Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-22 / 273. szám
1973. november 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP / A Gazdaságkutató Intézet előrejelzése : Jó évet zárunk < ' ? ' 1 Gyors növekedés ax iparban és a mezőgazdaságban A terv szerint alakul a fogyasztás . Csillagjóslásra nem vállalkoznak, ennek ellenére megtudhatjuk: milyennek ígérkezik az 1974-es gazdasági év. A mai gazdaságirányítási rendszerünkkel csaknem egyidős — 1967 derekán alakult — Gazdaságkutató Intézetben az ipari, az építőipari, a bel. ég a* külkereskedelmi vállalatok véleményét - összesítve ismerhetjük meg Olyan előrejelzés ez, amelyet eggyé ötvözve kellően hasznosíthat a gazdasági vezetés, egyszersmind tanulságos lehet a kérdésekre választ adó egyes vállalatoknak is. , Ám mielőtt a negyedik ötéves tervidőszak utolsó előtti esztendejében várható gazdasági fejlődés jellegzetességeit taglalnánk. Simán Miklós osztályvezető segítségével hadd ismertessük: miként tart kapcsolatot e kis létszámú intézet a hazai vállalatokkal, s hogyan tájékoztatja a vezetést a gazdasági folyamatokról. _ Intézetünk elsődleges feladata a gazdasági vezetés tájékoztatása — halljuk. — A vállalatoknak csali ritkán adunk információkat, vtöbbnyire akkor, ha mi is kérünk tőlük adatokat. A kérés szót hangsúlyozni szeretném: mindenkor előrebocsátjuk. hogy a gazdaság- irányítás számára nagy - jelentőségű, ha a várható fejlődést megbízhatóan becsülnék feL Nem a gazdaság részletfolyamatai iránt érdeklődnek. Foglalkoznak ugyan az árak alakulásával, de nem az egyes cikkek árváltozásaival; figyelemmel kísérik a lakossági fogyasztás alakulását, de nem azt, hogy melyik réteg mit fogyaszt; számba veszik a termelés szerkezetének alakulását, a hatékonyság javulására utaló mozza. natokat és még sorolhatnánk a példákat. Az intézeti előrejelzések készítésekor több forrásra építenek: elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal adatait veszik figyelembe, de helyet kapnak a személyes információk-tapasztalatok és a kérdőívek alapján megismerhető iparvállalati vélemények is. E kérdőíveket évente egyszer — a harmadik negyedévben — juttatják el a hazai vállalatok mintegy feléhez (e vállalatok adják az ipari termelés 80—90 százalékát). íme az 1973 hátralevő hónapjaira és a jövő évre vonatkozó kérdések: milyen mértékben változik a termelés. az értékesítés, hogyan változnak az átlagjövedelmek az előző évhez képest; milyen mértékű készletváltozást vár és milyen létszámváltozással számol az év végéig, január 1-hez képest?... A válaszok pedig: csökken, változatlan (némileg, közepesen, erősen) növekszik. A válaszokat számítógép dolgozza fel, majd összesíti — ilymódon nyerhetünk képet arról: miként feltételezik a megkérdezett vállalatok a magyar népgazdaság idei-jövő évi fejlődését. Következzék tehát az előrejelzés! Milyen a végéhez közeledő 1973-as esztendő? A központi elemzések tanúsága szerint jó gazdasági évet zárunk: az ipari termelés a tavalyinál' gyorsabban, a tervet is meghaladó mértékben nő, s ugyanez mondható el a mezőgazdaságról; a tavalyinál gyorsabban, a tervezett mértékben nő a lakosság fogyasztása. S ami ugyancsak figyelemre méltó: a külkereskedelmi egyensúly is a tervezettnél fokozottabban javuL A megkérdezettek derűlátóan vélekednek a jövő évről; általában az ideihez hasonló, dinamikus fejlődésre számítanak. Elsősorban a beruházási javakat gyártók bizakodnak és terveznek az ideinél jelentősebb termelés- növelést. Érdekes viszont, hogy az ipari és az építőipari szövetkezetek lassúbb növekedést jeleznek, mint az állami vállalatok. A munkaerőmozgás folytatódik : létszámemelkedést remél a többi között a híradástechnika-. a műszer- és a vegyipar, ahol viszont rosszak — nehezek a munkakörülmények. mint p kohászatban, a szénbányászatban és néhány textilipari vállalatnál, a munkáslétszám további csökkenésével számolnak. Végezetül: miként változik a fogyasztás? Mind az ipar, mind a kereskedelem növekvő forgalmat remél (jóllehet, az ipar derűlátóbb, mint a kiskereskedelem). A feltételezések szerint leggyorsabban a vegyes iparcikkek forgalma nő, egyöntetű vélemény viszont, hogy a ruházati cikkeké nem éri el az idei növekedést. Ami pedig az áremelkedést illeti: mind a kereskedelmi, mind az iparvállalatok számolnak vele, de mesítélésük szerint a drágulás lényegesen kisebb lesz, mint az idén volt*. F. T. Filmet írok A titkárnő szeme feketén csillog a sok kozmetikai szuroktól. — Kis türelem, fiatalember, nemsoká magára kerül a sor! — mondja. Fél ára múlva bekopog a nagy igazgató ajtaján. Hangot nem hallok, lassan nyomom le a kilincset. A nagy igazgató iratok között turkál: — Jöjjön beljebb! — — Tiszteletem, igazgató úrrr! Felnéz, rámnéz, de látom, hogy csak néz, és nem lát. Aztán kicseréli a szemüvegét, felismer. — Aááá, maga az? — Megismétli: — Maga az!., . Na jó. Tudom már, maaa írja a Rómeó és Júlia forgatókönyvét. összevágom a ,bokámat. — Nagyon jó, mondhatnám remek. Hiába, az a Sekszpír ügyes ember. A Rómeó és Júlia szép darab. Bár lehetne egy kicsit modernebb, nem mondom, azért szép. Csak egy hibája van. — Igenis, egy hibája van. Elvégre, igazgató úr, egyetlen egyszer Sekszpír is hibázhat. — Na ja, hát ő is ember, nem igaz? Az a baj, tudja, hogy a darab valahol... izében játszódik... — Veronában, kéremszé- pen. „Két ngay család élt Veronában’’ — ahogy Selcsz- p ír is módja. — Ahá, már emlékszem. Hát ez nem jó. Egyáltalán: rossz. A közönség nem tudja, hol van Verona. Ha a Bolgár tengerparton, vagy Moszkvában volna, jobban tudnák, mert oda turiszti- káznak főleg. Veronából csak a szalámit ismerik az idősebbek. A cselekményt áttesszük, mondjuk... ide a Velencei tó mellé, például Agárdra. — De kérem, igazgató úr, a sírjuk is ott van Veronában. — Miért? Agárdon talán nincsenek sírok? Aztán az nem lehet, hogy Júliának dajkája is van. Minek egy olyan nagy darab nőnek dajka? Abból csinálunk egy Tempót Kátéesz takarítót, vagy egy bejárónőt. Érti? *— De... izé... — Hagyja csak fiam, jobban értem én ezt mint maga meg a Sekszi. És micsoda lehetetlen név .az, hogy Rómeó? Róbert vagy Robi. — De... — Majd maga fiam megcsinálja, mert maga mai gyerek: Maga érti, hogyan gondolom. Szóval a két család haragszik. De miért haragszik? Nem szeretem az ilyen komor dolgokat. A két csáládiMk egyáltalán nem szabad haragudnia egymásra. Sőt, nagyon jóban vannak. Még üzlettársak is lehetnek, hiszen annyi kisipari engedélyt kiadtak már, hogy még... Mondjuk: Capulet és Montecchi üzlettársak. övék a... mondjuk... Kapusi és Monostori cipő- felsőrészkészitő. A lányukat és a fiukat egymásnak szánják, de azok tudni sem akarnak a házasságról. Robi egy kis táncosnőbe van belebolondulva, Juliska pedig... pedig... no... Juliska pedig beleszeret egy huligánba. Ebből kiindulva bonyolódik a politikai esemény. Az erkélyjelenetet kihagyjuk, mert erkélydíszletünk nincs, ellenben a Plágovics majd szerez hozzá muzsikát, a dalt pedig eléneklik a bárban, mert bárdíszletünk viszont van bőven. A Itripta- jelenetet is kihagyjukegyrészt mert nincs kriptánk, másrészt nem hülyítjük a közönséget. Helyette Robi és Juliska nászúira mennek a lilafüredi Palotaszállóba, s amikor visszaérkeznek, hoznak magukkal egy koszorút az apjuk sírjára. — De kérem, igazgató úr, ez nem a „Rómeó és Júlia”! — Na és ha nem? Hát ki mondja, hogy az? Egyszer írhat fiatalember valami korszerűt, valami eredetit is. I)én<-í »-é/a Visont án megkezdték a nyugati «sért» mezők J* (tárásót Visontán újabb fontos szakaszába lépett a Thorez Külfejtéses Bányaüzem fejlesztése: a nyugati szénmezőn új nyitó árok mélyítését kezdték meg. Három óriás földkotrógép éjjel napnap dolgozik. A tervezettnél egy évvel korábban kezdik meg a széntermelést a nyugati mezőn. A tudományos vizsgálatok eredménye alapján mintegy 18 mil- •ió tonna szén kerül maid felszínre az elkövetkezendő óvekben. A széntermelés fejlesztése érdekében a nyugati térség felszínén már számos átalakítást hajtottak végre. Négy kilométer hosszú közforgalmi út építésével új nyomvonalra terelték a közúti közlekedést Abasár és Visonta között, valamint a bánya és a Gagarin Hőerőmű irányában. Több mints kilométeres szakaszon úi mederbe került a térséget érintő Bene patak is. A karcagi Általános Szerelőipari Szövetkezet autójavító részlegében havonta mintegy 150 gépkocsi vevőszolgálati, illetve futójavítását végzik el. Képünkön Mátyus Sándor egy Zsiguli gyújtását állítja be Kagv üzleti sikerek a világpiacon Jól működik a magyar—bolgár közös vállalat Minit ismeretes, dr. Tímár Mátyás Zsivko Zsivkov miniszterelnök-helyettesek, a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Bizottság társelnökei szeptemberi szófiai találkozójukon az INT- RANSZMAS magyar—bolgár társaság működésének további korszerűsítéséről is tárgyaltak, módosították, és kiegészítették a társaságra vonatkozó kormányközi egyezményt, \ Korszerűsítik az alapszabályt Mint az INTRANSZMAS- nál az MTI munkatársának elmondták a kormányszintű egyezmény módosítása alapján az alapszabály korszerűsítésének munkálatai is megkezdődtek s a módosított alapszabály 1974. január 1-én lép életbe. A módosítások lehetővé teszik hogy az INTRANSZMAS magyar- országi és bulgáriai részlege egyaránt jobban beilleszkedjék az ország közgazda- sági környezetébe, s egyben a társaság összmunkája is még hatékonyabbá váljék. A közös tulajdonú vállalat budapesti részlegében tehát a magyar, a szófiaiban a bolgár szabályozó-ösztönzőrend- szerek érvényesülnek majd, ezek alapján tesznek eleget az állam iránti kötelezettségeiknek Az üzemen belüli szállítás gépesítésére nyolc esztendővel ezelőtt alakult közös társaság az évek folyamán anyagilag jelentősen megerősödött, árbevétele az idén már várhatóan ötször akkora lesz, mint az alapítást követő 1966-os évben. Beruházásokra fejlesztésre immár megfelelő összegek állnak rendelkezésére, az utóbbi időben már jelentősebb bankhitelekre sem volt szüksége. forgóeszköz készletei is feltöltődtek. A közös vállalatnak most már módja van tehát arra. hogy adómentesség formájában többé ne vegyen igénybe sem Magyar- országon, * sem Bulgáriában állami támogatást. 1974-től oé;dául a bu danes ti részleg ugyanolyan elveit alapján fizet jövedelmi adót. eszközlekötési járulékot, nyereségadót, mint a magyar tulajdonban levő vállalatok a szófiai részleg természetesen a bulgáriai adórendszer szerint adózik. Növekvő árbevétel A társaság szervezeti fel- soítését egvszprűsüik. Az IVTPÍM-ZM4S edehs' SZÓpíg; kö7n^i-.ti,p és budanesti fíákia a tárorcó-» részlegeiként műk"dpek tovább, ezzel is kifejezve a vállalaton belüli egyenrangúságot. A tervezői és kereskedelmi munkamegosztás továbbra is változatlan, marad, az 1100 dolgozó kétharmadát továbbra is Bulgáriában, egyharma- dát Magyarországon foglalkoztatják. Szófiában a tervező, Budapesten a kereskedelmi munka aránya lesz nagyobb, ugyanúgy, mint eddig. Az INTRANSZMAS fejlődése továbbra is töretlen, és forgalmuk további dinamikus növekedésére számítanak. A magyar részleg a korábbi 2—3 százalékkal szemben az utóbbi esztendőkben 6—8 százalékkal növelte forgalmát. Valószínűleg az 1973-as évet Is az árbevétel 8 százalékos növekedésével zárják. A köjtos vállalat szolgáltatásai — az üzemen belüli anyagmozgatás és raktározás rendszereinek megtervezése, elkészíttetése és felszereltetése — iránt igen nagymértékben megnőtt a kereslet. A budapesti részleg eddig körülbelül 3000 tervezési munkát végzett, s fő vállalkozóként immár nemcsak hazai, hanem külföldi vállalatoknál Ä; korszerűsítette a szállítást, raktározást, rakodást. Korszerű raktári felszereléseket helyeztek üzembe a. Szovjetunióban, Romániában, s a közelmúltban fejezték be úgynevezett magasraktár létrehozását az NDK-bell Oelschnitzi irodagépipari vállalatnál. Magyar vállalatok megbízásából jelenleg körülbelül száz helyen gépesítik a szállítás, rakodási raktározás valamely részműveletét. A gépesítéshez Magyarországon gyártott berendezéseinken kívül felhasználnak bolgár gépeket. mindenekelőtt targoncákat. és villamos Emelőszerkezeteket. Újabb nagyszabású rendeléseb Az INTRANSZMAS vezetői magyar, NDK-beli és szovjet vállalatok képviselőivel újabb nagyszabású rendelésekről tárgyalnak, s bizonyosra veszik, hogy a következő években is folytatódik a vállalat gyorsütemü fejlődése. A TÜRKEVEI ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA pályázatot hirdet a BERETTYÓ FALATOZÓ I kétműszakos III. osztályú szabadkasszés egységéhez, valamint a közeljövőben megnyíló AUTÓS BISZTRÓ kétműszakos III. osztályú szabadkasszás vendéglátóipari egységéhez vezető és vezetőhelyettes beosztásban dolgozót keres. — Továbbá az 5-ös számú egyszemélyes egy műszakban üzemelő SZABADKASSZÄS ITALBOLT- hoz vezetőt keres. •Mind a három munkahely 1973. december 15-én foglalható eL Feltétel: vendéglátóipari szakképesítés, továbbá 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet: az ÁFÉSZ köznonti irodá'án, Kossuth L. u. 16. — Kereskedelmi osztály.
