Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-30 / 254. szám
1973. október 30. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP Mindenkire szükség van A csökkent munkaképességű dolgozók védelméről 1967-ben kormányhatározatot adtak ki, majd annak végrehajtására miniszteri rendelet született. A következő években jelentős javulás következett be az érintettek helyzetében. A kormányhatározat és a rendelet megjelenésének időszakában az üzemek a csökkent munkaképességű dolgozókat többnyire szociális megfontolásból foglalkoztatták. Az ilyen foglal- oztatás azonban ritkán elégítette ki az üzem és a dolgozó igényeit. 1967 óta nem egyszerűen az a cél, hogy i csökkent munkaképes. ógű dolgozókat elhelyezők, b inem az, hogy szellemi és fizikai adottságuknak megfelelő munkát végezi essenek velük, amely az iizemn ±k is a lehető leghasznosabb, a dolgozóknak pedig szintén megadja a hasznosság tudatát. Ennek az elvnek az érvényesítéséhez azonban változtatni kellett az elhelyezés korábbi rendszerén. Vállalati bizottságokat hoztak létre a csökkent munka- képességű dolgozók segítése érdekében, új munkahelyeket létesítettek, sőt egyes esetekben átképzésre is sor került. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Társadalombiztosítási Bizottsága rendszeresen ellenőrzi a létrehozott vállalati bizottságok munkáját, s egyéb módon is figyelemmel kíséri a csökkent munkaképességű dolgozók munka- és életkörülményeit A SZOT Társadalom- biztosítási Főigazgatósága is tartott a megyében vizsgálatot e tárgykörben. A megyei tanács vb 1968-ban a kérdést megtárgyalta és határozatot hozott. Az SZMT elnöksége és megyei bizottságai, a Vörös- kereszt megyei szervezete, a megyei, járási és városi népi ellénőrzésí bizottságok szintén több esetben is tartottak vizsgálatot ebben az ügyben. Mindez azt bizonyítja, hogy a szó legátfogóbb értelmezésében az egész társadalom ügye lett a csökkent munkaképességű dolgozók védelme, helyzetének javítása. Az üzemek egyre kevésbé csupán szociálpolitikai kérdést látnak benne, rá jöttéié, hogy ezzel munkaerőgazdálkodási gondjaikat is enyhíthetik. A IBC vében a rehabilitációs tevékenység megfelelő, és különösen figyelemre méltó, hp.gy az üzemek saját hatáskörükben igyekeznek ismét munkába állítani csökkent munkaképességű dolgozóikat. Sok vállalatnál a kollektív szerződésbe is belefoglalták e dolgozók védelmét. Az eredményes rehabilitáció egyik feltétele, hogy a vállalatok olyan jegyzékeket készítsenek, amelyekben közük, hogy milyen munkahelyeken tudnak csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztatni. A jól működő vállalati bizottságok érdeme, hogy a jegyzékek ma már egyre inkább olyan munkahelyeket tüntetnek fel, ahol termelő jellegű, vagy legalábbis a termelést közvetlenül kiegészítő munka végzésére nyílik lehetőség. Üzemenként, vállalatonként természetesen nem azonosak a lehetőségek a rehabilitációra. A nagyüzemekben a helyzet ilyen szempontból jobb. A Papírgyárban, a Tiszámén ti Vegyiművekben, a Vízügyi Igazgatóságon, a Cukorgyárban, a Tisza Cipőgyárban, az Állami Építőipari Vállalatnál, a Hűtőgépgyárban igen intenzíven foglalkoznak a rehabilitációs feladatok megoldásával. A kisebb létszámú üzemekben., telephelyeken kevesebb a lehetőség a rehabilitációra, s alacsony a rászorulók száma is. Sainálafov hogy miközben az állam, a társadalmi és tömegszervezetek, valamint a vállalatok és az üzemek egyre több gondot fordítanak a csökkent munkaképességű dolgozók meg»- felelő munkába helyezésére, gyakran ezt maguk az érdekeltek nem segítik elő. A megbetegedett dolgozók olykor a keresetcsökkenéstől félve nem kérik a szakmai rehabilitációt. egészségük védelmét csak másodrendű kérdésnek tartják. A vállalati bizottságok jobb felvilágosító munkával csökkent- hetik az ilyen esetek számát. A rehabilitációs lehetőségekről és az ilyenkor járó szociális juttatásokról szélesebb körben kell tájékoztatni a dolgozókat. A rehabilitációban nem részesíthetők számára többféle segélyt lehet megállapítani. Á segélyezettek száma évről évre növekszik, 1968-ban teljes összeg csupán havi háromezerötszáz forint volt, 1973-ban azonban elérte a havi százezer forintot. A e=í»k,'«,nt munkaképességűek helyzetének javítására hozott intézkedések azokat, is érintik, akik egészségi állapotuk miatt korábban nem tudtak munkát vállalni. Az 1968-ban végzett felmérések alapján ténylegesen mintegy négy- százötven-négyszáznyolcvan ember munkába állításáról központilag kellett gondoskodni. Közöttük vannak azok is, akik korábban dolgoztak ugyan, de rehabilitálásukat eddig nem lehetett megoldani. A Munkaügyi Minisztérium 6.5 millió forintot adott a megyének erre a célra. Az ösz- szegből a megyei tanács vb három tanácsi vállalat és öt szövetkezet részére támogatást adott, azzal a feltétellel, hogy a fejlesztések eredményeként 475 munkahelyet kell kialakítani csökkent munkaképességű dolgozók részére. A tervezett fejlesztés túlnyomó része már megvalósult, körülbelül negyven munkahelyét ez év végén foglalhatnak el az érdekeltek. őszi mélyszánt ás Tiszajenőn l Kétezer l.kás szövetkezeti » társulással B. A. Két óv munkájáról — önkritikusan Remek kivitelű „füzetecs- kében” számolt be tegnap a megyei tanács Építő- és Szerelőipari Vállalat Rózsa Ferenc KISZ szervezete, az 1971-es választások óta eltelt időszak munkájáról. A beszámoló becsületére váljék, a díszes külső méltó volt a tartalomhoz. Az elmúlt 2 évben jó munkát végzett a százharmincnyolc tagú KISZ- szervezet. Kiderült ez -> beszámolóból. az ott lelenlévők felszólalásaiból is. Bőven lehetne okuk az ÉPSZER KISZ-eseinek az elégedettségre. önmaguk dicsérésére. Bizonyítja a jól szervezett politikai oktatás, az eredménnyel végzett társadalmi munkák sora, az alapszervezetek többségének tevékenységé. S mégsem ezt tették... A beszámolót szóban kiegészítő titkárt és az alap" szei-vi küldötteket nem elégítette ki a meglévő gondok, problémák felületes szemlélése. Kátai Béláné azt tette szóvá, hogy a titkári értekezleteken a kilenc alapszervi titkár közül gyakorta csalt három—négy jelenik meg. — Tűrhetetlen állapot — mondta.' mert a gyakran hiányzók hogvan követelik meg. hogy a KISZ-taeok ♦elles létszámban meg'elonie- nek a t •'"évűiteken. Fzért fordulhatott elő. hogv néhány összpiövetelen a tagok 60 száza’éka sem ielent meg és nem volt határozatkéoes a taggyűlés. Gyakran közösen szervezett program hiúsult meg vagy szűkült egy alapszervezetre a többség passzivitása, érdektelensége miatt. A vállalati pártbizottság titkára szeretné, ha a szakmunkástanulók politikai oktatását szívügyüknek tekintenék a KlSZ-fiatalok. Ke- veselte. hogy az elmúlt két év alatt — a csúcsvezetőség beszámolója is kifogásolta — mindössze két fiatal került KISZ ajánlással a pártba. A KISZ-szervezetek munkájának meghatározója lehet a felvetett gondok milyensége is. Egy gyengébben működő ifjúsági szervezetnél, talán fel sem merülnek olyan problémák, mint amilyenek a tegnapi vita alapját képezték. Az üzemi diáktanács munkája ha akadozik, ez a politikai nevelés hiányossága. A tisztu.iításkor egyhangúlag megválasztották a tizenháromtagú csúcsvezetőséget. Az ÉPSZER KlSZ-szerveze- tének titkára ismét Borsi István lett. A küldöttgyűlés összefoglalójában a titkár azokhoz 62ólt. akik kritikájukkal a csúcsvezetőséget bírálták. Segítségüket kérte a közösen elhatározott feladatok végrehajtásához. Az ÉPSZER Rózsa Ferenc KISZ-szervezetének életében fontos állomás volt a tegi naoi küldöttgyűlés. Az utóbbi két évben már a város' Ifiúsági szervezetek közül is kiemelkedő munkát végző KISZ-szervezetben pontosan láüák a problómákat. hiányosságokat. ’ őszinteségük pedig biztosíték arra. hogy jövőbeni feladataikkal is sikeresen megbirkóznak. b. L Ülést tartott a TOT elnöksége Tegnap Szabó István elnökletével ülést tartott a Termelőszövetkezet Országos Tanácsának elnöksége. Megtárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségeinek tevékenységét és a munkamódszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Határozatot hozott arról, hogy ezt a kérdést a TOT decemberi ülése elé terjeszti. Az elnökség összegezte a tsz-ek gépesítésének helyzetét. Az egyes ágazatok gépesítési színvonala eltérően alakult — állapították meg. Az elnökség a gépesítés hiányosságai közül kiemelte: a növényvédelem gépesítése kívánnivalót hagy maga után. a berendezések ugyanis kis- teljesítményűek és legnagyobb részük elhasználódott. A tanácsi, a tanácsi értékesítésű lakások után az új családi otthonhoz jutás legkedvezőbb formája a lakásépítő szövetkezetekben való részvétel. E társulások létrehozását az 1971. június 1-én életbelépett lakásügyi jogszabályok tették lehetővé. Az idén központi intézkedésre tovább javultak a telepszerű, többszintes lakóházak építésének pénzügyi feltételei, ami főleg a bérből és a fizetésből élők, a munkások, a nagycsaládosok és a fiatal házasok számára kedvező. Így például a hitel összege (melyet az OTP folyósít) maximum 250 ezer forint a lakásépítő szövetkezetek lakásainál, míg az OTP-lakásoknál 180 ezer forint 35 évi törlesztéssel: a szövetkezet tagok egységesen 2 százalék kamatot fizetnek a kölcsön után; az építtetők saját anyaggal, munkával segíthetik az építkezést stb. Eredményes szervezés építését jelenti.) Tehát a IV. ötéves terv időszakára előirányzott lakásszámot a lakásépítő szövetkezetek teljesítik, sőt további 50o családi otthon felépítésére is lehetőség van. Kik a tagjai a lakásépítő szövetkezeteknek? ElsősorSzolnok megyében a MÉSZÖV Takarék- és Lakás- szövetkezeti Titkársága — mint a lakásépítő szövetkezetek gazdája, amely szervezi, koordinálja, előkészíti az építkezéseket, figyelemmel kíséri megvalósulásukat — a SZÖVOSZ értékelése szerint sznte úttörő munkát végzett ezen a munkaterületen: az országban egyik legeredményesebben, legjobban itt halad a lakásszövetkezetek szervezése. A munka eredménye jelentős: Szolnok megyében jelenleg 5 városban és 8 községben 23 lakásépítő szövetkezet van ezemyolcszázhar- mincöt taggal. Annakidején a MÉSZÖV megyei küldött- értekezlete 1200—1500 lakásépítő szövetkezeti otthon építését határozta el, a negyedik ötéves terv időszakára. Jelenleg 15 szövetkezetnél van folyamatban építkezés, ahol a feltételeket biztosították. Eddig 178 lakás felépült, most készül 378 (ebből 190 év végére kész lesz), 550 lakáshoz már megvan a telek, a terv, a kivitelező. Ugyanakkor különböző gazdasági megállapodásokkal még további 980 lakás létesítéséhez áll megfelelő telek rendelkezésre. (Újabb három szövetkezet szervezése most van folyamatban, ami további 600 lakás felban munkások (70 százalékban), 25—28 százalékban kisfizetésű alkalmazottak. A tagság 85 százaléka fiatal, ők minden olyan közreműködést vállalnak a szövetkezet munkájában, amellyel az építés költségeit csökkenthetik. Az építési tervek például 3 szövetkezetben társadalmi munkában készültek eh az építkezések bonyolítását 5 szövetkezetben is így oldják meg. Közös összefogás ‘alapján például Fegyvemeken lakásonként 19 ezer forint értékű munkát végeztek az építtetők: Jászfénvszaruban azzal csökkentették az építési költséget a tagok, hogy maguk fúrtak kutat, vízvezetékét szereltek, megépítették a szennyvízderítőt; Űjszá- szon egy-egy tag 200—200 munkaórát dolgozott az építkezésen. Támogatják a v-lla’a’ok Janácűo^ás a mun\a- és üzemszervezés kérdéseiről Az ágazat! minisztériumok, az Országos Vezetőképző Központ, az érintett szervező- és kutatóintézetek és számos nagyvállalat vezetőinek részvételével háromnapos üzem- és munka- szervezési tapasztalatcsere kezdődött hétfőn — a Munkaügyi Minisztérium szervezésében — a MTESZ Székhazában. A tanácskozás első munkanapján részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Az eszmecserét Karakas László munkaügyi miniszternek a témára vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtását, az irányítószervek további feladatait elemző előadása vezette be. A tanácskozáson felszólalt dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Hangsúlyozta; A kormány kiemelkedő jelentőséget tulajdonít a munka- és üzemszervezésnek. Sokszor halljuk, hogy munkaerőhiány van Magyarországon — mondotta dr. Tímár Mátyás. Bőven nyílik azonban lehetőség ésszerűsítésre. A különböző gazdálkodó egységek is felismerték, hogy dolgozóik lakásproblémáinak megoldásában milyen előnyökkel jár a lakásépítő szövetkezetben való részvétel, ezért különböző módon segítik őket. Eddig 14 megyei vállalat háromszáz dolgozójának 15 millió forint pénzügyi támogatást nyújtott és a titkárság felmérése szerint az elkövetkező két évben még 15—20 váüalat négyszáz—ötszáz dolgozójának mintegy 20 millió forintot ad lakásgondja megoldásához. A Volán 7. számú vállalata például 2,7 millió forintot adott eddig 42 lakás megépítéséhez Szolnokon. de Jászberényben és Mezőtúron még további 28 lakászövetkezeti családi otthon épül a vállalat dolgozóinak. A Tiszamenti Vegyiművek munkásai részére épülő 80 lakás építéséhez nyújt hatékony támogatást. Több vállalat a szakipari munkák elvégzésében, a műszaki ellenőrzésben segített, e munkák értéke elérj a 3 millió forintot. Klv^e'ező kerers'tik A lakásszövetkezetekben a me.gvében az egv n4gvze+mé- terre hité építési költség 4200 forint körül van. az országos átlag 4 750 forint. Ez annak köszönhető, hogy eddig többségében hagyományos, vagy félhagvományos technológiával építkeztek. A fokozódó lakásigények viszont szükségessé teszik, korszerű házgyári elemek felhasználását a lakásépítő szövetkezetekben is, ennek következtében a lakásárak emelkedni fognak. Sajnos több probléma akadályozza még. hogy több lakásépítő szövetkezeti családi otthon éoüllön. így például a SZÖVTERV nem tud rövid idő alatt megfelelő terveket bocsátani az építtetni szándékozók rendelkezésére; az építőipari ktsz-ek (főkénpen a szolnoki) műszakilag nincsenek felkészülve nagvobb építési feladatok elvégzésére, és az építőipari kapacitáshiány egyre nagvobb gond. Szolnokon éoo úgy. mint Martfűn. Ti- szaföldváron. és Karcagon. Szolnokon például 2n<l lakás felépítésére nem talált kivitelezőt a lakásszövetkezeti titkársáe Az is gondot okoz, hogy közművesített telket is csak hosszabb idő elteltével tudnak adni a tanácsok, másutt — Szolnokon, Jászberényben, Törökszentmiklóson — a tanácsok a lakásépítő szövetkezet által befizetett telekárból tudiák szanálni az építési területet. ígv a szövetkezet megalakulása és az építkezések elkezdése között 8—10 hónap is eltelik. A napokban, amikor a ME<=7ÖV elnöksége a titkárság jelentése alapján a lak^sér'tő szövetkPzot°k helyzetéről tárgvalt állást foglalt. bogv fontos e munkát tovább folytatni, fokozott ütemben és már most megkezdeni az előkészítést az V. ötéves tervre, hogv minél több lakás épüljön ily módon is elsősorban Szolnokon, és a megye többi városában, nagyközségében. V. V.
