Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-24 / 275. szám

1973. november 24. SZOLNOK MEGYE] NÉPLAP 5 Értéke pénzben nem mérhető Lxehben a napokban a megye településeiről sor- ra-rendre kapjuk a követke­ző híreket: egészségügyi na­pokat rendez a tanács és a vöröskeresztes szervezet. Egészségügyi előadásokon vesznek részt felnőttek, idő­sebbek, fiatalok. Még a gye­rekek is többször hallgatnak a korosztályuknak megfelelő tartalmú, színvonalú elő­adásokat Hasznos és főkép­pen nagyon időszerű, hogy: az eddigieknél most már többször találunk arra időt hogy az egészséges életmód­ról beszéljünk vagy a szexu­ális élet kérdéseiről. Köztu­dottan csak az igazán egész­ségesen élő ember tud jól dolgozni, alkotni, boldogan, megelégedetten élni. A szolnoki városi Vörös- kereszt elnökségétől is hír­adást kaptunk. A városi titkár arról értesített, hogy ifjúsági egészségvédelmi he­tet tartanak: ezen a héten a város minden iskolájában egészségügyi előadásokat, ke- rekasztal-beszélgetéseket, a témához kapcsolódó filmve­títéseket rendeznek a váro­si tanács vb egészségügyi és szociálpolitikai, valamint mű­velődési osztályával. A gyerekek arról hallhat­nak többek között, hogy mi- . lyen a helyes táplálkozás, milyen következményei lehet­nek a fogbetegségeknek, mi-, lyen ártalmakat okoz a do­hányzás, a nikotin, melyek a serdülőkor egészségügyi problémái, hogyan kell he­lyesen felhasználni a sza­bad időt és így tovább. Kü­lönös figyelmet érdemel, hogy a családi életre neve­lés témájában — négy álta­lános iskolában — rendez­nek kerekasztal-beszélgeté- seket. A fiatalokat érdeklik ezek a témák. Nem egy he­tedik, nyolcadik osztályos kislánnyal, fiúval beszéltem, akik a maguk módján meg­fogalmazták : a szülőkkel szégyellnek, nem mernek arról szót váltani, ami a szexuális élettel kapcsolat­ban foglalkoztatja őket. Fel­világosítást várnak, őszinte szót, értelmes magyarázatot, beszélgetést. A felnőttektől várják ezt! Jó, hogy az előbb említett szervek, az iskolák tanárai, az iskolaorvosok és védőnők megértéssel fogad­ják a gyerekek érdeklődését, megértik a ki nem mondott kérést, és segítségükre siet­nek, mert tudják: mindezt az egészségesen felnövekvő nemzedékért teszik, vala­mennyiünk jövőjéért is. Igaz, plusz munkát jelent, sok szaladgálást, tárgyalást, idő- egyeztetést, előadásra való készülődést, — de a haszon nem marad el. Bár az ered­mény pénzben, anyagiakban nem lesz^ mérhető, sokkal je­lentősebb annál az érték­mérő: az utánunk következő nemzedékek egészséges élete. A * is /ó, hogy ezek­ben a napokban szülői érte­kezletekre is sor kerül, ahol a pályaválasztás egészség- ügyi vonatkozásairól válta­nak szót tanárok, orvo­sok, szülők. Szolnok város tizenöt ál­talános iskolájában összessé­gében 70 egészségügyi elő­adást hallgatnak meg a diákok ezekben a napokban. Miért rendezték, illetve ren­dezik ezeket? Az a cél, hogy az ifjúság figyelmét felhív­ják a kulturált életmódra, hogy olyan egészségügyi is- mereket adjanak a rende­zők, amelyeknek birtokában mód nyílik a helyes egész­ségügyi szokások kialakítá­sára. Mindé« természetesen nem valósulhat meg egyetlen ilyen rendezvénysorozat al­kalmával : szokások, életmó­dok kialakulásához évek kel­lenek. Csak,- hogy az arra való neveléshez minél előbb hozzá kell kezdeni. Az egész­séges életmódra nevelni az embereket nem lehet elég korán kezdeni. Most egy hét, a következőkben ismét egy. Jó előzetes gyakorlás, ta­pasztalatszerzés is lehet ez a Minisztertanács népesedés- politikai határozatában fog­laltak teljesítéséhez, amely­nek értelmében egy bizo­nyos korosztálytól kezdve kötelező lesz a fiatalok egészségügyi felvilágosítása, nevelése. Ezért jelentősek ezek a rendezvénysorozatok, ame­lyeknek megszervezésére, lebonyolítására olyan szí­vesen és hivatástudattal vál­lalkoztak a vöröskeresztes szervezetek, aktívák, a ta­nácsok, az -orvosok, a peda­gógusok. V. V. Madách emlékest Párizsban Megjelent a Műhely Új pedagógiai kiadvány­nyal gazdagodott a megye- székhely. megjelent a Mű­hely első száma. A szakmai jellegű periodikát — ne­gyedévenként jelentkezik majd — a szolnoki Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályának irányításával pe­dagógusokból álló társadalmi szerkezstőbizottság szerkeszti, s anyagában is a város ne­velőinek írásai kapnak rend­szeresen helyet. Már a címe is utal jellegére. Műhely, az­az olyan írások közrebocsá­tása, amelyek közvetlen kap­csolatban állnak a nevelő munka mindennapi gyakor­latával, a korszerű oktatás céljaival. Első számában bő teret kaptak az új iskolai rend­del kapcsolatos gyakorlati kérdések — Régi iskola űj rend — továbbá közli a „folyóirat” Szabó Mihályné díjnyertes pályamunkájának egy részletét az osztályfőnö­ki munka közösségnevelési lehetőségeiről, olvashatni benne beszámolót új peda­gógiai kísérletekről, kezde­ményezésekről, de található benne a konkrét óravázlat­tól egészen a személyes han­gú beszámolóig más egyéb írás is. Az ízléses, sokszoro­sított technikával készülő Műhely a pedagógiai alkotó- tevékenység szervezőjének szerepét kívánja betölteni, és fórumot biztosít a városban az életképes pedagógiai el­gondolásoknak. * , Thália önkéntes pap ai Színjátszó rendezői tanfolyam Szolnokon A nagyiváni szabadpolcos könyvtárban közel 6000 kötet' könyv és számos újság, folyóirat várja az olvasókat, akik estéről estére többen jönnek, a beiratkozottak száma lassan már eléri a négyszázat Látogatják a művelődési ház Ifjúsági klubját is. Különö­sen a társasjátékok népszerűek... A televízió elterjedésé­vel sokan kétségbe vonták a színjátszó mozgalom lét- jogosultságát. Még közmű­velődési fórumokon is hallatszottak olyan véle­mények, hogy a színjátszó­csoportok csak a dilet­tantizmus melegágyai: töb­bet ártanak, mint használ­nak. Ennek az álláspontnak hívei a televízió minden- hatóságára esküdtek, mond­ván. hogy a képernyőn a legkisebb faluban is ma­gas színvonalú színházi elő­adásokat láthatnak a né­zők. tehát felesleges az amatőrök színháza. A felemás nézetet meg­cáfolta az élet. A színját­szómozgalom túlélte a mH'őzöttség éveit sőt ké­pes volt megúihodni. Egy- egy amatőr együttes be­mutatója olykor az egész ország érdeklődésére szá- mottartó eseménv — époen a televízió révén — más­részt a színiátSTÓcsoDortok, irodalmi színpadok — ja­va részük — az önművelés fontos műhelveivé váltak. Abt'an k“tsöatel“nül iga­zuk volt és igazuk van a —ó-nozgalom esküdt v"°v a’kalmi ..ellenségei­nek”, hogy a színvonalta­lan. néosr-'oműveskedő. ál- modemkedő színjátszásnak a szereplőkre, nézőkre egy­aránt ízlésromboló hatása van. Rosszul tehát nem szabad csinálni. De kér­dezzük. mit szabad rosszul csinálni ? A válasz egyér­telmű: semmit sem. Az elkövetkezendő évek­ben jelentős változás kö­vetkezik majd be a szín­játszómozgalmon belül. A fokozott minőségi követel­mények megvalósulása ér­dekében kétéves színjátszó rendezői tanfolyam indul Szolokon. Hihetetlennek tűnik ta­lán. hogy eddig mindösz- sze három olyan rendező működött a megyében, aki­nek szakkénesítése van. A többi, alkalmi színiátszó rendező csuoán ideiglenes, formáh'san kiadott enge­déllyel működött. A narx>kban kezdődő, igényes tematikáid tanfo­lyamon hivatásos rende­zők. színházi esztéták, kri­tikusok tartanak maid elő­adásokat. A tanfolyam iránt igen na”v az érdeklődés, a fel­vett h3rmincöt rendező-je­lölttől a megye szttttétszó- moreeimának további fel­lendülését színvonalának javulását várhatjuk. , — ti — Mun1 á' szí n in tszó k országos ’a álkozó ja 7 a’a'á'iván Kellemes meglepetés érte a tegnan délutáni műszak- válté'-’-or több tatabányai üz^-nKen a murvásokat. A műhelycsarnokokban, a bá­nyák felolvasó termeiben rögtönzött műsorral mutat­koztak be az ország külön­böző részeiből Tatabányára érkezett munkásszínjátszó csoportok. Az üzemi szereplések után a munkásszállók klubiaiban és a munká.s'aköVttnpfc mű­velődési otthonéiban mutat­koztak bé a művészeti cso­portok. Ezzel kezdetét vet­te — a SZOT és a Népmű­velési Intézet rendezésében «— a munkásszínjátszók há­rom naoon át tartó első or­szágos találkozója. A jelentős kulturális ese­ményre nvolc együttest hív­tak meg. Ajkai, győri, kom­lói szolnoki, cseoeli pester­zsébeti. és tatabányai cso- Doa+ok lécnek többször is a közönség elé. Rajtuk kívül még nyolcvan munkásszín­játszót hívtak meg tapaszta­latcserére. Szombton, a találkozó második nanián előadások és korreferátumok hangza­nak el a munkások körében .végzett legújabb szociológiai felmérésekről. Szüretelő diákok jutalmat kaptak a legjobb brigádok Az idei Madách emlékév keretében csütörtökön este a párizsi Magyar Intézetben Madách-emlékestet rendez­tek. Az ünnepi est keretében, melyet Jean Rousselot. az írószövetség elnöke nyitott meg. André Lebois profesz- szor, a Francia Költők Tár­saságának alelnöke tartott előadást „Az emberiség drá­mája és az ember tragédiá­ja” címmel. Lebois profesz- szor előadásában részletesen méltatta Madách Imre mű­vének világirodalmi jelentő­ségét. Az ünnepségen részt vett Claude Aveline, az Ana- tole France Társaság elnöke is. A párizsi könyvesboltok­ban egyébként nemrég jelent meg „Az ember tragédiája” francia nyelven, a budapesti Corvina kiadásában, Jean Rousselot fordításában. számaként, az AthenaeurrJ Nyomda mélynyomásában jelent meg László Gyula Lehel kürtjéről szóló tanul­mányának negyedik kiadá­sa. ' * Mielőtt az új kiadványról szólnánk, meg kell jegyez­nünk, hogy örvendetesen szaporodik azoknak a pub­likációknak a száma, ame­lyek a Jászság történelmé­nek, műemlékeinek, haladó hagyományainak egy-egy részletét mutatják be. A helytörténeti kiadvá­nyok között kiemelkedő he­lyet foglal el a Jászsági Fű­zetek gyűjtőnév alatt is­mert sorozat, amely a Jász Múzeum bábáskodásával, a Múzeum baráti kör segítsé­gével 1967-ben indult, s a A korábbi évekhez hason­lóan az idén is nagy segít­séget adtak a szövetkezetek­nek az őszi betakarítási munkákhoz a jászberényi ál­talános iskolák. A szőlő szü- retelésébem és a gyümölcs­szedésben — ahol az évek során az általános iskolások nélkülözhetetlenné tették magukat — az idén szeptemberben és októberben hatszáz- hetvenegy tanuló dolgozott. A munkában töltött napok száma pedig meghaladta az 5690-et. A zavartalan, folyamatos betakarításhoz a feltételeket a gazdaságok és az iskolák jól összehangolt munkája, a 10., jubileumi kötet, színes, mélynyomásban jelent meg, Tóth János szerkesztésében. László Gyula tanulmánya két fő részből áll: a mon­da keletkezésének történeté­ből és a kürt részletes le­írásából, amelyet 15 színes felvétel illusztrál. Mindezt orosz, német és angol nyel­vű tartalmi kivonat egészí­ti ki. A kiadvány a Lehel ne­vét viselő, méltán Európa- hírű jászberényi Hűtőgép­gyár anyagi támogatásával jelent meg. Ez a tény is jól példázza, hogy a nagy­üzemek, vál'a’atok mennvit tehetnek a vidék kulturális pozícióinak erősödéséért, egy- egy város vagy nagyközség szellemi arculatának alakí­tásáért. .. tervszerű felkészülés biztosí­totta. Munkaszerződésekben határozták meg a betakarí­tást segítő iskolások felada­tait és azt, hogy milyen kö­telezettségeket vállalnak a szövetkezetek (munkáltatók). A gazdaságok példás gon­dossággal szervezték meg az iskolások utaztatását, a munkaterületeken a fel­adatok elosztását. Ennek köszönhető, hogy az első naptól kezdve folyama­tos volt a munka, a korábbi évektől eltérően az idén idő­kiesés, felesleges ide-oda szál­lítás egyszer sem fordult elő. Biztosították az eredményes munkához, a szüreteléshez szükséges eszközöket — edé­nyeket. szerszámokat, meg­teremtették a balesetmentes munka feltételeit. Az iskolások a rájuk bí­zott munkát jól, a felnőt­tekéhez hasonló — sokszor azt meghaladó — ered­ménnyel végezték. Sok olyan szüretelő csoport volt. ahol napi 6 órás mun­kaidő mellett egy-egv tanuló 55—60 veder szőlőt is le­szedett. Szorgalmukat tük­rözi, hogy A varsói Magyar Kulturá­lis Intézet fennállásának 25. évfordulója alkalmából De­meter Sándor, a Kutturkap- csnlqtok Intézeté'ek a1“'» v ke emJjkírm~ket és ok'e veleket nyújtott át a magyar kultúra lengyelországi nép­szerűsítésében kiemelkedő érdemeket szerzett lengyel a gazdaságok 216 ezer fo­rintot fizettek ki az álta­lános iskolásoknak, egy-egy tanuló napi átlag- keresete 37 forint volt. 10 formt tál több. mint tavaly. Több gazdaság külön ju­talmakkal fejezte ki. hogy elégedett az általános isko­lások munkájával. A Szé­kely Mihálv általános iskola tanulói például ezer forint értékű könyv- jutalmat, a legjobb ered­ményeket elért 8. osztá­lyos szüre'e'ők oedis ki­ránduláshoz 10"9 forint tá­mogatást kaptak. Figvelemreméltó kezdemé­nyezés született az idén a betakarítási ni inkákban részt vevő tanulók között. Az űtfö-örsaoatok szerve­zésében megtartott „kom- mnn’sta va"á’-n"p~k” -h"z a felső tagozatosok vgv csat­lakoztak. hogy szemé'yen- ként 4 és fél órás beta­karítási munkát vállaltak, az érte járó pénzt felaján­lották az úttörőcsapatoknak. A Szék°!v Mihálv éc a Kos­suth üti átt-d.őnzK iskola út- törő~<?ooaiái t>é1dául 6—6 ezer forintot kannak. intézményeknek és szemé­lyeknek. A kitüntetettek kö­zött van Wanda Wilkomirs- ka. a világhírű lengvel he­sedűműv^znc, vgfVjrecky Ede ' a. “ z-oiusz Mr - a m:,ar nvelv tanára és Aleksander No­wak, a poznani lengyel— magyar barátsági csoport elnöke. László Gyu'a; Lehel kürtje a Jáfz Fűzetek 10. kötete A Jászsági Füzetek . 10. Kitüntetés a magyar kultúra terjesztéséért ' • i x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents