Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-02 / 282. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973 december t. ÜLPOLITIKH ÉRDEKEK ÉS ELLENTÉTEK A Tokióban nemrég lezaj- lott lapén és az ausztrál tárgyalások eredményeit élénken kommentálják mind Ausztráliában, mind Japánban. Elhangzik időnként néhány szkeptikus megjegyzés is. Ausztrália és Japán — a világ azonos földrajzi körzetében elhelyezkedő két ország — nem véletlenül igyekszik közösen megközelíteni a két ország előtt álló külső és belső problémák egész komplexumát. A nemzetközi légkör megváltozása, a feszültség enyhülése napirendre tűzi annak szükségességét. hogy e két állam módosítsa politikáját. Ami Ausztráliát illeti, ez a munkáspárti kormánynak az önálló külpolitikára irányuló törekvésében jelentkezik. Japán üzleti körei pedig ama törekszenek hoey részt vegyenek a szomszédos államokkal folytatott széles körű gazdasági együttműködés konstruktív megközelítésének kidolgozásában. Mint a tárgyalások bizonyították, egy sor éles és megoldatlan probléma áll fenn Ausztrália és Japán között á közvetlen gazdasági kapcsolatok szféráiéban. Ismeretes. hogy a gyorsan növekvő japán iparnak nyersanyagra van szüksége. Ugyanakkor Ausztrália komoly mértékben függ a japán piactól. ahol egész exportjának mintegy harmadát helyezi ed. Az ausztrál ásványi és mezőgazdasági nyersanyagok felhasználásának problémája. valamint az ausztráliai áruk japán részről történő felvásárlásának bővülése, vált a tárgyalások egyik leginkább vitatott kérdésévé. A problémán belül az ellentétek különösen akkor váltak nyilvánvalóvá, amikor Whitlam ausztrál kormányfő — aki akkor Tokióban volt — hangoztatta, hogy Ausztrália egy sor intézkedést határozott el. melyeknek az a célja, hogy korlátozzák a külföldi, köztük a japán tőke behatolását a nemzetgazdaságba. A japán fél a maga részéről továbbra is kitartott amellett, hogy Ausztráliának „nyitva kellene hagynia az ajtókat” a japán tőke előtt az ország nyer sany agta rtalé- kaínak felhasználása érdekében. Ezt a követelést azonban az ausztrál delegáció elvetette. A találkozó eredményeit összegező közleményben ezt a kérdést nyitva hagyták. Érmek eredménye hoav kitolódott az említett „barátsági alapszerződés” aláírásának prespektívája. Az ..alap- szerződés” — két fél véleménye szerint — átfogná a japán-ausztrál kapcsolatok területét N agyhatalmak az Indiai-óceánon A NAGYKITERJEDÉSC Indiai-óceán az utóbbi években jelentősége számottevően megnőtt és a világpolitika egyik fontos színterévé vált A Szuezi-csatiorna 1967 júniusában történt lezárásával és Dél-Azsiában, elsősorban az indiai szu bkon ti nensen bekövetkezett változásokkal összefüggésben a nagyhatalmak érdeklődése növekvő mértékben Földünk harmadik legnagyobb vízterülete felé fordult. A csaknem 74 millió négyzetkilométer kiterjedésű Indiai-óceán több vonatkozásban különbözik az Atlantiéi Csendes-óceántól. Mindenekelőtt abban, hogy északon, keleten és nyugaton nagyki tér led és ű szárazföld veszi körül és az beltenger jelleget kölcsönöz neki. Célszerű megközelítése nyugatról korábban a Szuezi-csatornán és a Vörös-tengeren, keletről pedig a Malaka-szorosan keresztül tölteni A Szuezi-csatoma lezáráséval azonban a nyugati útvonal jelentősen módosult és Európa irányából a hajók a J6- reménység-fokának érintésével. az afrikai kon tines - megkerülésére kényszerülnek. Mindez jelentős anyag- és időveszteséget leimt különösen ha figyelembe vész- szűk, hogy a Perzsa (Arab)- öböTből származó ólai is ezen az útvonalon jut el Nyugat- Európéba. HASONLÓ HELYZET állna elő a keleti útvonalon, a Malaka-szoros lezárásával. A hajók ebben az esetben biztonságosan csak Ausztrália megkerülésével érhetnék él az Indiai-óceán vizeit illetve Ázsia déli partjait Hogy ez mit jelent annak jellemzéséhez csupán annyit: jelenleg havonta 1700 különféle nemzetiségű hajó halad keresztül a szoroson, köztük a Japán kőolajszükségletének mintegy kilenctizedét szállító tankhajók. Japán szakemberek nemrég kijelentették, hogy a Malaka-szoros lezárása eseten a szigetország gazdasága a Perzsa (Arab)- 1 öbölből származó kőolaj kiesés miatt 45 napon belül összeomlana. Rendkívül fontos az indiai- óceáni hajóút a Szovjetunió számára is. A hatalmas kiterjedésű ország európai és távol-keleti részét összekötő kereskedelmi hajózás egyik fő útvonala itt halad keresztül és a Szovjetunió számára alapvető fontosságú ezen a részen a hajózás zavartalanságának biztosítása. Gazdasági megfontolásokon túl azonban — a rakéták és a? űrhajózás korában — az Indiai-óceán katonai jelentősége is megnőtt. Nagykiter- jedésű térsége, egyes pontjainak a kereskedelmi hajó- utaktól való távolsága kitűnő lehetőséget nyújt kilövőbe- rendezések telepítésére, vagy rakéták indítására alkalmas hadihajók manőverezésére. Nyilván ez is hozzájárult ahhoz, hogy a nyugati hatalmak a hatvanas évek közepétől igyekeztek jelenlétüket növelni és biztosítani az Indiai-óceán térségében. Az ezzel összefüggő elképzelések valóraváltásában igen fontos szerepet kaptak az Indiai- óceánban levő brit szigetek: Chagos Seychelles, Aldabra, Farquhar és Des Roches. 1965 novemberében ezeket — Brit Indiai-óceáni Terület néven — gyarmati közigazgatás alá helyezték, majd a közlő központot, egy üzem- anyagraktárt és 200—300 'fő befogadására alkalmas elszállásolási körletét lehet létesítem.” A Perzsa (Arab)- öbölben levő Bahrein szigetén, valamint a Szri Lanka területén kiépített támaszponton kívül tehát egy újabb amerikai bázis jelent meg az Indiai-óceán közepén. Nagy-Britannla is megváltoztatta korábbi álláspontját. Az 1967 végén meghirdeteti politikát, amely szerint visz- szavonják az angol csapatokat a Szueztől keletre f^kvő területekről és felszámolják a térségben levő brit támaszpontokat — az 1970-ben hatalomra jutott konzervatív Heath-kabinet felülvizsgálta. Ennek nyomán megújította egyik szerződését Dél- Airikával, amely lehetővé teszi, hogy az angol flotta Az Indiai-óceán térképe * központi feíkvésű Chagoshoz tartozó Diego Garcia szigetén, az Egyesült Államokkal közösen, légi és haditengerészeti támaszpont építéséhez kezdtek. kikössön a Fokváros közelében kiépített haditengerészeti támaszponton, majd továbbhaladjon az Indiai-óceán felé. JELLEMZŐ, AHOGY az amerikai katonai szakértők a támaszpont jelentőségét meghatározták: „Diego Garcia, bár fejletlen, időjárási viszonyai is kedvezőtlenek, mégis számos politikai és földrajza előny birtokosa. Benszülött lakossága gyakorlatilag nincs (magán a szigetcsoporton mintegy 900 ember él), ezért a benszülöt- tekkel összefüggésben a külföldi támaszpontok létesítésével járó problémák nem merülnek fel. Diego Garcia horgonyzóhelynek alkalmas területe csaknem 16 kilométer hosszú, 11 kilométer széles és átlagos mélysége 24 méter. Szárazföldi területén egy felszállópályát, egy hírKINA IS KIFEJEZTE érdeklődését a térség iránt Legalábbis erre enged következtetni a Hszincsiangtól Himaláján keresztül kiépített út, amely a pakisztáni Karachi kikötőjénél ér véget Ezzel a kínaiak közvetlen szárazföldi összeköttetést teremtettek az óceáni partvidékkel. E vázlatos képből is kitűnik, milyen sokféle érdek ütközik az Indiai-óceán tér; ségében. Földünknek e politikai és katonai szempontból jelentős területe feltehetően még hosszú időn keresztül szerepel maid különféle törekvések központjában. Tolnay László ; - . oá Városok északon Tyumeny adja 1975- ben a Szovjetunióban felszínre hozandó kőolaj több mint negyedét. a földgáznak pedig egyhatodát. A jövőben elsősorban a szibériai szénhidrogén-mezők kiaknázásával gyorsul e fontos fűtő-, és nyersanyagok termelése. Természeti adottságait tekintve Tyumeny , sajátos terület. fgagy részét, csaknem telét mocsarak foglalják el. Télen —40. —50 fok hideg van, nyáron fojtogató a hőség. A terület északj részén tíz évvel ezelőtt egyetlen város sem volt, az egyetlen útvonal — a folyó. Azt tartották, hogy ez a vidék nem nagyor, alkalmas emberi életre. Épül a Szovjetunió le°n tgyobb hőerőműve Azóta sokminden megváltozott. E változások nemcsak a vidék gazdagságát, hanem életét, s az emberek életmódját is érintették... Idén például 250 millió rubelt irányoztak elő az 50 ezer lakosú Szurgut beruházásaira. Itt épül a Szovjetunió egyik legnagyobb hőerőműve. amelyet a közelben lévő, kőolajat kísérő gázok táplálnak majd. 25 millió rubelt fordítanak a folyami kikötő építésére. Szurgutban és környékén 230 kilométer hosszú az aszfaltozott út, a városban 8 középiskolában tanítanak, s ott működik a tyumenyi műszaki főiskola kihelyezett tagozata. Jövőre adiák át a második. 250 személyes kórházat. A másik északi város — Nyeftyejuganszk. Ma töbl mint 35 ezer embernek ad otthont. Hat év alatt töbl mint 280 ezer négyzetmétei lakóterület épült. A Tyumenybe érkezőket nemcsak az építkezések méretei lepik meg. Az emberek mintha csak vitába akarnának Szállni a mostoha természettel. valamiféle poézis- sei alakítják ki a város arculatát és hangulatát Gyorsan növekszenek ét sajátosan fejlődnek a Tyu- menvi-terület városai. Általános fejlesztési tervükéi moszkvai és leningrádi tervező intézetekben dolgozták ki. Ez a városépítkezési folyamat egyébként nemcsak a Tyumenyi-területre jellemző. 1959 óia több mint 250 szovjet várost létesítettek. Óriási természeti kincs tartalékok A Szovjetunióban a városépítés szorosan összefügg a termelőerők telepítésével. Ma az európai országrészen és az Uraiban él a lakosság mintegy háromnegyede. Ott koncentrálódik az ipari és a mezőgazdasági termelés zöme. A keleti részeken, ahoil jóval kevesebb ember lakik, óriási természeti kincsek rejlenek, olaj. földgáz, energetikai és ásványi nyersanyag- forráisok, erdők, víztartalékok találhatók. Ez az oka annak, hogy a Szovjetunióban a termelőerők 1980-ig. ső* tovább szóló fejlesztési terve Szibéria, a Távol-Kelet, Kazahsztán és Közép-Ázsia gyorsütemű fejlesztését irányozza elő. Óriási méretű városépítészet kíséretében valósul meg az ipar áttelepedése a keleti országrészbe. A távlati prognózisok objektuma nem egy- egy város, hanem lakott települések hálózata. A Szovjetunió városainak távlati fejlesztését ma, de mésin- kább a jövőben területi tervezés alapján valósítják meg. Ez az elv érvényesül a Tyumenyi-területen is. De itt a messzi északon az élet sajátos problémákat vet fel. Erről a területi pártbizottság első titkára. Borisz Scserbin a következőket mondta: — Az foglalkoztat bennünket. hogy milyen legyen az olaj- és főldgázbánvászok városa. A vélemények eltérőek. Egy dolog azonban világos: nem tudunk minden ólajmezőre kényelmes, összkomfortos lakótelepet építeni. Nagy városokat kell teremtenünk, ahol kényelmes az életi A Szamotlor-i lelőhely közelében épül például a 150—200 ezer lakosúra tervezett Nvizsnyevartorszk városa. Dehát ebben a térségben nem a szamotlori az egyetlen nagy lelőhely, a geológusok a közelben egy sor nagyhozamú szénhidrogénmezőt tártak fel. Igv lehet. * hogy a város tovább növekszik. A világ egyik legnagyobb kőolajszállító tartályhajója a japán Nissekl Marii, útban a Ferna (Arab)-öböl felé Újabb városok épülnek A föld gázki termelők bázisa Nádim lesz. innen indulnak majd a Sarkkörön-tűb lelőhelyek kiaknázására. Az itteni körülmények' között a legmegfelelőbbnek a ..nagyváltásos” műszakok tűnnek. Az olajbányászok családja a minden kényelmet biztosító városokban é! majd. Az apák pedig 2—3 hétre távoznak a kutak közelében Lévő ideiglenes telesekre. ahol minden feltételt biztosítanak a pihenéshez. A váltá* után pedig várja őket otthon a városban a család. Különben megismétlődhetne a Kanada északi részén létesült több város sorsa, ahol kimerültek a lelőhelyek, s az embereknek nem volt miért ott maradniok, elmentek hát más városokba. Így keletkeztek a „kísértet-váro- sok”. Más dolog az ideiglenes lakótelep. Kiaknázták a lelőhelyet. tovább mennek, s csak azt viszik magukkal, ami valami értéket kénvisel. Ilyen ma a szovjet-Észak. A nem is távoli jövőben azonban újabb városok jelennek meg amelyeket parkok, kertek védelmeznek á környezettől. A termálvizeket felhasználják kommunális célokra, alkalmazni fogják a napenergiát, szabályozott mikroklímát és a haladás vívmányait ■ J’ Nyikolaj Hif ajkuk» j
