Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-27 / 252. szám

1973. október 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 hertészhedőkuek Tudnivalók a kerítésről A telektulajdonos a kerí­tést a közúttal érintkező úgy­nevezett homlokvonalon, to­vábbá a közútról nézve a jobb oldali telekhatáron kö­teles teljes egészében meg­építeni. A közútról nézve a balkézre eső front kerítését pedig a szomszéd építi meg és tartja karban. A hátsó te­lekhatár kerítését viszont a tulajdonos és a szomszédja közösen építi meg és tartja karban. Az elég gyakran elő­forduló vitás esetekben a helyi építésügyi hatóság dönt Célszerű azt is tudni, hogy A kerítés legyen szerény, de tartós, a tájba, környezet­be illeszkedő. A célnak leg­jobban az általánosan hasz­nált drótfonat-kerítés felel meg, amely vas, vasbeton vagy faoszlop tartókra fe­szíthető ki. három sor veze­tőhuzalhoz erősítve. Ne fe­ledkezzünk meg arról, hogy minden kerítés rendszeres Milyen távolságra ültethet­jük a gyümölcsfát, szőlőt, bokrot a szomszéd kerítésé­től. telekhatárától? Gyakran látjuk, hogy — különösen azok. akik mosta­nában kezdtek el kertészked­ni — a telek minél jobb ki­használása érdekében a te­lekhatárra vagy annak köz­vetlen közelébe ültetik a fá­kat és bokrokat. Ezt egyrészt a rendeletek is tiltják, más­részt sok felesleges bonyo­dalmat, vitát, bosszúságot okoz a kertészkedőknek, de a hatóságoknak, sőt olykor a bíróságoknak is. Arra vonat­kozóan, hogy mennyi legyen a legkisebb távolság a telek­határ és az ültetett fa között. a közúttal érintkező keríté­sen csalt a gyalogjáró szint­je felett legalább 180 centi­méter magasságban és a tar­tó oszlop belső oldalán sza­bad szögesdrótot kifeszíteni. A jogszabály és a jogszokás nem szabályozza a kerítés milyenségét. Mindenki olyan kerítést építhet, amilyen az igénye és a lehetősége. Azt azonban vegyük figyelembe, hogy a kerítés ne legyen hi­valkodó, hiszen a szomszé­dok, barátok előtt nem a ke­rítéssel, hanem a kerttel és annak termékeivel kell di­csekednünk. karbantartást igényel. A fa­kerítéseket festeni, lakkozni vagy kátrány ózni kell, de a vasból, drótfonatból készí­tettekét is két-három éven­ként át kell festeni. Az el­hanyagolt, rozsdás, düledező kerítés nem válik a tulajdo­nos dicséretére, nem is szol­gálja eredeti célját. részletes szabályozás intéz­kedik. A rendelet kimondja, hogy belterületen és az úgyneve­zett zárt kertekben szőlőt és alacsony sövényt legalább fél méterre, alacsony tör­zsű gyümölcsfát 1 méterre, magasabb gyümölcsfát pe­dig 2 méterre szabad a te­lekhatártól vagy a kerítéstől telepíteni. Külterületen ezek a távolságok jóval nagyob­bak; az alma, körte és kaj­szifákat például legalább 4 méterre kell a kerítés vona­lától ültetni. Mi történik, ha a gyü­mölcsfa mégis közelebb esik a szomszéd telekhatárához a megengedettnél ? A legtöbb vita abból szár­mazik, hogy az érintettek nem tudják, vajon kit illet meg a szomszédba áthajtó ágon levő gyümölcs. Nos itt az a szabály, hogy amíg a gyümölcs az áthajtó ágon van, addig a tulajdonjog azt illeti, akié a fa. A szomszéd tehát nem szedheti le az át­hajtó ágon levő gyümölcsöt, sőt köteles megengedni, hogy a fa tulajdonosa a termés betakarítása miatt belépjen a telkére. Persze ha a gyü­mölcsfa tulajdonosa munkája során kárt okoz a szomszéd kertben, akkor azt köteles megtéríteni, illetve az ere­deti állapotot helyreállítani. Más eset az, ha a gyümölcs leesett a fáról és a fa tulaj­donosa nem kívánja fel­szedni. Ilyenkor a lehullott gyümölcsre a szomszéd jo­gosan tarthat igényt. Az athajió ág i'viiKilő cse A másik, gyakran szóba kerülő vitás ügy is az áthaj­tó ágakból származik. A szomszéd az áthajtó ágak le­vágására általában nem jo­gosult. Ha azonban a fa erős árnyéka — például a telek­határhoz túlságosan közeli ültetés miatt — a szomszéd telken a termelést akadá­lyozza. akkor a szomszéd kérheti az áthajtó ág eltá­volítását. Amennyiben fel­szólításának nincs eredmé­nye, akkor maga is fűrészt foghat. Végül ami a fasoroltat al­kotó disz- és erdei fákra is vonatkozik: a telekhatáron levő fák gondozását — bele­értve az alacsonyan levő ágak metszését is — a tu­lajdonosok közösen, végzik és ha a fának van gyümöl­cse vagy egyéb haszna, ak­kor azt is közösen élvezik. Berta. Béla ZÖLDBORSÖLEVES VEGYES UAL BORMA UTASSAL GESZTENYESALÄTA Vegyes hel bormártással. Hozzávalók:' 1 kg vegyes hal. 3 evőkanál t>laj vagy 5 dkg liszt, 1 dl vörösbor, zöld­petrezselyem, Vs citrom, hagyma, sói A besózott, hal­szeleteket Észtbe mártjuk, forró zsírban; kisütjük és la­pos, tűzálló tálba helyezzük. A visszamaradt zsírban a hagymát rózsaszínűre pirít­juk. 1 dkg liszttel lehintiük. keveset pirítjuk vele és előbb hideg vízzel maid a vörös borral felengedve 10—15 per­cig forraljak. Sóval, citrom­lével. egy szál babérlevéllel ízesítőik, rászűrjük a hal­szeletekre és azzal is még 10 percig lassú tűzön (sütő­ben) abál.iuk. Tetejét zöld­petrezselyemmel szórjuk meg. Sós vízben főtt burgo- nvát adunk hozzá. Geszíenyesal íta. Hozzáva­lók: Vi kg gesztenye, 10 dkg cukor, Vj citrom leve. A gesztenyét megsütjük, vi­gyázva meghámozzuk, hogv egészben maradjanak a sze­mek. 2 dl vízből és a cukor­ból szirupot főzünk és a. gesztenyét benne 10—15 per­cig nagyon lassan főzzük. Tálaláskor citromlével meg­locsoljuk és cukorral meg­hintjük. Az ápolás legyen rendszeres A kerítés melletti faültetés A televízió és a gyermek szülei A kézápolásról A szép, rendben tartott kéz hozzátartozik az ember ápolt külsejéhez. Olykor a kéz árulkodik az ember fog­lalkozásáról. életkoráról, sőt egészségi állapotáról is. Kezünk ápolására, rend­ben tartására mindig fordít­sunk megfelelő gondot. Ez különösen a mostani, őszi időben nagyon fontos. Nem elég ilyenkor csak a rend­szeres körömvágás, kezünk bőrét is ápolni kell. Akinek száraz, repedezett a bőre, puhítsa bőrápoló krémmel, amelvekből elég nagy vá­laszték van az üzletekben. Arra is mindig vigyázzunk, hogy frissen mosott kézzel lehetőleg ne menjünk a szabad levegőre. Bent a la­kásban a mosás, mosogatás után pedig meleg vízzel, szappannal mossuk meg rendszeresen a kezünket, hogv a zsírt, mosószert min­denütt lemossuk róla. Ez­után még kissé nedvesen kenuik be krémmel. Akármit vágunk, szelünk is, vigyázzunk, hogv ne sért­sük meg kezünket, mert a hideg időben a seb nehezeb­ben gyóevul, mint melegben. Ami pedig szintén jószolgá­latot tesz kezünk ápolásá­hoz. már most vegyünk elő könnyű kesztvűt. ami min­denkor védi kezünket. A fővárosi KÖJÁL jár­ványügyi osztályán tájékoz­tatást kért az MTI munka­társa az influenzafigyelő­szolgálat működésének eddi­gi tapasztalatairól. Dr. Vi- rágh Gyula osztályvezető fő­orvos elmondta: az influ­enzafigyelő-szolgálat október elején kezdte meg működé­sét. Feladata, hogy rendsze­resen gyűjtse az olyan ada­tokat, amelyek járványve­szélyre utalhatnak. Minde­nekelőtt a táppénzes helyzet alakulását, valamint az is­kolai hiányzások mértékét kísérik figyelemmel. Az eddig beküldött vala­mennyi vizsgálati anyag in­hallgatták véleményemet kisfiúkról. Kifogásoltam, hogy szegényes a gyerek szókincse, nem az életkorá­nak megfelelőek ismeretei a környező világról, akadoz­va. rosszul fejezi ki gon­dolatait. — Nagyon csodálkozom ezen — így az édesapa — hiszen egész nap a tv-t né» zi, már 3 éves kora óta. A Delta egyetlen adását el nem mulasztaná, még a leg­kedvesebb iátékáért sem. Az apa úgy vélte, hatá­sos érvet szegezett szembe véleményemmel. És milyen nehéz feladat várt rám! Meg kellett értetnem a szü­lőkkel. hogy a gyermekek kizárólag az ő számukra ké­szített műsorokból tanulnak. A 4—6 — de még a 10—12 éves gyermekek számára sem érthető még a felnőttek körében különben igen nép­szerű Delta. Persze szívesen nézik, különösen a fiúk, mert .gépeket, motorokat, autókat láthatnak, tudásu­kat azonban nem gyarapít­ja, légüres térbe száll, amit látnak, mert nincs meg a matematikai, fizikai és álta­lános alapismeretük ahhoz, hogy felfogják azt. amiről fluenza szempontjából nega­tív volt, tehát a fővárosban ez ideig nem volt influenzás megbetegedés. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) jelentése szerint Európában s^hol sincs influenzajárvány. Budapesti vonatkozásban ezt támasztják alá az utóbbi há­rom hét adatai is. Ezekből kitűnik, hogy a táppénzes ál­lomány és az iskolai hiány­zások száma a járványmen­tes időszaknak megfelelő ará­nyú. Az iskolákban a hiány­zások aránya 3—4 százalék. Az osztályvezető főorvos hangsúlyozta: a nátha, amely huruíos megbetegedés, nem azonos az influenzával. A a műsor vezetője olyan ked­vesen. érdekesen magyaráz. Feri nem járt óvodába. Szüleinek nyilván kényel­mesebb volt. hogy a gyer­mek csendben nézte a tv- műsort. nem zavarta őket — mint az apa mondta — már 3 éves kora óta. Azt hitték, így nagytudású, mű­velt fiuk lesz, aki minden­hez ért. majd. amiről a ív­ben hallott. Mit kellett volna tenniük? Sokat beszélgetni a gyermekkel, javítgatni a ki­fejezésmódját. gazdagítani a szókincsét, érdeklődésre bíz­tatni, hogy mire iskolás lesz, némi fogalma legyen az őt körülvevő világról. Éveken át nézte a Delta mű­sorát, de nem figyelte meg igazán az évszakok, és ezen belül a természet változását, nem tudta a legegyszerűbb személyi és családi adatait, nem ismerte a jelentését an­nak a szónak, hogy „foglal­kozás”. 6 éves korában nem tanulta meg a legegyszerűbb közlekedési szabályokat sem. Szomorú kép volt ez — az egyébként jó képességű kisfiúról — az első hetek tudásszint-felméréséről. Nem szeretném, ha bárki felső légúti panaszok, a to­rokfájás még nem influenza. Ezeket a betegségeket más vírusok idézik elő, amelyek cseppfertőzés útján terjed­nek. Célszerű tehát ilyen időszakban a fokozott óva­tosság, a gyakori kézmosás, gyakori szellőztetés. A meg­előzést jól szolgálja az idő­járáshoz igazodó öltözködés, továbbá a vitamin- és fe­hérjedús táplálkozás. C-vita- mint tartalmazó gyümölcs, szörp, valamint citrom fo­gyasztása. Akinél a meghű­lés, a nátha lázzal párosul, néhány napig naradjon ott­hon, és feltétlenül hívjon or­vost. is azt olvasná ki soraimból, mintha televízióellenes len­nék. Helyeslem, ha a gyer­mek rendszeres tv-néző, de csak a neki készült műsoro­kat nézze! Engedjük, hogy az ifjúsági filmsorozatokat, a Papírsár­kány. a Telizsák című adá­sokat. a rajzfilm-sorozatokat és természetesen az esti me­sét megnézze. Az iskolás­korra ügyesen és jól előké­szít a Tévé-ovi műsora. A már iskolába járóknak nagy segítséget nyújtanak a tanu­láshoz az Iskolatelevízió adásai. Nem baj, ha már délelőtt látta a gyermek az órát az iskolában, engedjük meg, hogy otthon is megnéz­ze délután az ismétlést. Ki­tűnően rögzíti így a tanul­takat. Az Iskolatelevízió mű­sorait ajánljuk az otthon betegen fekvő, éppen mu­lasztó gyermekeknek is. Jó szórakozást nyújtanak n téli és tavaszi szünet napjain sugárzott, délelőtti matiné műsorok. Korántsem törekedhetünk teljes műsorajánlatra, mert akkor még sok kitűnő, gyer­mekeknek készült adásra — mint pl. a Fabula vagy a Tízen Túliak Társasága — kellene felhívnunk a figyel­met. Most — e tanácsaink­kal — inkább csak azt sze­retnénk elérni, hogy gyer­mekeik tv-nézését a szülők igényesen irányítsák. A kor­nak megfelelő műsorok meg­nézését jő szívvel ajánlóik, de ellene vagyunk a válo­gatás nélküli, végnélküli, ké­ső esti —• sokszor éiszakai — órákba nvúló televíziózásnak. Már az I. osztályosok nagy százaléka' nézi az esti kri­miket, a Maieret felügyelőt és az egyebeket. Regeel az­után álmosan, sápadtan, fel­zaklatott idősekkel érkeznek az iskolába, hiszen az álom­ba ringató esti mese tovább- szövögetése helyett az fog­lalkoztatta őket: vajon ki is volt a gyilkos? Dr. Gergely Károly ue Euióoában nincs sehol influenza Téglaszínű téli kosztüm rókaszorgallérrai és díszítéssel 99 0 S Z 1 •• o L T m m O z £ K E X Barna-sárga jersey pantalló és mellény Fekete-fehér csíkozása alkalmi kosztüm. Fekete blúzzal és fekete csíkbeállítással. Az Őrszágházba Sopronból jön Sopronban, a tanulmányi er­dőgazdaságban a Magyar Üt- törő Szövetség kérésére kije­lölték azt a fenyőfát, ame­lyet az idei hagyományos parlamenti fenyőfaünnep- Bégre az Országházija szállí­az óriás fenyő tónak. A soproni fenyvesek egyik legszebb koronája fá­ja 17 és fél méter magas. A fenyőt a tervek szerint de-] cembee 15—20. között szál-« híják a fővárosba.

Next

/
Thumbnails
Contents