Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-10 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 80 FILLÉR XXIV. cvf. 237. sz. 1973. okt. 10., szerda. I■■■■!■■■■■ II IMI-1■■ I ............. ill ■llllli IBII I I i I S zövetkezeti húsfársulás a Jászságban 7 • Lj üzemet építenek — Évente .5 ezer sertést vágnak Húsféleségekből nagyobb lesz a választék Az elmúlt hónapban hírt adtunk arról, hogy Jászbe­rényben négy gazdaság szövetkezeti hústársulást hozott lét­re azzal a szándékkal, hogy a vágóhíd fokozatos rekonst­rukciójával javítják a város és a környék húsellátását. Az­óta újabb jászsági gazdaságok csatlakoztak a társuláshoz, s megszületett a döntés: korszerű, évi 25 ezer sertés vágására és feldolgozására alkalmas húsipari üzemet építenek. A kisüzem nem gazdasános — A néhány hónappal ez­előtt életre hívott társulás alapítói a Kossuth Tsz, a he­lyi ÁFÉSZ, a Jászsági Álla­mi Gazdaság és a jászteleki Tolbuchin Tsz — kezdte a beszélgetést Bujdosó József, a Kossuth Tsz főkönyvelője. Azzal a szándékkal vettük át a jászberényi vágóhidat a Húsipari Vállalattól, hogy re­konstrukcióval évi 12 ezer sertés feldolgozására alkal­mas üzemmé fejlesszük. Ami­kor azonban megvizsgáltuk a felújítással kapcsolatos lehe­tőségeket, kiderült, hogy a kisebb kapacitású üzem nem lenne gazdaságos, és nem szüntetné meg a járás és a város lakosságának liúsellá­tási gondjait. Megerősített ebben a 33/1971. PM—MÉM számú rendelet is, amely ki­mondja: „Csak az a beruhá­zó kap' állami támogatást, és hosszúlejáratú bankhitelt, amelyik minden, követel­ménynek megfelelő, 25 ezer sertés feldolgozására alkal­mas üzemet épít.” Ilyen előzmények után tar­tották meg szeptember 28-án a társulás kibővített ülését, ahol újabb öt jászsági terme­lőszövetkezet és négy ÁFÉSZ csatlakozott a társuláshoz. Az ülésen megbízták a Kossuth Tsz-t. készíttesse el az évi 25 ezer sertés feldolgozására alkalmas húzüzem tanul­mánytervét. Terülellgény ; in á* fél hektár Az üzem építése 40 millió forintba kerül, az összeg 50 százalékát állami támogatás címén kapja a társulás. Igénybe vehet ezenkívül hosz- szúlejáratú bankhitelt — az összköltségek 20 százalékát — így végeredményben az építés költségeinek 30 száza­lékát kell a társulásnak sa­ját erőforrásaiból biztosíta­nia. Ehhez is kérhet hosszú- lejáratú hitelt. Amikor el­készül a tanulmányterv, ak­kor állapítják meg, hogy egy-egy társgazdaságnak mi­lyen összeggel kell hozzájá­rulnia az üzem létrehozásá­hoz. A hozzájárulás összegét csökkenti majd a SZÖVOSZ egymillió forintos támoga­tása. Nagy segítséget jelent majd az a támogatás is, amit vár­hatóan a városi tanács nyújt azzal, hogy előközművesített területet biztosít az üzem építéséhez. Erre annál is in­kább szükség lesz, mert a húskombinát hozzávetőleges területigénye 1.5 hektár, az épületek alapterülete 1600 négyzetméter. A napi villa- mosenergia-igén.v 200 kilo­watt. a vízigény 200 köbmé­ter. Megfelelő csatornarend­szert kell kiépíteni külön a csapadékvíznek, a hűtővíz­nek és az iparilag szennye­zett víznek. Az üzem a megye egyik legkorszerűbb húsfeldolgozó­ja lesz. A vágás elektromos úton, magaspdlyás mozgatás­sal történik, a húsfeldolgozó nagyteljesítményű daráló, ke­verő és töltő gépi berende­zéseivel alkalmas lesz tölte­léke® áruk, kolbászfélék, hur­ka. sajt, pácolt, füstölt és főtt húsok, szalonnafélék ké­szítésére. Óránkénti teljesítő­képessége 15 sertés és 5 mar­ha levágása, 6 mázsa hús feldolgozása. Az üzem olyan hűtőtechnológiával rendelke­zik majd, amely biztosítja a hús előkészítését és tárolását. 36 tonna befogadóképességű hűtőtérrel. A vásárlók nyernek töbtict Az üzem építését jövő év második felében kezdik el, befejezését 1976. évre terve­zik. A társulás addig is eny­hít — eddig 15—20 sertés, 10—15 birka vágásával és feldolgozásával — a város és a környék húsellátási gond­jain. Bujdosó József azt is el­mondta. hogy a társulás ér­deke kívánta úgy, hogy a nagyobb kapacitású húsfel­dolgozó üzem építése mellett döntsenek. Az alaoanyag biz­tosított, a társuláshoz csat­lakozott gazdaságokban leg­eredményesebb üzemág az áLlattenyésztés. A Jászsági Állami Gazdaságban például évi 9 ezer, a jászjákóhalmi Béke Tsz-ben 6 ezer, a jász­berényi „Kossuth”-ban és a jászteleki „Tolbuchin”-ban évi 4—1 ezer ne’”:’ nek. A nagyüzem létrehozása az értékesítőknek is érdeke. Szinte mindegyik társ-ÁFÉSZ korszerű ABC. élelmiszeráru- házat épített, amelyekben külön húsáruosztál.v van. Je­lenleg azonban kevés a hús­áru. a feldolgozó üzem azon­ban ,— ha elkészül — vég­leg megszünteti ezeket a gondokat. A húsfeldolgozó üzemmel végül is a vásárlók nyernek legtöbbet. Évente 25 ezer ser­téssel többet vágnak le a megyében, ennyivel több hús kerül az üzletekbe, a vásár­lók asztalára. Illés Antal & Mégsem akad el a gyárépítés Füreden ☆ A változó iparszerkezet — a kor követelménye ☆ Szupermarkett áruházi berendezések a Szovjetunióba ☆ A tv képernyője előtt ☆ A munkásosztály — ma ☆ Nyár után, tél előtt ☆ Hangversenyek Szolnokon ☆ Az örömök száz kapujáról ☆ A szerkesztőség postájából ☆ Jogi tanácsadó Tervszerűen halad a járműprogram megvalósítása Magyar vállalatok Is szállítanak alkatreszt a Polák' — Fsat 126 gyártásához Dr. Betlej Sándor, koher és gépipari miniszterhelyet­tes kedden sajtótájékoztatót tartott a közúti járműfejlesz­tési kormányprogram helyze­téről, az abban részvevő vál­lalatok nemzetközi kapcsola­tairól, a program távlati fej­lesztési terveiről. A közúti jármüfejlesztési programról szólva a minisz­terhelyettes megemlítette, hogy a járműgyártás 1950— 1960, között a gépipar terme­lésének 6—8 százalékát, ex­portjának 4—5 százalékát telte ki, 1973. első nyolc hó­napjában ez a részesedés 21.1 és 28.8 százalék. A féléves tervet a részvevő vállalatok túlteljesítették — ma már csak a 200-as panoráma-bu­szok készülnek — és e'őre- láthatólag az éves 7200 dara­bos tervet 600-zal túlteljesí­tik. A közúti járműprosram- ra fordítandó tervezett fej­lesztési összeget — különbö­ző r>kok miatt —1976—77-re 400 millió forinttal meg­emelték. Az értékesítés 1960- tól 1972-ig szocialista vi­szonylatban több mint két­szeresére nőtt — a terme­léssel arányosan — a tőkés export 1970—72. között meg­rmavs-mrező/taff és to,fáuV>i ki vitel-növekedésre lehet számítani. A személygépkocsi koope­rációkról is szó volt. A Zsi- guli-propram keretében ma­gyar vállalatok 18 komplet­tizáló alkatrészt szállítanak, fajtánként évi 300 000 dara­bot, 1975. után pedig öt faj­tából évi 400 000 darabra emelkedik a szállítás, így 13 000 kocsi helyett 15 400"at kapunk évente cserébe az al­katrészekért. Az új 2103 as Zsigulik is rövidesen megje­lennek a magyar utálton a kooperáció bővülésének ered­ményeként. 1974-től kezde­nek magyar vállalatok hat féle alkatrészt szállítani Len­gyelországba a Polski-Fiat 126-os 600 ‘köbcentis kisko­csihoz. 1^78-tól évente 150 000 alkatrészért 5600 kocsit ka­punk. A távlati fejlesztésről szólva a miniszterhelyettes számokkal illusztrálta a jár­műipar dinamikus fejlődé­sét. 1970—75. között a gép­ipar 44 százalékkal, a jármű­ipar 80 százalékkal növeli termelését. A gépipar ex­portja 69, a járműiparé a szocialista országokban 90, dollár-viszonylatban 93 szá­zalékkal nő. A hatalmas fej­lődést csaknem kizárólag a termelés hatékonyságának emelése eredményezi, a lél- számnövekedés mindössze 9 százalékos 1980-ra az árbe­vétel a jelenlegi 39 milliárd forintról 64 milliárdra nő, ezen belül a szocialista ex­port 14-rcl 20 milliárdra. a tőkés kivitel 2-röl 5 milli­árdra növekszik. tt Őszi csúcs Kétszázezer tonna répa vár elszállításra — Hiányzik huszonöt gépkocsi Soha ennyi gabona, cu­korrépa nem várt vagonra, gépkocsira, mint az idén. Az őszi csúcs közepén Máté Já­nostól, a Volán 7. sz. válla­latának forgalmi igazgatóhe­Htn MIÓSÍTÁSOK — IIÍKKK-TL DÖSlTÁSOk— f Befejeződtek a magyar—NDK tárgyalások Emlékeztető okmány alá­írásával tegnap délután vé­get ért a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság elnökeinek budapesti találkozója. Az okmányt dr. Tímár Mátyás és Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök­helyettesek az együttműkö­dési bizottság társelnökei ír­ták alá a Parlament gobelin- termében. Az emlékeztető okmánv aláírása után Sebestvén Já­nos, a Számítástechnikai Tárcaközi Bizottság elnöke és Otfried Sieger, az NDK elektrotechnikai és elektro­nikai minisztere számítás- technikai kormányközi egyezményt írtak alá. A megállapodás a szocialista országok egységes számítás- technikai rendszerét megte­remtő sokoldalú egyezmé­nyen alapszik, s lehetővé teszi, hogv a számítógépgyár­tás egymástól eltérő struktú­rája ellenére kölcsönösen felhasználhassuk egymás eredményeit. Wolfgang Rauchfuss dél­után elutazott hazánkból. Elutazott a VDK kulturális miniszterhelyettese Nguyen Dúc Guy, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kulturális miniszter- helyettese, aki a Művelődés- ügyi Minisztérium meghívá­sára tartózkodott hazánkban, tegnap elutazott Budapestről. Itt tartózkodása során tár­gyalásokat folytatott dr. Or­bán László művelődésügyi miniszérlumi államtitkárral és a minisztérium vezető munkatársaival a hét ország közötti kulturális együttmű­ködés kérdéseiről. Nguycri Dúc Guy miniszterhelyettest fogadta Aczél György, a Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára. Napirenden a ruházati ipar helyzete Ma már megítélhető a ru­házati ipar eleget tesz a IV. ötéves terv szabta fejleszté­si követelményeknek, s az iparágon belül végbemenő nagyszabású rekonstrukció korszerű gazdaságos terme­lést. termékstruktúra kiala­kítást tesz lehetővé — így summázhatok azok a képv^; selői vélemények, amelyek az országgyűlés ipari bizott­ságának keddi ülésén hang­zottak el. A Gácsi .Miklós elnökletével megtartott ta­nácskozáson a bizottság tag­jai a ruházati ipar helyze­tét elemezték — a témáról készített írásos munkaanyag­hoz Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter fűzött szóbeli kiegészítőt. Keserű Jánosné vitaindí- - tóját követően számos kép­viselő fejtette ki véleményét. Felvetették: módot kellene találni arra, hogy a textil­iparban is megszűnjön a nők három műszakos foglal­koztatása, vagy ha ez ma még nem valósítható meg, úgv fokozottabb mértékben kell könnyíteni a dolgozó nők terhein. Üttörővezetők konferenciája Jászberényben Jászberényben, az MSZMP székhazában tegnap tartot­ták meg az üttörővezetők konferenciáját. A tanácsko­záson Szóród Sándorné já­rási úttörőtitkár tartott nagy érdeklődéssel kísért be­számolót. Értékelte az 19*3. február 20. — a járási úttö­rővezetők első konferenciá­ja — óta végzett munkát. Beszélt a szaktárgyi verse­nyek, a kulturális vetélke­dők eredményeiről, a nyári táborozások, az őrsvezető­képzések tapasztalatairól. A beszámoló után a kon­ferencia résztvevői — több mint száz úttörővezető — megválasztották a járási út- törővezetök tanácsát és az elnökséget. Egy mondatban — Szabó Jánosnak, az építésügyi és városfejleszté­si miniszter első helyettesé­nek vezetésével tegnap ma­gyar építésügyi küldöttség utazott Moszkvába, ahol az. Állami Építésügyi Bizottság és az Össz-szövetségi Építő- anvasipari Minisztérium ve­zetőivel folytat tárgyaláso­kat. — Horn Dezső közlekedés és postaügyi miniszterhelyet­tes vezetésével magyar kül­döttség utazott tegnap a spa­nyolországi Torremolinos- ban ülésező Nemzeközi Táv­közlési Egyesület (UIT) érte­kezletére. — Csehszlovák Szolidari­tási Bizottság meghívására Csehszlovákiába utazott a Magyar Szolidaritási Bizott­ság küldöttsége. lyettesétől, a Szolnok megyei szállítási helyzetről érdek­lődtünk. A következő tájé­koztatást kaptuk tőle: A vállalat munkáját egy­értelműen megszabta, hogy az ígért 50 tehergépkocsi helyett huszonötöt kapóit. Azokat is jóval később, csak a nyár végén. Nem sok vá­lasztási lehetőségük lévén, csökkentették a selejtezendő gépkocsik számát, hogy így pótolják a hiányt. Ügy tűnik, ez sikerült. Az őszi belakartás idején is hi­ánytalanul teljesiti a Volán a belkereskedelmi szállítási feladatait is. Sok éves szerződésben ál­ló partnereivel és a vidéki üzemegységek forgalmi ve­zetőivel havonta felmérik a kocsiigényt. Szeptember közepétől, a cu­korrépa-feldolgozás megkez­désével most már a mezőgaz­dasági szállíttatókat is bele­értve minden hét péntekjén egyeztetik a fuvarigényt. A cukorrépa szállítása évek óta egyik kiemelten fontos feladata a Volán Vállalatnak. Érthető is. hiszen a Szolnoki és a Mátravidéki Cukorgyár­nak Szolnok megyében van a legnagyobb termőterülete. Hatvanba főleg a Jászság­ból. míg a szolnoki gyárba a Kunság, Tiszazug nagy réoa- termő területeiről szállíta­nak. Különösen a Szolnoki Cukorgyárba szállítandó ré­pamennyiség növekedett. Két évvel ezelőtt még 20 ezer ionná répát szállított a 7. számú Volán. Azóta a vízi szállítás megszűntével, tízszeresére, 200 ezer ton­nára nőtt a szállítandó répamennyiség. Bizonyos mértékben a növe­kedést magyarázza, hogy a zárt rendszerű termelésben a répát a betakarító gépso­roktól közvetlenül szállítják a cukorgyárba. Az idén mintegy 50—60 ezer tonnát szállítanak így, elsősorban a mezőhéki Tán­csics Tsz, a Jászsági Állami Gazdaság földjéről. Az őszi csúcs idején ösz- szesen 580 tehergépkocsi all a vállalat rendelkezésére. Ebből mintegy ötszáz dolgu- zik hétfőtől—péntekig közna­pokon. A vállalat fennállása óla először szeptember 27-én fordult elő. hogy félezer­nél több. 516 gépkocsi „fu­tott” a megye országútjain. A kampány idején 6ok mezőgazdasági üzem szom­bat-vasárnap is igényli a Vo­lán gépjárműveit. A legutób­bi hétvégén 124 tehergépkocsi szállítot­ta a cukorrépát, a kukori­cát — elsősorban a tiszaföldvá- ri két tsz és a rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet megrendelésére. Bár országos gond a gép­járművek hiánya, a selejte­zések késleltetésével, jobb munkaszervezéssel igyekszik a vállalat Szolnok megyében szállítási feladatait teljesít teni. J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents