Szolnok Megyei Néplap, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-15 / 267. szám

1973. november 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mezőtúri barangolások (2) A szellem pezsdülése Megnyitották a politikai konyvnapokaí Tegnap délelőtt a kunszent­mártoni Járási Művelődési Központban ünnepélyesen megnyitották a Kossuth Könyvkiadó által rendezett politikai könyvnapok megyei eseménysorozatát. A megnyi­tó ünnepségen a megyei, já­rási, városi és községi pártbi­zottságok, társadalmi szer­vezetek '•képviselői mellett nagy számú érdeklődő könyvbarát és könyvter­jesztő aktivista jelent meg. Kalmár Gábor, a Kossuth Könyvkiadó megyei kiren­deltségének vezetője üdvö­zölte a résztvevőket, majd röviden áttekintette a politi­kai könyvterjesztés történe­tét. Ezt követően Szűcs János. az MSZMP kunszentmártoni járási bizottságának első tit­kára megtartotta ünnepi be­szédét, melyben hangsúlyoz­ta. hogy a' marxizmus-leni- nizmus eszméit népszerűsítő könyvek terjesztését politikai munkának tekintjük. Majd a politikai könyvek olvasottsá­gának megyei eredményeiről beszélt. Szolnok megyében 1970-ben az egy dolgozóra iutó politikai könyvvásárlás 6 forint volt. s 1972-ben már 9.40 forint. Ez évben a har­madik negyedév végéig több mint 1.5 millió forintot köl­töttünk az említett köny­vekre. Az ünnepi beszéddel hiva­talosan megnyitották a könyvnapokat, s ez alkalom­ból kitüntették a járás, poli­tikai könyvterjesztésben élenjáró aktivistáit. A tíz- és ötéves munkásságért járó arany- és ezüst emlékielvé- nveket Bakács István, a Kossuth Könyvkiadó terjesz­tési főosztályának vezetője nyújtotta át Aranyjelvényt kapott Réti Rozália csépai, Brodszky Ár­pád kunszentmártoni, Kur- dics János cibakházi és Kás- sa Imre öcsödi propagandista. Ezüst emlókjelvénnyel jutal­mazták Ispán Ferencné. Mé­száros Józsefné öcsödi. Mol­nár Imre mesterszállási és Parádl Mária tiszaugi akti­vistákat. Ezt követően a he­lyi József Attila Gimnázium irodalmi műsort adott az ün­nepség résztvevői tisztele­tére. Bemutatták a Kossuth Könyvkiadó ünnepi alkalom­ra kiadott könyveit is. A könyvnapokra 200 új kötet látott napvilágot, köztük A nemzetközi munkásmozgalom története, a Kortársunk Le­nin és a lapunk hasábjain nemrég bemutatott író, Sz. Lukács Imre, Elveszett sze­génység című regénye is. Teíteros ifjúság Törvényszerű dolog, hogy a gazdaságilag dinamikusan fejlődó városokban meg­pezsdül a szellem is. Ez azonbaii már sokkal nehe­zebben mutatható ki, hiszen nem jelzik összegek, száza­lékok. Mezőtúrnak jelentős mun­kásmozgalmi hagyományai vannak, bár a modem ipari munkásság csak most for­málódik az új üzemekben. Az egykori kétezer-kétezer- ötszáz kubikos azonban a múltban mindig forradalmi erő volt. Vándoroltak az Al-Dunától a Póig, látókö­rük messze túlterjedt a vá­ros széles határain is. Je­lenleg tizenegy olyan vete­rán él Mezőtúron, aki már az illegalitásban is tagja volt a pártnak. A nehéz munkák szüne­teiben élénk társadalmi élet volt a városban. Hét egylet, kör (valamennyi kis kultu­rális központ) működött, s volt munkásotthon is. Ezt most is fenntartják, felújít­ják a mezőtúriak. A művelődési központban működik a műszaki klub, amely az iparosodó város műszaki értelmiségét fogja össze. Izsó Gyuláné, a klub ve­zetője, a Dózsa György szak- középiskola igazgatója így beszélt a klub megalakulá­sáról: — Két éve kezdődött a munka. Akkor jött Itt ösz- sze annyi műszaki ember, hogy" reálisan felvetődhetett a klub megalakításának gon­dolata. A művelődési köz­pont adott helyet. Sándor Gábor, a klub el­nöke, a VILLGÉP Vállalat igazgatója a szervezéskor felmerült gondokat említi. — Sokféle üzemből jöttek össze az emberek, nehéz volt olyan programot ösz- szeállítani, amely felkeltse mindenki érdeklődését. — Mi a klub tevékenysé­gének a célja? — Több célja is van — mondja Izsó Gyuláné. — A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem mezőtúri főiskolai kara alig néhány — A televízió a szobába hozza a világot, de ha nem tudjuk okosan, mértékkel nézni, eltávolíthatja tőlünk a szűkebb környezetünket —- mondja a tanácselnök. Nem ellene, meílette hoz­ták létre a közművelődés új fórumait s a példák sora bizonyítja, hogy sikerrel. A művelődési központ bábcsoportja, a 100 éves Pe­tőfi dalkör, a város hatá­rain túl is szerzett már sok elismerést a városnak. Igen intenzív munka folyik a honismereti szakkörben, most gyűjtik az anyagot egy állandó helytörténeti kiál­lításhoz. Messze földön hí­resek a mezőtúri kerámiák. A Badár-hagyatékot vissza­vásárolják, a helytörténeti kiállítás egyik része lesz. Tizenhárom ifjúsági klub működik a városban, A közművelődés számszerű adatai is imponálóak. A könyvtárban és a művelő­dési központban is százöt­venezer ember fordult meg egy év alatt. A kiállítási csarnokot ötvenötezren lá­togatták. Egyrészt a klubtagok szak­mai, elméleti képzése. Ezért kerekasztal-beszélgetéseket, vitákat, előadásokat rende­zünk. De célunk az újon­nan toborzott munkásság képzése, illetve továbbkép­zése is. Kétszáz órás tanfo­lyamot szerveztünk, létre­hoztunk egy műszaki rajz tanfolyamot, januárban meg­szervezzük a szocialista bri­gádvezetők fórumát. Har­madik célunk a szakmun­kástanulók és szakközépis­kolások körében végzett munka. — Kerestek-e kapcsolatot a mezőgazdasági, illetve az úgynevezett hurráin értei-) miséggel? — A mezőgazdaságban dolgozók inkább a főiskola köré tömörülnek, a humán értelmiség pedig a fiatal pe­dagógusok klubjában, a hon­ismereti szakkörben, a TIT-ben és az énekkarban keresi és találja meg kap­csolatait. év alatt figyelemre méltó „karriert” futott be. Kö­zépiskolából lett főiskolává. Rangjával együtt növekedett hatása is a város, sőt a tá- gabb környék szellemi éle­tére. — Régi hallgatóink rend­szeresen visszajárnak to­vábbképzésre — mondja Tóth István igazgatóhelyet­tes. — Egyébként is törek­szünk a kapcsolat tartására, hiszen véleményük állandó visszajelzés. amelyen sa­ját munkánk eredményeit is lemérhetjük. Giay Róbert, a székkutasi Űj Élet Tsz gépász főmér­nöke éppen egy továbbkép­ző tanfolyamon tartózkodott a városban. — Hat éve végeztem. Azó­ta igen sokat változott a varos és természetesen a főiskola is. Ma sokkal job­bak a képzés feltételei, ja­vult a tanműhelyek felsze­relése. és az oktatók is ma­gasabb szintet képviselnek, mint korábban. — Nem sajnálta itthagy­ni a várost? ' — A mostani munkahe­lyem egy nagy gazdaság, amelyben megtaláltam a perspektívát Ilyen szem­pontból nem sajnálom, hogy elmentem. Egyébként rend­szeresen visszajárok, a kap­csolat tehát nem szakadt meg. öt termelőszövetkezet és egy állami gazdaság van a városban. A terméseredmé­nyek idei alakulásában töb­bek között a főiskolán vég­zett szakemberek munkája is benne van. Kenyérgabo­nából például ebben az év­ben volt a legmagasabb az átlagtermés. Az állattenyész­téshez szükséges takarmányt megtermelték a mezőgazda- sági üzemek. Korábban évente százötven-kétszáz va­gon volt a mezőtúri „takar­mányimport”. Bistey András Következik: A bizalom légkörében ám az épület teljes felújítá- ra szorul. A földszinti rész­re igényt tart az iparcikk kis­kereskedelmi vállalat, sőt termékbemutató teremként is szóba került, örülünk a vendéglátó vállalat és az ÁFÉSZ javaslatának, velük és másokkal is leülünk tár­gyalni. ! Minél gyorsabban Véleményünk szerint a la­kosság érdekei megkövetelik a városközpontban egy kul­turált, nagy „tejbár” megnyi­tását. Ezt a két vállalat az ÁFÉSZ és, a tanács képvise­lője is elismerte. Ügy véljük, ezzel a közös beruházásnak — vagy netán az ÁFÉSZ ön­álló vállalkozásának — az el­vi alapja már létrejött. — szatmári — Munkavédelmi hónán A munkavédelem megszi­lárdítása, a balesetek csök­kentése érdekében. Török - szentmlklóson, a Baromfifel- zeti bizottsága és gazdaságve­zetése. novemberben és de­cemberben munkavédelmi hónapot rendez. A munkavé­delmi hónap programjában — a dolgozók bevonásával értékelik az elmúlt időszak baleseti helyzetét, sor kerül munkavédelmi felelősök an- kétjára. filmvetítést rendez­nek, azon kívül munkavédel­mi vetélkedőt tartanak a szocialista brigádok részvéte­lével. (Folytatás az 1. oldalról) Tovább kell fejleszteni a „Kiváló...” mozgalmat, s tu- datosabbá keli tenni a ter­melési akciókban való rész­vételt. Megemlítette, hogy van még egy viszonylag szűk réteg, amelyre a közömbos­A hozzászólások témái a KISZ-élet szinte valameny- nyi területét felölelték. A felszólalók elsősorban saját alapszerevezetük tapasztala­tai alapján vontak le követ- kezetetéseket, s egyúttal sok hasznos javaslatot is tét,tele. Foglalkoztak többek között az érdekvédelem helyes ér­telmezésével. a vegyes élet­korú alapszervezetek problé­máival, az úttörőknek a KISz-tagságra történő elcr készftésével, a KlSZ-csopor- tok tevékenységével, a non- védelmi nevelésben jelent kező gondokkal és még szá­mos egyéb kérdésseL A küldöttértekezleten szót kért dr. Majoros Károly, a megyei pártbizottság titkára. Nagy tetszéssel fogadott be­szédében elmondta, hogy a tanácskozás ünnep és mun­kaértekezlet is egyszerre. — ünnep, hiszen a fiatalok jog­gal ünnepelhetik az eddig el­végzett munkát, de egyúttal a további munka legfonto­— Még kell tanulni — folytatta a megyei pártbi­zottság titkára —. hogy ne csak önmagunkért, de máso­kért, a közért is dolgozzunk hiszen ami a közösségnek hasznos, az hasznos az egyén­nek is. Szó esett itt arról, hogy vannak fiatalok, akik­nek KISZ-tagsága csupán for­mális. Ennek nem szabad (gv maradnia, hiszen a K1SZ- tagnak többnek kell lennie társainál. Azért kell dolgoz­nia. hogy maradéktalanul megvalósítsa a párt politi­káját — A párt politikája ugyanis a jövő politikája, az ifjúság pedig maga a iövő. Milyen legyen a KlSZ-ista? A munkában, magatartásá­ban ezt a lövőt képviselje. Jellemezze a gondolati bátor­ság a lelki rugalmasság, az állandó készenlét. Azt mond­ták. a fiataloknak jól kell dolgozniuk. Ez igaz. de ön­magában kevés. Az ifiúság lesz itt mindennek a tulaj­donosa. fel kell tehát készül­nie. hogy jól gazdálkodjék „tulajdonával” Az ifjúság és a jövő egy. Aki az ifjúságot nem tiszteli nem szereti, az nem tiszteli és nem szereti a jövőt Mindaz, ami itt el-, hangzott, jóleső érzéssel tölt* ség, illetve eredményeink le­becsülése és nyugatimádat jellemez. E nézetek el Ve ni harc továbbra is a KISZ con­tos feladata. Befejezésül a KISZ és az úttörőszervezet közötti kapcsolatok eddigi eredményeiről és továbbfej­lesztéséről beszélt. sabb követelményeit is kere­sik. Az ifjúságról szólva a következőket mondotta: — Olyan lesz a jövő. ami­lyenek a mostani fiatalok. Kérdés, hogy most pesszi­misták legyühk-e tehát, vagy optimisták? Csupán az eddig itt elhangzott javító szándé- kú, felelősségteljes hozzászó­lásokra utalok, s azt hiszem, joggal lehetünk optimisták. Minden kommunista fiatal legyen büszke a KlSZ-ista névre. A szocializmust a mai ifjúság fogja felépíteni. Eh­hez azonban állandóan ta­nulni keli. hjszen oivan kor­ban élünk, amikor többször kell „fejet cserélni”, azaz többször is ki kell járni az „iskolát” annak, aki lépést akar tartani a fejlődéssel. — Húsz évvel ezelőtt azt éne­keltük, hogy: „Holnapra megforgatjuk az egész vilá­got.” Később rájöttünk, hogy ez milyen nehéz, hiszen a vi­lágot csak munkával lehet megforgatni, átalakítani. hét el bennünket: nyugodtak lelietünk, jövőnk jó kezek­ben van. A felszólalók sorában Szí­vós Antal, a KISZ megyei bizottságának első titkára is szót kért. A többi közt meg­említette. hogy az egész me­gyében, s Jászberényben is túl nagy a KISZ-vezetők cserélődése sokan az első kudarcok után megfutamod­nak. A KISZ magasabb szín­vonalat akar elérni munká­jában, ehhez viszont nagyobb Münchenben az elektro­nikus építőelemek európai kongresszusán a princetoni (USA) elektronikai vállalat képviselője beszámolt arról, hogy az Egyesült Államok­ban tv-készüléket állítottak elő teljesen csövek nélkül. Az eddig használatos ve­vőcsöveket fényérzékeny tranzisztorok váltották fel. Az újrendszerű tv-készülék a jövőben nem lesz nagyobb, mint egy cigarettadoboz, s ráadásul jóval kevésbé lesz öntevékenységre, felkészült­ségre van szükség. Az értekezlet végén meg­választották a 35 tagú KISZ- bizottságot és a pénzügyi el­lenőrző bizottságot. A KISZ- bizottság titkára Fekete Jó­zsef lett. Élénk vita A megye több városában Is tartottak az elmúlt két napban járási-városi szintű KISZ küldöttértekezletet. — Kedden Törökszentmiklós. — tegnap pedig Tiszafüred és Túrkeve ifi ű kommunistái találkoztak, hogy meghall­gassák a KISZ-bizottságok beszámolóit az előző válasz­tás óta végzett munkáról, s hogy megvitassák a beszá­moltatási időszak tapaszta­latait. Az értekezleteken melye­ken a KISZ KB munkatár­sai is részt vettek, megvizs­gálták a bizottságok szerve­zeti életét a politikai neve­lőmunka hatékonyságát. — megvitatták az érdekvédel­mi. sport, honvédelmi neve­lés és kulturális tevékenysé­gek tapasztalatait szóltak a szervezet tömegbefolyásának növekedésérőL A beszámoló­kat mindenütt vita követte. A vitákban a küldöttek ak­tívan vettek részt, csak Tö- rökszentmiklóson húszán mondták el véleményüket a járási KISZ-bizottság éle­téről, de hasonló számban ■angzott el vélemény, javas­lat a tiszafüredi és túrkevei munakértekezleten is. A vita és a beszámoltatási időszak munkájának átfogó értékelése után vezetőségvá­lasztásra került sor. Tisza­füreden és Törökszentmikló- son az eddigi titkárokat vá­lasztották meg ú1ra. Túrke- vén Vígh Imre személvében új KISZ-titkárt avattak. érzékeny a zavarokkal szemben, és lényegesen ol­csóbb mint a mai készülé­kek. A szakember elmondta, hogy az új készülék lencsé­je a felvételt 4x9 milliméter méretű síkra vetíti, amelyen 40 ezer tranzisztort helyez­tek, el. A. tranzisztorok pon­tokra bontlák fel a képet, ezekből 160—160-at helyez­tek el 128 sorban. Az új rendszerű tv-készü­lék néhány éven belül piac­ra kerülhet. Cikkünk nyomán Hol9 mikor ihatunk tejet ? Válaszolnak az illetékesek Vasárnapi számunkban közérdekű írás jelent meg „Igyunk tejet?” címmel. Részletesen ismerteti: Kecskeméten működik egy tejbolt, amely a város lakóinak és az odalá­togató vendégek elismerését élvezi. Ezzel kapcsolatban ér­deklődtünk az illetékeseiktől: mi a véleményük, mi a tervük? A Kiskereskedelmi Vállalat — Tej, kakaó, gyümölcs­rizs, túrógombóc, mad ár tej, kaszinó-tojás... Kecskemé­ten. Jó lenne ez nálunk is, Szolnokon. Mindent egy he­lyen és a központban, vagy a főútvonalon. Sokhelyen árulnak tejet és tejterméket, de ez nem kielégítő. Komp­lex tej bolt a megyeszékhe­lyen nincs. Ennek megvaló­sítása nem egy vállalat fel­adata. Mi nem létesítünk Ilyet, de anyagi segítséget nyújtanánk a megvalósításá­hoz. Érdemes leülni és meg­beszélni konkrétan a témát — mondja többek között Csepregi József, az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­lat áruforgalmi osztályának vezetője. A vendéglátóipar A „tejcsárda” megnyitása nemcsak rajtunk múlik. A vállalatunk hajlandó a volt állami áruház helyén, vagy annak valamelyik részében {tehát központi helyen) kor­szerű tejboltot nyitni. Itt pékárut, cukrászsüteménye­ket és turmix-italokat is ki­szolgálnánk a vendégeknek. Ezért a boltért vállalatunk anyagi áldozatot is hozna — összegzi mondanivalóját Lu­kács Ferenc, a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat igazgató- helyettese. Az ÁFÉSZ — Helyeslem a nagy tej­bolt létrehozását, de csakis a főútvonalon, vagy a város központjában. Ismerve a ven­déglátó vállalat ilyen irányú tervét, kijelenthetem: mi is hajlandók vagyunk önállóan, vagy társulva az „üzletbe” beszállni. A kérdés megoldá­sát elősegítő tárgyaláson mi is ott leszünk — mondia Sá- rosi Béla, a szolnoki ÁFÉSZ Igazgatóságának elnöke. A tanács — Mi a város részéről tá­mogatunk minden ilyen ja­vaslatot. Tudjuk, hogy a volt állami áruház legalább húsz évig lebontásra nem kerül, A műszaki értelmiség összefogása Egy iskola „karrierjei Dr. Majoros Károly felszólalása Az ifjúság maga a jövő Televízió vevőcsövek nélkül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents