Szolnok Megyei Néplap, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 8" FILLÉR ÖTVENEZER Jelentős ünnep a mai a Szolnok megyei ■ajtó történetében. Ez a mondat nem té­vedésből* íródott le egy héttel a magyar sajtó napja előtt, (örömünk okát egy adat fejezi ki: a mai napod jelenik meg elő­ször a Szolnok megyei Néplap ötvenezer példányban. Amikor alig két hónappal ezelőtt politi­kai mozgalmat indított a megyei pártbi­zottság a Néplap péidányezámának jelen­tős felemelésére, abból indult ki, hogy a lap felbecsülhetetlen segítséget képes nyúj­tani a párt és a tömegek közötti kapcsolót ápolásában, pótolhatatlan eszköze a tájé­koztatásnak, tudatformáló, mozgósító sze­repe hatásosan segíti az oly szükséges és előrehaladásunk szempontjából kulcskér­désnek tekintendő szemléletváltozást. Korlátozta a lap hatékonyságát az a tény, hogy olvasottsága nem elég széles körű. A 38 ezres példányszám azt jelen­tette, hogy a megyében élő családoknak csak mintegy 30 százalékához jutott el. Ez is száz-százhúszezer olvasót jelentett na­ponta, de úgy __létta a megyei pártvezetés, hogy kellő szervező, agitációs munkával az olvasók száma lényegesen emelhető, de­cember elsejére elérheti a lap példányszá- ma az 50 ezrét. A célkitűzés teljesült. És ez az eredmény már nagyon tekintélyt parancsoló jelzőszá­ma annak a folyamatnak, ahogyan a Jász­ságban, a Kunságban élő emberek olvasó, politizáló néppé válnak, Egy nép politikai öntudatának, kulturáltságának, lényegé­ben a felnőtté válásának is mutatója, ha mind több asztalra kerül oda* a minden­napi kenyér mellé a napi szellemi táplál­lak is, az újság. örömmel vesszük tudomásul ezt a szép eredményt, s ez alkalomból első szavunk új előfizetőink, olvasónk ezreihez szól. Köszöntjük őket, s kívánjuk, szerezzen ne­kik lapunk olvasása sok örömet, találják meg a Szolnok megyei Néplapban a csa­ládhoz napodként bekopogtató hű barátot, a krónikást, aki elhozza az or­szág-világ, a szükebb haza napi üzenetét, s amely naponként összeköt sors- és kor­társainkkal, hazánk népével és az egész emberiséggel'. Köszöntjük régi olvasóinkat is. Nekik köszönettel is tartozunk, hisz nélkülük, az 6 biztató, ajánló ‘szavaik nélkül nem lép­tek volna ezrek és ezrek az előfizetők so­rába. Ahogyan régi olvasóink — köztük elsősorban a párt aktivistái — az elmúlt hetekben lapunk terjesztésének ügyét párt­fogolták, számunkra nemcsak örömet, hanem bátorítást és biztatást is jelent. Ügy érté­keljük ezt a hallatlanul nagy szervező munkát, mint a lap színvonaláról kiállí­tott minőségi bizonyítványt. Valóságos köz­véleménykutatással ér fel, ha elgondoljuk, hányszor hangzott el a szó: „Fizesse elő a Néplapot, érdemes, mert érdekes, jó új­ság- ■. ”, amíg tizenkétezer új előfizelá vet­te kezében a tollat, hogy a megrendelést aláírja­Olvasótáborunk ilyen gyors növekedése megerősít bennünket abban a hitben, hogy jó úton járunk, semmi okunk a lap irány­vonalának, tartalmának a változtatásra. Szándékunkat a párt X. kongresszusán megfogalmazott, az élet minden területére alkalmazható és érvényes jelszó fejezi ki: Tovább az eddigi úton, de magasabb szín­vonalon. / Közeledik a magyar sajtó ünnepe. Ez alkalommal, amikor azt is ünnepeljük, hogy ötszáz éves a magyar könyvnyomta­tás, idézzük fel Hess András, az első ma­gyarországi könyvnyomtató szavait. Az 1473-ben megjelent Chronika Hungarorum előszavában írta: „Nagy és hosszadalmas munkába fogtam, tudniillik Magyarország krónikájának nyomtatásába, olyan mun­kába, amely — így gondoltam — minden mafifcaraak kedves, és örömére lesz. Mert, mint szülőföldjét mindenki úgy szereti, ahogyan mást nem —, aként minden ember szívből tudni vágyja, hogy övéi, honfitár­sai miként éltek... ” E tudnivágyás kielégítése minden időkre szólóan alapvető hivatása a sajtónak. Az elmúlt 'ötszáz év alatt változtak a korok és az emberek, s ennek megfelelően min­dig másként fogalmazódott meg az örök tudnivágyás szent szolgálaténak, a sajtó­nak is a feladata. A sajtó közvélemény- formáló, mozgósító szerepét ma sem fo­galmazhatjuk meg pontosabban, mint an­nak idején Kossuth: „Hírlapjaink legszebb feladata a polgári közélet nevezetesebb jeleneteit az olvasókkal tudatni, s ezáltal anyagot nyújtani a gondolkodásra, amely­ből aztán tettek fejlődnek ki... “ Tudatában vagyunk annak, hogy ma, amikor egyfelől a társadalmi forradalmak, a szocializmus kibontakozásának, másfe­lől és ezzel együtt a tudományos-technikai forradalomnak az Időszakát éljük, mieden korábbi idővel szemben mérhetetlenül megnőtt a sajtó funkciója, küldetése, tár­sadalmi tudatformáló jelentősége. A mai magyar sajtó politikai elkötelezettséggel tájékoztat és orientál; a maga eszközeivel szervezi a mindennapi élet, a társadalmi tevékenység, a termelés-fogyasztás folya­matait; sokoldalú ismeretterjesztést végez, részt vesz a lakosság általános, politikai és szakmai műveltségének fejlesztésében; tágítja az emberek látókörét; probléma- érzékenységre, vitakészségre neveli az ol­vasóit. Emellett részt vesz a kulturális igények kielégítésében, felkeltve és rész­ben ki is elégítve az érdeklődést a tudomá­nyok, az irodalom, a színház, a film, a zene, a képző- és népművészet, a népmű­velés, a közoktatás( eredményei és gondjai iránt, Olvasásra is szoktat azáltal, hogy maga is nemes olvasmányt ad. A szocia­lista közélet normáinak betartására nevel, hirdetve és a gyakorlatban is népszerűsít­ve a „szocialista módon élni, dolgozni” eszményét. Mind e kérdésekben példákat állít és követésre buzdít. Két évvel ezelőtt, a kommunista újság­írók országos tanácskozásán Kádár János elvtárs így beszélt az újságírói munkáról: „A sajtónak elementáris ereje van. Kp nyomtatott szó ereje és varázsa — de most már kiegészíthetjük a rádióval, a televí­zióval és hasonló intézményekkel is —, sokkal nagyobb, mint gondolnánk, — majd így folytatta: — Szerintem a sajtó az el­múlt 10—15 esztendő alatt minden tekin­tetben magasabb színvonalra emelkedett, politiknsabb lett, jobban politizál, publi­cisztikája fejlődött, hírközlése óriási mér­tékben javult.. Sajtónk tükrözi pártunk, államunk, dolgozó osztályaink, társadal­munk erényeit és hibáit. Együtt fejlődik a többi társadalmi tényezővel, és nagyjában Ugyanazok az erények viszik előre es ugyanazok a hibák nehezítik munkáját, fékezik fejlődését. Visszatérve a történelmi képhez, véleményem szerint a magyar saj­tó hozzájárult a nagy feladatok megoldá­sához, és részese azoknak a történelmi je­lentőségű eredményeknek, amelyeket ez elmúlt 15 évben a párt és az ország el­ért. Ez mély, meggyőződésem. A magyar sajtó társadalmunk számottevő ereje, és ahogyan tényező volt a múltban és a mai életben is, ugyanúgy szerepet játszik a jövőben is.” A Szolnok megyei Néplap szerkesztő­sége, valamennyi munkatársa érzi azt a megnövekedett felelősséget, amely a most már 50 ezres példányszámból következik, s ezután is eleget kíván tenni a napon­kénti mintegy másfélszózezreg olvasótábor elvárásainak. Mint a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei napilapja, a kor szel­lemének megfelelő, a lenini elvekhez hű, a párt és a magyar dolgozó nép ügyét hasznosan és jól szolgáló újságot szeret­nénk reggelenként olvasóinknak átnyúj­tani. — Előzetes számítások szerint Nincs veszteséges termelőszövetkezet a megyében Az esztendő utolsó hó­napja mindenhol a szám­vetés ideje, az eredmények értékelésének időszaka. Me­gyénk mezőgazdaságéban is a számvetés ideje közeleg. Már megbízható adataink vannak az Idei termésátla­gokról, hozamokról, arról is, milyen módszerekkel érde­mes tovább dolgozni. A KSH megyei igazgató­sása a megyei tanács ada­tai alapján gyorsmérleget készített az idei termésátla­gokról. Eszerint a fonto­sabb szántóföldi növények átlagai az. idén — a cukor­répa kivételével — jobbak, mint tavaly voltak. A búza termesmennyisége 9, a ku- •koricáé 10 százalékkal nö­vekedett A hektáronkénti átlagtermés búzából 109, rozsból 118, kukoricából pe­dig 108 százalékkal emelke­dett- á múlt évihez viszo­nyítva A szakemberek szerint a növénytermesztés fejlődése elsősorban az ipaFszerű termelési rendszerek elter­jedésének következménye. Az idén a kukorica-termesz­tési zárt rendszerekhez 41, a cukorrépa-rendszerekhez 43 termelőszövetkezet csat­lakozott Jelenleg a nagy­üzemi „ kukoricaterület 65 százalékén, a cukorrépate­rület 66 százalékán iparsze­rű termelési rendszerben termelnek Szolnok megye nagyüzemei. Ez a szám azt is jól példázza, hogy a me­gye mezőgazdasági üzemei­ben megértették az iparsze­rű termelési rendszerek hasznosságát Valamivel az országos átlagnál Is jelen­tősebb a megye eredménye, mert míg például kukorica- területen az országban 50 százalékban zárt rendszere­ket szerveztek, addig ez ná­lunk már 65 százalék. Leg­alább ennyire hasznos az ésszerű szövetkezeti egyesü­lés is a termésátlagok nö­velésére, hiszen a korsze­rű technikát és technoló­giát nagyobb földeken gaz­daságosabb alkalmazni — és eredményesebb is. Leonyid, Brexsnyev hasaérhexet t Indiából ■ Tegnap hazaérkezett — Moszkvába Leonyid Brezs- nyev. az SZKP KB főtitká­ra. a Legfelsőbb Tanács Eí- nökségének tagja, aki Indira Gandhi miniszterelnök ven­dégeként ötnapos, hivatalos baráti látogatást tett Űj Delhiben. Brezsnyewel együtt érke­zett vissza Moszkvába And­rej Gromiko külügyminisz­ter. Dinmuhamed Kunajev. a Kazah KP KB első titkára, valamint a kiséret több más tagja. Az érkezőket Nytkolaj Podgornij és több más szov­jet vezető fogadta a vnuko- vói repülőtéren. Ma: Negyedgőzzcl ☆ Tanulni érdemes Világgazdasági hírek A napi 38 tonna kapacitású új szolnoki kenyérgyárban megkezdődött a gépek, be­rendezések egy részének hideg járatása. A jövő héten a jugoszláv szerelők üzembe helyezik a nagy kemencéket (képünkön), és a két kisebben próbaképpen már kenyeret sütnek HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍRFA TUDÓSÍTÁSOK HÍRÜK pontjában, így Sátoraljaúj­helyen is nagyszabású la-' kásépítkezésekre kerül sor. A határmenti városban a történelmi hangulatú, na­gyobb részt a tizennyolca­dik században épült műem- lékjellegű belváros} együt­teshez csatlakozva új vá­rosnegyedet terveznek a miskolci Tervező Vállalat mérnökei. Pályaválasztás a tanyán Útépítő Kutató Intézetnél. Figyelembe vették a kőbá­nyák és a leendő útvonalak egymás közötti távolságát és a kőzetek minőségét, va­lamint a legcélszerűbb szál­lítóeszközök alkalmazásának lehetőségeit. A javaslat kü­lönösen a futófelület jó minőségét tartja fontosnak, hogy 20—30 évig ellenáll­jon a forgalom okozta meg­terhelésnek. Egy mondáiban Elutazott dr. Carlos Rafael Rodriguez Dr. Carlos Rafaei Rodri­guez, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettese, a magyar—kubai gazdasági és műszaki együttműködési bi­zottság társelnöke tegnap Magyarországról Berlinbe utazott. Búcsúztatására meg­jelent dr. AJtai Miklós mi­niszterelnök-helyettes. Tanácsülés Szolnokon ülést tartóit tegnap Szol­nok Város Tanácsa. A vá­lasztolt testület három, köz­tük a lakó- cs utcabizottsú- gok szervezetéről, választá­sáról és működéséről szóló rendelettervezetet vitatta meg, és emelte jogszabály rangjára. Az uj tanácsren­delet alapján a jövőben öt évenként választják meg Szolnokon a lakosság önte­vékeny társadalmi és ér­dekképviseleti szerveit: a lakó- és utcablzottságokat. Üi városr.eEryed Sátoraljaújhelyen Borsod megyében, a la­kásépítési program végre­hajtása során nemcsak az ipari településeken, de 3 kisebb tájegységek köz? Érdekes, a különböző szakmákat ismertető és népszerűsítő rendezvényso­rozattal segítik a tanulókat pályaválasztásukban a pór­telki tanyai altalános isko­lában. A pályaválasztási hetek rendezvényeként az iskolában pilvaváJasztast vetélkedőt tartottak, ahol a hetedik és a nyolcadik osztályos tanulók versenyez­tek egymással: ki tud töb­bet az ipari, a mezőgazda- sági és az ear»’*** üzemek­nél folyó munkáról. Andezitburkolat autópályákra Az 500 kilométeres meg­építendő autópálya útfelü­letnek kialakítás» ra javas­lat készült » Közúti éa — Logoncri Pál, « Nép­köztársaság Elnöki Taná­csának elnök® tegnap fo­gadta a lengyel gzejm kül­döttséget. — A centenárium alkal­mából megjelent a „Buda­pest lexikon”. — A Hazafias Népfront pénteken békenagygvűlést rendezett a Nógrád megvei Textilipari Vállalat salgó­tarjáni gyártelepén. —- Budapest egvik legje­lentősebb üdülőkörzetévé alakftiák a Duna ráckevei szakaszát. — Az elmúlt évek jelen­tős gyárfejlesztési eredmé­nyeként egv hónanna' az év vége előtt teljesítette 3973. évi tervét az Ikarus ■zékesfehérvári gyára.

Next

/
Thumbnails
Contents