Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-16 / 268. szám
1973. november 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Műit, felen, fövő Megjegyzések a megye munkásmozgalmi történetének kutatásához Tegnap délután és este a Szigligeti Színházban a kecskeméti Katona József Színház társulata nagy sikerrel mutatta be Shakespeare ritkán játszott darabját, a Troieus és Cressidát, melyet Ruszt József rendezett. A címszerepet Farády István és Szakács Eszter játszotta. Képűnkön: Jelenet az előadásból Hát igen.», a fát nem eszik meg / * / Találkozás egy fafaragóval Kunszentmártonban, a múzeumnak is beillő helytörténeti gyűjtemény bejáratánál kemény bükkfából faragott kubikos-szobrot láttam. Karjai megfeszülnek, lábizmai kidagadnak, rádől a talicskára, görbült hátába belevág a nyakló. Tisztelettel adózom az ismeretlen alkotónak, akiről akkor még csak annyit tudok, hogy nyugdíjas, Kovács Ká- rolynak hívják és a közelben — Cserkeszöllőn — lakik. Fogalmazom magamban az elismerő gondolatokat: az embernyúzó munkában megfáradt ember, sorstársait, önmagát örökítette me.g a közvetlen élményen alapuló megfigyelés nyomán. Nem is születhetett ez a faragás másutt, csak itt a Tiszazugban, a zsellérek, summások, kubikosok hajdani hazájában. Glazurból egy egé*z állatkertet Befejeződtek a múzeumi, műemléki és honismereti hónap rendezvényei. A különböző előadássorozatok, ankétok, kiállítások tükrében a megye munkásmozgalma kutatásának és az eredmények publikálásának helyzetéről szeretnénk képet adni. A megye munkásmozgalmának kutatása az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején bontakozott ki. Ezt megelőzően is megjelent már néhány érdemleges publikáció — pl. Kemény Csabáné: A megye munkásmozgalmi múltjából című. 1955-ben megjelent tanulmánya — de az akkor uralkodó hibás történelemszemlélet nem adott lehetőséget a tudományosság elvének maradéktalan érvényesülésére. E torzításokon már túllép a Szolnok megye 1918—19-ben című 1960-ban megjelent tanulmánykötet, de inkább csak a tények rögzítésére szorítkozik, magán viseli még a helytörténet útkeresésének minden problémáját. Az első publikációk főleg történelmi évfordulókhoz — a felszabadulás 25 évfordulója, a Tanácsköztársaság 40. évfordulója, stb. — kötődtek. Ezidőben még hatott, az egyébként sehol meg nem fogalmazott szemlélet, hogy egy-egy történelmi, politikai munka elsősorban az évfordulók ünnepségek dokumentálására készül. Ennek ezután az lett a következménye, bogy a jeles ünnepségek befejeztével alább hagyott a kutatók inspirálása. a publikációk száma csökkent. A forradalmi munkás- mozgalom történetét feltáró tanulmányok, ismeretterjesztő vagy szépprózai munkák a szocialista öntudat erősítésének a szocialista hazafiság- ra és az irrtemacionalizmus- ra nevelésnek hasznos eszközei lehetnek. A megyei pártbizottság 1973. szeptember 21-i. a szocialista hazatiságra és a proletárinternacionalizmusra nevelés tennivalóiról szóló határozatában kiemelten foglalkozott ezzel a nagyon fontos kérdéssel. A szülőföld szeretete, a haza fiság érzése szorosan összefonódik szocialista társadalmi rendünk igenlésével — állapította meg — széles körű vizsgálat alapján — a pártbizottság. Vigyük úgy tovább e gondolatsort. hogy azt kérdezzük: az emberek tudatában hogyan él a forradalmi múlt és a jelen egysége? Gazdag, dicsőséges örökséget kaptunk a forradalmi múlttól. De ismerjük-e eléggé ezeket a haza földjében gyökerezett szellemi értékeket? Az említett múzeumi, műemléki és honismereti hónap keretében a Jászság munkásmozgalmi történetének kutatásáról ankétot tartott a Hazafias Népfront Jászberényben Az ankét meghívott Jan Szczepanski célkitűzései egybevágnak a méltán híres jelenkori lengyel szociológus generáció programjával: széles olvasóközönség előtt bemutatni e meglehetősen ifjú tudomány kutatási területeit és metodológiáját népszerűsíteni, eredményeit, és mindezek mellett, de nem utolsó sorban megvilágítani a többi társadalomtudományokhoz fűződő sokoldalú, ám nem mindig kellőképpen tisztázott kapcsolatait. Ez a célkitűzés azonban csonka maradna anélkül a történeti vizsgálódás nélkül, amelyet A szociológia története című művében úttörő módon, sikerrel végez el, mégpedig úgy, hogy mondanivalója világos, érthető a nem szakképzett olvasók számára is. Pedig a feladat csöppet sem volt könnyű: ,,A társadalomtudományok általában, s a szociológia különösen az európai társadalmak hosszú fejlődése soelőadója dr. Gecsényi Lajos. az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos munkatársa a megyében megjelent, a forradalmi munkásmozgalom egy-egy eseményét, korszakát bemutató tudományos és ismeretterjesztő publikációkról elismerően nyilatkozott. Jól esett hallani az országos helyzet ismeretén alapuló elismerést, — de túlságosan elégedettek azért nem lehetünk. Igaz. hogy csupán az elmúlt öt-hat évben több munkásmozgalmi témájú tanulmány jelent meg a megyében. mint az elmúlt két évtizedben összesen. — de a publikációk száma ne bűvöljön el bennünket. Ahhoz képest amennyit tennünk kellett volna, még nagyon keveset tettünk, messzire elmaradtunk saját lehetőségeink mögött is. A megye forradalmi múlt ja kötelez, tehát nem lehet megnyugtató senkinek, hogy más megyékben, városokban még annyira sem folyt szervezett kutatás mint nálunk s az érdemi publikációk száma ;s kevesebb. Borsod. Fejér és Csongrád me- gve példája mást mutat: felfokozott munkára serkent. A mi megyénkben a forradalmi munkásmozgalom jelentős eseményeinek számottevő része még nem kellően feltárt, publikálásra vár. A példaként említett megyékben a forradalmi munkásmozgalom történetét feltáró és bemutató munkák egész sora jelent meg! Nekünk sincs szégyenkezni valónk az eddigi publikációk miatt, de a feltáró munka arányait nézve messzi elmaradtunk az optimálistól. Csak jelzés képpen: Vagy két éve szerkesztőbizottság alakult a megyei munkásmozgalmi lexikon elkészítésére. Hol tart jelenleg ez a tudományos munka? Még a szervezeti kereteit sem sikerült megteremteni. Mikor készül egy átfogó, teljességre törekvő mű a Tanácsköztársaság megyei eseményeiről? Nem tudunk ilven jellegű kezdeményezésről. A kun városok agrárszocialista mozgalmairól tudunk-e a közeljövőben akárcsak rész- tanulmányt is megjelentetni ? A jelenlegi helyzet ismeretében azt kell megállapítanunk — bár tévedjünk! — hogy a megye forradalmi munkásmozgalmát egészében bemutató tanulmány megjelenése is szinte beláthatatlan időkre tolódik. Hogyan lehetne előbbre lépni mit kellene tenni, hogy forradalmi munkásmozgalmunk története az itt élő emberek tudatában még jobban kötődjék a jelenhez és a felnövekvő generációk értelmi és érzelmi közkincse legyen, s hogy a ma élők még- inkább tudják, hogy apáik. Könyvjelző A szociológia törlénete rán kristályosodtak ki. Ez a folyamat rendkívül érdekes, és noha feladatunk a szociológia XIX. és XX. századi fejlődésének ismertetése, mégis fő vonalakban be kell mutatnunk azt az átmenetet, amely a középkori teológiai szintézisektől a szociológiáig ível’’ — írja a szerző. A szociológia történetének főbb fejlődési csomópontjait tömören, ám rendkívüli plaszticitással jeleníti meg. Képet ad e kötet a marxizmus klasszikusainak szociológiai koncepcióiról, a marxi szociológia módszertani alapjairól és arról, hogy nagyapáik forradalmi örökségétől mennyire gazdagok? A honismereti mozgalom szép eredményeket tud a megyében felmutatni, ez kétségtelen, de ennek keretében évekre szóló, tudományos igényű kutatási és kiadási programot nehéz elképzelni. Szervezeti lehetőséget kell tehát teremteni a kutatómunka koordinálására. Jó lehetőség lenne erre egy rendszeresen, megjelenő, a mai Jászkunságnál terjedelmesebb társadalomtudományi folyóirat létrehozása. örvendetes, hogy a munkásmozgalom történetével tudományos igénnyel foglalkozó hivatásos és nem hivatásos kutatók jelentős feltárt és rendszerezett tanulmányanyaggal rendelkeznek. — mindez a honismereti mozgalom érdeme is — de szomorú, hogy ezeknek csak egy része láthat a közeljövőben napvilágot. 1975-ben minden bizonnyal megjelenik az Értünk éltek kötet második, javított és bővített kiadása, s készül a Jászság munkásmozgalmát bemutató dokumentumkötet is, — hogy csak a leglényegesebbeket említsük. De ezekkel még mindig mögötte vagyunk a lehetőségeinknek. Bizonyításul talán az is elég, ha a Kunszent- mártonban rendezett honismereti tanácskozáson elhangzott előadásokra utalunk: csaknem mind megérdemelné a nyomdai kiadást, hiszen az agrárproletárok életmódját tudományos alapossággal mutatják be. Az utóbbi években számos, érdektelen — vagy önös csoportérdeket szolgáló — áltu- dományos helytörténeti munka jelent meg. főleg egyes gazdasági egységek működéséről. Szigorúbb mércét alkalmazva a jövőben ezek helyett valódi értékű művek kerülhetnének kiadásra. Ügy hisszük a hazaszeretetre, a szocialista öntudatra és az internacionalizmusra nevelés tartalmi eszközeinek, a forradalmi munkás- mozgalom történetét bemutató műveknek kell mindenek előtt zöld utat kapniuk. A pedagógusok a legjobb megmondhatói, hogy a különböző helytörténeti vonatkozású könyveknek, tanulmányoknak milyen nagy szerepük van a nevelésben. Mielőbb el kellene érnünk, hogy szűkebb hazánk minden jelentősebb' forradalmi eseményéről, a kiemelkedő személyiségek életútjairól szóló új könyvek sora a pedagógusok. diákok kezében legyen. Ez pedig csak úgy valósulhat meg. ha az idézett pártdokumentum útmutatása alapján mielőbb szervezett és széles körű kutatómunka bontakozik ki a megyében, és megteremtődnek az értékes. hasznos művek megjelenésének feltételei. Tiszai Lajos miként épülnek ezek a „dialektikus és történelmi materializmus ontológiai és metodológiai alapjaira”. A liberális szociológia által korán elparentált marxista szociológiai gondolat helyét és jelentőségét Szczepanski röviden így határozza meg: „A marxizmus megalkotta a társadalmi jelenségek értelmezésének általános elméletét, a kMSkusainak és ellenfeleinek *rninden erőfeszítése ellenére ez a szellemi áramlat az emberi gondolkodás minden területén fejlődőben van.” A mű befejező részében — mely kissé vázlatosra sikerült — a szerző a modern polgári szociológiai iskolákat taglalja, az átfogó rendszerektől a specializálódás felé haladó ellentmondásos fejlődési útjukon. (Kossuth Kiadó) Bu L Ha sokáig egyedül maradok a szoborral, talán ódát is írok róla, de bejött két idős ember. Az egyik ismerős: Horpácsi Sándor bácsi, a mesterszállási faragó. Felemeli a szobrot. — Hát ez nagyon fajin munka! iMaga Kovács bácsi egy kimondott művész. így még én se tudnám megcsinálni. _ Ne mondja már, maga jo bb faragó. Míg körbedicsérik egymást. szemügyre veszem az alkotót. Magas, szemüveges, kerekarcú ... hm nem. nem így képzeltem agy kubikost. — Kubikos? Cukrász voltam én kérem, iparos ember! Attól még csinálhattam ebből a fából kubikost is. Kifaragtam. Faragok, mert tetszik. Mindig szerettem a szépet, egy virágot, egy állatot, egy díszítőmintát megformálni. Nincs annál felemelőbb érzés, mint amikor a munkában kifáradt, deres hajú emberek a karvezető intésére lágyan, majd egyre erősebben, ércesebben énekelnek forradalomról, hazaszeretetről. A Járműjavító férfikórusa 1975-ben lesz 100 éves. Egyidős ez az éneklő együttes a Szolnokon lejátszódó ipari változásokkal, a munkások mindjobban erősödő harcával és győzelmükkel. 1951-ben vette át a kórus vezetését Buday Péter, aki rövid kihagyás után ma is vezetője a férfikarnak. Egyszer volt törés az énekkar életében. A fűtőház kórusával közösen létrehozták az Egyesített Vasutas Kórust, sajnos a próbák idejét egveztetni nem tudták. így 1962-ben az énekkar felbomlott. A korábbi jó közösség azonban nem tűrte hosszabb időn keresztül a ..törést”. így 1964-ben újra kezdték a közös dalol *st. A kollektíva, az öt—h’t fiatalt kivéve azonos az 1945- ös gárdával. Sokan közülük már nyugdíjasok. Harminckét tagú az énekkar« Annyi kedves dolgot alkottam már életemben! De hát nincs belőle semmi. Megették. —. És most a fában bízik? — Hát igen, a fát nem eszik meg. így majd marad utánam valami. — Mióta farag? — Hetven óta. Későn kezdtem, mintha most jöttem volna rá. hagy ilyet is tudok, legalábbis vésővel, meg bicskával, mert mondom, „amúgv” sok mindent csináltam már. Glazurból kinyomok egy egész állatkertet, ha kell. Mestercukrász voltam én, jöjjön el, majd mutatok otthon arról is valamit A Gyuszi eyerek, meg a daru Bízva benne, hogy a faragásról sem feledkezik meg, A férfikórus eddigi legnagyobb sikereit a különböző díjak is igazolják. Bó- di Sándor, a kórus újkori alapító tagja büszkén sorolja az eddig kapott kitüntetéseket. Megkapták az SZMT művészeti díját, a Vándor Sándor munkásdalfesztivál nívódíját, az országos minősítő verseny ezüst koszorú diplomáját és legfrissebb díjuk a Szolnok megyei Tanács közművelődési díia. A kórus munkájának immár „évszázados” célja a munkásdalok felkutatása, a hagvomínvok ápolása, az úi és régi dalok terjesztése Az üzemben, a különböző termelési osztályokon ha van valamilven ünnep, évforduló. a férfikórus dalai el marad hatatl a nők. A szocialista brigádoknak is gyakori vendégeik. Ugyanakkor megfordultak már az őrs-'"'’ mind^n területén. Ezen a ^ t3 r|v'níÍT*t’M1i 90V 'fNorviiit'W kéuyisolve az alföldi énekkarokat. ses veres elmentünk Cserkeszöllőre. A karamell rózsák, tragant- és marcipán szoborremekek fényképei után előkerülnek az „ehetetlen” alkotások is. Míg faragásait kirakja a szekrényből, mesél. — Bihamagybajomban, a cukrászüzemben, aha) dolgoztam, volt egy tanuló, a Gyuszi gyerek. Kitalálta, hogy díszíti a lakását, és faragott egy darut fából. <3 legalábbis azt mondta, hogy az, én libának néztem, mert igen rövid volt a lába. Mérges lettem, és kifaragtam én is. Azóta nem hagy nyugodni, és mindig eszembejut valami. Ismeri a Szűcs Sándort, azt a néprajzost, aki Karcagon volt igazgató? No hát Bajomban sokat beszéltem vele. ö mondta, nekem, hogy csak csináljam ezeket a munkákat. Ehol vannak ni! Fakulacs tekeredő szőlőindákkal, leveles fürtökkel, egy másikon borivó parasztember, díszdobozok ízléses, egyszerű virágokkal, növénymintákkal, diófagyökérből vésett virágtartók, összehajtható tükrös, egy megroggyant öregember, agy ládika. melyen a honfoglalás. a kalandozások képeit faragta ki, és még számolni is nehéz lenne, hányféle körte, dió, cseresznye, bükkfa alkotás. Engedelmes anyag a fa Kovács Károly — divatos kifejezéssel — uralja a technikát, az anyagot. Mondhatnám egyszerűbben: azt csinál a fával, amit akar. A szebbnél szebb, soha nem látott virágok, bevésett és kidomborodott diszek, a tiszta motívumok mellett virtouzi- tást bizonyító szinte öncélú munkák is akadnak. Méteres lámoaállvánv. mint kétoldalt egymásba csavarodó inda — eev darabból Cukordoboz, a fedelén csóknlózó galambok, a cukrász korszak emlékei. Papírvágókés eev hölggyel — úgy van felöltözve, hogy nincs rajta semmi. Ilyen is volt. bár kis számban a szemet-lelket gyönyörködtető művészi faragásokkal együtt. Kovács Károly nem ..Népművészet mestere”. művészeténpV kategóriába sorolása a szakemberek deiea. A7+ azoub*,r? tudom: (S—sorppQ rá. és b-'ztatni a jóra, az igaz munkára. I. Zs. Két év múlva 100 éves A szolnoki Járműjavító férfikórusáról... !
