Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-26 / 251. szám
1973. október 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szocialista vállalatok helye és szerepe a gazdasági növekedésben Az MSZMP Politikai Akadémiáján elhangzott clőadís afaoián A gazdasági reform bevezetése óta meggyorsult a gazdasági növekedés üteme. Ez a központi gazdaságpolitikai intézkedések mellett a vállalatok jobb munkáját is tükrözi. Ebből az alap- gondolatból indult ki dr. Wilcsek Jenő, a Pénzügyi Kutatási Intézet igazgatója előadásában. A vállalati munka növekvő jelentőségéről szólva hangsúlyozta: a fejlődés intenzív szakaszában elengedhetetlenül szükséges, hogy a vállalati forma rugalmasan tudjon alkalmazkodni az újabb és változó feladatokhoz. A termelőerők fejlődése mindig újabb és nehezebb feladatok elé állítja a vállalatokat, egyre bonyolultabbá válik a termelés korszerű megszervezése, a vállalatok vezetése. (Érdemes itt idéznünk a tegnap előtt tartott megyei ipari kommunista aktíván elhangzott bevezető előadásból: „Ügy látjuk, döntően a gazdasági, a műszaki vezetői munka gyengeségei miatt marad el több üzemben a fejlődés...’’) Az előadás hangsúlyozta, hogy a vállalati formát alkalmassá kell tenni a bonyolultabb feladatok hatékony elvégzésére is. A szocialista vállalatok önállósága növekedett, de önállóságuk természetesen nem korlátlan és nem is lehet az. Az állam, mint tulajdonos, befolyásolja a vállalati döntéseket — elsősorban a fejlesztést illetően — nemcsak jogi illetősége, hanem a pénzügyi rendszer és más formák révén érvényesülő gaAlasá- £i korlátokkal is. A népgazdasági terv előkészítésében és megalapozásában a célok, feladatok kitűzése, a legfontosabb arányok és a ■ fejlesztés fő irányainak meghatározása köz- ■ ponti gazdaságpolitikai feladat. Ezeket a döntéseket azonban gyakran a vállalatok vagy vállalatcsoportok, ágazatok kezdeményezik és azok helyessége, célszerűsége, racionális kivitelezése tekintélyes részben a vállalatok döntéselőkészítő munkájától, műszaki és piaci tájékozottságától, felkészültségétől, hozzáállásától függ. Az előadás felsorolta és elemezte azokat az információkat, amelyekből a vállalatok tájékozódhatnak, amisor a népgazdasági tervhez kapcsolódnak. Ezek közül hangsúlyozottan beszélt a közgazdasági szabályozókról, amelyek befolyásolják a vállalati döntéseket és szabályozzák a piacot. A vállalatok gazdálkodása szempontjából jelentős kérdés a szabályozók stabilitása — de ezt nem lehet mereven értelmezni. A szabályozók a központi irányítás legfőbb eszközei, ezért a vezetés e fontos fegyver szükségszerű használatáról, folyamatos korszerűsítéséről nem mondhat le. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság l'JVi novemberi állásfoglalása értelmében az ötödik ötéves terv indulása előtt — előreláthatólag 1975. január Írével — sor kerül a Szabályozó rendszer egyes elemeinek kiigazítására. A várható változások közül különös érdeklődésre tarthatnak számot: egyes kommunális vállálat- csoportok kivonása a nyereségérdekeltségi rendszerből (miután ezek fejlődését nem lehet nyereségüktől függővé tenni, mel't a lakossági igényeket mindemképpen ki kell elégíteni); a bérek és a nyereség közötti eddigi szoros összefüggés lazítása; az ágazati sajátosságok fokozottabb figyelembevétele; a lekötött eszközöket és a munkabéreket terhelő költségek arányainak módosítása; a vállalatok nagyobb döntési szabadsága a nyereségadó levonása után rendelkezésükre álló nyereség felhasználásá- tbaai a beruházásokhoz nyújtott állami juttatások ingyenességének megszüntetése; a perspektivikus szemléletet erősítő érdekeltségi rendszer. Az előadás hangsúlyozta, hogy a vállalati gazdálkodás foltmérője a hatékonyság, amelyet a nyereség fejez ki. A nyereség ugyan nem tökéletes mutató, de jelenleg nem ismerünk ennél