Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. november 11. Közművelődés Több és jobban képzett szakember kell Állami költségen Megújhodik az Esztergomi Bazilika Akár közúton, akár vas­úton vagy víziúton érkezik a látogató Esztergomba, el­sőként a Bazilika tűnik fel. A magyar klasszicista stílu­sú templomnak hatalmasak a méretei: 118 méter hosz- szú. 100 méter magas és a főhomlokzatát díszítő 22 méteres oszlopcsarnokot 8 óriási korinthusi oszlop tart­ja. Sok más nevezetessége is van. Süttői márvánnyal dí­szített belsejében, a főoltár felett a világ egyik legna-. gyobb vászonra festett képe látható. A 13 méter magas, 6.5 méter széles festmény Grigoletti velencei festő mű­ve és Tizian „Assunta” cí­mű képének a másolata. A templomban van hazánk egyetlen épen maradt rene­szánsz építménye, a híres Bakóra kápolna. Ez a XVI. század elején épült, Szent Adalbert székesegyház mel­lékkápolnájaként. Sajátos módon került három évszá­zad múlva a Bazilikába. A templom a törökdúlás alatt elpusztult. A vörös- márványból faragott, remek­be készült kis oltár azonban —- amely Andrea Ferucci olasz szobrásznak, a firen­zei dóm készítőjének alko­tása — épségben maradt. Amikor a Bazilika építését megkezdték, a 100 méterre lévő carrarai márványból készült kápolnát • szétszed­ték, s 1600 számozott darab­ját kövenként összeillesztve a Bazilika belsejében épí­tették fel ismét. A Bazilika tehát vitatha­tatlanul egyik legértékesebb hazai műemlékünk. Az ál­lam jelentős összeggel, mint­egy 40 millió forintos költ­séggel restauráltatja most külsejét. A helyreállítást 1970-ben kezdték meg, és 1975-ben akarják fejezni. Crespi professzor munka­helye az egyik római rák­kutató intézet. — Intézetünket az állam tartja fenn — mondta Cres­pi professzor —. az állam biztosítja a munka feltéte­leit. — Miben látja az ilyen és ehhez hasonló konferenciák várható legfontosabb ered­ményeit? — Keressük a kapcsolatot egymással, hiszen valameny- nyien ugyanazért dolgo­zunk. Megismerjük egymás legújabb tudományos ered­ményeit, és kötetlenül esz­mét cserélünk bizonyos ope­ratív kérdésekről is. És vé­gül — tette hozzá mosolyog­va — az Ilyen tanácskozá­sokon. ha futólag is, benyo­másokat szerzünk a fogadó ország életéről. népéről, megízleljük ételeit, s ez sem jelentéktelen dolog. — Az emberek félnek « ráktól, s aggódva figyelik, hol tart jelenleg az ellene való védekezés. — A megelőzésben már vannak eredményeink, is­merünk bizonyos kiváltó okokat, amelyek megszünte­tésével csökkenteni lehet a veszélyt. A gyógyítás meg­bízható eszközei azonban még nincsenek a kezünk­ben. — Egy neves kutató mond­ta, hogy az orvostudomány már megtette a rák gyó­gyításához vezető út felét. — Ha ezt a munkát vé­gigjárandó úthoz hasonlít­juk. azt mondom, lehet, hogy megtettük az út felét, A SZEMÉLYI feltételek javítása elengedhetetlen elő­feltétel, hogy a művelődési intézmények munkája javul­jon és. hogy a közművelő­dés intenzitása növekedjék. A feladat közérthető: több és jobban képzett szakem­bert és segéderőt kell foglal­koztatni. E feladat és a velejáró gond nem újkeletű. Az irá­nyító szervek Szolnok me­gyében eddig ig megtettek minden tőlük telhetőt azért, hogy közművelődési intéz­ményeink — mindenekelőtt a községi művelődési házak — ne átjáróházak