Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-30 / 280. szám

1973. november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fiatal nevelők megyei találkozód lata nincs. Ugyanakkor cso­portjában sok a nehezen ne­velhető gyerek. Megfelelő irodalomhoz sem jut ebben a témakörben. A járási nap­köziotthonos munkaközös­ségnek is fel kellene figyel­ni az ilyen esetekre, s meg­felelő segítséget nyújtania. Magától érthető, hogy a fiataloknak szükségük van az idősebbek tapasztalatára, de azok sem szolgálnak — a tapasztalatok — minden egyes esetben örökérvényű tanulsággal. A pályakezdők újat akarása is falba ütkö­zik olykor. Az egyik iskol- lában az újat kezdeménye­ző fiatal nevelőt azzal a „vaskos indokkal” intették például le: „így szoktuk meg”. A szekcióüléseken elhang­zottakból említett példák szerencsére nem általánosak. A legtöbb helyen szolgálati lakást biztosítottak például a pályakezdőknek, gyakor­lati munkájukban is segítik őket. Ez a jó, ez a termé­szetes állapot, ezt kell min­denhol elérni. Remélhetőleg el is érik, s egy bizonyos idő, több gyakorlati tapasz­talat megszerzése utánra ter­vezett pedagógus parlamen­ten már erről számolhatnak be az ifjú nevelők. S. B. Első osztályosok a kisújszállási tanyai kollégiumban Magyar-bolgár együttműködés (Tudósítónktól.) Idestova három esztendeje, hogy a Magyar Agrártudo­mányi Egyesület Szolnok megyei csoportja kapcsolatot épített ki, majd ezt köve­tően együttműködési megál­lapodást kötött a bulgáriai Szabidföldi bioszféra hutató laboratórium Egerben Hazánkban egyedülálló környezetvédelmi komplex vizsgálatok kezdődtek Eger határában: a síkfőkúti erdő­részben létrehozott szabad­földi bioszférakutató labora­tóriumban. A vizsgálatokba több mint húsz hazai kutató- intézet mintegy 60 tudósa kapcsolódik be. A munkát a debreceni Kossuth Lajos Tu­dományegyetem Növénytani Intézete szervezi Jakucs Pál tanszékvezető egyetemi tanár irányításával. A tudományos vizsgálatok céljából tíz hold- nyi erdőterületet vesznek igénybe, ahol viszonylag há­borítatlan, erdészetileg hosz- szabb ideje nem kezelt, ere­deti természetes állapotban található a növényzet, olyan cseres-tölgyes állományban, amilyen valaha Magyaror­szág dombvidékeinek na­gyobb területét borította. A vizsgálatokkal tehát az or­szág nagy részére nyerhet­nek általánosítható adatokat Jakucs Pál egyetemi tanár a Magyar Távirati Iroda munkatársának adott tájé­koztatójában elmondotta, hogy a kijelölt erdőrészen modem műszerekkel vizsgál­ják a növényzet fejlődésének ütemét, mértékét, mérik a környezet vízkörforgalmát: a lombon, törzsön lefolyó, a talajon átszivárgó víz meny- nyiségét. Mérik a levegő szennyeződését, kémiai ösz- szetételét és a lehulló port, vizsgálják az erdei avar bomlásának ritmusát. A vizsgálat fontos területe a levélbe beépülő klorofill mennyiséget. A sokrétű rész- vizsgálat eredményeinek összekapcsolásából kívánják végül megismerni az egyen­súlyban levő bioszférarész teljes működését. A program szerint hét­nyolc évig — a kutatás első szakaszában — érintetlenül hagyják az erdőt. A második szakaszban megszüntetik az eredeti természetes állapoto­kat: kivágják a fákat és az úgy kialakult helyzetet vizs­gálják. Végül a bioszféra­adottságoknak legjobban megfelelő^ mesterséges táj kialakítása következik. Azo­kat a legkedvezőbb mester­séges művelési módokat hozzák létre, amelyek regio­nális szinten hasonló adott­ságú tájakra is kiterjeszt­hetők. Szilisztra megye testvérszer­vezetével. A két testület kötelékében tevékenykedő mezőgazda- sági üzemek és szakembe­rek az eltelt időszakban intenzívebb munkakapcso­latot építettek ki. Évenként kölcsönös szakma tapasztalatcsere-utat bonyo­lítanak le. A nyáron a Szolnok me­gyei szakemberek négytagú csoportja járt a baráti or­szágban, és tanulmányozta a termékeny bolgár szőlő- és gyümölcstermő területek hasznosítási módszereit, va­lamint a nagyüzemi állatte­nyésztés fejlett formáit. A Bulgáriában már ko­rábban szerzett ismerete­ket a megye két mezőgaz­dasági üzeme is kamatoz­tatja. A törökszentmiklósi Arany­kalász Tsz-ben a bulgáriai tapasztalatokat is felhasz­nálják a nagyüzemi gyü­mölcstermelés fejlesztéséhez. A rákóczifalvai Rákóczi Tsz faiskolájának dolgozói a ha­zai diótermelés fellendítése érdekében ismerkedtek meg a plovdivi mezőgazdasági üzem nemesítési módszereivel és azzal kiegészítették a saját tapasztalataikat. A tapaszta­latok közös kamatoztatásá­val. korábban termő nagy­hozamú, fajtaazoaos diófa­csemetéket nemesi temek. Ed­dig 25 ezer márkás diófa­csemetét neveltek amelyből a tsz dióültetvényét terve­zik kialakítani. A szilisztrai te^tvérszerve­zet küldöttel -w ttt jártuk­kor — intenziven ta^alfaányoz- ták a Szolnok megyei cu­korrépa. kukorica és más növényfélék iparszert1 zárt termelési rendszerét, azok fejlesztési terveit, tapasz­talatokat gyű‘lőttek a Szolnok körn árki tsz-elt korszerű, szakosított állat- tenyésztő telepein Kecskeméten, a hazai ba­racktermelés őshonában a termelési módszerekről és fajtákról szereztek alapos is­mereteket. A hasznos ba­ráti kapcsolatokat a jövőben tovább szélesítik. A tervek szerint a tudo­mányos egyesületek szak­előadókat cserélnek, szé­lesebb körben ismertetika kölcsönösen hasznosítható tudományos termelési ta­pasztalatokat és módszere­ket. Terv született a mezőgazda- gozók cser sére is. A szilisztrai szerve­zet a bolgár tengerpartra, a Szolnok megyeiek a Balaton­ra és a Tisza partjára vár-, ják majd vendégeiket Eddig ötvenezer látogató Alig három hete nyitotta meg kapuit a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Haza, s már mintegy ötvenezren toraiu- tak meg különböző rendez­vényein. A kultircentr un- mal napról napra sokszá»a" ismerkednek meg. egymást követik a különböző típusú, műfajú eseménye«:. A szovjet szellemi élet ma­gyarországi központjában összeállították a december 3—10 között tervezett prog­ramok menetrendjét. A több mint ezer szovjet könyvújdonságot bemutató kiállítás mellett a kultúr- centrum képzőművészeti ter­meiben délelőtt 11 órától 20 óráig a közönség megismer­kedhet a népi iparművészet, továbbá a szobor és grafikai kiállítások anyagával. (Folytatás az 1. oldalról.) galomban is tevékenyen ve­gyenek részt. Hack Márton, a Pedagógus Szakszervezet megyei bizottságának üdvöz­letét tolmácsolta. A délelőt­ti program ezzel véget ért. Ebéd után a Tiszaparti Gim­názium és Egészségügyi Szakiskolában szekcióülése­ken folytatódott a tanácsko­zás. A napirenden időszerű közoktatási, közművelődési témák, valamint az élet- és munkakörülményekkel kap­csolatos gondok megvitatá­sa szerepelt. ☆ Hasznos, jó kezdeménye­zés volt a fiatal nevelők és népművelők tegnapi tanács­kozásának összehívása. A pályakezdők érezhették be­lőle hivatásuk megbecsülé­sét, a megyei szervek egy­értelmű segítőkészségét, köl­csönös együttműködésre való törekvését, s elvárását an­nak, hogy szocialista peda­gógusokhoz méltóan közéleti szereplésre törekedjenek. Gyümölcsöző volt ez a találkozó olyan szempontból is, hogy sok tanulsággal szolgált. Ráirányította példá­ul a városi-községi vezetők figyelmét a fiatal nevelők sorsának figyelemmel kísé­résére, gondjaik eloszlatá- tására. Néhány felszólalás alapján szükség is van erre helyenként az- eddiginél job­ban. Elhangzott például, hogy az egyik községben család­juktól távol élő tanárnők nedves, sötét szobában lak­nák együtt, ugyanakkor az új szolgáláti lakás üresen áll. A szekcióüléseken a fel­szólalásokból kicsendült, hogy igazgatóiktól, idősebb kollégáiktól sem kapják meg mindenhol a kellő infor­mációkat és a segítségnyúj­tás^ sem a lehető legjobb. A Művelődésügyi Közlöny, a megyei tanács körlevele minden igazgató birtokában van például a pedagógus la- káépítési kölcsönök igénybe­vételének módjáról, a lete­lepedési segélyről, a kedvez­ményes autóvásárlásról, mégis ezen a tanácskozáson jónéhány résztvevőnek új­donságnak tűntek ezek a juttatások. Bizonyítva ezál­tal azt, hogy saját iskolá­juktól nem kapják meg a kellő információkat. Az volna a kívánatos, hogy a pályakezdőket ne terhel­jék egyéb megbízatásokkal, hanem inkább segítsék elő gyakorlati munkájukat, a tapasztalatszerzést. Az egyik felszólaló szavaival élve ne higgyék azt, hogy akinek diplomája van, az kifogás­talanul tud tanítani. Nos, helyenként nemcsak azt hi­szik, hanem természetesnek is veszik. Van például olyan iskola, ahol csapatvezető lett a pályakezdő nevelő. A má­sik helyen meg osztályfőnö­ki megbízatást kapott egyi­kük, pedig volna erre idő­sebt? tanár is, dehát azt úgy látszik „pihentetik”. A fiatalok nyíltan, őszin­tén beszéltek gondjaikról. Egyikük például arról szólt, hogy a főiskola nem készí­tette őket fel a napköziott­honos tevékenységre. Ilyen munkakörben alkalmazták. Semmi gyakorlati tapaszta­A fiatal nevelők egy csopo rtja Í r őrösi már két napja ^ ült az írógépe előtt, s közben a gyomra folyamatosan reszketett. — Nem, nem. Ez így nem me­het tovább — állt fel elgém­beredett tagokkal. — Negy­vennyolc órája ülök itt, és még egy betűt papírra nem vetettem. Hah! Bármelyik pillanatban rámnyithat a szerkesztő. Megyek! Mene­külök! De hová?! No vár­junk csak... Igen, igen. Azt hiszem legjobb lesz, ha visz- szatérek őseim foglalkozá­sához. Ügyis örököltem tő­lük valahol állítólag száz négyszögöl fene tudja mit. Ez jó ötlet. Veszek egy ker­ti traktort, aztán szántolt, vetek, aratok. Persze. Akár még bérmunkát is vállalha­tok. Isteni! Megyek a trak­torért! • • • A portás kissé bizalmatla­nul vette szemügyre Körösit. — Ügy szóval kerti trak­tort akar venni. Hm. No, jól van. Menjen itt a folyosón végig, aztán vissza nyolc lé­pést, majd balra, utána jobbra, onnan föl az eme­letre, és valahol keresse meg Kisné kartásnőt. Körösi alighogy elindult a portás izgatottan kapta föl a telefonkagylót: — Kisné! Te vagy az? Jól figyelj! Valami Körösi ne­vű pacák közeledik. Azt mondja, hogy kerti traktort akar venni. Nagyon vigyázz! Megnéztem az igazolványát, és az van beleírva, hogy foglalkozása újságíró. De ő nem tudja! Kisné a legnyájasabb mo­solyával fogadta Körösit: — Kérem, én egy kerti traktort akarok vásárolni. Tudja, az olyan mint a ker­ti traktor. — Hogyne, hogyne kérem. Értem én. Szóval kerti trak­tort. És ezt komolyan is gondolja. — Asszonyom a helyzet és a pillanat nem alkalmas vic­celődésre. Én komolyan kerti traktort akarok venni. — Jó, jó, rendben van. Csak... — Mi az a csak? — Tudja a kerti traktor az... izé... szóval keresse meg a csoportvezetőmet, Nagynét. Majd fi. A kerti traktor Körösi ment, de közben a telefon is. — Foglaljon helyet ké­rem. Ha jól hallottam ker­ti traktort akar vásárolni. — Igen, azt. Miért? Ta­lán nem önök árusítják? — De! Természetesen mi. Csak van egy kis bökkenő. Tudiillik ez olyan tartós fo­gyasztási cikk, amely soká­ig tart. Illetve azt akarom vázolni, hogy ez a kérdés meghaladja a hatáskörömet. Talán, ha lenne szíves föl­fáradni az osztályvezetőm- höz, Közepesné kartásnőhöz. ö bizonyára. Lépcsők, telefon, még nyá­jasabb mosoly. — Hogyne, kedves Körösi elvtárs. A mi osztályunk fog­lalkozik ezzel az izével... — Kerti traktorral! , — Igen. igen, de... — Talán efogyott? — Nem. Pontosabban a legutolsó igazgatói utasítás szerint csak az igazgató elvtárssal történt személyes tárgyalás után. Szóval érti? egy emelettel följebb... Lépcső, telefon, nagyon nyájas mosoly. — Foglaljon helyet ked­ves. .. — Körösi. — Kedves Körösi elvtárs. Már hallottam, hogy mi ügyben tetszik érdeklődni. Mindjárt megbeszéljük, ad­dig hozatok egy kávét. — Nem kell kávé. Fél óra alatt már hármat ittam. — Akkor talán Colát? — Cola sem kell! Kerti traktor kell! — Persze majdnem elfe­lejtettem. Szóval kerti trak­tor? — Az. — Nézze teljesen őszinte leszek. Az az igazság hogy... tudniillik ez már a vezér­igazgató jogkörébe tartozik. Ma éopen bent van. Itt fö­löttünk. Lépcső, telefon, a lehető legnyáiasabb mosoly. — Ne is mondja drága Körösi elvtárs. Tudom mi­lyen ügyben jár. Mondja na­gyon ragaszkodik ahhoz a vacakhoz? Nem akar vélet­lenül egy cukorrépakombájnt venni? Kitűnő típusaink vannak. — Nem. Én kerti traktort akarok. — Igen. Akkor talán igyunk egy kis konyakot Ugye nem sért meg? — Nem. — No még egy pohárká­val. Egyébként van ám lé­pegető eszkavátorunk is. — Nekem kerti traktor kell. — Szóval mindent tud? — Nem tudok mindent, de nekem kerti traktort adja­nak, mert elmegyek a ma- gasságos atyaúristenhez is! — Rendben van, Körösi elvtárs. Mindent elmondok. Tudom, hogy maga újság­író, és rájött a stiklire. — De... — Ne, ne szóljon közbe. Tényleg sokat csaltunk. Tud­ja a kerti traktor az olyan kurrens cikk. Érti? Az utób­bi időben boldog, boldogta­lan ezt keresi. Hát aztán tudja mi kicsit felemeltük aa árát. ötezerről tízezerre. így is vitték, sőt... — És hányat adtak el? — Tízezret. Ennél többet a bíróság előtt sem vallók be! — És már egyetlen darab sincs? — Bevallom egyet félre­tettem magamnak, de dél­előtt húszezerért azt is el­passzoltam. No, igyunk még egy kis konyakot. • • • — Mondja, hol járt Kö­rösi kolléga? Napok óta egyetlen árva sort sem kap­tam magától. — Szerkesztő úr! Szenzá­ciós riportot hoztam. Még a rendőrség sem tud róla. Én lepleztem le egy óriási csa­lást. Álljanak le a gépek a nyomdában, mindjárt ledik­tálom. — Jó rendben, azonnal in­tézkedem. De egyúttal mond­ja meg azt is, hogy mit ír holnap? — Holnap? Holnap elme­gyek... mikrobuszt vásárol­ni... Zámbó Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents