Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-28 / 253. szám

1973. október 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 í béke Nobel-díjasai A történelmi kézfogás, amely a teljes béke reményét jelentette Vietnamnak Fordulat Törökországban Az Atlanti Blokk délkele­ti szárnyának bástyája, Tö­rökország, váratlan politikai fordulatot élt át az elmúlt napokban. A katonai kor­mány hosszú rendkívüli ál­lapot után végülis megren­dezte az országos választá­sokat — s ezek olyan ese­ményt hoztak, amely nem­csak a nemzetközi élet poli­tikai jósait, hanem magát a hadsereget is méltán meg­lepte. Általában mindenki azt várta, hogy Demirel Volt miniszterelnök pártja, az Igazság Párt arat majd győ­zelmet a választásokon. A két megelőző választáson. 1965 és 1969-ben a török nemzetgyűlés 450 mandátu­mából ez a párt szerezte meg az abszolút többséget. A győzelem társadalmi ma­gyarázata az volt, hogy az Igazság Pártot támogatták azok a földesúri és vallási erők, amelyek Törökország vidéki körzeteiben az elnyo- morított és tudatlanságban tartott paraszti tömegeket szinte kedvük szerint terel­ték a szavazóurnákhoz. A városokban ez a párt vi­szonylag gyengébb volt ugyan, de itt is rendkívüli erőforrást jelentett számára a legfontosabb bank- és ipa­ri tőkés csoportok támogatá­sa. Ma<;a>ra c»Aipoti a politikai aktivitás Igaz, 1971 márciusában a hadsereg lemondásra kény­szerítette a két évvel koráb­bi választási győzelem után létrehozott Demirel kor­mányt. Ez a hadsereg-puccs szinte kísértetiesen hasonlí­tott ahhoz a katonai hata­lomátvételhez, amely 1960- ban az Igazság Párt „szelle­mi elődjének” tartott --De­mokrata Pártot söpörte le a hatalomról. A hadsereg mindkét esetben azt han­goztatta. hogy a módem tö­rök állam megalapítója, Ke­rnéi Atatürk politikai örök­ségét valósítja meg. Ennek a szellemében reformprog­ramot követelt. Az 1960-as hatalomátvételt követő esz­tendők tapasztalata azonban 1971 után Is megismétlődött. A hadsereg vezetői által’ meghirdetett program nyo­mán az országban magasra csapott a politikai aktivitás. A társadalmi átalakulás, le­hetőségének felvillanása fo­kozta a török társadalom leghaladóbb rétegeinek akti­vitását. 1971-ben — mint csaknem tíz esztendővel ko­rábban — a katonáknak is­mét választaniok Inellett a társadalmi mozgás megbéní­tása és egy olyan reform- mozgalom kibontakozása kö­zött, amelyet esetleg már nem tudnak megfelelően el­lenőrzésük alatt tartani. Mindkét esetben az első vál­tozat mellett döntöttek. 1971 után is így követte a reformok jelszavával meg­hirdetett hatalomátvételt a rendkívüli állapot, valamint a török társadalom politi­kailag leghaladóbb rétegeire nehezedő súlyos terror. A török társadalom szer­kezete eközben változatlan maradt, s ezért volt általá­nos a vélemény, hogy, ha az országban választásokat tar­tanak, a paraszti szavazatok óriási többségével ismét De­in irel és az Igazság Párt jut hatalomra. Az orszáj» iiivője bizonytülau Igaz, az ország második nagy történelmi pártjának soraiban közben érdekes és figyelemreméltó változás zaj­lott le. A Köztársasági Néj*- párt elmozdult korábbi, meglehetősen ködös repub­likánus-nacionalista vonalá­tól és új, fiatal vezetőjének, Ecevit-nek az irányítása alatt olyan programot dol­gozott ki, amely a nyugat- európai szociáldemokrata pártok neformterveihez volt hasonlítható. És bár egészen mostanáig nem tulajdonítot­tak jelentőséget ennek a vál­tozásnak, meglepetésre a Köztársasági Néppárt meg­szerezte a parlamenti man­dátumok viszonylagos több­ségét és az ország legnagyobb pártja lett! A modem Tö­rökország történelmében még nem volt példa arra, hogy ilyen típusú párt több­séget szerezzen a parlament­ben. A szovjet könnyűipar gyors fejlődése \ A török választásokon be­következett fordulatnál-: mély­reható politikai' és társadat mi jelentősége van. A vá­lasztás bebizonyította, hogy a jobboldali pártok hosszú uralma, majd a had­sereg elvetélt két puccsa el­lenére óriási mértékben megnőtt a török társadalom legszélesebb rétegeiben a politikai változás utáni vágy, és az átgondolt, haladó re­formpolitikára való törek­vés, Különösen a nagy vá­rosi központok, Isztambul, Ankara, Izmir és Adana mu­tatták ezt a változást. Ezek­ben a városokban olyan nagy volt a Köztársasági Néppárt fölénye, hogy azt a konzervatív vidéki körze­tek szavazatai sem tudták ellensúlyozni. Mégis: hang­súlyoznunk kell, hogy a for­dulat egy társadalmi átala­kulási folyamatnak csak első jelentős eredménye, s az or­szág közvetlen jövője rend­kívül bizonytalan. ..I.rő*" a hadsereg Ennek elsősorban az a magyarázata, hogy a Köz- társasági Néppárt nem tu­dott abszolút többséget sze­rezni, s a politikai színkép jobbszélén feltűnt két új párt. E két párt közül az egyik, az Erbakan vezetése alatt álló „Nemzeti Jólét Pártja” a vallási fanatizmus programját a „mohamedán szocializmus” olyan ködös eszméivel ötvözte, amelyek nem állnak túlságosan távol a líbiai elnök, Kadhafi el­gondolásaitól. A másik jobb­oldali alakulat, a „Demokra­ta Párt” az 1960-as katonai puccsal megbuktatott hason­ló nevű kormányzópárt „iga­zi-jogutódjának” tekinti ma­gát. Mindkét párt az utóbbi években szakadt le az Igaz­ság Pártról. Előretörésük kétségkívül gyengítette De­mirel pártját és így előse­Igaz. hogy megközelítőleg sem teljes egyetértésben, de a bizottság két eléggé ellen­tétes meggyőződésű politi­kusának ítélte oda az idei Nobel-békedíjat. — Le Dúc Thonak. a Vietnami Dolgo­zók Pártja Politikai Bizott­sága tagjának és Henry Kis- singemek. az Egyesült Álla­mok kormánya külügymi­niszterének. Nem vitás, hogy a két em­ber — aki több mint három éven Át erejét és jóindulatát latba vetve egyengette az út­ját a XX. század eddigi leg­hosszabb. csaknem 20 évig tartó háborúja befejezésének — olyan tettet vitt véghez, amely messzemenő összhang­ban van Alfred Nobel esz­méivel. Azzal az eszmével, amelyet ma is sokszáz mil­lióan vallanak, vagyis hogy a konfliktusokat soha sem háborúkkal, hanem tárgya­lásokkal kell megoldani. Egy Párizs környéki villá­ban 1969 nyarán találkozott először Le Dúc Tho és Henry Kissinger. Ezt a villát a nemzetközi közvélemény ez év elejéig figyelte kitartó érdeklődéssel, várva a kiszi­várgó és a kiadott híreket. A két politikust aligha ve­zette azonos szápdék és tö­rekvés a tárgyalásokon. A döntés, a díj odaítélésének megoldása mindesetre „sala­moni”. Személyében ez a két ember ma a világ előtt, az agresszió áldozatát és ma­gát az agresszort képviseli. Le Dúc Tho és Henry Kis­singer a vietnami béke meg­teremtését egyik legfonto­sabb életcéljának tekintette, de más más alapon. Még ma — amikor a béke Vietnam­ban lassan talán valósággá válik — sem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a tár­gyalóasztal mellett ki milyen békéért küzdött. Le Dúc Tho harca a diplomácia porond­ján azt szolgálta, hogy sokat szenvedett hazájának, népe Az első mMró Indiában Az indiai városok közül Calcuttának van a legtöbb lakosa. Nem csoda hát. hogy a közlekedési problémák egyre nőnek. A város vezetői sokat vi­tatkoztak a közlekedési probléma megoldásán. Eköz­ben vetődött tel a metró építésének gondolata. A ter­vezet kidolgozásánál az alap­vető műszaki kérdéseket szovjet, szakemberek oldot­ták meg. Szovjet mérnökök tanulmányoztak a talajt, fel­mérték a közlekedés áram­lásának irányait, és segítet­tek indiai kollégáiknak ki­választani az útvonal lég- kedvezőbb variációját. Néhány héttel ezelőtt a város északi peremén, azon a heiyen. ahol az ország el­ső metrójának első állomá­sát jelölték ki, megtörténtek az első kapavágások. Calcut­ta észak—dél irányú metró­vonala 16.43 km hosszan, fut. függetlenségének, zavartalan fejlődésének útját megte­remtse. E harc folytatása ré­széről az a szándék, hogy amíg a fegyverek szólnak, amíg nem tartja be mind­egyik fél a párizsi megálla­podásokat. nem fogja átven­ni a megtisztelő Nobel-díjat. Ez a'gesztus részéről az ön­zetlen ragaszkodás az igazi békéhez. Az amerikai politikus, —- Henry Kissinger célja az volt a tárgyalásokon, hogy kicsikarja állaniának a „leg­kisebb megaláztatást” jelen­tő békét. Véget vetni annak a hadüzenet nélküli háború­nak, amely romba döntötte Indokínát. felszította a világ békeszereto népeinek harag­ját az Egyesült Államok iránt és meglehetősen meg­rázta magát az Egyesült Ál­lamokat is. > Széles látókörű, nagyvona­lú ember, mondják Kissinger* ről, ép ezt látszik alátámasz­tani mindaz az eredmény is amit pekingi, moszkvai útjai alkalmával eiert. A Nobel- díj odaítéléséről szóló hű- átvételekor azt mondta: az a -megtiszteltetés, ami -ezzel érte. fokozza a kötelezettsé­gét. a lángoló Közel-Keletért megtenni mindent, amit le­het. k Ez a közel-keleti háború is kontinensek népeinek mil­lióit aggasztotta és aggasztja még ma is. Reméljük azon­ban. nem kell sokáig aggód­nunk, elérjük — főleg dip­lomáciai úton —. hogy nem kell arab fiatalok százainak a harctereken meghalni. Akármennyire is köthetjük Kissinger nevéhez a hábo­rúkat megszüntető sikereket, érdemeit túlzás lenne túlbe­csülni. Jó lenne ugyanis, ha Henry Kissinger nemcsak az­zal érdemélné ki a nemzet­közi közvélemény elismeré­sét, hogy a saját kormánya okozta tüzek oltásán fáradté zik. hanem olyan bélié meg­teremtésén fáradozna, amely minden nép függetlenségét, érdekét, önálló' fejlődését tartja szem előtt. Ügy, aho­gyan azt korunk történelme megkívánja, és ahogyan fii­ra a Nobel-békedíj eszméje kötelezi. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága határozata szabá­lyozta a könnyűipari minisz­térium munkáját és felvá­zolta az iparági tevékenység további javításának nagyará­nyú proramját A fokozott figyelem min­denekelőtt azzal magyaráz­ható hogy a könnyűipar sze­repe igen nagy. a fogyasztá­si cikkek általános gyártásá­ban. Az idei terv szerint 6.7 milliárd négyzetméter gya­potszövetből a könnyűipar­hoz tartozó üzemeknek több mint 6.6 milliárd négyzetmé­tert kell gyártaniok. A cipő­gyártás 94 százalékát, a fel­ső kötöttáru több mint 82 százalékát, az alsó kötöttáru maidnem 96 százalékát és a harisnvagvártás mintegy száz százalékát szintén a könnyűipari üzemekben állít­ják elő. A kommunista párt és a szovjet kormány minden fi­gyelmét a lakosság igényei­nek minél jobb kielégítésére Eordítia. ezért az utóbbi idő­ben rohamosan feilődött a könnvűinar. — A IX. ötéves tervidőszak irányelveinek megfelelően az országos és a köztársasági könnyűipari minisztériumok vállalatai 40 százalékkal több szövetet ruhaneműt, cioőt és kötött­árut cm--' "-k. A Szovjet­unió jelenlegi potenniália nem csunán azt teszi lehe­tővé hogv küzeleóHéir egy­máshoz az A csooort (terme* jőe=-'közök> és a B csoport (■fogyasztási cikkek) gyártás- uövelésénfiic. üteme. — ha­nem azt is. hogy a B csoport fejlesztésének üteme gyor­sabb legyen, mint az A cso­porté. Az ötéves tervidőszak könnyűipari beruházásai — csaknem megkétszerezik az elmúlt ötéves tervidőszakét. Az utóbbi időben a legtöbb könnyűi oari üzemet bővítet­ték. ezért az elmúlt hét év alatt az iparág ipáit ás ter­melési alapi ai csaknem meg­duplázódtak. A jelenlegi öt­éves tervidőszak első két esztendeiében 2.3 milliárd rubelt fordítottak a könnyű­ipar fejlesztésére, mintegy 200 hatalmas könnyűipari üzemet és kombinátot he- 1 iyeztek üzembe. Ennek ered­ményeként növekedett a ter­melés bővült a választék és javult a minőség az iparág­ban. A gyapotszövet, a gyap­júszövet és a bőrcipő gyár­tása tpOinte+éhAn. Az idén például 690 millió 460 ezer pár cipőt gyárta­nak a Szovjetunióban, s ez a szám az ötéves tervidőszak végére 830 millióra emelke­dik és a könnyűipar termék- növekedése eléri a háború, előtti 1940. évi egész terme­lési volumen szintiét. Az SZKP Központi Bizott­sága eredményesen értékelte a könnyűipar munkáiét álta­lánosan — ugyanakkor fel­hívta a minisztérium és aZ iparági pártszervezetek fi­gyelmét arra. hogy továhh beli javítani a minősévot. bővíteni a vál---' 'Vöt. Kí­sérték figyelemmel a r>iac* koniúktúrát és növelié’- a termelés műszaki szintiét. gítette a meglepő fordula­tot. Ugyanakkor azonban ezek a pártok olyan mesz- sze állnak a Köztársasági Néppárttól, hogy erédmé- nyes koalícióra aligha lép­hetnek vele. Ilymódon — akármilyen nagyszabású is volt a poli­tikai fordulat a választáso­kon — a helyzet kulcsa to­vábbra is a hadsereg kezé­ben van! Törökország köz­vetlen jövője lényegében azon múlik, hogy a hadsereg és a vezérkar megadja-e a Köztársasági Néppártnak azt a politikai támogatást, amely­re egy valamennyire is szi­lárd kormány létrehozásához feltétlenül szüksége van. Gustáv Husákot, a Cseh zlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkárát jugoszláviai látogatása al­kalmával 1’ocadta Josziu Broz Tito, a JKSZ elnöke >

Next

/
Thumbnails
Contents