Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-30 / 280. szám
1973. november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fiatal nevelők megyei találkozód lata nincs. Ugyanakkor csoportjában sok a nehezen nevelhető gyerek. Megfelelő irodalomhoz sem jut ebben a témakörben. A járási napköziotthonos munkaközösségnek is fel kellene figyelni az ilyen esetekre, s megfelelő segítséget nyújtania. Magától érthető, hogy a fiataloknak szükségük van az idősebbek tapasztalatára, de azok sem szolgálnak — a tapasztalatok — minden egyes esetben örökérvényű tanulsággal. A pályakezdők újat akarása is falba ütközik olykor. Az egyik iskol- lában az újat kezdeményező fiatal nevelőt azzal a „vaskos indokkal” intették például le: „így szoktuk meg”. A szekcióüléseken elhangzottakból említett példák szerencsére nem általánosak. A legtöbb helyen szolgálati lakást biztosítottak például a pályakezdőknek, gyakorlati munkájukban is segítik őket. Ez a jó, ez a természetes állapot, ezt kell mindenhol elérni. Remélhetőleg el is érik, s egy bizonyos idő, több gyakorlati tapasztalat megszerzése utánra tervezett pedagógus parlamenten már erről számolhatnak be az ifjú nevelők. S. B. Első osztályosok a kisújszállási tanyai kollégiumban Magyar-bolgár együttműködés (Tudósítónktól.) Idestova három esztendeje, hogy a Magyar Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei csoportja kapcsolatot épített ki, majd ezt követően együttműködési megállapodást kötött a bulgáriai Szabidföldi bioszféra hutató laboratórium Egerben Hazánkban egyedülálló környezetvédelmi komplex vizsgálatok kezdődtek Eger határában: a síkfőkúti erdőrészben létrehozott szabadföldi bioszférakutató laboratóriumban. A vizsgálatokba több mint húsz hazai kutató- intézet mintegy 60 tudósa kapcsolódik be. A munkát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Intézete szervezi Jakucs Pál tanszékvezető egyetemi tanár irányításával. A tudományos vizsgálatok céljából tíz hold- nyi erdőterületet vesznek igénybe, ahol viszonylag háborítatlan, erdészetileg hosz- szabb ideje nem kezelt, eredeti természetes állapotban található a növényzet, olyan cseres-tölgyes állományban, amilyen valaha Magyarország dombvidékeinek nagyobb területét borította. A vizsgálatokkal tehát az ország nagy részére nyerhetnek általánosítható adatokat Jakucs Pál egyetemi tanár a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott tájékoztatójában elmondotta, hogy a kijelölt erdőrészen modem műszerekkel vizsgálják a növényzet fejlődésének ütemét, mértékét, mérik a környezet vízkörforgalmát: a lombon, törzsön lefolyó, a talajon átszivárgó víz meny- nyiségét. Mérik a levegő szennyeződését, kémiai ösz- szetételét és a lehulló port, vizsgálják az erdei avar bomlásának ritmusát. A vizsgálat fontos területe a levélbe beépülő klorofill mennyiséget. A sokrétű rész- vizsgálat eredményeinek összekapcsolásából kívánják végül megismerni az egyensúlyban levő bioszférarész teljes működését. A program szerint hétnyolc évig — a kutatás első szakaszában — érintetlenül hagyják az erdőt. A második szakaszban megszüntetik az eredeti természetes állapotokat: kivágják a fákat és az úgy kialakult helyzetet vizsgálják. Végül a bioszféraadottságoknak legjobban megfelelő^ mesterséges táj kialakítása következik. Azokat a legkedvezőbb mesterséges művelési módokat hozzák létre, amelyek regionális szinten hasonló adottságú tájakra is kiterjeszthetők. Szilisztra megye testvérszervezetével. A két testület kötelékében tevékenykedő mezőgazda- sági üzemek és szakemberek az eltelt időszakban intenzívebb munkakapcsolatot építettek ki. Évenként kölcsönös szakma tapasztalatcsere-utat bonyolítanak le. A nyáron a Szolnok megyei szakemberek négytagú csoportja járt a baráti országban, és tanulmányozta a termékeny bolgár szőlő- és gyümölcstermő területek hasznosítási módszereit, valamint a nagyüzemi állattenyésztés fejlett formáit. A Bulgáriában már korábban szerzett ismereteket a megye két mezőgazdasági üzeme is kamatoztatja. A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz-ben a bulgáriai tapasztalatokat is felhasználják a nagyüzemi gyümölcstermelés fejlesztéséhez. A rákóczifalvai Rákóczi Tsz faiskolájának dolgozói a hazai diótermelés fellendítése érdekében ismerkedtek meg a plovdivi mezőgazdasági üzem nemesítési módszereivel és azzal kiegészítették a saját tapasztalataikat. A tapasztalatok közös kamatoztatásával. korábban termő nagyhozamú, fajtaazoaos diófacsemetéket nemesi temek. Eddig 25 ezer márkás diófacsemetét neveltek amelyből a tsz dióültetvényét tervezik kialakítani. A szilisztrai te^tvérszervezet küldöttel -w ttt jártukkor — intenziven ta^alfaányoz- ták a Szolnok megyei cukorrépa. kukorica és más növényfélék iparszert1 zárt termelési rendszerét, azok fejlesztési terveit, tapasztalatokat gyű‘lőttek a Szolnok körn árki tsz-elt korszerű, szakosított állat- tenyésztő telepein Kecskeméten, a hazai baracktermelés őshonában a termelési módszerekről és fajtákról szereztek alapos ismereteket. A hasznos baráti kapcsolatokat a jövőben tovább szélesítik. A tervek szerint a tudományos egyesületek szakelőadókat cserélnek, szélesebb körben ismertetika kölcsönösen hasznosítható tudományos termelési tapasztalatokat és módszereket. Terv született a mezőgazda- gozók cser sére is. A szilisztrai szervezet a bolgár tengerpartra, a Szolnok megyeiek a Balatonra és a Tisza partjára vár-, ják majd vendégeiket Eddig ötvenezer látogató Alig három hete nyitotta meg kapuit a Szovjet Kultúra és Tudomány Haza, s már mintegy ötvenezren toraiu- tak meg különböző rendezvényein. A kultircentr un- mal napról napra sokszá»a" ismerkednek meg. egymást követik a különböző típusú, műfajú eseménye«:. A szovjet szellemi élet magyarországi központjában összeállították a december 3—10 között tervezett programok menetrendjét. A több mint ezer szovjet könyvújdonságot bemutató kiállítás mellett a kultúr- centrum képzőművészeti termeiben délelőtt 11 órától 20 óráig a közönség megismerkedhet a népi iparművészet, továbbá a szobor és grafikai kiállítások anyagával. (Folytatás az 1. oldalról.) galomban is tevékenyen vegyenek részt. Hack Márton, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának üdvözletét tolmácsolta. A délelőtti program ezzel véget ért. Ebéd után a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakiskolában szekcióüléseken folytatódott a tanácskozás. A napirenden időszerű közoktatási, közművelődési témák, valamint az élet- és munkakörülményekkel kapcsolatos gondok megvitatása szerepelt. ☆ Hasznos, jó kezdeményezés volt a fiatal nevelők és népművelők tegnapi tanácskozásának összehívása. A pályakezdők érezhették belőle hivatásuk megbecsülését, a megyei szervek egyértelmű segítőkészségét, kölcsönös együttműködésre való törekvését, s elvárását annak, hogy szocialista pedagógusokhoz méltóan közéleti szereplésre törekedjenek. Gyümölcsöző volt ez a találkozó olyan szempontból is, hogy sok tanulsággal szolgált. Ráirányította például a városi-községi vezetők figyelmét a fiatal nevelők sorsának figyelemmel kísérésére, gondjaik eloszlatá- tására. Néhány felszólalás alapján szükség is van erre helyenként az- eddiginél jobban. Elhangzott például, hogy az egyik községben családjuktól távol élő tanárnők nedves, sötét szobában laknák együtt, ugyanakkor az új szolgáláti lakás üresen áll. A szekcióüléseken a felszólalásokból kicsendült, hogy igazgatóiktól, idősebb kollégáiktól sem kapják meg mindenhol a kellő információkat és a segítségnyújtás^ sem a lehető legjobb. A Művelődésügyi Közlöny, a megyei tanács körlevele minden igazgató birtokában van például a pedagógus la- káépítési kölcsönök igénybevételének módjáról, a letelepedési segélyről, a kedvezményes autóvásárlásról, mégis ezen a tanácskozáson jónéhány résztvevőnek újdonságnak tűntek ezek a juttatások. Bizonyítva ezáltal azt, hogy saját iskolájuktól nem kapják meg a kellő információkat. Az volna a kívánatos, hogy a pályakezdőket ne terheljék egyéb megbízatásokkal, hanem inkább segítsék elő gyakorlati munkájukat, a tapasztalatszerzést. Az egyik felszólaló szavaival élve ne higgyék azt, hogy akinek diplomája van, az kifogástalanul tud tanítani. Nos, helyenként nemcsak azt hiszik, hanem természetesnek is veszik. Van például olyan iskola, ahol csapatvezető lett a pályakezdő nevelő. A másik helyen meg osztályfőnöki megbízatást kapott egyikük, pedig volna erre idősebt? tanár is, dehát azt úgy látszik „pihentetik”. A fiatalok nyíltan, őszintén beszéltek gondjaikról. Egyikük például arról szólt, hogy a főiskola nem készítette őket fel a napköziotthonos tevékenységre. Ilyen munkakörben alkalmazták. Semmi gyakorlati tapasztaA fiatal nevelők egy csopo rtja Í r őrösi már két napja ^ ült az írógépe előtt, s közben a gyomra folyamatosan reszketett. — Nem, nem. Ez így nem mehet tovább — állt fel elgémberedett tagokkal. — Negyvennyolc órája ülök itt, és még egy betűt papírra nem vetettem. Hah! Bármelyik pillanatban rámnyithat a szerkesztő. Megyek! Menekülök! De hová?! No várjunk csak... Igen, igen. Azt hiszem legjobb lesz, ha visz- szatérek őseim foglalkozásához. Ügyis örököltem tőlük valahol állítólag száz négyszögöl fene tudja mit. Ez jó ötlet. Veszek egy kerti traktort, aztán szántolt, vetek, aratok. Persze. Akár még bérmunkát is vállalhatok. Isteni! Megyek a traktorért! • • • A portás kissé bizalmatlanul vette szemügyre Körösit. — Ügy szóval kerti traktort akar venni. Hm. No, jól van. Menjen itt a folyosón végig, aztán vissza nyolc lépést, majd balra, utána jobbra, onnan föl az emeletre, és valahol keresse meg Kisné kartásnőt. Körösi alighogy elindult a portás izgatottan kapta föl a telefonkagylót: — Kisné! Te vagy az? Jól figyelj! Valami Körösi nevű pacák közeledik. Azt mondja, hogy kerti traktort akar venni. Nagyon vigyázz! Megnéztem az igazolványát, és az van beleírva, hogy foglalkozása újságíró. De ő nem tudja! Kisné a legnyájasabb