kunma­darason pító kevéske, juttatáskor kapott földjét vitte a kö­zösbe, s az állami tartalék- terület megművelésével együtt mindössze 360 hold földjük közös művelésére, munkájára, hasznára vállal­koztak. — Ezt az évfordulót mél­tóképp akarjuk megülni — mondta Mohácsi Ferenc el­nökhelyettes, “ A tagság lesznek egy-egy helyi kér­désben eligazító, orientáló és pozitív értelemben befolyá­soló! a választott testületek munkájának. Olyan politikai fórumok, amelyékre oda kell figyelni. Figyelmet keltők már azért is. mert mindinkább új tartalmat kapnak ezek a köz­életi fórumok: korábban a beszámolókat az jellemezte, hogy a résztvevők meghall­gatták mindazt, amit a ta- 'nácstag elmondott, megtár­gyalták az elhangzottakat, javaslatokat tettek, hogy mit kellene tenni a továbbiak­ban. Most azonban ezek egy­re inkább véleményező és javaslattevő szerepet tölte­nek be. Nemcsak a mi kel­lene, az én ezt javasolom, vagy én úgy látnám jónak, ha ... felszólalások lesznek a többek. Sokkal inkább a hogyan csináljuk. közösen, együtt. |!z pedig azt mutatja, hogy a városokban, a fal­vakban egyre inkább érdek­lődnek az emberek a közélet dolgai iránt. Ez azt fejezi ki. hogy a lakosság nemcsak meghallgatja és tudomásul veszi a tanács tájékoztató­ját különböző közérdekű ügyekben, hanem maga is kinyilvánítja véleményét és ténylegesen részt kíván ven­ni a község politikai, társa­dalmi életében. Érdeklődnek a helyi politikai események és döntések iránt és maguk is alakítani igyekeznek azt. PEZSGŐ, mozgalmas most az élet falvainikban, váro­sainkban. Esténként a tele­vízió műsorának nézése he­lyett többen inkább tanács­kozni, beszélgetni vitatkoz­ni indulnak nagykabátban, kendőben, kucsmában, idő­sebbek. fiatalabbak. Mind többen és többen. Ez a kö­zös érdekük. úgy határozott, hogy azokat az alapítókat, akik most is közöttünk élnek, a közösben dolgoznak, aranygyűrűvel és 2500 forinttal jutalmaz­zuk a negyedszázados hűsé­gért. Négyen vannak még a tsz-ben olyanok, akik ala­pítók. Deák Imre, Sz. Nagy Sándor. Szűcs Lajos és Ka­tona Imre. A már nyugdí­jas alapítók oklevelet és pénzjutalmat kapnak. A nagy eseményre készülő tsz-ben már' ott a négy nagy pecsétgyűrű. Búzakalászt véstek bele, meg a szövet­kezet nevét, s a számot: 25 éve tsz-dolgozó. Belül pedis a tulajdonos neve olvasható. Azt mondják ez az első eset, hogy Szolnok megyé­ben gazdaságához 25 éven át hűséges parasztember aranygyűrűt kap. Kedves figyelmesség, őrök emlék. Teljesítették az éves ter­vet a mezőgazdasági gének avatott szakemberei, a ME­ZŐGÉP szolnoki vállalata Diesel-üzemének dolgozói. Ők egész évben a mezőgaz­dasági gépek lelkét, a mo­tort javítják. A vállalat ve­zetősége a jó tervteljesítés örömére úgy határozott hegy vagy kétszáz ember hosszú ünnepet tart kará­csony és úiév körött. Juta­lomszabadság címén három­négy nap plussz pihenő* adott az egész évben szor­galmasan dolgozó mezőgé­pészeknek. ~ isi — Az ajtó mögött színharmó­nia. Csak életvidám ember­nek lehet ilyen dolgozószo­bája. A „divatos”, rideg hi­vatali uniformisnak nyoma sincs. Barta László rögtönzött mini-tárlatvezetést tart: — Palicz József Téli táj című festményébe még 1967- ben szerettem bele. Annyira ■ alföldi kép. Megkap. Nyug­tató. Papi Lajos márvány- szobra meg merész kecses­ségével nyűgöz le. Annyi ide­gesítő impulzus éri az em­bert. A szépben felüdülést találok. A szoba másik falán suba­szőnyeg, felette stilizált bronztál. a város címerével. — Talán ifjúkori szándék maradványa a művészetsze­retet? — Sosem éreztem hajlamot egyetlen művészpályára sem. Egyszerűen csak szeretem a művészi szépet, az igazat, a felemelőt s igyekszem belőle minél többet megér­teni. — A megismerés idő. Mi- Icor ér rá? Milyen a munka­nap modellje? — Nem tudok modellt adni, mert nincs két egyforma munkanapom. Negyed nyolc­kor. fél nyolckor jövök be a munkahelyemre. Átnézem a napi sajtót, majd konzultá­lok a munkatársaimmal. Ez nagyjából mindennap így van. de innen... Testületi ülések, értekezletek, tervtár­gyalások, küldöttségek, pa­naszosok fogadása... Mikor mi. — Hány órát dolgozik na­ponta? — Hatig, fél hétig itt bent... De gyakran viszem haza a munkát. A hosszabb jelenté­seket, tanulmányokat otthon nézem át. Közben egy-egy iobb tévé-műsorra kikapcso­lódom, majd folytatom. Ami­kor már nagyon elfáradtam szakirodalmat, vagy széppró­zát olvasok. Nagyon keveset alszom. Megszoktam már. Nohogy, reggelente mindig fáradtan ébredek. Hiába, rengeteg a munka, meg az élet más területein sem akar lemaradni az ember. Irtózom a szakbarbár típustól. — Az alapképzettsége jigye közgazdász? — A Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetemet végeztem, majd a Politikai Főiskolát. Mindkettőt levele­ző úton. Kevésnek érezném, ha csak egy szűk területen lennének ismereteim. A tu­dományok ugyanis nemcsak differenciálódnak, de integ­rálódnak is. Az igazi jó szak­ember szerintem az, aki kel­lő mélységben ismeri a tudo­mányágát, de horizontális lá­tása is van. Ehhez persze ál­landó, folyamatos önképzés szükséges. — Mikor pihen? Egyálta­lán: nem állít az élet nap­jainkban emberfeletti — vagy ha úgy tetszik embertelen — követelményeket a vezetők számára? A túlhajszoltságra gondolok. Arról nem is be­szélve. hogy a vezetőtől rá­adásul azt is elvárjuk, hogy mindig nyugodt legyen, tü­relmes, megértő... — Annak is kell lennie! A kérdésre, hogy milyenek a követelmények, kérdéssel vá­laszolnék: mi kényszerítjük magunkra ezt a temDÓt, vagy az élet kényszetíti ránk? Nos... — Szerintem: is, is.'.', 1— Napközben és este még nem érzek fáradtságot. Hoz­zászoktam talán a felfoko­zott életritmushoz? És min­dig van valami ami — diva­tos szóval élve — „feldob”. Ha jól sikerül egy-egy tár­gyalás. amelyből maid új vá­rosrészek születnek, vagy ha azt hallom az autóbuszon, hogy javul a közlekedés, vagy a kereskedelem. Le­het ilyenkor fáradt az ember? Különben az aktív pihenés sokat segít. elnöke — Ás, fúr, farag, meszel, maltert kever...? A szemembe nevet: — Tanítok, közgazdasággal foglalkozom. Ha a szabad szombatjaimat nem is tudom kivenni, de minden második csütörtököm a pihenésé. Ilyenkor egész nap a marxis­ta egyetem szakosító tagoza­tán tanítok. A hallgatók kü­lönböző gazdasági szakembe­rek, így kölcsönösen infor­málódunk a szocializmus épí­tésének gazdasági kérdései­ről. A közgazdaságtudomá­nyi társulatnak elnökségi tag­ja vagyok, — az ezzel össze­függő munka is pihentet. — A közgazdaságtudomány melyik részterületét műveli oktívabban? — Az iparpolitika és a te­rületfejlesztés kérdései — ré­gi témám. A politikai főis­kolán Szolnok megye gazda­sági helyzete és továbbfejlő­dése volt a diplomamunkám. Változatlanul ezen dolgozom, a doktori disszertációmat eb­ből készítem. — Szolnoki? — Igen. Csak éppen Új­szászon születtem. De sértés­nek venném, ha valaki két­ségbe vonná, hogy szolnoki vagyok-e? Különben itt jár­tam iskolába is. — A szülői háztól mit ho­zott magával, a gyermekkori emlékek hatását a férfikor delén érzi-e? Kisfiús a nevetése. Megha­tározatlan korú ember. — Köszönöm a szép időha­tározót! Különben negyven­négy éves vagyok és nagyapa. A feleségem tanárnő, a kiseb­bik fiam most végez a köz­gazdaságtudományi egyete­men. Ami a gyermekkoromat illeti: apám vasúti munkás volt, nyílt, tiszta lelkű embe­rek között nőttem fel. Meg­őriztem a gondolatrendsze­rük logikáját, változatlanul értem szavaik mélységét, ha­tárait, hátterét. Kapcsolatom érzelmileg változatlan az ak­kori környezetemmel, értel­mileg viszont erősödött. Most már büszke is vagyok a két­kezi emberek világára, ahon­nan jöttem. A gyökerek nem eresztenek. — Mióta Szolnoki? — Közel negyedszázada. A megye kereskedelmében dol­goztam. 1952-től különböző vezető állásban. A közéletbe ezt megelőzően kapcsolódtam be, 1951-ben lettem a párt tagja. Csaknem azóta tanítok politikai gazdaságtant a párt­oktatás keretében, de tanítot­tam a közgazdasági szakkö­zépiskola esti tagozatán is. — Sűrűn előjön ez a foga­lom: tanítottam, tanítok... — A beszélgetés elején be­teljesedetten szerelemre cél­zott. .. Nos. a pedagógus hi­vatás az. Tanító, tanár sze­rettem volna lenni. Felvételi vizsgára indultam volna a jászberényi tanítóképzőbe, amikor édesanyám aznap reggelre nagybeteg lett. Apám dolgozott, nem mer­tem otthagyni. így nem let­tem — hivatalosan — tanár. De évtizedek óta tanítok, mégis... — Néhány évig vállalati Igazgató volt... — Hét évig. — Nos, mikor volt köny- nyebb vezetni, 15, 20 évvel ezelőtt, vagy most? — Sosem volt könnyű. Most nehezebb, de szebb. Nehe­zebb, mert a régi gazdasági irányítási rendszerben általá­ban pontosan megmondták, hogy mikor, mit kell csinál­ni. Ez a vezetési módszer nem kívánt különösebb kez­deményezőkészséget. — Mitől szebb ma vezetni? — Mert emberibb módon Varga Viktória Termelőszövetkezetek egyesülése a Nagykunságban — Aranygyűrű 25 évi tagságért — Hosszú ünnep a mezőgazdasági gépek javítóinak :’(D kell vezetni. Magunkkal kell ragadni az embereket, felsza­badult alkotókedvüket kell irányítani. Meg kell hallgat­ni amit a munkatársak, az emberek mondanak. Nem én találtam ki, de nagyon igaz­nak tartom. És főleg célra­vezetőnek. — A tanácsi munkaterület tulajdonképpen nem új ön­nek, hiszen évekig a megyei tanács tervosztályát vezette. De a jelenlegi beosztása ta­lán még felelősségteljesebb. — A jelenlegi beosztásom annyival nehezebb, amennyi­vel változatosabb. Az egyik félórában még egy-egy pana­szos társadalmilag apró, de az ő számára nagyon is fon­tos ügyében kell intézked­nem, utána meg az egész vá­rost érintő kérdésben kell döntenem. Ez is, az is, lelki­ismeret kérdése is. — Nem bosszantja, vagy nem keseríti, hogy a tanács­üléseken — annak ellenére, hogy azok nyilvánosak, tehát bárki részt vehet rajtuk — általában üres a karzat... — Téved. A tanácstagokon kívül számos érdeklődő van az üléseinken. A gyárak, üzemek képviselői ott van­nak. Iskolákat is rendszere­sen meghívunk egy-egy na­pirendi pontra. így .nevelőd­jenek a jövő felnőtt állam­polgárai. A közéletiséget is tanítani kell. Jó lenne per­sze, ha sokkal több szolnoki venne részt a tanácsülése­ken. — A szolnoki emberen gon­dolom nemcsak annyit ért, hogy a bejelentőlapján szol­noki utca, házszám szerepel. Él már a „szolnoki ember”, az igazi lokálpatrióta, művelt városlakó, aki a közösségért, a városáéért áldozatkész, ten- nivágyó? — Több ezer ilyen ember él már Szolnokon és a szá­muk mindig növekszik. De tanítani annyit is jelent, hogy az igényeket felkelteni. Nos, tanítanunk kell minden cse­lekedetünkkel. hogy a nem­régen ide került emberek is mielőbb igazi, szolnoki em­berré váljanak. Vagyis szo­cialista magatartásit embe­rek legyenek. Én így értem a „szolnokiságot”. —■ A fiatalok ön szerint ennek a követelményrend­szernek megfelelnek majd? — Nagyon is. A fiatalok sokkal jobban, tudatosabban és tervszerűbben alakítják majd a társadalom életét mint ahogyan azt mi tesz- szük, a középnemzedék. Na­gyon egyetértek a fiatalokkal még akkor is, ha olykor kö- vetelődznek is. Többet, job­bat akarnak, azért teszik. Ne­kem még az sem esik zokon, ha néha elszakadnak a reali­tástól. Akarnak, az a fontos! — Egyéni terveit? — Jórészt már elmondtam. Aki vezetésre vállalkozik, an­nak egyéni boldogulását is az jelenti, ha saját céljai a kö­zösségi célokkal együtt vál­nak valóra. Dolgozni Szolno­kért, a szolnoki emberert.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents