Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-20 / 271. szám

1973. november 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vasárnap a Ságváriban Irodalmi színpadok „műhely­foglalkozása“ Huszonkét irodalmi szín­pad és színjátszó csoport működik a megyében, több — kevesebb rendszeresség­gel. Találkozójukra eddig csak versenyek, vagy nyil­vános bemutatók alkalmából került sor. Vasárnap újszerű kezdeményez« eredménye­ként hét csoport afféle ..műhelyfoglalkozást”, zárt­körű szakmai bemutatót és módszertani jellegű munka- megbeszélést tartott Szolno­kon, a Ságvári Endre Me­gyei Művelődési Központ színháztermében. Bár a hét csoport szám­szerűleg alig egyharmada a működő irodalmi színpadok­nak, mégis a vasárnapi be­mutató hű tükre volt a me­gye öntevékeny színjátszó mozgalmának. Szakmai te­kintélyének megfelelően a tiszaföldvári „Bányai Kor­nél” Színpad szereplése arat­ta a legnagyobb sikert. Kő­míves Kelemen balladájának színpadra állítása a hazai színjátszómozgalom egyik legkorszerűbb, leghaladóbb törekvésének nagyszerű meg­valósítása. A fennállásának tizedik évfordulóját jövőre ünneplő együttes ezzel a be­mutatóval minden bizony­nyal országos elismerést is arat. Kellemes meglepetés volt a jászberényi „Mozaik” Iro­dalmi Színpad szereplése. „Jajszó nélkül” című műso­ruk, mely Vámos Miklós egyik közelmúltban megje­lent novellájára, a Cédulák­ra épül; hitelesen, meggyőző drámai erővel mutatja be egy család széthullását. A szolnoki „Híd” együttes „Kis­emberek. névtelenek” pro­dukciója gondolatilag hibát­lanul szerkesztett mű, a szín­padi megvalósítás még aka­dozik. A „műhelyfoglalkozás” többi résztvevője a jászalsó- szentgyörgyi, a kunhegy«}, a karcagi és a zagyvarékasi csoport volt. Szereplésük el­ismerésre méltó, annak el­lenére. hogy teljesítményük még nem hasonlítható a leg- jobbakéhoz. Reméljük, e hasznos kez­deményezés nem marad majd folytatás nélkül. Kíváncsian várjuk a többi színpad be­mutatóját, sőt más művé­szeti csoportok hasonló jel­legű szakmai tanácskozá­sát is. H. D. AmatnrfiWsek kétnapos szem éje Szolnokon Ü/szásziak sikere, a törökszentmiklósiak nyerték a Filmkamerával a megye művelődési házaiban című pályázatot Szombaton és vasárnap Szolnokon, a megyei mű­velődési központban ren­dezték meg a III. Kelet­magyarországi Tájegységi Amatőrfilmszemlét, amely megyénkben az első jelen­tős amatőrfilmes találkozó volt. A szemlén Borsod- Abaúj-Zemplén, Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar, Bé­kés és Szolnok megye film­klubjainak és egyéni al­kotóinak negyven kisfilm- je szerepelt. Ezúttal érté­kelték a Filmkamerával a megye művelődési házai­ban című pályázatot is, amelyre tizenkét pályamű érkezett. A filmszemle győztese az Első popfesztivál című mis­kolci film lett, második díjat a „Gerebenits Gyula” című filmportré, az újszá- szi Zérczi testvérek mun­kája kapta. Ezenkívül öt különdíjat adtak ki, me­lyet a megyéből hárman kaptak. A Szolnok megyei mű­velődési intézményeket be­mutató pályázaton első dí­jat nem adtak ki. Második dijat (2000 Ft) kapott a törökszentmiklósi bábiáté- kosokról készített Babák, bábok, alkotók, harmadik dijat (1500 forint) az új- szászi filmklub Miénk cí­mű filmje. Ezer forinttal jutalmazták a „Vagy talán mégis?” és a „Köreink” al­kotóit, a túrkevei Pólya Pált és a mezőtúri Uzsofci Jánost. Eddig az eredmények, amelyek a. versenyjellegű találkozóról szűkszavúan tudósítanak. A szépen fej­lődő amatőrfilmes mozga­lom szempontjából fonto­sak, mert az eljövendő or­szágos amatőrfijmfesztivál- ra innen már több esélyes film is pályázhat. Sokkal nagyobb azonban a rendez­vény jelentősége megyénk kulturális életében, ugyan­is az amatőrfilmezés v" szólván a népművelés mos­tohagyereke. Míg másutt (például Tolna megyében) amatőrmozik létesülnek, addig nálunk nagy ered­mény. ha egy filmklub — bármilyen szerény is — megalakul. Éppen ezért örömmel üd­vözöltük a megyei műve­lődési központ kezdemé­nyezéseit, melyeket a me­gyei a;na tőrfilmezés életre hívása és az országos moz­galomba való bevonása ér­dekében tett. Megalakítot­ta a megyei amatőrfilme­sek fórumát, példás szer­vezettséggel adott otthont a nyári alkotótábornak, me­gyei amatőrfilmes pályáza­tot hirdetett, s most hiva­tásos filmszakemberek részvételével biztosította Kelet-Magyarország alko­tóinak találkozóját. A kezdeti sikerek egy­részt már díjakban is „mérhetők”, de figyelemre méltóbb az, hogy a pályá­zat hatására a megyében több olyan művelődési ház­ban alakult filmklub, ahol eddig nem volt, s felismer­ték a filmezésben rejlő esztétikai nevelési lehető­ségeket A szolnoki rendezvény­ben elsősorban ezt keli ér­tékelnünk. E&y fél évtized két kiadványban „Tények és adatok 1971— 73” és „Határozati javaslat 1973—75” nevet viseli az a két kiadvány, amelyet a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség hűtőgépgyári bi­zottságé az üzemi KlSZ-kül- döttértekezlet tiszteletére ál­lított össze. Az első kiadvány az öt­ezer-huszonhárom dolgozót — köztük hétszázkilencven- hat KISZ-tagot — foglalkoz­tató Hűtőgépgyár üzemi KISZ-bizottságát. az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusa óta végzett munkáját mutat­ja mee. Ismerteti a fiatalok termelést segítő tevékenysé­gét. a vállalat szocialista munkaversenyben való részt­vételüket, a KISZ sajátos verseny-mozgalmainak alaku­lását Tájékoztatást ad az üzemi KISZ-alapszervezetek országos szintű védnökségi akcióról, kommunista műsza­kokról. a KISZ kezdemé­nyezte és végezte kulturális és sporttevékenységéről. A másik, határozati javas­latokat, figyelemre méltó el­képzeléseket tartalmazó ki­adványban. a jövő tenniva­lóiról írnak a szerzők, oko­san, tárgyilagosan a gyár adottságait, feladatait figye­lembe véve. a KlSZ-munka- módszereket a vállalatnál dolgozó fiatalok egyre in­kább növekvő igényeihez igazítva. Egy csuka, két csuka.,. Nem kis Ielkiismeretfurda- iással mentem ki vasárnap a Holt-Tisza partjára. Amióta lapunkban olvastam, hogy reggel nyolc órától délig csu- kafogó versenyt rendez a Munkás Horgász Egyesület. Egyre az a képtelen gondolat forgott a fei^mben, hogy ér­tesíteni kellene a szerencsét­len pikkelyes rablókat a ve­szélyről. Aztán más irányú elfog­laltságom miatt nem került erre sor. így nem kis szoron­gással kérdeztem a verseny ellenőreit: hánv csuka vesz­te szárad a telkemen? Nos. úgy tíz óra tájban — a ver­seny felénél — mindössze két mohó alig-méretes dön­tött úev. hogy elég volt az állandó nedvességből — és harapott rá a csalira. Szó ami szó. nem volt kicsi a kí­sértés: ’ittam nlvao zsinórt, amelvik űev nézett ki. akár a rózsafüzér. — Egymástól arasznyira csüngtek róla a veszedelmes horgok — Ter­mészetesen egy-egy baba- hallal, keszeggel álcázva, Aztán délig már nem vál­tozott a helyzet. Amikor a 36 résztvevő bevonult, úgy kel­lett kikeresni a két negyven- dekást a csalihalak közül. Bi­zony, sovány zsákmány Volt. Pedig a tét nem volt kicsi: orsót botot és más horgász varázsszert lehetett volna nyerni még a harmadiknak is. — ám „bronzérmes” nem lévén úgy kellett kisorsolni a neki szánt díjat És hogy mi­lyen optimista ember a hor­gász: nem kesergett senki az elvesztegetett idő miatt sok­kal inkább azt magyarázták egymásnak, hogy az elmúlt vasárnap a Jármű horgászai jóval többen áztatták a zsi­neget és még csak mutató­ban sem tudtak egyetlen csu­kát sem „elővezetni”. Innen- nézve a két negyvendekást ugvebár... Persze kifogás — és logos kifogás — volt bőven. Ffogv a halászati szövetkezet túl gyakran fésüli végig a holt­ágat ráadásul a vízállás is olvan alacsony, hogy a ha­lak kedvenc búvóhelyéül szolgáló nádas bizony szára­zon van. Aztán az egyik par­ton a sokasodó hétvégi ház­tartások szemetét « másikon a Kertváros szétdobált hul­ladékait mossa bele az eső a vízbe. Hiába próbálnak ren­det tartani a folyók utcasep­rői, a ma már 10 kilót is el­érő busák. — a hipós üve- ■gekkel. konzervdobozokkal nem tudnak mit kezdeni a jámbor növényevők. Hogy mit kíván a többez­res horgásztársadalom és a velük szimpatizáló legalább ugyanennyi hétvégi háztulaj­donos? Azt. hogy a Holt-Ti­sza ága a horgászok kezelé­sébe kerüljön. — akik féltő gonddal óvnák a vizet. Nincs olyan sportág, ame­lyiknek annvi aktív művelő­je lenne Szolnokon, mint a horgászatnak. Megé>-do»np’- nék hát hogv olvan nálvái'ik legven — ahol ’dinként iah- , dóba Is rúgnak”, fffv a kö­vetkező versenyen talán nem maradna üreseen a dobogó harmadik foka... — Pb — Huszonöt éves a Páxttörténeti Intézet Negyedszázaddal ezelőtt, 1948. november 20- án alapították meg a Párt­történeti Intézet elődjét, a Magyar Munkásmozgalmi Intézetet. A munkásmozga­lom-történet viszonylag új tudományág, s az intézet megalakulásával a történet- tudományának ez a fontos ágazata országos ' jellegű szervezeti bázist kapott. Bi­zonyos megalapozó munká­ra már az intézet fennállá­sának első éveiben sor ke­rült, de a tulajdonképpeni tudományos munka csak 1957-ben indulhatott meg. Ma már a Párttörténeti Intézet megbecsült tudomá­nyos műhely, amelynek munkája a magyar törté­nettudomány fontos alkotó­eleme. A szakemberek, pártmün- kások. írók. újságírók, de a munkásmozgalom múltja iránt érdeklődő közönség -is érintkezésbe került az inté­zet — és a vele összekötte­tésben levő, különböző tu­dományos intézményekben dolgozó kutatók — munká­jával. Több sorozat kereté­ben — az intézet 14 vaskos kötetben bocsátotta közre a magyar munkásmozgalom történetének fontos doku­mentumait, majd az 1348- tól szinte napjainkig terje­dő időszakot felölelve. Szá­mosán ismerik a Ma,gyár Munkásmozgalom Története Válogatott Dokumentumai­nak, csakúgy, mint a népi demokratikus periódus párt- határozatainak köteteit. So­kan az intézet különböző kiadványaiból ismerkedtek meg a magyar, sőt — bizo­nyos mértékben — a nem­zetközi munkásmozgalom történetével. A magyar for­radalmi munkásmozgalom története című mű köteteit a legkülönbözőbb oktatási intézményekben használják. Hasonló a helyzet a „vá­logatott írások” (Szabó Er­vin, Alpári Gyula, Kun Bé­la, Landler Jenő stb.) kö­teteivel is. A magyar munkásmozga­lom történetének sok fon­tos eseményéről, problémá­járól készült monografikus munka. Így, a szocialista mozgalom kezdeteiről, a szociáldemokrata párt meg­alakulásáról, az agrárszoci­alista mozgalmakról, a szakszervezeti mozgalom kialakulásáról, a századfor­duló szocialista mozgalmá­ról, az 1918-as „őszirózsás forradalom”-ról, a Magyar Tanácsköztársaságról, a kommunisták két világhá­ború közötti küzdelmeiről, a magyar antifasiszta, el­lenállási mozgalomról. Szá­mos mű vizsgálja olyan nagyjelentőségű, történe­lemformáló «emények ha­zai visszhangját, mint a Pá­rizsi Kommün, vagy — ki­váltképpen — a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom. Az utóbbi években ör­vendetesen fellendült a né­pi demokratikus időszak kutatása is. .Monográfiák jelentek meg a felszabadu­lásról, a népi demokratikus rendszer létrejöttéről. írá­sok készültek -az 1956-os ellenforradalmi támadás okairól és tanulságairól. Számos tanulmány foglalko­zik a magyar kommunista mozgalom megújhodásával, a Magyar Szocialista Mun­káspárt tevékenységével. A munkásmozgalom történeti tanulmányok zö­me az intézet folyóiratának, a \ Párttörténeti közlemé­nyeknek hasábjain jelenik meg. Az irodalomban való tájékozódást, a problémák megértését megkönnyíti az egyik legnépszerűbb kiad­vány: a közelmúltban meg­jelent Munkásmozgalom-tör­téneti Lexikon. A Párttörténeti Intézetnek nagy része van az utóbbi években — gonduljunk a ki­magasló történeti évfordulók­ra — fellendülő helytörténeti munkálatokban is. Az inté­zet könyvtárát és archívumát viszonylag nagy számban ke­resik fel vidéki kutatók, akik nemegyszer konzultációs és lektori segítséget is igénybe vesznek. Örvendetes jelenség, hogy számos megyében je­lentek, illetve jelennek meg színvonalas forráskiadvá­nyok, különböző fontos '«e- ményeket tárgyaló helytörté­neti dolgozatok. A Párttörténeti Intézetben jelenleg is sokoldalú tudo­mányos munka folyik. Ké­szül a XIX. század hetve­nes-nyolcvanas , éveinek pártalakító küzdelmeiről szó­ló monográfiája, s számos szerző foglalkozik a magyar szociáldemokrata párt tör­ténetének különböző idősza­kaival. Tovább folytatódik a szakszervezeti mozgalom történetének feldolgozása. Ennek kapcsán irányult a figyelem munkásosztályunk kulturális mozgalmainak tör­ténetére. Az intézet — a maga fel­adatkörének megfelelően — bekapcsolódott a magyar munkásosztály rétegződésé­nek, életviszonyainak s min­den politikai vetületinek ku­tatásába; a történeti fejlő­dést kívánja ebben a tekin­tetben is felvázolni. Új té­ma a szomszédos országok munkásmozgalma és a ma­gyar munkásmozgalom kö­zötti kapcsolatok tudomá­nyos elemzése. Különböző formában folynak azok az «zmetörténeti munkálatok, amelyek a magyar munkás- mozgalom ideológiai fejlődé­sének átfogó bemutatását cé­lozzák. Nem feledkezett meg az intézet a jelentős és' tanulságos életrajzok kidol­gozásáról sem. Rövidesen — kisebb terjedelemben — élet­rajzi munka jelenik meg olyan személyiségektől, mint pl. Kun Béla, Szabó Ervin, Landler Jénő, Kunfi Zsig- mond, Szamuely Tibor, Rajk László. Kun Béláról és Károlyi Mihályról terje- delm«ebb életrajzi mű is készül. Befejezésül még csak egy nagy vállalkozási: emlí­tünk meg; az intézet — számos tematikus kötet meg­jelentetése után—több kötet­ben jelenteti meg a munkás- mozgalmi visszaemlékezések kronolőgiktis gyűjteményét. E. T. FOGÁSZATI HÓNAP Díjnyertes gyeim skrajzok Több mint nyolcezer rajz érkezett be a fogászati hónap keretében meghirde­tett országos fogászati gyermekrajz-pá- lyázatra. A beküldött rajzokból huszon­hetet díjaztak, és kétszázat találtak al­kalmasnak a kiállításra, ame’^nek ünne­pély« megnyitója vasárnap délelőtt 11 órakor volt Szolnokon, a Damjanich Múzeumban. Megjelent a megnyitásán dr. Majoros Károly, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának titkára. Dr. Leilei Gábor megyei főorvos köszöntötte a meg­jelenteket, a megvei egészségnevelési cso­port részéről dr. Büky Anikó méltatta a fogászati hónap jelentőségét, majd Tóth Tibor, a megyei művelődési osztály veze­tője osztotta ki a nyerteseknek az ok­leveleket és a vele járó takarékbetét­könyvet. Az alsó tagozatosok közül Szen­ti Ágnes kisújszállási és Tóta András szolnoki elsőosztályos, a felső tagozatosak közü] pedig Patkós Edit mezőtúri hetedik osztályos tanuló nyert harmadik díjat Szolnok megyéből. A sok érdek« rajzot december else­jéig lehet megtekinteni hétfő kivételé­vel naponta 10 és 18 óra között. A kiállítás, amint azt képünk is mutatja, élénk érdeklődés közepette nyílt meg. Foto: W. Fs.

Next

/
Thumbnails
Contents