Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-31 / 255. szám
1973. október 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Befejeződött múzeumi és honismereti hónap Űzcmtörténetírási tanácskozás és díjkiosztás Jászberényben Tegnap délelőtt 10 órakor a jászberényi Hűtőgépgyár előadótermében a múzeumi és honismereti hónap utolsó, egyben záróprogramjaként üzemtörténetírási tanácskozás volt. Ez alkalommal a megyei néprajzi nyelvjárásgyűjtő és honismereti pályázatok díjait is kiosztották. A megye különböző községeiből, járásaiból meghívott elsősorban köz- művelődésben dolgozó vendégeket, valamint a pályázatok nyerteseit Gorjanc Ignác, a Hűtőgépgyár vezérigazgatója Filmjegyzet NINCS IDŐ Ülést tartott az országgyűlés kulturális bizottsága Dr. Ortutay Gyula elnökletével tegnap a Parlamentben -ülést tartott az ország- gyűlés kulturális bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Dr. Orbán László művelődésügyi minisztériumi államtitkár, Tétényi Pál, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkár- helyettese, valamint dr. Szatmári István, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese — a képviselők megvitatták a jövő évi állami ’ költségvetés tervezetét. Dr. Garamvölgyi Károly, a pénzügyminiszter első helyettese tájékoztató előadásában vázolta áz idei költségvetés teljesítésének — az esztendő utolsó évnegyedének elején már több-kevesebb biztonsággal megállapítható — várható alakulását, amelyet vita követett. Csaknem fél évszázada, október utolsó napján az egész világon megemlékeznek a takarékosságról. A rendszeres, beosztó életmód, az okos gazdálkodás feltételezi a takarékosságot. Hazánkban ennek legcélszerűbb módja a pénzt betétkönyvben gyűjteni, amire az ország minden településén mód van. mert a takarékpénztári fiókok, a takarékszövetkezetek és a posta e szolgáltatásaikkal is a lakosság rendelkezésére állnak. A Hazafias Népfronttal közösen tartott világtakarékossági napi megemlékezéseink alkalmával érdemes számot adni arról, hogy milyen eredményre vezetett a takarékosság, illetve az erre való nevelés szűkebb hazánkban, Szolnok megyében. A takarékos életmódra az embert már gyermekkorában, nevelni kell. Ennek módja az iskolai takarékbélyeg gyűjtés is. Az elmúlt évben több mint 56 ezer iskolás 7 883 000 forintot gyűjtött össze, vagyis személyenként 140 forintot. Az ifjúsági takarékbetét a 14—30 éves korosztály számára a legkedvezőbb betétforma: 5 éven át a havi befizetések után a legmagasabb, 5 százalékos kamathoz egy százalék prémiumot is ad a Takarékpénztár. Vonzó hatását igazolja, hogy megyénkben hétezer fiatallal kötöttünk ilyen megállapodást. Valamennyi betétformában és mindhárom szerköszöntötte. Czakó Jánosné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetőjének kérésére dr. Jenei Károly nyugalmazott levéltári osztályvezető „Az üzemtör- ténetírás módszertani kérdései” címmel, Tóth János muzeumigazgató az ipartörténeti gyűjtőmunkáról tartott összefoglaló előadást. Ezek után a jelenlévők hozvezeínél megyénk lakosságának egy milliárd 930 millió forintját őrizzük. A takarékosságra nevelés nem öncélú, és azt maga a Takarékpénztár sem így yégzi. Az egyéni elképzelések megvalósításához szükséges az előrelátás. A betétben elhelyezett forintok rendeltetése ezt messzemenően igazolja. Az egyének. családok terveinek mielőbbi valóra váltását a Takarék- pénztár sokrétű hiteltevékenységével elősegíti, — amelynek természetesen alapja a jelentős betétállomány. Elsősorban a saját otthon megteremtését támogatjuk nagyösszegű hitelekkel. Megyénkben az ilyen célra nyújtott hitelek összege megközelíti az 1.2 milliárd forintot. Mintegy húszezer azoknak a száma, akiknek évenként különböző rövidleiáratú hiteleket (áruvásárlási, mező- gazdasági. stb.) nyújt a Takarékpénztár. Köszöntjük ezen a