mosolyával fogadta Körösit: — Kérem, én egy kerti traktort akarok vásárolni. Tudja, az olyan mint a kerti traktor. — Hogyne, hogyne kérem. Értem én. Szóval kerti traktort. És ezt komolyan is gondolja. — Asszonyom a helyzet és a pillanat nem alkalmas viccelődésre. Én komolyan kerti traktort akarok venni. — Jó, jó, rendben van. Csak... — Mi az a csak? — Tudja a kerti traktor az... izé... szóval keresse meg a csoportvezetőmet, Nagynét. Majd fi. A kerti traktor Körösi ment, de közben a telefon is. — Foglaljon helyet kérem. Ha jól hallottam kerti traktort akar vásárolni. — Igen, azt. Miért? Talán nem önök árusítják? — De! Természetesen mi. Csak van egy kis bökkenő. Tudiillik ez olyan tartós fogyasztási cikk, amely sokáig tart. Illetve azt akarom vázolni, hogy ez a kérdés meghaladja a hatáskörömet. Talán, ha lenne szíves fölfáradni az osztályvezetőm- höz, Közepesné kartásnőhöz. ö bizonyára. Lépcsők, telefon, még nyájasabb mosoly. — Hogyne, kedves Körösi elvtárs. A mi osztályunk foglalkozik ezzel az izével... — Kerti traktorral! , — Igen. igen, de... — Talán efogyott? — Nem. Pontosabban a legutolsó igazgatói utasítás szerint csak az igazgató elvtárssal történt személyes tárgyalás után. Szóval érti? egy emelettel följebb... Lépcső, telefon, nagyon nyájas mosoly. — Foglaljon helyet kedves. .. — Körösi. — Kedves Körösi elvtárs. Már hallottam, hogy mi ügyben tetszik érdeklődni. Mindjárt megbeszéljük, addig hozatok egy kávét. — Nem kell kávé. Fél óra alatt már hármat ittam. — Akkor talán Colát? — Cola sem kell! Kerti traktor kell! — Persze majdnem elfelejtettem. Szóval kerti traktor? — Az. — Nézze teljesen őszinte leszek. Az az igazság hogy... tudniillik ez már a vezérigazgató jogkörébe tartozik. Ma éopen bent van. Itt fölöttünk. Lépcső, telefon, a lehető legnyáiasabb mosoly. — Ne is mondja drága Körösi elvtárs. Tudom milyen ügyben jár. Mondja nagyon ragaszkodik ahhoz a vacakhoz? Nem akar véletlenül egy cukorrépakombájnt venni? Kitűnő típusaink vannak. — Nem. Én kerti traktort akarok. — Igen. Akkor talán igyunk egy kis konyakot Ugye nem sért meg? — Nem. — No még egy pohárkával. Egyébként van ám lépegető eszkavátorunk is. — Nekem kerti traktor kell. — Szóval mindent tud? — Nem tudok mindent, de nekem kerti traktort adjanak, mert elmegyek a ma- gasságos atyaúristenhez is! — Rendben van, Körösi elvtárs. Mindent elmondok. Tudom, hogy maga újságíró, és rájött a stiklire. — De... — Ne, ne szóljon közbe. Tényleg sokat csaltunk. Tudja a kerti traktor az olyan kurrens cikk. Érti? Az utóbbi időben boldog, boldogtalan ezt keresi. Hát aztán tudja mi kicsit felemeltük aa árát. ötezerről tízezerre. így is vitték, sőt... — És hányat adtak el? — Tízezret. Ennél többet a bíróság előtt sem vallók be! — És már egyetlen darab sincs? — Bevallom egyet félretettem magamnak, de délelőtt húszezerért azt is elpasszoltam. No, igyunk még egy kis konyakot. • • • — Mondja, hol járt Körösi kolléga? Napok óta egyetlen árva sort sem kaptam magától. — Szerkesztő úr! Szenzációs riportot hoztam. Még a rendőrség sem tud róla. Én lepleztem le egy óriási csalást. Álljanak le a gépek a nyomdában, mindjárt lediktálom. — Jó rendben, azonnal intézkedem. De egyúttal mondja meg azt is, hogy mit ír holnap? — Holnap? Holnap elmegyek... mikrobuszt vásárolni... Zámbó Árpád