legyenek, hanem stabil, szakképzett vezetés alatt álljanak. Az irányító szervek törekvése és a való helyzetben végbe­menő folyamat azonban év­tizedek után Is részben el­lentétes irányú. Megyénk 312 „főfoglalko­zású szakalkalmazottja” kö­zül csak százötvenegynek van szakképzettsége. Még rosszabb a kép, ha az irá­nyító szerveknél dolgozó népművelőket nem vesszük figyelembe, tehát csak azok képzettségét vizsgáljuk, akik az ,élet sűrűjében”, a fal­vakban dolgoznak, azokon a helyeken ahol a legnagyobb szükség van a tanultak gyü- mölcsöztetésére. AZ EMBEREKKEL való foglalkozásban sokat számit a/mozgalmi gyakorlat és az élettapasztalat is. Nos, ami ezt illeti: megyénkben száz­hat népművelő két évnél ke­vesebb ideje dolgozik mun­* de ez. az üt hegyre vezet, S a meredakebb, nehezebb szakasza még előttünk van. ár T. Szuzuki nem orvos, az orvosi műszereket gyártó Olympus japán cég egyik európai lerakatának vezető munkatársa. A szimpózium­ra érkezett Jászberénybe, s a magával hozott műszerek­ből kis kiállítást rögtönzött. — Milyen segítséget tud­nak nyújtani ezek a mű­szerek a rákot gyógyító or­vosnak? i — Segítik az orvost, hogy még a kezdeti stádiumban felfedezze a rákot, amikor jóval nagyobb az esély a gyógyításra. Műszereink a korábbiaknál jobban és fáj­dalommentesebben teszik lehetővé, hogy például az or­vos vékony és rugalmas ve­zetékem a gyomorba bocsá­tott miniatűr csípővel kive­hessen egy kis darabot az elváltozott szövetből, s utá­na megállapíthassa. hogy rosszindulatú elváltozásról van-e szó. Belülről meg is világíthatja a gyomrot s felvételt készíthet annak belsejéről. De például egy kis hurok segítségével a gyomorban lévő polipot is el lehet távolítani, azaz kis operáció is elvégezhető vele. — Szállítanak-e ilyen mű­szereket Magyarországra? — Igen. Eddig több száz műszert szállítottunk, s csu­pán az idén mintegy har­minc-harmincöt darabot, örömmel fogadtuk az itteni kórház meghívását, szíve­kakörében. Ez is arra vall, hogy közöttük igen nagy a fluktuáció. Mivel úgyszól­ván két évtizedes gyakorlat­ról van szó. ideje megvizs­gálni miért nem marad meg munkakörében sok népmű­velő, illetve mit kellene ten­ni azért, hogy valóban hiva­tásnak, életpályának tekint­sék feladatkörüket. Talán nincs rangja a hi­vatásnak? Megyei tapaszta­latok alapján játékos kifeje­zéssel azt válaszolhatnánk: is—is. Az irányító szervek tőlük telhetőén megbecsülik a népművelőket. Közbenjá­rásuk eredménye például az, hogy közülük tizenhármán kormánykitüntetést, hatvan- kilencen miniszteri kitünte­tést, egyéb helyi elismerést (például megyei tanácselnöki dicséretet) pedig huszonhe­ten kaptak. Az erkölcsi el­ismerés azonban egymagában kevés a népművelés szemé­lyi hálózatának stabiliz41á- sához. Olyan intézkedések is kellenének, amilyenek fo­ganatosítása már túlnő a megyei szervek hatáskörén. A közművelődésben dolgo­zók jobb megbecsülése ér­dekében például korszerű bérezést, a pedagógusokkal azonos bérszínvonalat kelle­ne biztosítani számukra, ki kellene munkálni a kisebb településeken dolgozóknak nyújtandó kedvezményeket. CSAK ÍGY TUDUNK jól képzett szakembereket állí­tani a falusi művelődési há­zak élére Persze, ez sem old meg mindent egy csa­sen jöttünk erre a szimpó­ziumra, ahol igen sok ne­ves magyar és külföldi tu­dós vesz részt, hiszen ered­ményeikkel műszereink is vizsgáznak. * Schade professzor New­castle upon Tyneból érke­zett Jászberénybe. — Vár-e gyakorlati ered­ményeket ettől a szimpó­ziumtól? — Gyakorlati, közvetlen eredményeket nem várok tőle. — On szerint tehát miért érdemes megrendezni az ilyen tanácskozásokat? — Érdemes megrendezni, mert alapot teremt a távo­labbi együttműködéshez, amely viszont már hozhat fontos eredményeket. Inté­zetek és személyek közötti együttműködésre gondolok, amely ötletek, elgondolások, tudományos publikációk cse­réjében nyerheti el konkrét formáját. — Mi a véleménye a ta­nácskozás eddigi szakaszát- ról? — Jól megrendezett han­gulatos. eleven szellemű a tanácskozás, ismét kitűnően érzem magam Magyaror­szágon. — Járt már korábban is nálunk? — Igen. Ötször voltam ed­dig Magyarországon, jó kap­csolataim vannak a magyar szakemberekkel. — Ismeri-e. s ha igen, hogyan értékeli a Jászbe­rényben folyó rákkutató munkát? — Annak alapján, amit ismerek belőle, elmondha­tom hogy jó munkát végez­nek Jászberényben, amit nagyra lehet értékelni, hi­szen jelentős hozzájárulás a rák ellen világszerte folyó küzdelemhez. B. A. pásra. Hiába dotáljuk a szakembereket, ha kevés van belőlük. Ezért a népműve­lők bérezése korszerűsítésé­vel párhuzamosan hatéko­nyabbá és tömegesebbé kel­lene tenni képzésüket. A közoktatás és a művelődés- ügy jobb összhangja érde­kében az volna a célszerű, ha a népművelők képzését valamilyen tanári szakkal párosítva a főiskolák bizto­sítanák. A hivatásos népművelők nagyobb méruű képzése sem tudja azonban még évek múlva sem megszüntetni a szakemberek hiányát — fő­leg a mezőgazdasági terüle­teken. Ezért volna jó, ha felsőoktatási intézményeink­ben nemcsak szakmájukra készítenék fel a hallgató­kat. hanem közéleti szerep­lésükre is. Gondolok itt el­sősorban azokra az egyete­mistákra. főiskolásokra, ta­nítóképzősökre. akiknek jó­része eleve falura készül, be kellene oltani őket a köz­művelődé« iránti érdeklődés­sé. Idejében ösztönözni és felkészíteni őket. Nos. a mostani gyakorlat — marad­junk szintén megyei példák­nál — nem szolgálja ezt a célt. vagy legalább is nem a leghatásosabban. VEGYÜK ELŐSZÖR a jászberényi Tanítóképző In­tézetet. Növendékei általá­ban kis községekbe kerülnek, többnyire olyan helyekre, ahol képesítés nélküli nép­művelő dolgozik. Sokat ie- lentene. ha a végzett kép­zősök hozzáértően segítené­nek nekik. Sajnos, éppen az úi tanterv szünteti meg a közművelési ismeretek ok­tatását. Eddig —• s „kifutó­ban” még most is kollok­váltak belőle a hallgatók, s valamennyi gyakorlati isme­retet is szereztek. Akkor szüntették meg e tantárgyat, amikor a közművelődés elő­térbe kerül. Igaz viszont az is, hogy a harmadik évfo­lyamon szakkörvezetői és alapfokú könyvtáros spéciéi kollégium van, melynek el­végzése után működési en­gedélyt kapnak a hallgatók. „Valami van...” — mond­hatnánk. A mezőtúri főiskoláról Is falvakba, tanyaközpontokra kerülnek a hallgatók. Az ot­tani tapasztalatok alánján szükség volna arra a mű­szaki intézményekben, hogy a köz művelésére is felké­szítsék őket. Személyek ilyen célú függetlenítése, kellő pénzügyi fedezet bizto­sítása. s a hallgatók aktív bevonása a rendezvények magszervezésébe és lebonyo­lításába — ez biztosítaná, hogy az újdonsült üzemmér­nökök közművelés gya­korlatra is szert tegyenek. Lényegében ugyanez mond­ható el az orvosképzésre és valamennyi felsőfokú okta­tási intézményünkre. Az sem ártana, ha job­ban elősegítenénk a post- graduálís képzést, vagyis a különböző képzettségű szak­embereknek könnyebben módjukban állna, hogy szak­körvezetői, könyvtárosi, vagy egvéb kiegészítő kép­zésben részesüljenek. EGYÉBKÉNT a közműve­lődés hatékonyabbá tételé­nek ezemvi feltétele van Birto*sftÄ<:nkra — mint ez a szem^vi vonatkozásból is kitűnik — a központi döntés is szükséges. Simon Béla Harcban a rákkal Vélemények a szimpóziumról Tegnap és tegnapelőtt ülésezett Jászberényben „A gyo­mor rákelőző állapotairól” címmel rendezett szimpózium, amelyen a világ sok kiváló szakorvosa is részt vett és ösz- szefoglalta munkájának eredményeit. A tanácskozás szüneteiben megkerestünk néhány kül­földi vendéget, s véleményüket kérdeztük a szimpózium munkájáról, a rákkutatás jelenlegi állásáról, a reálisan vár­ható eredményekről. Humorosan, szellemesen... (! ?) Sajnos, elég ritkán talál­kozunk olyan előadóval, fel­szólalóval. vitapartnerrel, akinek előadása, felszólalá­sa. hozzászólása derűt, vi­dámságot is kelt. Még rit­kább az az előadó, hozzá­szóló. aki mindig szellemi frisseséggel. könnyedén, elmésen beszél. Az már gyakoribb jelen­ség. hogy egyesek feltűnés­vágyból nem szellemesen, hanem Inkább csak szelle- meskedve, eredetiéskedve, erőltetett humorral, sőt vas­kos tréfákkal igyekeznek a hallgatóság figyelmét, érdek­lődését felkelteni. Mi a he­lyes út és mód, hogy ne hiányozzék a humor és a szellemesség sem előadá­sunkból. felszólalásunkból, s ugyanakkor ne váljék fel­szólalásunk, beszédünk mo­dorossá. Minden előadónak, hozzá­szólónak, felszólalónak rálja és feladata, hogy hallgató­sága figyelmét felkeltse, megtartsa, s a hallgatók valóban partnerré váljanak. A régi retorikák felsora­koztatták azokat az eszkö­zöket. módokat. formákat, amelyek alkalmasak voltak az érdeklődés felkeltésére is. Ajánlják a humoros mozza­natok, nyelvi formák bekap­csolását is a beszéd folya­matába. Valóban ne idegen­kedjünk a humortól, mert a jóízű, egészséges és főleg tanulságos humor, illetőleg a humoros helyzetek, tények felsorakoztatása igen alkal­mas eszköz és mód arra, hogy a hallgatótársak ébe­rebben figyeljenek. A baj azonban ott következik be, amikor ezek a tényezők és nyelvi formák nagyon elő­térbe kerülnek, s átveszik a főszerepet az előadásban, a felszólalásban. Azt kell elsősorban tuda­tosítanunk. hogy az ismeret­es gondolatszegény előadás, 'felszólalás iránt sem a hu­mor, sem a szellemes ötle­tességben gazdag nyelvi for­málás nem képes érdeklő­dést teremteni. Csak azt az előadást, hozzászólást. fel­szólalást tarthatjuk szelle­mesnek. ötletesnek, elmés­nek. amely azt is tükrözi, hogy az előadó, a felszólaló nagy szakmai biztonsággal, széles és mély készültség­gel, igen sok friss meglátás­sal, s ugyanakkor eleven és megfogó érveléssel beszél, ad elő. Az ilyen előadás- és felszólalás-típust Ítélhet­jük élményszerűnek is. Ha mindezt biztosítani tudia az előadd és a felszó­laló, akkor kellő egyensúly teremtődik a hallgatóság ..testi jelenléte” és. ..szelle­mi részvéte” között. s ugyanakkor kölcsönös intel­lektuális tevékenységre is serkent az előadónak, a fel­szólalónak. nyelvi formálá­sa. Szomorúan tapasztal­hatjuk ugyanis azt. hogy egy-egy előadáson összejö­vetelen a hallgatóság nagy része valóban csak „testi­leg” van jelen, de nem vállalja azt, hogy bekapcso­lódjék a beszédfolyamatba, így csak időpocséklás a részvétel, és nincs semmi értelme annak, hogy részt- vegyünk az ilyen terméket­len előadásokon, megbeszé­léseken. Az előadó a felszó­laló számára a figyelmet mí­melő. nyugodt hallgatóság is megtévesztő lehet. Figyelje tehát az előadó, a felszólaló hallgatóságának -viselkedés­formáit is, mert ez is fontos ténvező abban, hogyan for­málja előadását, felszólalá- lását értelmileg és nyelvi­leg. Dr. Bakos József Hamarosan megjelenik a Rádió és Televízió évkönyve Kádár János és Szepesi György. Makariosz érsek és Sugár András. Moldova György és Rapcsányi László. HofiGéza és Czigány György: a IV-es stúdió; a milliomo­dik Rádióújságolvasó; Ko­csis Zoltán, az Illés-eeyüt- tes; Konra Zsuzsa. Rhoda Scott: a hazánkban vendég­szerepeit Gina Lollobrigida, Darvas Lili. a Kessler-nővé- rek egyike: Alice; a Minden lében két kanál „kettőse”: Tony Curtis és Roger Moore — íme néhány név a közel­jövőben megjelenő 1973-as Rádió és Televízió Évkönyv „képcsarnokából”. S hogy ne csak a fényképillusztrációk­ról essék szó, felsoroljuk a könyv néhány tévé-témáját is: cikk olvasható az elekt­ronika kérdőjeleiről. Horvát János Fidel Castro-interjójá­ról ; portré néhány különle­ges televíziós szakma mű­velőiről: a „bűnés”. a ma­dáridomár. a fodrász, a fel­vételvezető a diszpécser, a színészegveztető és a trükk­mester szerepel az írásos „tablón”: végül ún. ..Mű­sortükör” olvasható a tele­vízió 1972-ben keletkezett •sorozatairól, egyedi műso­rairól, valamint „Világ-elő- fizető-sttisztika”: a rádió és tévéelőfizetők országonkénti adataival Szovjet filmnapck, szovjet filmek nélkül A hagyományos szovjet filmnaookat idén november 5. és 14. között rendezik meg Három új film. számos felújítás — a tervek szerint gazdagnak ígérkezett a prog­ram. Böngészem a szolnoki mo­ziműsort és nem hiszek a szememnek. A Vörös Csil­lag filmszínházban az Elát­kozottak című olasz—NSZK filmet vetítik míg a Tisza műsorán egy lengyel film. a Síkos út szerepel. Félreértés ne essék, mindkettő nagy­szerű alkotás, de. De mos* szovjet filmnapok vannak. Ez Szolnokon azt jelenti, hogv három napig vetítették a Várunk fiút. A „Vörös tu- linp«->v völsve” és a „Csen­desek a hainalok” maid később kerül bemutatásra. Ez utóbbi valamikor decem­ber végén. A megyei Moziüzemi Vál­lalat igazgatóba érdeklődé­semre elmondotta, hogy a filmnaook idejére mindösz- sze egv szovjet filmet kap­tak. Megerősítette ezt a MO- KÉP illetékese is. magyará­zatként még hozzátette: ..nmcs több kópia.” Ez hát az ok. Látszólag Így maradtunk a szoviet film fcünnenére. szoviet film izéikül. Valamiről azonban elfeledkeztek a filmes, mo­zis szakemberek. Az előze­tes tervek nem csak íj fil­met ígértek. Szó volt fel­újításról. Ismételt bemuta­tóról is. Hát ez elmaradt. Helvette a Tisza moziba:: egy sor* Wajda-filmet lát­hatunk hétfőnként. Romm, Csuhraj Kozincev vagy Tarakovszkii neve senkinek nem iutott eszébe. Valijá­ban így maradtunk szovjet bemutatók nélkül. i' U. D, j ♦ A «

Next

/
Thumbnails
Contents