Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-29 / 279. szám
ion. Odi 3», SZAJLIVUR MEGYEI NÉPLAP » 3 't i Lehet öt mázsával több ? A búzatermesztés lövőié Hála agrárpolitikánknak, a búza rój már hazánkban nem „politika! növény’', termesztése nem igényel társadalmi segítséget: nem kell országos kampányokat szervezni azért, hogy minél több gazdaságban vessenek Be- zosztálá búzát. Búzaföldjeinken az idén hektárt nként átlag 34,7 mázsa íe -mett. ami pillanatnyilag a világranglista elején biztosi i számunkra helyet. Csupán egy-két szocialista és néhan; kapitalista állam előz meg l ennünket termésátla»' gok t -kintetében. Tavalyról- idénn kelve négy mázsával 'okoz: ik a hektár >nkér ti hozamot. (Nem teszem hozzá, hogy „az aszály ellenére”, mert ez az esztendő a búiára nem volt rossz.) Ebből az alkalomból kerültem ismét kapcsolatba a búzatermesztés gondolatával. Megkérdeztem a legjobb szakembereket, hogy érdemes-e. lehet-e még ezeket a hozamokat fokozni? Nemcsak dr. Kasza Béla minisztériumi 'főosztályvezető- helyettes. de a többiek is a leghatározottabban igennel válaszolta^. Special's helyzetben vágyunk ugyanis, számos ponton .árhatunk fel tartalékokat. A közel 35 mázsás hektáronkénti búzatermésünk húsz és 55 mázsa közötti hozamok átlagából adódik. Egyforma persze nem lesz soha. Borsodból 50 esztendő múlva se várhatunk annyi búzát, mint Fejér megyéből" De mozdulni azért lehet. Hol vannas a tartalékok? A Bezossfáfával kezdődött Kezdjük talán a Bezosztálával. Ez a szovjet fajta megfizethetetlen szolgálatokat tett nekünk. Hozzásegíxett. hogy több évtizedes égi helyben topogás után az élvonalba lendüljünk. Azonban eljárt felette az idő. a minisztérium már 1970-ben új. jobb fajtákat ajánlott A Bezosztája el is vesztette hegemóniáját nagy területen termelik ma már az ugyancsak szovjet Auróra, Kav- kíz. Jubilejnaja fajtákat és ezek többre képesek. (Sajnos, a magyar fajták csak kicsi területen lelhetők fel, mert alig versenyképesek.) A legjobb gazdaságok ügyesen válogatnak a fajták között hogy széthúzzák az érési időt megosszák a kockázatot, kihasználják talajuk adottságait Lenne válogatniv’íló.iuk a gyengébb gazdaságoknak is. De ha ezeken a helyeken is több figyelmet fordítanak a .enfctősógek felhasználás, ára és főleg a tökéletesebb ösz- szehangolásva. akkor mái a jövőben sem kell hús- mázsás termésekről beszelnünk Mert a harminc mázsa búzát hektáronként' a Nagykunságban is meg lehet termelni azon a technikai színvonalon, ahová már felkapaszkodtunk. Zárt rendszer , a búza- termesztésben ? A kukoricatermesztésben csodákat művelő zárt! mtd- szeieket végeredményben a búzaföldekre is át lehet telepítem. Olcsóbb és g; orsa eb megoldás azonban bs a zárt rendszerek •udon.arvos logikáját és szigorú legyeimét általánosítjuk a búza- cermesztésben Szakén' t erek óvatos bécsiese szerint az átlag alatt termem gazdaságok felzárkóztatásával néhány év alat! — oersz° rém ingyen — hektáronként akár öt mázsával is fokozhatjuk az országos átlagokat És a felső sávban? Ott ahol már most is 55 mázsa búza terem, van-e még lehetőség? Van, mert nálunk nagyobb mezőgazdaság js létezik a világon, ahol az országos átlag 50 mázsa búza. Csakhogy az már más kategória. Ha egy gazdaság 50 helyett 70 mázsát akar termelni hektáronként akkor újra végig kell zongorázni az egész skálát. Olyan fajtát találni, amely többre képes, ehhez kiszámítani a műtrágya adagot megkeresni, megvásárolni azt a gépet, amely ezt a hatalmas mennyiséget időben le is tudja hozni a földről. Nyilván napirendre kerül élóbb-utóbb ez a fajta útkeresés is. Egyelőre azonban úgy tűnik, járhatóbb Út a most még alacsonyabb hozamok felemelése. És ez nem „politikai kérdés”, mert a gazdaságoknak érdemes búzát termeszteniük. Saját érdekében cselekszik az a gazdaság, amely kihasználja az adottságokat Azt hogy ráfizetéssel termeljen búzát, senkitől nem kívánja az állam. és bár ebben a cikkben óhatatlanul politizáltunk, rerr- kívánunk ilyesmire buzdítani mi sem, senkit F. B. Jöhet a tél Felkészült a jászberényi Városgazdálkodási Vállalat Két hóeke, hét gépjármű készenlétben Novembert írunk, amikor nemcsak a naptár, a deres hajnalok is ielzik: küszöbön a tél Ettől önkéntelenül is régi hófúvások, tükörsimára fagyott csúszós utak iutnak eszünkbe. És a kérdés: jni- lyen lesz ez a telünk, meny* nyi havat kell maid taposni munkába, üzletbe, piacra mepet? Jászberényben a Városgazdálkodási Vállalat köztisztasági részleeénél arról érdeklődtünk. hogvan készültek fel a téli feladatokra. A vállalatnál- — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén is intézkedési tervet készítettek amelvben meghatározták a síkosság megszüntetésével. a hóeltnkarítással és a hó elszól másával kapcsolatos feladatokat. A rossz idő beálltával az idén is belezetik az éiieli íigveletet. Alkudó knn^s-i!,- tot tartanak fenn a KPM- Ügve'e***1 • rr,íIven időiázís vánbq+A 0«; rni- jvpn<ai- iHv’*-npvok, Az intézkedni tervben F’»,',#,.si- ték azokat az fős más ffvntos mUnkpbolvokhoz vezető utakat, fsi-z-w— Útvonal "kát, abnj Zllal-papn pal gondoskodni kell a hóéi» takarításról, a hó elszállításáról. ha csúszósak az utak. akkor az út beszúrásáról. Megteremtették a vállalatnál a gyors intézkedések lehetőségeit Az ügyeletesek gépkocsival rendelkeznek, állandó hóeltakarító brigádok állnak készenlétben. Szükség esetén úiabb hóeltakarító munkásokat tudnak mozgósítani a vállalat szállítási, építőipari és kertészeti részlegétől. valamint a városi tanács költségvetési üzeménél dolgozókból. Üzemképes állapotban vár „bevetésre” két hóeke hét gépjármű — öt tehergépkocsi és két pótkocsis vontató — és az a házilag átalakított hom°kszóró»éD. arr.elv amikor csúszósak az utak. Pár óra alatt beszőria homokká! » város belterületén az ösz- szes ‘fővő-iékedési utat. A .válla’ntnál bíznak abban. hnev ha kemény tél ión is. »7 —«*• S7?pVc£p 1^7 rá. is fifváccol fmrdliilHn + nok a 1akfV5cá«*^<*)7 Vinf»v Wá-rnk. tel* kük e’őtt és utcájukban seperjék el a havat — illés — Korszerűsítik á Tiszafüred Kunmadaras közötti utat Jövőre korszerűsítik a Tiszafüred Kunmadaras közötti 23,1 kilométeres útszakaszt. A tervezést megelőzően hétfőn bejárást szervezett a KPM Közúti Igazgatósága az érintett szervekkel és vállalatokkal, hogy elhárítsák azokat az akadályokat, amelyek a munka kezdését gátolják. A korszerűsítést jövőre kezdik él. Az utat hat méteresre szélesítik, de az érintett községek — Tiszaigar, Tiszaörs — belterületén, ahol lehet, hét-nyolc méterre bővítik. Az út mentén kialakítanak több mint 25 autóbusz megálló-helyet is. összesen 72 ezer négyzetméter! útfelület készül, több mint 11 millió forint költséggel. A szélesítést jövőre befejezik, az út felső burkolatát, az úgynevezett aszfaltszőnyeget azonban csak 1975-ben készítik el. ' A munka befejeztével Tiszafüredet a megyeszékhelyivel hat méter széles Út köti majd össze. A jászberényi Hűtőgépgyár jászárokszállási hűtő- és klímatechnikai gyárában központi vezérlésű automata hegesztővel hegesztik a korszerű áruházi pultok alkatrészeit Évről évre kevesebb baleset Mezőgazdasági munkavédelmi tanácskozás Mezőtúron Németh .János, az Állami Gazdaságok Országos Központja Szolnok megyei főosztályának főmérnöke felszólalásában bejelentette, hogy a megye állami gazdaságaiban 1987 óta csaknem felére csökkent a balesetek száma. A tíz állami gazdaságban 1967-ben csaknem négyszáz, tavaly pedig 195 baleseti sérülés történt örvendetes az is, hogv az utóbbi két évben — és az idén sem —, a megye állami gazdaságaiban halálos baleset nem történt. A jól szervezett üzemi munka- védelmi hálózatnak köszönhető, hogy a .Szolnok megyei állami gazdaságok az országos munakvédelmi versenyben tavaly és tavalyelőtt az első helyen végeztek. Á tanácskozás 'résztvevői megtekintették a főiskola tanműhelyében rendezett munkavédelmi kiállítást és a munkavédelemró], a balesetek megelőzéséről szóló filmet. A második megyei munkavédelmi tanácskozás vitával folytatódott, majd a S7öv“th=íeti vezetők, munkavédelmi felelősök hozzászólásával »fejeződött be. * (Kommentárunk.) Technológizálás — munkavédelem: kemizálás — környezetvédelem. Ilyen és ehhez hason- ló fogalmak, gondolatok kapcsolódtak egvmíshoz. hangzottak el a tegnapi ^tanácskozáson. Szó volt arról, hogy ezek milyen felkészültséget. szakismeretet kívánnak a mezőgazdasági üzemek dolgozóitól. A baleseti jegyzőkönyvek tanúsága szerint a gépi balesetek súlyosabbak. Több a kiesett munkanapok száma a vegyi úton szervezetbe jutott sérülések után. Mégis. A tragikus, halálos sérüléseknek csak elenyésző részét okozza közvetlenül gép, egV-egy berendezés meghibásodása. Az utóbbi négy évben a megye termelőszövetkezeteiben. a 34 halálos baleset közül tíz lovaskocsival, térfogattal történt. Ez a ritkán, gyakran már csak megszokásból használt ósdi fuvarozó eszköz okozta a halálos balesetek csaknem , egyharmadát! Akkor, amikor a zártrendszerek egyben nagyobb arányú elterjedésével, a különböző erősségű mérgek használata csak egy halálesetet okozott Az ittasan, lovaskocsival történt 10 baleset mellett, 3 figyelmetlenség a nemtörődömség áll a tragikus lista második helyén. N"olc °mber halálát okozta, felborult traktor. Jövőre — a korszerű berendezések már elevfe nagyobb biztonsággal tervezett gépeinek megismerése mellett — legyen a termelőszövetkezeti. munkavédelem elsőszámú feladata a figvelmetlenséeből eredő balesetek csökkentése. Csak a mezőgazdaságban dolgozók helyes magatartása segíthet. “n önmagukról, az emberek életéről van sző. — bájos — Befejeződött a lakásépítési konferencia Tegnap Mezőtúron, a DATE Mezőgazdasági Gépéj szeti Főiskolai karán tartották a mezőgazdaságban dolgozók második munka- védelmi tanácskozását. A megjelent mintegy kétszáz termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetőt, munkavédelmi felelőst és biztonsági megbízottat dr. Patkós István, a főiskola igazgatója köszöntötte. Megnyitójában Csorna János, a Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője arról szólt, hogy az új technológiák, a zárt,, rendszerek bevezetése az élelmiszergazdaságban is megváltoztatta a munkakörülményeket. Az új szakmai fogások megtanulása, az ismerkedés az idegen gépekkel új , veszélyformákat teremtett Fokozottan jelentkezik ez az állattenyésztésben, ahol a szakosítás bevezetése, a gépek koncentrációja, növelte a balesetek számát Kénzett szakemberekre, felelősséggel dolgozó szakmunkásokra van szükség a növénytermesztésben is. Szakmai előadásában a munkavédelmi kutatás jelenlegi, hazai helyzetéről beszélt dr. Beregszászi Attila, a gödöllői Agrártudományi Egyetem Munkavédelmi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese. Száztizennégy Szolnok megvei termelőszövetkezet munkavédelmi helyzetéről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit Honnál Zslg- mond, a megvei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának műszaki- munkavédelmi flőadóia. El- tnondi-a. hogv I960 óta évről évre fokozatosan javul n baleseti statisztika 1971- bers a több mint 38 000 mezőgazdasági doleozőra 2235 baleset jut Ezek közül nvolc halálos kimenetelű volt. Tüvalv négyszázzal kevesebb sérülés .történt, és ötre csökkent a tragikus, halállal végződött balesetek ,^záma. Változott a munkavédelem értelmezése a szövet- Uez»*-Vi-en. A szövetkezeti vezetők mindenhol 8 r»ng- í£n«k rnenZ-Ielö^y, Vezalik 8 belesetirádejmet 1 Most már a íj közvetlen mnnVahei-d vez“+*VneV kell előbbre lőnviöl». Esvre több múlik azonban a befn-tóc*,,» - aj plIe-.Z-'-Ä--—t a dolgozók hozzáállásán ts. A Technika Házában tegnap délután dr. Szabó János építésügyi és váposféj- lesztési minisztériumi államtitkár zárszavával befejezte kétnapos munkáját a HL lakásépítési konferencia. Dr. Szabó János államtitkár zárszavában hangsúlyozta, hogy az elhangzott javaslatok jelentős része olyan valóságos igénveket vet fel, amelyek a népgazdaság lehetőségeivel is arányban állnak. így a konferencia hozzá iárult ahhoz, hogy indítványaikat már az ötödik ötéves terv lakásépítési feladatainak meghatározásánál is figyelembe vegyék, de elsősorban hosszú^ távon, az 1976 — 1990 közötti JA éves lakásfejlesztési terv kidolgozásában hasznosíthatók. Fontos feladat, hogy a lakásépítési program valamint az anyagi és műszaki lehetőségek kedvező összhangjának megteremtése érdekében minél szélesebb körben éljenek a tanácsok, a lakásberuházók a több változatban kidolgozott tervezés lehetőségével, a leggazdaságosabb megoldás kiválasztásával. Ennél fogva maguknak a tervezőknek Is figyelembe kelj venniük azokat a konferencián elhangzott la vasiatokat, amelyek szerint célszerűbben lehet kihasználni a lakások alaoterületét, esetleg félszobák vagy étkezésre al- kalms? nagvebb konyhák és más megoldások figyelembe-/ vételével. jJ w Másik .fiiok” a mű’ráava 'Ma 233 kilót használunk hektáronként, hatóanyagban számolva. Tíz—tizenöt évvel ezelőtt még nyers-súlyban se használtunk ennyit Az igazi titok azonban talán nem is ez. hanem, hogy a legjobb gazdaságokban laboratóriumi vizsgálatok alapján állítják össze az adagokat. A sereghajtók sajnos nem használnak sok műtrágyát, nem is nagyon jut rá pénzük de amit kiszórnak, azt is csak úgy találomra. Kémia. A gyomirtó és talaj fertőtlenftő szerek arzenálja áll már az agronómus rendelkezésére. Nem mindenki él a lehetőségekkel. /Technika. A kép vegyes. Annyi traktorunk, ekénk és vetőgépünk már van. hogy jó talajmunkát végezzünk a legkedvezőbb pillanatban tegyük talajba a magot. Sajnos az aratás, ami régebben egy hónap volt. még mi».dig 16—18 napig tart. mer: a mai termésátlagokhoz ninr csenek megfelelő teljesítőképességű kombájnjaink Tíz— tizenkét nap lenne az eszményi mert akkor az időjáráshoz is alkalmazkodni tudnánk Néhány éven belül talán megoldjuk. A már kicsé- pelt magot esetleg szár’tahi, de mindenképpen tárolni kell Szárítónk sajnos inkább csak a gazdagabb vidékeken van, a magtár kapacitás pedig mindenütt kévén Sók mindent tehetünk tehát azért, hogy több bíza teremjen (fajta, műtrágya stb.) és még többet azért. hogy am: megtermett, az meg is maradjon (növényvédelem, betakarítás, szárítás 'táti lás stb.',. Adott lehetőségeiket a kiváló gazdaságok mar ma Is csaknem teljes mértékben kit asznál jak. A mostohább adottságú, vagy gyengébb szakértőkkel rendelkező gazdasagoktól az úgynevezett optimumot nem kívánhatjuk.