napon azokat az embereket, akik egyéni gazdálkodásukban a célszerűséget, az okos beosztó életmódot követik, ugyanakkor százakat és ezreket kívánunk még meggyőzni arról, hogy a jobb életkörülményeket, az anyagi biztonságot a takarékossággal lehet elősegíteni. Hirdetjük és valljuk a világtakarékossági nap jelmondatát: „A takarékos ember jobban él!” Szűcs Ferenc az OTP megyei igazgatója zászólásai következtek. A hosszúra nyúlt vita. után következett az eddigi munka ünnepélyes lezárása és a díjkiosztás. Huszonhárom pályamű érkezett be a felnőtt tagozatban, 14 értékes dolgozat a megye középiskolásaitól. Kiemelt díjat kapott Bézt István debreceni pályázó, Hagymást János Mezőtúrról „Népi találkozás Túrkevén” című dolgozatával és a nyugdíjas Turcsányi István kunszentmártoni tanár. Első díjat kapott Szász Béla Karcagról, Faragó Jánosné Jászárokszállásról, Kovács Imre Karcagról. Második helyezést ért el Arató Antal Jászberényből, a jászkiséri Csete Balázs honismereti szakkör, Fodor István Jász- jákóhalmáról. A diákok kategóriájában Tegnap befejeződött az ifjúsági klubok háromnapos országos módszervására, melyet lengyel mintára, ezúttal első alkalommal rendeztek meg Budapesten, a TIT Ter- mészéttudományi Stúdiójában. A rendezők célja kettős volt. Egyrészt új, igazi klu- bos ** módszereket kerestek, melyek meghatározott nevelési célok elérésére alkalmasak, másrészt a szakmai tapasztalatcsere leginkább megfelelő formáját próbálták megtalálni. A—vásárra tizenöt megye és a főváros képviseletében előzetesen 124 klub jelentkezett. A szervezőkhöz módszer, azaz annak forgatókönyve végül is csak ötvennégy érkezett be. Az előzetes szakmai zsűri ebből ösz- szesen negyvenkettőt minősített bemutatásra alkalmasnak. közülük Szolnok megyéből kettőt Utólag már nehéz volna eldönteni, hogy az előzsüri szintén három különdíjat osztottak ki: Gavaldik Aranka és Török Márta a szolnoki Közgazdasági Szakközépiskola tanulói és Nagy Marietta, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium diákja kapta meg. Hét első díjas pályaművet jutalmaztak: Kacskó Sára, Dómján Magdolna, Horváth Ibolya, Jámbor Ildikó, Takács Katalin, Vékony Kata- lip, Gömböri Judit, Domonkos Ilona. Második helyen Vermes Rita, Czubor Erika. Nádudvari Judit és Bán Ildikó pályaművét. Külön jutalmazták az igen lelkiismeretes munkát végző középiskolás honismereti szakköröket, a szolhoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Szakközépiskola, a kisújszállási Móricz Zsigmond Gimnázium és a kunszentmártoni József Attila Gimnázium szakköreit. A tanácskozás és a díjkiosztás méltó zárása volt a múzeumi és honismereti hónapnak, amelyet Szolnokon nyitottak meg, és gazdag programjával igazolta a megye jó hírét. — V. E. — volt-e engedékeny, vagy a bemutatás módja volt hibás. Egy biztos: „áruval” adós maradt ez a vásár. Jóformán alig láttunk használható ktubos módszert, s ami volt. az már régről ismerősnek "tűnt.. . Néhány szót megyénk szerepléséről. A két elfogadott módszert a megye két Aranykoszorús ifjúsági klubja, a rákóczifalvi „Tisza” és a szolnoki „Mini” készítette. A rá- kóczifalviak egy amatőrfilm segítségével élő klubnaplót mutattak be — tele ötlettel, kedvvel. Sajnos a vetítést több technikai hiba zavarta. A „Mini” az eszperantó nyelvet népszerűsítette — szellemesen. Nem túlzás, ha a legjobb bemutatók egvikeként értékeliük teiiosÜrnéimöVet A megve klubmozealmá- nak reDrezentánsai tehát jól helytálltak. A módszervásár egésze viszont mpvmarsdt a próbálkozás szintién. Kísérletezni persze érdem°=... H. D. A „Tízezer nap” és az „ítélet” — Kósa Ferenc előző filmjei — már meggyőztek bennünket arról, hogy filmművészetünk sajátos tehetségű alkotóval, pontosabban fogalmazva: alkotócsoporttal gazdagodott. Kósa mellett ugyanis minden filmben hangsúlyozott szerepet kap a forgatókönyvíró társ Csőri Sándor és az operatőr Sára Sándor is. A film bemutatóját időben megelőzte az irodalmi forgatókönyv megjelenése. A Magvető Könyvkiadó 1972-ben „Forradás” címmel kötetben gyűjtötte ösz- sze Csoóri és Kósa három közös művét, az ítéletet, a Nincs időt és a Forradást Az ítéletet már évekkel előbb láttuk, a Forradás még nem került filmre, a Nincs időt pedig a napokban mutatták be. A cselekmény 1929-ben játszódik az ellenforradalmi Magyarország egyik börtönében. Politikai elítéltek, kommunisták a tiltakozás egyetlen lehetséges módjaként éhségsztrájkot kezdenek. Mindössze hárman vannak, helyzetük tehát nem könnyű. Nem könnyű, még akkor sem, ha első pillantásra ez egy „emberséges” börtönnek tűnik. Dalárda működik, a rabok ásatásokon dolgoznak, kitűnő töltöttkáposztát főznek, az igazgató pedig olyan jóságos, amilyenhez hasonlót már csak lányneveidében találni... Mindez azonban felszín, látszat csupán. Már a szép szavak, a nagy *,humanista” gondolatok mögött is érezzük a feszültséget, s az álarc lehullik hamarosan. Jó- ki István, a kommunisták egyikét „szökés közben” agyonlövik, társát, Törő Gáspárt halálra kínozzák, s az adott helyzetben nem lehet kétséges a harmadik sztrájkoló. Gádor Zoltán sorsa sem, Jáki, Törő. Gádor — bizonyára három költött név. Költött, de tudjuk: Jákik, Törők, Gádorok százával, sőt ezrével akadtak. Harcuk nem volt hiábavaló. Jól érzékelteti ezt a film a „köztörvényes” Kallós István alakjában, aki látva cellatársai hősies küzdelmét, szinte észrevétlen eszmetársuk lesz. Szép és igaz film. Talán nem túlzás azt állítani, hogy az elmúlt évek hazai filmtermésének egyik legkiemelkedőbb darabja. Az alkotói hármas mindegyik tagja megtette a magáét Csoórit dicséri a költői nyelv, Sárát a hihetetlenül szép és mégis céltudatos fényképezés, Kosát pedig együtt az egész... Befejezésül még valamit A sok viszonylag ismeretlen név ellenére régen láttunk ennyi kimagasló színészi teljesítményt Külön kiemelnénk Lohinszky Lóránd, Szilágyi Tibor, Konyorcsik János és Juhász Jácint nagyszerű alakítását. —SZ —o A számvetés napja Módszervásár ’73 A rákóczifalvi „Tisza“ és a szolnoki „Mini** klub Budapesten BESZÉLIK, HOGY.. • nagy varázslat volt Utólag most már bevall- hatom, hogy egy ideig eléggé kényelmetlenül éreztem magamat. Bármerre jártam és bál-kivel beszéltem, előbb vagv utóbb, de inkább előbb szóba került valami nagvva- rázslat. amiről nekem fogalmam sem volt csak álltam ás hallgattam, mint a sülthal. Egy idő után világossá vált előttem, hogy a többi ember ha arról a bizonvos varázslatról esik szó. félmondatokéi is megérti egymást. miközben én értetlenül hegyezem a fülem. Öngyötrő vívódásaim azzal kezdődtek. hogy az egvik reggel, miközben gyanútlanul szorongtam az autóbuszon. közvetlen közelemben két férfi párbeszédbe bonyolódott. — Arról vitatkoztak, hogy el lehet-e hinni az Ilyesmit, van-e tudományos alapi a, vagy egyszeri!, de ügye« humbug az egész. A társalgásra eleinte nem is nagvon figyeltem arra gondoltam. hogy a hit vaav nem hit ennek a két embernek a magéníjave. Kiderült azonban hogy nem az. mert másolt belecrAitalt a vitába. Fgv iiölgv állást foglalt amellett, hogy igenis el kell hinni. — mert ő is ismer egy illetőt. aki szintén képes az ilyesmire. olyan szeme van. mint a gülünek, megbabonáz mindenkit. akire csak ránéz. Egy másik nő gúnyosan mosolygott. és közölte, hogy a vak is láthatta, miszerint meg volt kártyázva az egész, a varázsló több tucat ember közül választotta ki azt a néhányat, altit aztán elvarázsolt. s ezek nyilvánvalóan profik voltak. Erre többen is helyeseltek, mások viszont makacsul erősítgették. hoev vannak kivételes adottságú emberek, akik képesek akaratukat másokra rákényszeríteni. A sok „de igen. de nem” úgv röpködött a levegőben. hogy a negyedik megállónál már egészen furcsán éreztem , magam, mint a gverek, aki belehallgat a felnőttek intim beszélgetésébe. holott mé<r nioo« tűi a g7Pv,iáli<? felvilágosításon. A presszóban, ahol sok éve minden reszel megiszom a szokásos reggeli duplámat, s eddig csak az volt a oroblé* ma, hogy hol gyenge, hol pe* dig még gyengébb kávét tettek elém, mert törzsvendég lévén már nem érezték szükségét annak, hogy megnyerjenek, odaszoktassanak, most egyszerre csodálatos dolgok történtek. A kávéfőzőnő szintén a varázslat hihetőségéről bocsátkozott élénk eszmecserébe a többi vendéggel, kijelentette. hogy az ember manapság már a saiát szemének sem hihet, s feltehetőleg szórakozottságában olyan méregerős duplával lepett meg, amitől tnaídnem lefordultam a székről. Ráadásul az egyik vendég kifejtette, hogy épeszű nő a nyilvánosság előtt önszántából nem veszi le ruhadarabjait. mire mindenki mindentudó kéooel bólogatott. Kábán szédelestem kifelé és az utcán gvorsan megvettem a reggeli lapot, hátha ahhan van valami s amint énoep bövraAvtínn az oldalakat, az űisásárus minden bevezetés nélkül megkérdezte, mi a véleményem arról, hogyha valakivel elhitetik, miszerint a Szaharában van. de nem ott van és attól függetlenül is melege lehet? Azt feleltem. hogy természetesen, igen. persze, és vissza se nézve továbbálltam. mert éreztem. hogy tekintetem most már kifejezetten zavaros lehet. Azon már nem is csodálkoztam. hogy munkahelyem felbolygatott méhkashoz hasonlított a folvosón csoportosan tárgyalták á nagv varázslatot. Valaki éppen azt feitegette. hogv a hipnózissal nemcsak gyógyítani, hanem visszaélni is lehet. ígv például micsoda merénylet volna, ha a televízióban megjelenne a gűlüszemű varázsló. hipnotikus álmot bocsátana a nézőkre és utasítást, adna arra. hoev mostantól kezdve pedig kivétel nélkül mirdonkj tebes erőbedobás- sel dolgozzon. Mások vitatták ennek a sikerét és emlékeztettek arra. hogv a varázsló minden esetben felszólította a médiumait hogy ne gondoljanak másra. Nálunk viszont az emberek, ha mondanak nekik valamit, rendszerint másra gondolnak. Végre akadt egy jótét lélék, aki miután már a zavaro- dás határán álltam, megszánt és felvilágosított arról, hogy mindenki egy televíziós műsorról beszél, a varé zsfesztiválról. amelyet a párizsi Olympia színpadáról közvetítettek, s amelyben egv kivételesen ügyes hipnotizőr különféle széményvelz- tő mutatványokkal ejtette ámulatba a közönséget. S megkérdezte, hogy hiszek-e az ilyesmiben, valamint véleményem szerint elképzel- hető-e hipnotikus álombaer tós televízión keresztül. Némi töprengés után igennel feleltem. Most már emlékeztem ugyanis, hogy azon a bizonvos estén egy magvar tévéiátékot néztem éppen, amely közvetlenül megelőzte a párizsi fesztivál közvetítését. S lehet, .hogv én különösen érzékeny médium vagyok. mert már a magvar tévéjáték hatására egészséges álomba merültem. Azóta ttidom. hoev ez bizonyára hionodkus álom volt. s eszerint varázslók dolgában nem szorulunk tőkés behozatalra. Árkus József Lmvvel uw Bacs-Khhua meoyebcn ■tegnap lengyel napot rendeztek Bács-Kiskun megye legújabb nagyközségében, az Alpár és Tiszaújfalu egyesülésével létrejött Tiszaalpáron. Könyvkiállítás nyílt, amelyen lengyel irodalmi műveket is bemutattak. A nagyközség lengyel vendégét. Jerzy Rober Nowakot. a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének másodtitkárát a nagyközségi pártbizottság, tanács és népfrontbizottság vezetői tájékoztatták az egyesült Ti- szaalpár életéről, fejlesztési terveiről. Este a béke jegyében magyar—lengyel barátsági gyűlést rendeztek a filmszínházban. Az összejövetelen Melegdi Sándor, a tiszaalpári népfronttázott«ág elnöke és Jerzv Rober Nowak beszélt a két szo-mlis- ta országnak az európai biztonság, az egyetemes béke megteremtéséért kifejte** teí^ vékenységérók . _ ' V
