Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
Í9T3 december Í6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A TISZÁMÉNXI Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat tiszabői telepén az öntözőgépeket és építőipari gépeket javítják. Képünkön az AGROFIL agregátot hozza rendbe Baláti János és Bálint Ferenc HOLNAP ÉRKEZIK A román tanácsi delegáció Holnap román tanácsi delegáció érkezik megyénkbe. Vezetője Constantin Voinescu, a Román Szocialista Köztársaság Néptanácsok Bizottságának főosztályvezető helyettese. A vendégeket délelőtt 10 órakor dr. Hegedűs Lajos, a megyei tanács elnöke fogadja. A küldöttség két napig tartózkodik megyénkben. Látogatást tesznek a Szolnok városi Tanácsnál, a jászberényi ■ Járási Hivatalban és Jászalsószent- györgy községi Tanácsnál, ahol tapasztalatokat gyűjtenek a tanácsok munkájáról. A VOLÁN 7. SIKERES ÉVE Szocialista brigádvezetők tanácskozása Sikeres évet aárt a VOLÁN 7. sz. vállalat. Kerekes Ferenc igazgatónak a szocialista brigádvezetők tegnapi tanácskozásán elhangzott összefoglalójából kitűnt, hogy a vállalat mintegy 60 millió forint nyereséget ért el. A részesedési alap a tavalyival megegyező lesz. Néhány napon belül félmillió forint jutalmat adnak az őszi csúcs- forgalom legjobbjainak. — Egy négyéves Skoda csak más, mint az új. Nem vagyok már én sem 20 éves, hanem ötvenkettő. Mutatok, még mutatok valahogy, de az már nem olyan. A teherautóknál a gurulóköltség megállapításánál is figyelembe kellene venni a kocsi korát, mert különben nem reális a verseny — mondta egy gépkocsivezető, amikor % jövő évi munka verseny-szabályzat megbeszélésére került sor. A tanácskozást ettől kezdve az itt-ott humorral átszőtt, de gondjaiban, gondolataiban nagyon is komoly hangvétel jellemezte. A huszonegy hozzászóló a magunk között vagyunk, mondjuk ki kereken nyíltságával beszélt. — Sok helyen hanyagok a rakodók — mondta egy másik brigádvezető — és a gépkocsivezetők nem törődnek ezzel. Meg lehetne szüntetni ezt, ha több komplex brigádot szerveznénk. — Tervszerűbbé kellene tenni a javítást, karbantartást. Már nyáron meg kellene kezdeni az autóbuszok fűtőberendezéseinek javítását, hogy télen a kalauznők ne fagyo&kodjanak napi 14— 15 órán át — így egy másik hozzászóló. Javasolták többek között, hogy az értékelésbe vonják be a munkát jobban ismerő közvetlen vezetőket is. így igazságosabb lesz a brigádok elbírálása. Kérték, hogy a vállalat életéről tájékoztató kiadvány rendszeresebben jusson el a brigádokhoz. Így idejében megtudják hol, mi a tennivaló. Mindazt felsarcflmi, ami a körael 4 órás megbeszélésen elhangzott, lehetetlen. Egy azonban biztos. Akik szóltak, a brigádért, a vállalatért, a közösségért hallatták szavukat. Kerekes Ferenc igazgató válaszaira is a megértés, a tenniakarás volt a jellemző. Ha a jó hangulatú tanácskozást valóban tettek is követik, akkor a 7-es VOLÁN Ismét tett' egy • lépést azért, hogy utasai és • dolgozói egyaránt elégedettebbék legyenek. T. P. Nagy nap Algyőit A szegedi szénhidrogén medencében 270 millió forintos beruházással elkészült gáz- feldolgozó üzem próbái tegnap fontos szakaszhoz érkeztek: a technológiai berendezéseket terheléssel is kipróbálták. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrogén medence kút- jainak egy részéből — a Tisza és a Maros vize alatt is átvezető csőhálózaton át — az új üzembe bocsátották a földgázt. A fogyasztói árak alakulása 1973-ban Az MSZMP Központi Bizottsága legutóbbi ülésén az ideinél nagyobb ütemű életszínvonalemelkedést határozott el 1974-re. A reáljövedelmek az idei várható 4— 4.5 százalék helyett 5—5.5 százalékkal, a reálbérek pedig 2.3 helyett 3.7 százalékkal növekednek jövőre. Különösen szembetűnd a reálbérek jelentősen gyorsuló növekedési üteme. A jövő évi népgazdasági terv és költségvetés ,rd íyelvei a gyorsabb életszínvonai- emelés módjára, összetevőire is utalnak. így az 1973. évihez hasonló mértékű központi béremelésre kerül sor, a dolgozók újabb rétegei számára, s a fogyasztói árszínvonal nem emelkedhet 2 százaléknál nagyobb mértékben. A fogyasztói árszínvonal az ideinél mérsékeltebb emelkedése az életszínvonal növeite- dés fontos tényezőjévé válik. Az 1973. évi népgazdaság! terv eleve magas 3.6 -zázalé kos fogyasztói árszínvonal emelkedéssel számolt. S fb- ben meghatározó szerepet kaptak a központi ánntazke- dések. A tej, a tejtermékek, a dohányáruk, az égetett szeszesitalok, illetve az aranyékszerek áremelése, s egyes ruházkodási és tartós fogyasztási cikkek árcsökkentése végeredményben 2 százalékkal növelte a fogyasztói árszínvonalat. A tejtermelés ellensúlyozásaként 50—50 forinttal emelték gyermekenként a családi pótlékot, valamint a nyugdíjat, a gyermek- gondozási segélyt, és az ösztöndíjakat. Részben a központi bérintézkedések hatására, az állami iparban dolgozó munkások átlagbére 12, az állami építőiparban foglalkoztatottaké 10 százalékkal volt magasabb, 1973. március—augusztusban, mint egy évvel ezelőtt. Azoknak a családoknak életszínvonala csökkent, akik béremelésben, illetve a tejáremelés ellensúlyozásában nem részesültek. A központi árintézkedésen túl bizonyos idénycikkeknél a piaci tényezők szintén kedvezőtlenül befolyásolták a fogyasztói árak alakulását. A mezőgazdasági termelés együttesen mintegy 5—6 százalékkal nőtt 1973-ban az előző évekhez képest, ám a zöldség, a gyümölcs, valamint a burgonya termelés főként az aszály miatt nem volt ki elégítő, ami a piaci kíná’at- ban és az áralakulásban egyaránt kedvezőtlenül tükröző dött Ez az átlagos í >gvasz- tói árszínvonalat 0.3—0.4 százalékkal növelte. Megközelítően 1.2 százalékos fogyasztói árnövekedést okoztak a vállalati áremelések, illetve az egyes Importált termékek drágulása. Végeredményben tehát az átlagos fogyasztói árszínvonal várhatóan a terveknek megfelelően 3.6 százalékkal növekszik 1973-ban. A tervezett szint betartása azonban nagy erőfeszítéseket, központi intézkedéseket és szemlélet változást igényelt Megszigorították az ár- ellenőrzést és a vállalatok áremelési feltételeit; év közben terven felül csökkentették a műanyagáruk, az import kerékpárok, a kozmetikai cikkek, a' szintetikus kötszövött alsóruházat árát, s a szokásosnál nagyobb mértékű volt az árengedményes szezonvégi ruházati vásár. Ami a jövő esztendőt illeti az MSZMP KB javasia ta alapján a kormány már döntött: 1974-ben az átlagos fogyasztói árszínvonal emelkedés nem haladhatja meg a 2 százalékot. Ezt részben a vállalati árpolitika szabályozásával és fokozott ellenőrzésével érik el. Döntő, hogy központilag egyetlen tömeg- fogyasztási cikk árát sem emelik jövőre. A tavaly novemberben hozott párthatározat 1975-re ugyancsak 1—2 százalékos átlagos fogyasztói árszínvonal emelést irányoz elő. Jelentős központi árintézkedésre, majd csak 1976-ban kerül sor. Ennek hatását azonban bér- és szociálpolitikai intézkedésekkel ellensúlyozzák. Megyénk élelmiszergazdaságának jelene és jövője II. írta: dr. Gergely István Megyénk élelmiszergazdaságában elsősorban a gabona- és a hústermelés az uralkodó. Amíg a gabonatermelésben elfogadható szintre értünk, addig hústermelésben a lehetőségeinktől is messze elmaradtunk. Adósságunk van — nem is kevés — ebben az ágazatban, amelyet saját érdekünk szerint is törleszteni akarunk.. Adottságainkat és országunk igényét ‘ ismerve elsősorban a szarvasmarhatenyésztésre kell különös gondot fordítani. A tejtermelésre alapított tehenészetek mellett, az olcsóbb beruházással járó hústípusű szarvasmarha-tenyészetek kialakítását is tervezzük, számolva a jelentős rét- és legelőterületekkel, a cukorrépa, a kukorica, s más növények, most még jórészt elherdált melléktermékeivel, amelyek szakszerűen kezelve és hasznosítva megfelelő és olcsó takarmányalapot biztosítanak. Szarvasmaxhaprog- ramunk ezért nagyüzemeinkben legalább 50—52 ezres tehénállománnyal számol, a jelenlegi alig 45 ezressel szemben már az ötéves terv végére. Számszerűen is fejlesztjük :MZ állatállományt Tovább fejlesztjük sertés- tenyésztésünket is. Az anyakoca létszámot 44 ezerről 48—50 ezerre akarjuk emelni, mert a szarvasmarha-tenyésztéssel párhuzamosan egyelőre ennyire van lehetőségünk és ehhez van meg a feltételünk. A számszerű fejlesztésen túl ugyanakkor nagyobb figyelmet kell fordítani a hatékonysági mutatókra Ezen belül is a szaporulat növelésére és a takar- mányértékesités javítására Ezek érdekében is szigorúbb rendet kell teremtenünk az állategészségügy portáján, hogy kevesebb meglepetés és még kevesebb kár érje állatállományunkat és tulajdonosait. A Nagykunságban a juhtenyésztésnek igen jelentős hagyománya van. Ezt. valamint a hazai igényeket és az exportlehetőségeket is figye- Iembevéve aiánlatos tájterületünkön növelni a juhtenyésztést! Terveink természetesen az üzemekben valósulnak meg, eredményeink ott születnek. Megyénkben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, jó, vagy rossz munkája határozza meg nemcsak jelenünket, hanem jövőnket is. Ezért fordítunk megkülönböztetett figyelmet nemcsak ma, hanem holnap is a termelőszövetkezetek politikai, műszaki, szakmai színvonalának emelésére. Alapvető politikai feladatunk ebben az üzemtípusban a termelőszövetkezeti demokrácia kiteljesítése. Céljaink megkövetelik, hogy minden tsz-tag beosztásától függetlenül kulcsembernek érezze magát a kollektívában, a tervek végrehajtásiéban ez egyéni, csoport és népgazdasági érdekek ■ érvényesülésé- , ben, a jövő tudatos formálásában. Állami gazdaságainktól pedig azt várjuk, hogy legyenek élelmiszergazdaságunk fejlesztésének élenjárói. Legyenek bátor kezdeményezői és megvalósítói a haladó módszereknek. Eredményeiket tegyék közkinccsé, hatékonyan segítsék a gyorsütemű fejlődést. Sikerekkel mutassanak jó példát Szocialista ' nagyüzeme'nk dinamikus fejlesztésével együtt még hosszú ideig számolunk a kisüzemi, a háztáji , termeléssel. Jelentőségéhez' nem fér kétség a lakosság ellátásában. A iövőben is támogatjuk tehát a háztáji termelést, s ezt üzemeinktől, kiváló szakembereinktől is igényeljük. Nagy szerepet az élelmiszeriparnak Megyénk iparfejlesztésében, a következő öt évben nagy szerepet biztosítunk az élelmiszeripar dinamikus fejlesztésének. Természetesen elsősorban azokhoz az ágazatokhoz kapcsolva, amelyekből nyersanyag termesztésünk biztosított, amelyeket a közgazdasági szükségszerűség is indokol. Első helyen szerepel a jövő feladatai között a húsfeldolgozás jobb feltételeinek megteremtése, a húsipar fejlesztése. Ezen lseiül is a legsürgősebb tennivalónk a sertésfeldolgozóhálózat létrehozásában, fejlesztésében van. Nemcsak kis egységekre van szükségünk, hanem olyan korszerű, évente 200—250 ezer vágást biztosító üzemre Is, amelyben kooperációval a termelők anyagi érdekeltsége is meglesz. Gabonatermesztésünk nagysága azt indokolja, hogy gabonaiparunkat is fejlesszük az elkövetkezendő években. Törekvéseink arra irányulnak, hogy a megtermelt búza egy részének feldolgozása ne fejeződjön be az őrléssel, mint ahogyan most történik, hanem folytatódjék a lisztes. áruk különböző készítményeinek gyártásával. Az ötödik ötéves tervben tésztagyár üzembe helyezésére gondolunk és szeretnénk megvalósítani az édesipari lisztes áruk gyártását is. Köztudott, hogy Szolnok megye Budapest egyik friss tej ellátója. Az így megmaradt tejnek is jelentős hányadát megyén kívül dolgozzák fel. Ezért biztosítani akariuk a tejipar feldolgozó képességének növelését. Célunk a fogyasztók, különösen pedig munkáslakta városaink által igényelt tejtermékek gyártásának növelése, a választék bővítése és lehetőség szerint egy tejporgyár létrehozása. Nem nélkülözheti az élelmiszer a hűtőház-ka- pacitás szükséges mértékű megteremtését sem. Összességében az élelmiszeripar fejlesztésének megyénkben az a célja, hogy a dinamikusan fejlődő alap- és nyersanyag- termelés és feldolgozás nagyobb összhangját megteremtsük. A gyorsütemű fejlődésnek lényeges feltétele üzemeink megfélelő szakosodása és ésszerű kooperációk, társulások létrehozása is. Csakis így valósulhat meg a tudományosan megalapozott magas műszaki színvonalon történő gazdaságos termelés fejlesztés, amely gazdasági erőnk gyorsított növelésének fontos feltétele. Mindannyian jól tudjuk, hogy a legfontosabb termelőerő az ember. A mi társadalmunkban az ember ennél is sokkal több! Az ember politikai, szakmai képzettségétől, felkészültségétől, tudásától, akaratától függ munkájának hatékonysága. Ezért terveink összeállításában és megvalósításában a legnagyobb figyelmet fordítjuk az emberek nevelésére, oktatására, a tudásukat állandóan növelő, ügyünket, céljainkat értő, azokért dolgozni kész szocialista emberek formálására. S ebből a politikai, társadalmi és szakmai fejlődésből természetesen senki sem maradhat ki. Élnünk kell minden szinten a képzés, a továbbképzés, az átképzés, ezzel együtt a szocialista nevelés, tudat- formálás összes lehetőségével, szellemi kincseink gyarapításával. Ezzel egyidejűleg gyé- rítenílnk kell környezetünkben minden olyan emberi és szakmai, politikai és tartásbeli fogyatékosságot: a gőgöt, az anyagiasságot, a szerénytelenséget, a tehetetlenségből fakadó ellenzékiséget stb., amely nehezíti haladásunkat. Ez nem kampányfeladat, hanem folyamatos munka, amelyben az Iskoláknak is. az üzemeknek is. de egész társadalmunknak megvan az állandó feladata. mindennapi jó munkával Az iparszerű termelés minden szinten és szakmában jól képzett szakembereket kíván. E fogalomba nemcsak az egyetemet végzett mérnök, áí latorvos. közgazdász stb. tartozik, hanem a szaktechnikus és szakmunkás is. akik nagy értékű termelőeszközöket tartanak mozgásban, s egy-egy személy jó. vágy rossz munkája döntően képes befolyásolni a kollektíva eredményességét. Ezért fontos, hogy minden ember tud- 1a. értse és hozzáértéssel tegye feladatát saját munka- területén. Tudjuk, hogy a megye agrárszakembereinek száma nem elegendő a jövő feladataihoz. Alapvető tennivalónk tehát, hogy sürgősen növeljük üzemeink szellemi erejét, szakembereink számát, szakmai felkészültségüket A jövő élelmiszergazdasága nem kis helytállást igényel a vezetőktől. Ezért a vezetés minden szintjén növelni szükséges a követelményeket, a munka hatásfokát A jó vezetőnek világosan látnia kell a politikai, gazdaságpolitikai célokat és tudnia kell megfogalmazni az ezek végrehajtására irányuló feladatrendszereket, s mozgósítani, lelkesíteni is ezek elvégzésére. Tudni keli ütköztetni az egyéni, a gazdasági és az állami érdekeket is. úgy, hogy társadalmi érdekeink ne szenvedjenek csorbát A jövő: a Jelen hétköznapjaiban valósul meg Szolnok megye élelmiszergazdaságának fellendítéséért akkor teszünk a legtöbbet ha nap mint nap pontosan, éles előrelátással végezzük munkánkat Csak a ma elvégzett munka lehet alapja boldogulásunknak és további fejődésünknek. .VÉGE) A legfontosabb az ember A megye élelmiszergazdasága előtt álló. nem kevés munkát, energiát igénylő célok csak akkor valósulhatnak meg. ha a korszerű *ermélő- eszközök és termelést módszerek általánossá válnak. Ez pedig a nggy tel jesítményű erő- és munkagéppark, a korszerű és nagyüzemi építészeti megoldások, a műtrágyák, a víz, a növényvé- dőszerek, a korszerű növényéé állatfajták ée hibridek tömeges és gazdaságos használatával érhető el. Párosítva természetesen az üzem- és munkaszervezés korszerű és hatékony űi mego’ásainak tudatos. hozzáértő alkalmazásával A haladást esetenként gátolhatja a termést és termelékenvséget növelő tényezők különösen a nagyteljesítményű erő- és munkagépek, technológiai berendezések és esetenként a műtrágya hiánva, vagy éppen az üzemi tőkeszegénység is.
