Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-05 / 233. szám
1973. október 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vj törvényeket hozott az országgyűlés Tudósok a répaföldön és a cukorgyárban (Folytatás az 1. oldalról) Mielőtt azonban a tudományos tanácskozás megkezdődött volna dr. Bánházy Gyula, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet igazgatója, az Akadémia műszaki bizottságának titkára, szervezeti változásokról adott számot. Elmondotta, hogy az akadémia e fiatal bizottsága és albizottságai új tagokkal egészültek ki. A bizottság elnöke továbbra is dr. Gergely István kandidátus, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára. Az albizottságokban változások történtek, a gépészeti szekció titkárává dr. Patkós Istvánt, a mezőtúri főiskola igazgatóját nevezték ki. Dr. Gergely István elnöki megnyitójában többek között arról szólt: — E tekintélyes bizottság feladata tudományos mélységű, gyakorlatias vélemények, koncepciók kialakítása, a mai témában a cukorgazdaság vizsgálatában is. A népélelmezés és a deviza- gazdálkodás fontos ágazatáról mondunk felelősségteljes véleményt. S nem mindegy, hogy mit, hiszen az e fórumon megfogalmazott gondolatok többnyire megvalósulnak az élelmiszergazdaságban. Éppen a gyakorlati ismeretek bővítését szolgálta Kál- mán Istvánnak, a Héki Állami Gazdaság igazgatójának tájékoztatója is, amely az egész országban ismert hékl cukorrépatermesztő ipari rendszerről és sikereiről szólt. Az igazgató a termelési tapasztalatok birtokában mondott véleményt a répatermesztés gépeiről, s jelentette ki. hogy mely gyártmányokat tart használhatónak és kevésbé jónak. Ez az ismertető a jelen gépeiről szólt. A tudományos tanácskozás tanulmánya, — amelyet dr. Fülöp Károly tudományos főosztályvezető terjesztett elő vitaanyagként — azonban inkább a jövőt rajzolta meg. Pontosabban: ahhoz kérte tudós kollégái véleményét, hogyan fejlesszék az > országban a répatermesztés gépesítését. A vita élénk volt. Az opponens — dr. Soós Pál, gödöllői egyetemi tanár — minősítése után álláspontok csaptait össze. Ennek vitájában részt vett dr. Gergely István kandidátus; dr. Le- hoczki László professzor, egyetemi tanszékvezető; dr. Tibold Vilmos egyetemi tanár; dr. Bánházy Gyula, kutatóintézeti igazgató; dr. Mikecz István dékán; Botos Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselője és Nagy László, a Magyar Cukoripari Tröszt vezérigazgatója. Érdekes volt a tudományos jelentést és a vitát végighallgatni. Abban egységes volt az álláspont, hogy Magyarországnak be kell rendezkednie 110 ezer hektár répatermelésre, hiszen mi vagyunk Európa „legédesebb szájú” nemzete. Évenként ugyanis ( 45—46 ezer vagon hazánkban a cukor- fogyasztás, ami 1980-ra 51— 52 ezer vagonra emelkedik. Hasonló a tendencia az egész világon, olyannyira, hogy — mint egy legutóbbi nemzetközi szimpózium felmérte — még nagyütemű termelésemelkedéssel is csak hosszú évek múlva tudja fedezni a világpiac a cukoréhséget. Pedig már az elkövetkező 5—8 évben is 100 új cukorgyár kezd termelni a világon, ebből egy, a tervek szerint, hazánkban. A világpiacon csak dollárért lehet cukrot venni, egyre emelkedő áron. Magyar- országnak tehát — ahol a termelési és feldolgozási adottságok is megvannak — arra kell törekednie. hogy megtermelje legalább saját cukorszükségletét. S nem is annyira a vetésterületet kell ehhez növelnie, '■— jelenleg még azt is, hiszen most még mindig csak 93 ezer hektár — hanem elsősorban a hozamokat. Éppen dr. Gergely István fejtette ki, hogy a jelenlegi 350 mázsás átlagtermés nem is nehezen emelhető 100 mázsával, s azzal már a világ tíz olyan, országa közé kerülhetünk, amelyek a legfejlettebben termesztik e növényt. A következő évek programja a növény termesztésének teljes gépesítése. Jelenleg még két órahossza élő munkát használunk él hazánkban egy mázsa répa megtermelésére. Legfejlettebb üzemeinkben már egy órahosszát, a világ legjobban gépesített országainak gazdaságaiban azonban már csak 40—50 percet fordítanak rá. Ma a magyarországi cukorrépaföldeken — a kényszer- helyzetből adódóan — mindenféle európai gyártmányú gép van. A tudósok véleménye azonban az volt tegnap: a jövőben a KGST programjaira és a magyar mezőgép- iparra kell támaszkodnunk, mert az üzemi méreteinkhez nem felelnek meg a nyugati, családi birtokokra szerkesztett gépek. Átmenetileg azonban ezeket sem nélkülözhet j ük. Örömmel hallottuk az érvek csatájában, — amikor egy-egy részletkérdést vitattak meg — hogy sokszor hivatkoztak Szolnok megyei példákra, különösen a héki rendszer friss tapasztalataira. A hékiek betakarítási bemutatót is tartottak Kovács Mihály főmérnök kalauzolásával. A tudóskollektíva végül a Szolnoki Cukorgyárban tett látogatásával fejezte be programját. A tudományos ülés dr. Gergely István elnöki zárszavával ért véget, és azzal az elhatározással: a tegnap látottak, hallottak alapján véglegesítik előterjesztésüket a következő ötéves terv indulásához. B. L. A vállalatoknál Több juttatás Üléí-t tartott az SZMF elnöksége (Folytatás az 1. oldalról.) szággyíüés hatáskörébe utalja a kormányzás szervezetének meghatározását. Ezzel függ ösf ze az az alkotmányos rendelkezés, amely szer rint a minisztériumok felsorolását külön törvényben kell rögzíteni. A törvényjavaslatból kitűnik a kormány a jelenlegi helyzet rögzítését kéri az országgyűléstől. (A törvényjavaslat a Magyar N jpköztársaság. minisztériumait á következőképpen sor, 'ja fel: Belkereskedelmi Miniszí árium, Belügyminisz- térium. Egészségügyi Minisztérium. Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium. Hő ivé 'elmi Minisztérium. Igazságügy Minisztérium. Kohó- és Gépipari Minisztérium, Könnyűipari Minisztérium. Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, Külkereskedelmi Minisztérium, Külügyminisztérium, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Munkaügyi Minisztérium Művelődésügyi Minisztérium, Nehézipari Minisztérium, Országos Tervhivatal, Pénzügyminisztérium.) Az elnöklő Varga Gábor- né bejelentette: az ország- gyűlés külügyi bizottsága a parlamenti tanácskozás ideje alatt ülést tartott és úgy határozott, hogy a chilei katonai junta terrorja elleni tiltakozásul nyilatkozattervezetet terjeszt az országgyűlés elé. Javasolta, hogy a külügyi bizottság előterjesztése az interpellációk után kerüljön az országgyűlés napirendjére. A javaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Szünet után Varga Gábor- né elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Napirend szerint következett a statisztikáról szóló törvény- javaslat tárgyalása. Bálint József államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke emelkedett szólásra. Bálint József bevezetőben hangsúlyozta, hogy a magyar statisztikai szolgálat az elmúlt csaknem negyedszázad során a szocialista tervgazdálkodásnak, a párt- és állami irányításnak, a társaDr. Korom Mihály a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy az írásban előterjesztett és a szóbeli kiegészítéssel indokolt törvényjavaslatokat fogadja el és emelje törvényerőre. A miniszter után dr. An- talffy György, a törvényjavaslatok előadója szólalt fel, majd megkezdődött a két törvényjavaslat vitája, amelyben négy képviselő vett részt. A törvényjavaslat vitáját dr. Korom Mihály igazságügyminiszter foglalta össze. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés előbb a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát, majd ezzel együtt a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ugyancsak elfogadta az országgyűlés — a beterjesztett eredeti szövegezésben — általánosságban és részleteiben a Magyar Népköztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslatot. dalmi élet tudományos megismerésének nélkülözhetetlen eszközévé vált. Beszámolt arról hogy lényegesen kibővült a statisztikai megfigyelés köre és, ismertette fo/itosabb kutatási területeiket, majd a törvényjavaslatról beszélt. Tisztelt Országgyűlés! A szocializmus építésében elért előrehaladással párhuzamosan módosult, gazdagodott a statisztika szerepe, feladata. A jövő követelményei még igényesebbek lesznek. A most beterjesztett törvényjavaslat ezeknek a statisztikára ható jogi vetü- leteit fogalmazza meg. A törvényjavaslat természetszerűleg nemcsak a központi Statisztikai Hivatal munkájáról szól, hanem kiterjed az országban folyó statisztikai munka egészére. A törvényjavaslat felöleli mindazon intézkedéseknek a körét, amelyek biztosítják a statisztikától elvárt követelmények teljesíthetőségét. lést. hogy a benyújtott törvényjavaslatot fogadja el, emelje törvényerőre — mondotta befejezésül Bálint József. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat vitája, amelyben két képviselő kért szót, közöttük Varga Sándor, a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyár igazgatója. Megyénk képviselőjének fe szólalá*a Megyénk képvhiselője egyebek között Szolnok megye nagy vállalatainak véleményét tolmácsolta a statisztikai törvénytervezettel kapcsolatban. Megemlítette: egyöntetű álláspont alakult ki abban, hogy az új törvény megalkotása időszerű feladat; a jó statisztikai adatszolgáltatásra ugyanis nagy szükség van. A vállalatok irányításában használatos statisztikai adatok, amelyek a beszámolási rendszert alkotják. a belső információ fő forrásai közé tartoznak. A Szolnok megyei nagyvállalatoknál kifogásolták a jelentésekkel kapcsolatban, hogy azok időbeli elhatárolása nem megfelelő, mivel nem a tényleges havi zárási időszakon belüli mozgásokat vizsgálják. Az elkészítésükhöz szükséges határidő nem elegendő a precíz, elemző vizsgálódásokhoz — még gépi adatfeldolgozás esetében sem. Gondot jelentenek az egyszeri adatszolgáltatások, tekintettel arra, hogy a vállalatoknak az analitikus nyilvántartása még nem áll azon a fejlettségi fokon, amelyből ezt az adatszolgáltatást megoldhatnák, alacsony a gépi adatfeldolgozás szintje is. Interpellációk Szavazás következett, az országgyűlés először a két módosító javaslatot, majd a statisztikai törvényt általánosságban, a módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Az országgyűlés őszi ülésszaka ezután — napirend szerint — áttért az interpellációk megtárgyalására. Szurgyi Istvánná megyénk képviselője a tiszasülyi közút korszerűsítése tárgyban interpellált a közlekedés- és postaügyi miniszterhez. Elmondotta. hogy nagyon rossz állapotban van a Tiszasüly községbe vezető egy nyomsávú, három méter széles közút, s mivel a környéken nincsen vasútállomás, a teher- és személyszállítás egyre nagyobb gondot jelent. A képviselő kérte a minisztert, hogy a Szolnok—Tiszasüly közötti közút korszerűsítésének anyagi feltételeit az V. ötéves tervben biztosítsa a KPM. Dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter válaszában elismerte a kérés jogosságát. Elmondotta, hogy a 43 kilométer hosszú út fölépítése tetemes költségekkel jár, hozzávetőleg 150 millió forintba kerül. A korszerűsítést azonban mégsem az anyagiak hátráltatják. Az út mellett húzódik egy meglehetősen elavult öntözőcsatoma, s az ebből szivárgó víz rombolja az útalapokat. Az építők addig nem láthatnak munká- hoz, amíg a szükséges belvízrendezést végre nem hajtják. Ez elsősorban a tanács, a vízügyi szervek, a területen működő üzemek teendője. A miniszter ígéretet tett: ha ezt a munkát még a IV. ötéves tervben elvégzik, akkor a KPM már az V. ötéves terv első esztendejében újjáépíti a tiszasülyi közutat. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő is, az országgyűlés is egyhangúlag, elfogadta. Az országgyűlés a chilei katonai iunta terroriának elítéléséről szóló nyilatkozatot fogadott el majd Apró Antal beielentette. hogy az ország- gyűlés befejezte munkáiét, valamennyi képviselőnek iő munkát kívánt és az ülésszakot bezárta. Tegnap délelőtt ülést tartott Szolnokon a Szakszerve' zetek megyei Tanácsának elnöksége. Az ülés napirendi pontján az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete megy ebizottságának jelentése szerepelt a béren kívüli vállalati juttatások alakulásáról, a szociális, sport- és kulturális alapok felhasználásának iparági tapasztalatairól. A jelentés megállapította, hogy az elmúlt időszakban a részesedési alapot terhelő béren kívüli juttatások összege megnövekedett. De nemcsak az összeg nagysága módosult, megváltozott a felhasználás módja is. A legtöbb' üzem például a munkásszállások fejlesztése Tizenkét megyében kötött együttműködési szerződést a kereskedelmi és a garanciális szolgáltatások színvonalának emelése érdekében a VIDEOTON Rádió és Televízió gyár. a GELKA és a kereskedelmi szervek. Tizenharmadik megye Szolnok lesz. és m&e megtartottták a szerződés megkötése előtti tárgyalást. Mi a lényege az együttműködési szerződésnek? A vásárlók iobb kiszolgálására törekszik a VIDEOTON grár és a kereskedelem is. A GELKA pedig, j hogy ezt elősegítse, úi garanciális szolgáltatást vezetett be. E helyett arra törekedett, hogy autóbuszok vásárlásával naponta biztosítani tudja a dolgozók bejárását Számottevő az előrehaladás a termelési költségekből fedezett juttatások területén is. Míg 1967-ben munka- és védőruhára, védőételre és védőitalra 1 835 forintot fordítottak, addig az elmúlt évben ez az ösz- szeg már 3 003 ezer forintra emelkedett. Jelentős a vállalatok hozzájárulása a dolgozók étkeztetéséhez, valamint üdültetéséhez is. Ez utóbbi további növekedését, fejlődését gátolja az építkezési lehetőségek korlátozása. Foglalkozik a jelentés a kedvezőtlen tapasztalatokkal szerint a javító műszerész közvetlen kapcsolatba kerül a tv-tulajdonosokkal. mert a készülék megvásárlása után az üzlet azonnal értesíti erről az illetékes szervizt. Ezután egv szerelő 48 órán belül köteles elmenni a vásárló lakására — a VIDEOTON költségére —. hogy a készüléket üzembe helyezze. A tu- latrlrmrsoVat tájéVnztatia a tployfz’ó Véréié«érő) és a vételi lehetőségekről. Az új ventTsrer érdekessége az. — hoev a kétéves garanciális idő alatt az a műszerész la- vítia a televíziót, aki beállította. A vásárlás után a keis. Viszonylag alacsony ösz- szeg segíti a lakásépítési akciókat és a gyermekintézmények létesítését, fejlesztését. A szociális, kulturális és sportalapok felhasználási sem mindig rendeltetésszerű. A Központi Népi Ellenőrző Bizottság felmérési eredményeihez hasonlóan a tapasztalatok itt is azt mutatják, hogy különösen kulturális. közművelődési célokra jut kevés összeg. Kivételt talán a könyvtár és olvasószolgálati munka jelentős támogatása képez. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége határozatában hangsúlyozta, hogy bár a béren kívüli juttatások összege növekedett, a fel- használás terén további differenciálásra van szükség. reskedelemhez érkezett garanciális panaszokat minden esetben a GELKÁ-hoz kell továbbítani. A szerviz még azt i« vállalja, hogy szakemberei rendszeres műszaki tájékoztatást tartanak — különösen az úitfousú VIDEOTON készülékekről — a szerződést aláíró kereskedelmi szervek eladóinak. A megyei kereskedelmi szervekkel és a VIDEOTON gyárral egy hónapon belül megkötik a szerződést. Az új garanciális szolgáltatás azonban már szeptember elsejével életbe lépett a megyében. — SZ —i Fő feladat m közvélemény tájékoztatása — Csak néhányat szeretnék aláhúzni ezek közül: először: Az adatszolgáltatás valódisága, a statisztikai adatok megbízhatósága. Ennek érdekében egységes fogalmi rendszert kell alkalmazni, amely átfogja az adatgyűjtéstől a dokumentálásig a teljes statisztikai tevékenységet. Másodszor: Az adatközlés és tájékoztatás gyorsasága. Ennek feltételei vannak, a korszerű szervezés mellett nagy mértékben függ a hírközlő, feldolgozó és sokszorosító gépek számától és minőségétől. Harmadszor: Az adatgyűjtés és feldolgozás ne legyen túlságosan költséges. Negyedszer: Mindezek megkívánják, hogy a Központi Statisztikai Hivatalban &s az azon kívül dolgozó statisztikusok nagy szakmai hozzáértéssel, tudásukat állandóan továbbfejlesztve végezzék munkájukat. Bálint József a továbbiakban kiemelte: A törvényjavaslat megkülönbözteti a központi állami statisztikát, amelynek feladatait a jövőben is a Központi Statisztikai Hivatal látja el. valamint az igazgatási statisztikát, vagyis a minisztériumok. országos hatáskörű szervek és tanácsok : statisztikai tevékenységét. Ez utóbbi szervek a jövőben saját hatáskörükben is elrendelhetnek statisztikai adatgyűjtéseket. Az említett szerveknek össze kell hangol- niok statisztikai munkájukat. A törvényjavaslat értelmében más szerv — például valamely társadalmi szerv. vagy kutatóintézet — adatszolgáltatást nem rendelhet el. Halaszthatatlan feladat a statisztikai munka fokozottabb számítógépesítése. A Központi Statisztikai Hivatal közreműködik a számítás- technikai fejlesztési program megvalósításában. A törvényjavaslatból kitűnik, hogy a statisztikának változatlanul egyik fő feladata a közvélemény tájékoztatása, valamint a tudományok műveléséhez szükséges statisztikai adatok, elemzések szolgáltatása. Végezetül szeretném a tisztelt országgyűlés figyelmét felhívni a törvényjavaslatnak még esv lénveges vonására. Az 1952. évi törvény nem tartalmazott intézkedéseket az adatszolgáltatók védelmére A íelen.legi törvényjavaslat kitér arra. hogy állami. szövetkezeti szervek, társadalmi és más szervezetek esvedi statisztikai adatait csak különleges feltételek mellett lehet közzétenni. Kérem a tisztelt országgyüA KSH elnökének expozé’a „Házi” tv-szerelő két évig Szerződést Löt a GhLKA — Javul a szolgáltatás
