Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-12 / 239. szám
1973. október 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Meggyorsult a lakásépítés jelentős beruházások Tanács vb-ölés Jászárobsyálláson A tegnap megtartott tanácskozáson arról adtak számot a végrehajtó bizottság tagjainak, hogy a nagyközségben a negyedik ötéves terv kezdetével meggyorsult a lakásépítés üteme. Két esztendő alatt 250, az idén pedig október 1-ig újabb 70 magánlakás épült. Nőtt három év alatt az állami lakások száma is. Nyolc lakásos társasházat adtak át, elkészült, illetve építése folyamatban van 25 állami bérlakásnak és 16 OTP-lakás- nak. Kedvező hatással voltak a nagyközség fejlődésére az elmúlt három évben megvalósult beruházások. A tervezetnek megfelelően haladt a Hűtőgégyár jászárokszállási részlegének építése. A termelés 1972-ben és az idén folyamatosan elkezdődött, a felépült objektumok átadására 1973. november 7-én kerül sor. Jelentős beruházás volt a Fémipari Ktsz 1972-bel elkészült 4,5 millió forintos üzemcsarnoka, a szociális létesítményekkel, Az üzem versenyképességének fokozására 1972-ben 1 millió forintot költöttek, korszerű gépekre, jövőre újabb 1 milliót fordítanak gépesítésre. A Faipari Ktsz tavaly csaknem 3 millió forintos költséggel épült új telephelyére költözött. A koncentráltabb, gazdaságosabb munka feltételeit teremtik meg az új 800 négyzetméter alap- területű műhelycsarnok gépesítésével, amire a következő két esztendőben 1,5—2 millió forintot költenek. Az ÁFÉSZ tavaly kezdte el az ABC áruház építését, a kétszintes 1660 négyzetméter alapterületű létesítmény építése 11 millió forintba kerül. Tervek szerint 1974 januárban nyit 8 millió forint értékű árukészlettel. A Táncsics Tsz 1971-ben fejezte be 1,4 millió forintos költséggel a 660 férőhelyes sertéshizlalda építését, 2 milliót költött a 108 férőhelyes szarvasmarhatelep építésére, műhelyek gépesítésére. Gyors ütemű fejlődés jellemzi a Béke Tsz munkáját is. A tsz távlati tervében szerepel: a zárt rendszerű kukoricatermesztési program megvalósításának elősegítésére 5 millió forintos értékű gépesítés, 1,1 millió forintért univerzális kombájn vásárlása. A Víz- és Csatornamű Vállalattal tervezett közös program, víztárolók építése több mint 4 millió forintos költséiggel. Matyóföld színes filmen A budapesti Sportfilm Stúdió —: a megyei tanács megbízásából — harmincperces színes filmet készített Borsod népművészetéről. A látványos filmét Fekete Gyula író forgatókönyve alapján Domonkos Attila rendezte. A film többek között elkalauzolja a nézőket hazánk egyik leggazdagabb népművészeti vidékére, a Matyóföldre. Megörökítették a cigándá szőttesek alkotóit, a miskolci, mezőcsáti és sárospataki fazekasok művészi értékű kerámiáit, valamint az ország egyetlen rézkampó készítő kovácsának életét és munkásságát. A megye népi iparművészetét felölelő színes filmet először október 14-én mutatják be Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában megrendezendő borsodi napok alkalmából. Dankó-nóták helyett... Népzenei műsor a munkásszállásokon A Betonútépítő Vállalat szolnoki előadótermében tartatták meg a munkásszállási körműsor első előadását. A népzenei összeállításon kb. 250 fizikai munkás ismerkedett a magyar nép saját maga költötte dalaival zenéjével és jellemző jegyeivel. Béres Ferenc nédalénekes, amellett, hogy hangjával, az előadott dalokkal élményt nyújtott a hallgatóságnak, mint népzenei „magyarázó” is maradandó emléket hagyott. Dénes István, a megyei művelődési központ munkatársa, aki az előadásokat összefogja, szervezi, úgy érzi, hogy ez az indítás ebben a műsorsorozatban a jövő sikerét jósolja. — Nagy élmény volt. A munkások kérdeztek saját maguk próbáltak újat felfedezni a népdalokban. Béres Ferenc kitűnő tanár volt, a kérdésekre részletes és közvetlen hangú magyarázatot adott, sőt énekelt is a magyar népköltés gyöngyszemeiből. A beszélgetés során a hallgatóság maga ismerte fel például, hogy a Dankó-nóták nem tartoznak népünk ősi folklór kultúrájába, sőt azt is felfedezték, hogy miért nem. Mi azt a célt akarjuk ezzel a sorozattal elérni, hogy a szórakozás mellett az ízlés fejlesztését, nevelését is segítsük, úgy hogy az ne legyen esetleg unalmas magyarázat, fárasztó előadás. Egyébként az, hogy kit és miért szerepeltessünk ebben a sorozatban, nem a mi ötletünk volt. A vállalatok szakszervezeti megbízottjai, kultúrosai előzetes felmérést végeztek és a munkásszállások lakói kérték például, hogy népdalest, irodalmi, politikai előadás legyen. Nagyon szeretnének megismerkedni az illetéke^ üzemekben pl. Ipper Pállal, Pálffy Józseffel, Kis Csabával és érdekli őket hazánk kül- és belpolitikája is. A mi feladatunk a felmérés után az volt, hogy eleget tegyünk kívánságaiknak. Az első sikerült. s / Egyébként ugyanezt a műsort jövő héten az Állami Építőipari Vállalat munkásai hallgatják meg. Az lenne jó, ha minden üzembe eljutna minden műsor. Ehhez viszont a vállalatok üzemek segítsége kell. — veres — A Könnyűipari Főiskola új épülete Budapesten Uj MHSZ-há/is Jászberényben Lerakták oz alapkövét A hazafias és a honvédelmi nevelés, a katonai elő- és utóképzés korszerű feltételeinek megteremtésében tesznek jelentős előre lépést Jászberényben ma, amikor bensőséges ünnepség keretében az MHSZ megyei vezetőségének képviselője lerakta a Magyar Honvédelmi Szövetség járási- városi kiképző bázisának alapkövét. A tanácsi beruházással és jelentős társadalmi ösz- szeíogással épülő kiképző bázis (székház) 3 millió 400 ezer forintba kerül. Három- szintes, 430 négyzetméter alapterületű főépületével szép színfolt lesz a Rákóczi út és a Komszomol utca elágazásánál. Az épület földszintjén klubtermek, a gépjármű-oktatóterem és egy szolgálati lakás kap helyet. Az első emeleten tantermek lesznek, a másodikra tervezik a korszerű oktató eszközökkel felszerelt modellező helyiségeket, az ultra- és rövidhullámú adóvevő stúdió létrehozását, a szükséges antennarendszer kiépítését. A kiképző bázis építésével párhuzamosan elkezdődik a régen hiányolt, a város honvédelmi sport- mozgalmának fellendülését minden bizonnyal elősegítő kispuskás lőtér építése. Az alapkő lerakásával a tulajdonképpeni építkezés elkezdődött, az MHSZ kiképző bázist várhatóan 1974. év végén adják át rendeltetésének. Az építkezés kivitelezője a jászberényi városi tanács Költségvetési Üzeme. Gyermehp aradicsont Jiszahécshén A hír. ami a telexen érkezett, ennyi: röníkvár épül a tiszakécskei úttörőparkban, abban a kis gyermekparadicsomban. ahol már úttörővasút és különböző sportpályák vannak. Mindert társadalmi munkával teremtették meg. így épül az új kis erődítmény is. Igazi vár lesz, tornyokkal, bástyáin „harci megfigvelőhelyekkel”. Jövőben ez a kis Tisza-parti rönkvár lesz a számháborúk, tájékozódási versenyek célpontja. Ifjú Berena Béla, annak ellenére, hogy még csak harmadik osztályos gimnazista, a vitorlázórepülőklub felavatott pilótája. — Hány éves voltál, amikor elkezdted a repülést? — Tizenhat. De már korábban kapcsolatom volt a vitorlázóklubbal. Tizennégy éves koromban jelentkeztem pilótának. Az orvosi vizsgán megfeleltem, részt vettem az elméleti felkészítésen, s csak a sikeres alapfokú vizsga után kezdhettem meg a gyakorlati képzést. Id. Berena Béla, mosolyogva hallgatja fiát: _ Az igazság az ■— mondja — hogy jóval korábban kialakult az érdeklődése, gyerek korában is gyűjtötte a maketteket és a fényképeket. — Hatéves voltam, amikor a papám először kivitt a reptérre, ő már akkor régóta pilóta volt. Akkor határoztam el, hogy én is az leszek. — Az ön repülős élete hogyan kezdődött? — kérdeztem idősebb Berena Bélát. '— Soroksáron laktunk, és két bátyám már vitorlázott, így azután én is kedvet kaptam hozzá. Jelentkeztem 1949-ben, nem gondoltam, hogy egy életre szóló kapcsolatot kötök ezzel a különös hivatással. — Mi vonzotta leginkább a vitorlázáshoz? — Nehéz ezt hirtelen elmondani. Sok minden. Talán az, hogy egy kicsit izgalmas, talán a különlegessége, a táj szépsége fentről, egy kicsit a végtelenség. Szép a vitorlázás, de az igazi mégis a motoros gép. Ebben láttam a legtöbb fantáziát, sok-sok tanulással sikerült a Magyar Néphadsereg pilótájává válnom. — Említette, hogy két testvére szintén vitorlázók voltak, velük mi történt? — Már csak a legidősebb bátyám repül. Sajnos, nekem is — egészségügyi problémák miatt — le kellett jönnöm a gépről, de a kapcsolatom nem szakadt meg végleg a repüléssel. Most a fiamon a sor. Ifjú Berena Bélát terveiről kérdezem. — Még a gimnázium befejezése előtt szeretném a motoros gépre is letenni a vizsgát _ mondja. — Aztán pedig hivatásompak választom a repülést. Jelentkezni fogok a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára. Az előképzést, azt hiszem, beszámítják, de ha nem sikerül, akkor sem hagyom abba. Szeretném, ha egyszer az én fényképem is bekerülne a repülős tiszti iskola múzeumába! mint a papámé és a testvéreié. — Hány felszállást tudsz magad mögött? — 160-at, ebből kettő vontatásos, a többi csörlős. összesen 130 órát töltöttem a levegőben. — Nem találod veszélyesnek? — Ebben a sportban vagy szakmában nagyon fontos a szaktudás. Ha az ember ismeri a gépet, ha tudja a meteorológia és az aerodinamika törvényeit, s ha betartja az utasításokat, nyugodt lehet. — Miért választod hivatásodnak? — Az emberek általában a romantikus oldalára gondolnak. Sok vonatkozásban igazuk is van, de a mai repülőtechnikában már nem a táj szépsége ad örömet, hiszen sok gép — ahogy mondani szokták — olyan, mint egy űrhajó, s fentről gömbölyű a Föld. Én azért választom, mert bonyolult, összetett feladatokat kell megoldani a kor technikai eszközeinek színvonalán, s ehhez elméletileg, szakmailag felkészült emberre van szükség. — Gondolom, az élmény sem utolsó. — Valóban nem, de ezt olyannak, aki még nem repült, nehéz elmagyarázni, ki kell próbálni. Sz. Gy. Uttörovezcíők konferenciája Szolnokon (Tudósítónktól.) TEGNAP DÉLELŐTT Szolnokon, a városi tanács nagytermében megtartották az úttörővezetők második városi konferenciáját, amelyen az ifjúsági mozgalom száznál több vezetője, a patronáló üzemek, vállalatok képviselői és az iskolai úttörőtanácsok vezetői vettek részt. Ott volt a tanácskozáson Túróczy Ferencné, a Szolnok városi Pártbizottság titkára. Szilágyi Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára és Bíró Boldizsár, a Szolnok városi Tanács elnök- helyettese. A tanácskozáson értékelték az úttörőmozgalom elmúlt évi eredményeit, azt a munkát, amelyet a megyeszékhely hatezer kisdobosa és úttörője végzett az ifjúsági szervezet keretében. Beszámoltak az Országos Úttörő Elnökség indította akciók, mozgalmak sikeréről, a szolnoki általános iskolások kulturális versenyeken, tantárgyi versenyeken elért eredményeiről. Szolnok üzemei és vállalatai, az ott dolgozó szocialista brigádok nagy segítséget nyújtottak az ifjúsági mozgalomnak, több iskolában ilyen társadalmi összefogással készültek el az úttörőszobák, úttörőotthonok berendezései. A mozgalom az iskolák, a városi tanács és a megyei könyvtár együttműködésének eredményeként az elmúlt nyáron Tisza-kutató expedíciót szerveztek az általános iskolások részére, a gyerekek kutatómunkájának tárgyi eredményeit, a díszes albumokat, naplókat, kőzetgyűjteményeket a konferencia résztvevőinek is bemutatták. AZ ÜTTÖRŐVEZETŐK tanácskozásán megválasztották a_ 39 tagú városi úttörőtanácsot és a 15 tagú városi elnökséget. Áz új, demokratikusabb, irányító-tanácsadó apparátus — amelynek elnöke Kelemen Béláné városi úttörőtitkár lett — az eddiginél eredményesebben tudja vezetni az általános iskolás tanulók mozgalmi munkáját, az országos és helyi kezdeményezésű akciókat. A múzeumi hónap programjából Megyei honismereti tanácskozás Karcagon Kiállítás Kisújszálláson, Kunszentrnártonban (Tudósítónktól) A honismereti mozgalom megyei művelőinek, pártfogóinak tanácskozását rendezte meg tegnap Karcagon a Györffy István Nagykun Múzeum új épületében a megyei tanács, a Hazafias Népfront és a múzeumi szervezet. A történeti kutatók, krónikaírók, a széles körű mozgalom irányítói meghallgatták dr. Bellon Tibor múzeumigazgató érdekes előadását a Nagykunság történetéről, néprajzáról. Az Alföld ősi tájegységének múltját és jelenét tudósok, népraj zku tatók több kötetben is feldolgozták már. A művek történeti áttekintést adnak a XIII. századtól, a kunok letelepedésétől napjainkig. Ismertetik a paraszti életforma sajátos kialakulását, foglalkozási ágait, társadalmi réte- geződését, szokásait, kultúráját. Feltárták a táj népi kultúráját. Ezen a tájon az Alföld más területeivel megegyező, egységes paraszti kultúra alakult ki, és fellelhető a népi kultúra folytonossága is. A résztvevők megtekintették a múzeum Nagykunsági Krónika című állandó néprajzi kiállítását,, amely az ország egyik leggazdagabb néprajzi kincseit mutatja be hat kiállító teremben. Honismereti napokat nyitottak meg Törökszent- miklóson is, ahol tekintélyes múltja van már a helytörténeti, honismereti kutató és gyűjtő munkának. Kisújszálláson honismereti és helytörténeti kiadványok kiállítását nyitották meg, a •tiszafüredi járásban pedig a Hortobágy Nemzeti Park című kiállítás anyagát ván- doroltatják. Kunszentrnártonban a kubikosok, summások, egykori agrárproletárok életéről rendeznek kétnapos tudományos tanácskozást és megnyitják az asrárnrole- tár és a kubikos élet tárgyi emlékeiből rendezett kiállítást. Fentről gömbölyű a föld
