Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

I SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. december 3. ■■ ■« n Gyümölcsöző magyar—bolgár államközi kapcsolatok Bulgária bel- és külpolitikája Sokoldalú államközi kap­csolatok jellemzik a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság együttműkö­dését. amelynek fejlesztésé­ben jelentős szerepe van a párt- és állami vezetők köl­csönös látogatásainak. Ma­gyar párt- és kormánykül­döttség járt 1969-ben Bul­gáriában, s ez alkalommal megújítottuk az országaink közötti barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződést Kapcsolatainkat tovább mé­lyítette 1971-ben a két kor­mányfő, Fock Jenő és Sztan- ko Todorov budapesti talál­kozója. Ugyanabban az év­ben Magyarországon járt a bolgár külügyminiszter, 1973 májusában pedig Péter János külügyminiszter tett hivata­los látogatást Szófiában. Az elmúlt időszakban került sor a két ország gazdasági ve­gyesbizottságának X. és XI. ülésszakára, s ezenkívül a vegyesbizottság elnökei két ízben folytattak megbeszélé­seket. Párt- és államkosi kapcsolata ink elvtársiak, barátiak. Magas» szintű látogatások fémjelzik az MSZMP és a BKP együtt­működését. 1972-ben hazánk­ból Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja vezetésével küldöttség vett részt a Dimitrov születésé­nek 90. évfordulója alkal­mából rendezett nemzetközi elméleti konferencián. A két testvérpárt közötti ideológiai és kulturális együttműködés kiszélesítésére vonatkozó megállapodást írt alá — 1972 júniusában — bulgáriai lá­togatása során Aczél György, az MSZMP PB tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Ta­valy októberben az MSZMP budapesti bizottságának kül- dö.ttsége Németh Károly, a PB tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára vezeté­sével látogatott Szófiába. Bulgáriában járt az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának sr Brutyó János el­nök vezette — küldöttsége. Pártmunkás delegációnk több területen tanulmányozták a KBP tapasztalatait a szocia­lista építőmunkában. Apró Antalnak, az MSZMP PB tagjának, a magyar or- .szágc'vűiés elnökének vezeté­sével parlamenti küldöttsé­günk tett látogatást — 1972 őszén — a Bolgár Népköz- társaságban. Testvérkapcso­latokat ápol Magyarország és Bylgária több közigaz­gatási egysége: ma már hat­hat magyar és bolgár megye és két-két város áll közvet­len kapcsolatban. Szélesed­nek társadalmi és tömegszer­vezeteink kapcsolatai is. Gás­pár Sándor, az MSZMP PB tagja, a SZOT főtitkára ál­tal vezetett szakszervezeti küldöttségünk bulgáriai lá­togatásának eredményeként az utóbbi időben tovább mélyült a bolgár szakszer­vezetekkel való együttmű­ködésünk A két ország ifjú­sági szervezetei és Ifjúságpo­litikai szervei hosszúlejáratú programot dolgoztak ki az együttműködés elmélyítésére. Gazdasági együttműködés vezető szintű konzultációi so­rán miniszterelnök-helyette­sek — Tímár Mátyás és Zsiv- ko Zsivkov — megbeszélé­sein kívül az utóbbi idő­szakban folyamatosan talál­koztak egymással a tervhiva­talok elnökei és számos tár­ca vezetői, így a nehézipari, a gépipari, a belkereskedel­mi, a könnyűipari, a pénz­ügyi, a külkereskedelmi és a közlekedésügyi miniszterek. Több tárca hosszúlejáratú műszaki-tudományos megál­lapodást kötött. Szakosítási szerződéseket hoztak létre különböző élelmiszeripari és mezőgazdasági gépek, továb­bá sí finom.vegyszerek gyár­tására. A szakosítás, a ter­melés, a műszaki-tudomá­nyos együttműködés terén azonban még nem aknáz­tunk ki mindem lehetősé­get. Gazdasági kapcsolata­inkban egyébként továbbra is az árucsereforgalomnak van meghatározó szerepe, s ez — ha nem is egyenletesen Bulgária külpolitikája — amelynek irányelveit leg­utóbb a BKP kongresszusán határozták meg — teljes összhangban van a Varsói Szerződés, a KGST tagálla­mai, a nemzetközi kammu­íejlődik, de — növekszik. Az utóbbi tíz év során —- az 1970-es évek elejére — két és félszeresére növeke­dett magyar—bolgár árufor­galom terén az 1971—75-ös évekre szóló megállapodás 427 millió rubel forgalmat irányoz elő. Ebben már sze­repet játszanak á gazdasági együttműködés magasa bb­rendű formái is, így minde­nekelőtt a devnjai szóda­gyár építésében való magyar közreműködés szódaszállítá­sok ellenében, valamint — szakosított gyártásra — a vállalatok közötti keret-szer­ződések. Magyar részről tö­rekszünk a behozatal növe­lésére. Kultúra és tudomány Államközi kulturális mun­katervek alapján ápoljuk, fejlesztjük kapcsolatainkat a művelődés, a művészet te­rületén. Jelentős várakozás­sal tekinthetünk az idén ta­vasszal létrehozott magyar— bolgár kulturális vegyesbi­zottság munkája elé. Kiemelkedő esemény volt kulturális cserénkben a Ma­gyar Állami Operaház ba­lettkarának, az Állami Népi Együttesnek, valamint a Ma­gyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának bulgáriai, illetve a szófiai szimfonikus zenekarnak a budapesti vendégszereplése. Darvas Józsefnek, a Magyar írók Szövetsége elnökének bulgáriai látogatása nyomán megalakult a magyar—bol­gár irodalmi vegyesbizott­ság. A két ország tudomá­nyos akadémiái körött gyü­mölcsöző kapcsolatok ala­kultak ki: jelenleg 27 közös témán dolgoznak magyar és bolgár tudósok. A bolgár belpolitika a BKP 1971-ben tartott X. kongresszusán elfogadott pártprogram szellemében és a jelenlegi VI. ötéves terv irányelvei alapján a fejlett szocialista társadalom gyor­sított ütemű építését tekinti a legfőbb feladatnak. Előtér­ben áll a szocializmus anya­gi-műszaki bázisának megte­remtése. A Bolgár Népköz- társaságban a népi hatalom szilárd, a párt vezető sze­repe minden területen ér­vényesül. A X. pártkong­resszus serkentőleg hatott az állami életre. 1971 máiusá- ban új alkotmányt fogadtak el, a korábbinál nagyobb sze­repkört biztosítottak a nem­zetgyűlésnek, megalakítot­ták az Stemíanáesoi nista és munkásmozgalom tö­rekvéseivel. Nagyfokú akti­vitás jellemzi évek óta a bolgár külpolitikát. A Szov­jetunióval és a testvéri szo­cialista országokkal meglevő kapcsolatok folyamatos és sokoldalú fejlesztése mellett — az enyhülő nemzetközi légkörben — a Bolgár Nép- köztársaság a fejlett kapita­lista országokhoz fűződő kapcsolatait is pozitívan ápol­ja. Napirendre került Bulgá­ria viszonyának rendezése az Egyesült Államokkal és az NSZK-val. Az utóbbi évek­ben a Bolgár Népköztársa­ság egyre aktívabban kap­csolódik be a különböző nemzetközi szervezetek tevé­kenységébe. T. F. A tizenkét éves katoni Alekszandr Kolesznyikov a háború idején fel­derítő és harckocsizó volt. Harcok közepette jutott el Berlinig. 14 éves kora ellenére 1 katonai kitüntetést kapott. Bátorságáért kiérdemelte az őrmesteri rang­fokozatot. Csodálatos sorsú ember. A fasiszták megkínozták Minszk alatt, a Visztulái át­kelésnél csaknem vizbe ful­ladt, harckocsija kigyulladt Berlinnél. Egy golyó szíve mellett találta el, egy má­sikat térdéből operálták ki. Alekszandr Kolesznyikov most 42 éves. Katonai pá­lyafutását 12 éves korában kezdte. 1943 tavaszán egyik ba­rátjával az iskolából egye­nesen a frontra ment. A harckocsizókhoz csatlakozott. Azt mondta, hogy aoja is harckocsizó, a fasiszták el­len harcolt. Édesanyját el­vesztette a kiürítés alkalmá­val — füllentette — nehogy hazaküldjék. 1944 júniusában, amikor az! első Belorusz Front Minszk felszabadítására ké­szült. Szása Kolesznvikovot átdobták az ellenség há­tába. Fel kellett derítenie azt a vasútvonalat, amelvet a fasiszták a front vonalá­tól 70—80 kilométerre az erdőben létesítettek. Ezen a vasuwoonirm akarták titok­ban feltölteni tartalékaikat. A szovjet légierő nem tu­dott rábukkanni erre a vas­útvonalra. A felkutatására küldött ejtőernyősök nem tértek vissza. „ Szása megtalálta a vasút­vonalat. A németek minden 300—400 méteren őröket ál­lítottak. Az egvik feltartóz­tatta és megkérdezte, miért van tarisznvájában a náma- huzat. — Élelemre akarom elcserélni _ mondta. A hu­zatot elkobozták, a .gyereket pedig elzavarták. — Tűnj el innep, míg agyon nem lö­vünk. Az EGYESÜLT IZZÓ Adócsőgyára 1923-ban még csak hatmillió forint értékű terméket állított elő. Az eltelt fél­évszázad alatt a gyár jelentősen fejlődőt, az idén már 134 millió forint értékben állítottak elő adó és mikrohullá­mú csőveket. Termékeik 60 százalékát exportálják. Fő vásárlóik a KGST államok Délnek fordulnak az északi folyók Az északi folyók vizét dél­re, a szibériaiakét pedig a közép-ázsiai területekre akar­ják vezetni. Ezzel a termé­szetes vízkészletek „méltány­talan” elosztását akarják korrigálni: a déli országrész­ben ugyanis egy lakosra nyolcszor kevesebb víz jut. mint északon. Mindenekelőtt Euróna leg­nagyobb folyóia aVo'gaszn rul rá az északi folyók vizé­re. mivel a Volga-vidék öntözött földjeit és növekvő városait, valamint iparát lát­ja el vízzel. A Kasprtenger is. segítségre szorul, ez boly­gónk legnagyobb lefolyásta­lan vízmedencéje. Az utóbbi évtizedekben a vízszint itt 2.5 méterrel csökkent, ezért helyenként a víz több tucat kilométerre vonult vissza a korábbi partvonaltól. Az Ob—Közéo-Ázsia csa- orna vizet hoz az Amu'Dar iának és a Szír-Danának. — amelyek az intenzív öntözés és az ipari fogyasztás miatt erősen megcsappantak. A csavargó gyerekek nem számítottak akkoriban fel­tűnő jelenségnek. Szása örült, hogy ilyen könnyen megszabadult. Ha az őr megmotozta volna, aligha engedi el. Bekecsének ujjá­bán a vasútvonal pontos térképét rejtette el. Harmadnapon az erdőben rábukkant t> vasútvonal fel­derítésére küldött ejtőernyő­sök holttestére. Megértette, hogy még leszállás közben agyonlőtték őket. Hirtelen szögesdrót állta útját. Tiltott terület! Észre­vette, hogy a fő vasútvonal­tól itt ágazik ej a tikos vas­útvonal. Éjjel felmászott egy fára és megadta a repülők­nek a megbeszélt jelet. Hajnalban szovjet felderí­tő repülőgép körözött az te­rület felett. A fasiszták nem tüzeltek rá. Űgv látsrik, megszokták jelenlétüket és nem akarták, hogy felfedez­zék őket. A gép meglátta a kisfiú által adott jelet és visszafordult. Szása alig tudott két ki­lométernyire eltávolodni a vasútvonaltól, amikor meg­érkeztek a szovjet bombá­zok. A titkos vasútvonalnak hamarosan nyoma sem ma­radt. Szása egész nap hal­lotta maga mögött a meg­semmisült szerelvények rob­banásait. Elhatározta, hogv egy vasúti szerelvényen jut el a frontvonalra Fel is kapasz­kodott az egyik vagonra. Hirtelen két csizmát látott maga ' előtt. Fasiszták — gondolta. De ugyanakkor orosz nyelvű beszédet is hal­lott. — Százados elvtársi Még egy szerelvény jön. Nagyon erősen őrzik. Való­színűleg lőszert szállítanak. Szása megismerte azokat a felderítőket, akik segítet­tek neki átjutni az arcvona­lon. Megfogta a százados csizmáját. Amikor az meg­ismerte, el akarta zavarni a partizánakció helyéről. Közben megérkezett a szerelvény. Nagyon erősen őrizték. Minden vagonon egy fegyveres katona állt. A Alekszandr Kolesznyikov, a 12 éves katona másik vágányra sebesültszál­lító vonat érkezett Az őrök azt kezdték figyelni. nincs-e a sebesültek között ismerős. Szása villámgyorsan felis­merte a helyzetet. Enge­délyt kért a parancsnoktól, hogy robbanóanyagot he­lyezzen a vagon alá. A pa­rancsnok habozott. Látszott, hogy egyetért az akcióval, de félti a fiút. Szása kité­pett egy robbanótöltetet az egyik katona kezéből és a szerelvényhez Iramodott. A szerelvény ebben a pilla­natban elindult. Szása, ke­zében a robbanótöltettel, fel­kapaszkodott az egyik va­gon aljára/ Meggyújtotta a robbanótöltet gvúitózsinórját és bár minimális esélye volt a menekülésre, min­dent megpróbált. Belevetet­te magát a folyóba. A • rob- i bánás hatalmas légnyomása ellenére sikerült magát a felszínen tartania. Az élet­ben maradt hitleristák ki­halászták a vízből Szását. Hamarosan elvesztette esz­méletét az ütésektől. Egy belorusz falusi ház­ban tért magához Átkötött kezű felderítőt látott. Tőle tudta meg. hogy a felderi- tők életüket kockáztatva ki­szabadították a fasiszták fogságából. Az üldöző fa­siszták elől a mocsarak kö­zé menekültek. Szására a támadó szovjet katonák ta­lálták rá. akik a hátország­ba irányították a sebesült fiút. Alekszandr Kolesznyikov ma Moszkvában dolgozik az egyi nagyüzem mérnökeként Oleg Csécsin nyelvművelés) Rrettlihakni és a szép magyar beszéd, Nagyon sok tényező befo­lyásolhatja jó irányban vagy károsan az egyén beszédfej­lődését. A címben idézett két szó azokat az alkalma­kat. tényezőket nevezi meg, amelyek sokszor nem az igé­nyes nyelvi formálásra, ne" a szép magyar beszédre nyújtanak jó példát Egy olvasónk kérésére a brettli és a hakni megneve­zések eredetéről és haszná­latéi értékéről is szólnunk kell. Mindkét szó német jö­vevény. A Brettel (Brettl) német szó eredeti íelentése léc. deszka; egyszerű, össze­tákolt színpad. Később a következő jelentésváltozato­kat is megnevezte szavunk: kisszínpad, kabaré. Egyik je- lentésámyalata azt a- szín­padot illetőleg a könnyű­műfajnak azt az alkalmát nevezi meg, amelynek mű­sora tartalmában és formá­jában a művészi színvonalon nlul marad. Űjabban gyakrabban ol­vashatjuk és hallhatjuk a hakni szót Ezt is a német nyelvből vettük át Eredeti Hake% haagalakiához agak a jelentésváltozatok társul­tak: horog, kampó, fogas, sa­rok. Ez a műszaki szakszó. Illetőleg a belőle képzett alakváltozatok igen sokféle Jelentéstartalmat neveznek meg. Egy-egy jelentésválto­zat bizonyos áttételekkel kap­csolható az eredeti jelentés­hez is. Ma például a fellépé­seknek. az előadásoknak, a könnyű műfajú alkalmaknak azt a forrná iát nevezik meg a hakni szóval, amelyben ugyanazt a műsort sokhelyen és többször, a fellépéseknek mintegy „összekapcsolásával" rendezik meg. Van ilyen je­len tésárnvalata is: a színész­nek szerződési helyén kivim, külön díjazásért vállalt fel­lépése. A két német Jövevényszó hangalakját tekintve a kö­vetkező német jövevénysza­vak sorába illeszkedik bele: nudli, rékli. fuszekli. Sfrcli, gersli kamásli. fecni, gurtni, cakni kalucsni, alokni stb. A németből hozzánk került új jövevényekben ugyanis a német -el, -en végződés ?i ni alakot nyert. ©r. Bafegg Jóssal j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents