Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-11 / 264. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. november 11. Közművelődés Több és jobban képzett szakember kell Állami költségen Megújhodik az Esztergomi Bazilika Akár közúton, akár vasúton vagy víziúton érkezik a látogató Esztergomba, elsőként a Bazilika tűnik fel. A magyar klasszicista stílusú templomnak hatalmasak a méretei: 118 méter hosz- szú. 100 méter magas és a főhomlokzatát díszítő 22 méteres oszlopcsarnokot 8 óriási korinthusi oszlop tartja. Sok más nevezetessége is van. Süttői márvánnyal díszített belsejében, a főoltár felett a világ egyik legna-. gyobb vászonra festett képe látható. A 13 méter magas, 6.5 méter széles festmény Grigoletti velencei festő műve és Tizian „Assunta” című képének a másolata. A templomban van hazánk egyetlen épen maradt reneszánsz építménye, a híres Bakóra kápolna. Ez a XVI. század elején épült, Szent Adalbert székesegyház mellékkápolnájaként. Sajátos módon került három évszázad múlva a Bazilikába. A templom a törökdúlás alatt elpusztult. A vörös- márványból faragott, remekbe készült kis oltár azonban —- amely Andrea Ferucci olasz szobrásznak, a firenzei dóm készítőjének alkotása — épségben maradt. Amikor a Bazilika építését megkezdték, a 100 méterre lévő carrarai márványból készült kápolnát • szétszedték, s 1600 számozott darabját kövenként összeillesztve a Bazilika belsejében építették fel ismét. A Bazilika tehát vitathatatlanul egyik legértékesebb hazai műemlékünk. Az állam jelentős összeggel, mintegy 40 millió forintos költséggel restauráltatja most külsejét. A helyreállítást 1970-ben kezdték meg, és 1975-ben akarják fejezni. Crespi professzor munkahelye az egyik római rákkutató intézet. — Intézetünket az állam tartja fenn — mondta Crespi professzor —. az állam biztosítja a munka feltételeit. — Miben látja az ilyen és ehhez hasonló konferenciák várható legfontosabb eredményeit? — Keressük a kapcsolatot egymással, hiszen valameny- nyien ugyanazért dolgozunk. Megismerjük egymás legújabb tudományos eredményeit, és kötetlenül eszmét cserélünk bizonyos operatív kérdésekről is. És végül — tette hozzá mosolyogva — az Ilyen tanácskozásokon. ha futólag is, benyomásokat szerzünk a fogadó ország életéről. népéről, megízleljük ételeit, s ez sem jelentéktelen dolog. — Az emberek félnek « ráktól, s aggódva figyelik, hol tart jelenleg az ellene való védekezés. — A megelőzésben már vannak eredményeink, ismerünk bizonyos kiváltó okokat, amelyek megszüntetésével csökkenteni lehet a veszélyt. A gyógyítás megbízható eszközei azonban még nincsenek a kezünkben. — Egy neves kutató mondta, hogy az orvostudomány már megtette a rák gyógyításához vezető út felét. — Ha ezt a munkát végigjárandó úthoz hasonlítjuk. azt mondom, lehet, hogy megtettük az út felét, A SZEMÉLYI feltételek javítása elengedhetetlen előfeltétel, hogy a művelődési intézmények munkája javuljon és. hogy a közművelődés intenzitása növekedjék. A feladat közérthető: több és jobban képzett szakembert és segéderőt kell foglalkoztatni. E feladat és a velejáró gond nem újkeletű. Az irányító szervek Szolnok megyében eddig ig megtettek minden tőlük telhetőt azért, hogy közművelődési intézményeink — mindenekelőtt a községi művelődési házak — ne átjáróházak legyenek, hanem stabil, szakképzett vezetés alatt álljanak. Az irányító szervek törekvése és a való helyzetben végbemenő folyamat azonban évtizedek után Is részben ellentétes irányú. Megyénk 312 „főfoglalkozású szakalkalmazottja” közül csak százötvenegynek van szakképzettsége. Még rosszabb a kép, ha az irányító szerveknél dolgozó népművelőket nem vesszük figyelembe, tehát csak azok képzettségét vizsgáljuk, akik az ,élet sűrűjében”, a falvakban dolgoznak, azokon a helyeken ahol a legnagyobb szükség van a tanultak gyü- mölcsöztetésére. AZ EMBEREKKEL való foglalkozásban sokat számit a/mozgalmi gyakorlat és az élettapasztalat is. Nos, ami ezt illeti: megyénkben százhat népművelő két évnél kevesebb ideje dolgozik mun* de ez. az üt hegyre vezet, S a meredakebb, nehezebb szakasza még előttünk van. ár T. Szuzuki nem orvos, az orvosi műszereket gyártó Olympus japán cég egyik európai lerakatának vezető munkatársa. A szimpóziumra érkezett Jászberénybe, s a magával hozott műszerekből kis kiállítást rögtönzött. — Milyen segítséget tudnak nyújtani ezek a műszerek a rákot gyógyító orvosnak? i — Segítik az orvost, hogy még a kezdeti stádiumban felfedezze a rákot, amikor jóval nagyobb az esély a gyógyításra. Műszereink a korábbiaknál jobban és fájdalommentesebben teszik lehetővé, hogy például az orvos vékony és rugalmas vezetékem a gyomorba bocsátott miniatűr csípővel kivehessen egy kis darabot az elváltozott szövetből, s utána megállapíthassa. hogy rosszindulatú elváltozásról van-e szó. Belülről meg is világíthatja a gyomrot s felvételt készíthet annak belsejéről. De például egy kis hurok segítségével a gyomorban lévő polipot is el lehet távolítani, azaz kis operáció is elvégezhető vele. — Szállítanak-e ilyen műszereket Magyarországra? — Igen. Eddig több száz műszert szállítottunk, s csupán az idén mintegy harminc-harmincöt darabot, örömmel fogadtuk az itteni kórház meghívását, szívekakörében. Ez is arra vall, hogy közöttük igen nagy a fluktuáció. Mivel úgyszólván két évtizedes gyakorlatról van szó. ideje megvizsgálni miért nem marad meg munkakörében sok népművelő, illetve mit kellene tenni azért, hogy valóban hivatásnak, életpályának tekintsék feladatkörüket. Talán nincs rangja a hivatásnak? Megyei tapasztalatok alapján játékos kifejezéssel azt válaszolhatnánk: is—is. Az irányító szervek tőlük telhetőén megbecsülik a népművelőket. Közbenjárásuk eredménye például az, hogy közülük tizenhármán kormánykitüntetést, hatvan- kilencen miniszteri kitüntetést, egyéb helyi elismerést (például megyei tanácselnöki dicséretet) pedig huszonheten kaptak. Az erkölcsi elismerés azonban egymagában kevés a népművelés személyi hálózatának stabiliz41á- sához. Olyan intézkedések is kellenének, amilyenek foganatosítása már túlnő a megyei szervek hatáskörén. A közművelődésben dolgozók jobb megbecsülése érdekében például korszerű bérezést, a pedagógusokkal azonos bérszínvonalat kellene biztosítani számukra, ki kellene munkálni a kisebb településeken dolgozóknak nyújtandó kedvezményeket. CSAK ÍGY TUDUNK jól képzett szakembereket állítani a falusi művelődési házak élére Persze, ez sem old meg mindent egy csasen jöttünk erre a szimpóziumra, ahol igen sok neves magyar és külföldi tudós vesz részt, hiszen eredményeikkel műszereink is vizsgáznak. * Schade professzor Newcastle upon Tyneból érkezett Jászberénybe. — Vár-e gyakorlati eredményeket ettől a szimpóziumtól? — Gyakorlati, közvetlen eredményeket nem várok tőle. — On szerint tehát miért érdemes megrendezni az ilyen tanácskozásokat? — Érdemes megrendezni, mert alapot teremt a távolabbi együttműködéshez, amely viszont már hozhat fontos eredményeket. Intézetek és személyek közötti együttműködésre gondolok, amely ötletek, elgondolások, tudományos publikációk cseréjében nyerheti el konkrét formáját. — Mi a véleménye a tanácskozás eddigi szakaszát- ról? — Jól megrendezett hangulatos. eleven szellemű a tanácskozás, ismét kitűnően érzem magam Magyarországon. — Járt már korábban is nálunk? — Igen. Ötször voltam eddig Magyarországon, jó kapcsolataim vannak a magyar szakemberekkel. — Ismeri-e. s ha igen, hogyan értékeli a Jászberényben folyó rákkutató munkát? — Annak alapján, amit ismerek belőle, elmondhatom hogy jó munkát végeznek Jászberényben, amit nagyra lehet értékelni, hiszen jelentős hozzájárulás a rák ellen világszerte folyó küzdelemhez. B. A. pásra. Hiába dotáljuk a szakembereket, ha kevés van belőlük. Ezért a népművelők bérezése korszerűsítésével párhuzamosan hatékonyabbá és tömegesebbé kellene tenni képzésüket. A közoktatás és a művelődés- ügy jobb összhangja érdekében az volna a célszerű, ha a népművelők képzését valamilyen tanári szakkal párosítva a főiskolák biztosítanák. A hivatásos népművelők nagyobb méruű képzése sem tudja azonban még évek múlva sem megszüntetni a szakemberek hiányát — főleg a mezőgazdasági területeken. Ezért volna jó, ha felsőoktatási intézményeinkben nemcsak szakmájukra készítenék fel a hallgatókat. hanem közéleti szereplésükre is. Gondolok itt elsősorban azokra az egyetemistákra. főiskolásokra, tanítóképzősökre. akiknek jórésze eleve falura készül, be kellene oltani őket a közművelődé« iránti érdeklődéssé. Idejében ösztönözni és felkészíteni őket. Nos. a mostani gyakorlat — maradjunk szintén megyei példáknál — nem szolgálja ezt a célt. vagy legalább is nem a leghatásosabban. VEGYÜK ELŐSZÖR a jászberényi Tanítóképző Intézetet. Növendékei általában kis községekbe kerülnek, többnyire olyan helyekre, ahol képesítés nélküli népművelő dolgozik. Sokat ie- lentene. ha a végzett képzősök hozzáértően segítenének nekik. Sajnos, éppen az úi tanterv szünteti meg a közművelési ismeretek oktatását. Eddig —• s „kifutóban” még most is kollokváltak belőle a hallgatók, s valamennyi gyakorlati ismeretet is szereztek. Akkor szüntették meg e tantárgyat, amikor a közművelődés előtérbe kerül. Igaz viszont az is, hogy a harmadik évfolyamon szakkörvezetői és alapfokú könyvtáros spéciéi kollégium van, melynek elvégzése után működési engedélyt kapnak a hallgatók. „Valami van...” — mondhatnánk. A mezőtúri főiskoláról Is falvakba, tanyaközpontokra kerülnek a hallgatók. Az ottani tapasztalatok alánján szükség volna arra a műszaki intézményekben, hogy a köz művelésére is felkészítsék őket. Személyek ilyen célú függetlenítése, kellő pénzügyi fedezet biztosítása. s a hallgatók aktív bevonása a rendezvények magszervezésébe és lebonyolításába — ez biztosítaná, hogy az újdonsült üzemmérnökök közművelés gyakorlatra is szert tegyenek. Lényegében ugyanez mondható el az orvosképzésre és valamennyi felsőfokú oktatási intézményünkre. Az sem ártana, ha jobban elősegítenénk a post- graduálís képzést, vagyis a különböző képzettségű szakembereknek könnyebben módjukban állna, hogy szakkörvezetői, könyvtárosi, vagy egvéb kiegészítő képzésben részesüljenek. EGYÉBKÉNT a közművelődés hatékonyabbá tételének ezemvi feltétele van Birto*sftÄ<:nkra — mint ez a szem^vi vonatkozásból is kitűnik — a központi döntés is szükséges. Simon Béla Harcban a rákkal Vélemények a szimpóziumról Tegnap és tegnapelőtt ülésezett Jászberényben „A gyomor rákelőző állapotairól” címmel rendezett szimpózium, amelyen a világ sok kiváló szakorvosa is részt vett és ösz- szefoglalta munkájának eredményeit. A tanácskozás szüneteiben megkerestünk néhány külföldi vendéget, s véleményüket kérdeztük a szimpózium munkájáról, a rákkutatás jelenlegi állásáról, a reálisan várható eredményekről. Humorosan, szellemesen... (! ?) Sajnos, elég ritkán találkozunk olyan előadóval, felszólalóval. vitapartnerrel, akinek előadása, felszólalása. hozzászólása derűt, vidámságot is kelt. Még ritkább az az előadó, hozzászóló. aki mindig szellemi frisseséggel. könnyedén, elmésen beszél. Az már gyakoribb jelenség. hogy egyesek feltűnésvágyból nem szellemesen, hanem Inkább csak szelle- meskedve, eredetiéskedve, erőltetett humorral, sőt vaskos tréfákkal igyekeznek a hallgatóság figyelmét, érdeklődését felkelteni. Mi a helyes út és mód, hogy ne hiányozzék a humor és a szellemesség sem előadásunkból. felszólalásunkból, s ugyanakkor ne váljék felszólalásunk, beszédünk modorossá. Minden előadónak, hozzászólónak, felszólalónak rálja és feladata, hogy hallgatósága figyelmét felkeltse, megtartsa, s a hallgatók valóban partnerré váljanak. A régi retorikák felsorakoztatták azokat az eszközöket. módokat. formákat, amelyek alkalmasak voltak az érdeklődés felkeltésére is. Ajánlják a humoros mozzanatok, nyelvi formák bekapcsolását is a beszéd folyamatába. Valóban ne idegenkedjünk a humortól, mert a jóízű, egészséges és főleg tanulságos humor, illetőleg a humoros helyzetek, tények felsorakoztatása igen alkalmas eszköz és mód arra, hogy a hallgatótársak éberebben figyeljenek. A baj azonban ott következik be, amikor ezek a tényezők és nyelvi formák nagyon előtérbe kerülnek, s átveszik a főszerepet az előadásban, a felszólalásban. Azt kell elsősorban tudatosítanunk. hogy az ismeretes gondolatszegény előadás, 'felszólalás iránt sem a humor, sem a szellemes ötletességben gazdag nyelvi formálás nem képes érdeklődést teremteni. Csak azt az előadást, hozzászólást. felszólalást tarthatjuk szellemesnek. ötletesnek, elmésnek. amely azt is tükrözi, hogy az előadó, a felszólaló nagy szakmai biztonsággal, széles és mély készültséggel, igen sok friss meglátással, s ugyanakkor eleven és megfogó érveléssel beszél, ad elő. Az ilyen előadás- és felszólalás-típust Ítélhetjük élményszerűnek is. Ha mindezt biztosítani tudia az előadd és a felszólaló, akkor kellő egyensúly teremtődik a hallgatóság ..testi jelenléte” és. ..szellemi részvéte” között. s ugyanakkor kölcsönös intellektuális tevékenységre is serkent az előadónak, a felszólalónak. nyelvi formálása. Szomorúan tapasztalhatjuk ugyanis azt. hogy egy-egy előadáson összejövetelen a hallgatóság nagy része valóban csak „testileg” van jelen, de nem vállalja azt, hogy bekapcsolódjék a beszédfolyamatba, így csak időpocséklás a részvétel, és nincs semmi értelme annak, hogy részt- vegyünk az ilyen terméketlen előadásokon, megbeszéléseken. Az előadó a felszólaló számára a figyelmet mímelő. nyugodt hallgatóság is megtévesztő lehet. Figyelje tehát az előadó, a felszólaló hallgatóságának -viselkedésformáit is, mert ez is fontos ténvező abban, hogyan formálja előadását, felszólalá- lását értelmileg és nyelvileg. Dr. Bakos József Hamarosan megjelenik a Rádió és Televízió évkönyve Kádár János és Szepesi György. Makariosz érsek és Sugár András. Moldova György és Rapcsányi László. HofiGéza és Czigány György: a IV-es stúdió; a milliomodik Rádióújságolvasó; Kocsis Zoltán, az Illés-eeyüt- tes; Konra Zsuzsa. Rhoda Scott: a hazánkban vendégszerepeit Gina Lollobrigida, Darvas Lili. a Kessler-nővé- rek egyike: Alice; a Minden lében két kanál „kettőse”: Tony Curtis és Roger Moore — íme néhány név a közeljövőben megjelenő 1973-as Rádió és Televízió Évkönyv „képcsarnokából”. S hogy ne csak a fényképillusztrációkról essék szó, felsoroljuk a könyv néhány tévé-témáját is: cikk olvasható az elektronika kérdőjeleiről. Horvát János Fidel Castro-interjójáról ; portré néhány különleges televíziós szakma művelőiről: a „bűnés”. a madáridomár. a fodrász, a felvételvezető a diszpécser, a színészegveztető és a trükkmester szerepel az írásos „tablón”: végül ún. ..Műsortükör” olvasható a televízió 1972-ben keletkezett •sorozatairól, egyedi műsorairól, valamint „Világ-elő- fizető-sttisztika”: a rádió és tévéelőfizetők országonkénti adataival Szovjet filmnapck, szovjet filmek nélkül A hagyományos szovjet filmnaookat idén november 5. és 14. között rendezik meg Három új film. számos felújítás — a tervek szerint gazdagnak ígérkezett a program. Böngészem a szolnoki moziműsort és nem hiszek a szememnek. A Vörös Csillag filmszínházban az Elátkozottak című olasz—NSZK filmet vetítik míg a Tisza műsorán egy lengyel film. a Síkos út szerepel. Félreértés ne essék, mindkettő nagyszerű alkotás, de. De mos* szovjet filmnapok vannak. Ez Szolnokon azt jelenti, hogv három napig vetítették a Várunk fiút. A „Vörös tu- linp«->v völsve” és a „Csendesek a hainalok” maid később kerül bemutatásra. Ez utóbbi valamikor december végén. A megyei Moziüzemi Vállalat igazgatóba érdeklődésemre elmondotta, hogy a filmnaook idejére mindösz- sze egv szovjet filmet kaptak. Megerősítette ezt a MO- KÉP illetékese is. magyarázatként még hozzátette: ..nmcs több kópia.” Ez hát az ok. Látszólag Így maradtunk a szoviet film fcünnenére. szoviet film izéikül. Valamiről azonban elfeledkeztek a filmes, mozis szakemberek. Az előzetes tervek nem csak íj filmet ígértek. Szó volt felújításról. Ismételt bemutatóról is. Hát ez elmaradt. Helvette a Tisza moziba:: egy sor* Wajda-filmet láthatunk hétfőnként. Romm, Csuhraj Kozincev vagy Tarakovszkii neve senkinek nem iutott eszébe. Valijában így maradtunk szovjet bemutatók nélkül. i' U. D, j ♦ A «