jobbat. Ezt követően az előadó kitért a nyereséggel összefüggő torzulásokra. a többi között az árrendszerre, az árformákra és az egyes gazdasági tevékenységek jellegéből fakadó ellentmondásokra. Hangsúlyozta, hogy a megoldás nem lehet a nyereség szerepének a tagadása. Az út a hibák, a torzítások kiküszöbölésén keresztül vezet. A központi irányítás feladata ezek felismerése és a szükséges intézkedések meghozatala. A hatékonyság növelése minden vállalatnál célul tűzhető ki és meg is valósítható. A gazdaság intenzív fejlesztésének szakaszában a vállalatok a termelés növelésével is tudják fokozni nyereségüket — mert ez a termékek csökkenő önköltségéhez vezet. Az intenzív fejlődési szakaszban azonban különös jelentőséget kell tulajdonítani a munkatermelékenység növelésének. Az utóbbi évek kedvező mutatói mellett is nemzetközi összehasonlításban még napjainkban is jelentős az elmaradás. (Szolnok megyében, főként egyes ágazatokban, még a népgazdasági átlaghoz képest is jelentős elmaradás tapasztalható — ahogyan azt a már idézett ipari aktíva beszámolója is aláhúzta.) A munkatermelékenység kedvezőtlen alakulásának az oka a műszaki és technológiai fejlődésben való elmaradás. a nerh kielégítő tnun- kaszervezés. Egyes területeken a munkafegyelemmel és a munka- erkölccsel össze nem egyeztethető módon alacsony a munka intenzitása is. A termelékenység javítása aé önköltségcsökkentésnek is fontos forrása és ezen keresztül a nyereség emelkedését eredményezi. A termelékenység növelése érdeke minden dolgozónak, hiszen a termelékenység növelése a munkabérek, a keresetek rendszeres emelését teszi lehetővé. A hatékonyság javításában és az önköltség csökkentésében kiemelkedő szerep jut az álló- és forgóeszközök jobb kihasználásának. Az állóeszközök fokozott kihasználását munkaerőtártalékok hiányában nem lehet a műszakszám általános növelésével megvalósítani. Mód van azonban arra, hogy a korszerűbb állóeszközök fokozottabb kihasználásával az elavult állóeszközöket kevésbé használják ki, vasy megfelelő feltételek esetén, más üzembe átirányítsák, illetve kiselejtezzék. Az előadó kitért a sok vállalatnál kifogásolható költséggazdálkodási problémákra is. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az adminisztratív létszám emelkedése. a túlzott reprezentáció. általában a rezsiköltségek nem kielégítő figyelemmel kísérése indokolatlan önköltségnövekedéssel jár. Nagy figyelmet szentelt az előadás a nem gazdaságos termelés problémájának. Felvázolta azt az akcióprogramot, amelynek keretében a vállalatok feltárhatják a nem gazdaságos termékek gyártásának problémáit és kijelölhetik a gyártás beszüntetésének föltételeit. Hangsúlyozta azonban, hogy az új, korszerű gyártmányok bevezetése egyenrangú feladata az elavult termékek gyártásának megszüntetésével. A hatékony vállalati gáz- j dálkodás a vezetés és szer- i vezés mind magasabb színvonalát követeli míg. A mai , bonyolult technika alkalma- I zása, a vállalatok mind na- | gyobb méretei, a versenyképesség megőrzése, megteremtése a világpiacon csak korszerű vezetési és szervezési módszerek alkalmazásával lehetséges. A vezetés egyik legfontosabb feladata a vállalati stratégia és taktika kialakítása. A stratégia körébe tartozik a fejlődést megalapozó beruházási elhatározásokon kívül a többi között a vállalati profil fejlesztése, a gyártmányszerkezet módosítása fő irányainak, a vállalat piaci politikájának kialakítása, a követendő árpolitika, a jövőbeni vezetők kiválasztása, a munkaerő továbbképzése, a szervezés alapvonásainak meghatározása, stb. A taktikát — általában a stratégiának alárendelve — gyakrabban kell felülvizsgálni és szükség szerint módosítani is. A taktikai döntések nem szükségképpen egyedi, konkrét döntések, hanem a magatartást meghatározó döntések is lehetnek, és ezekkel lehetővé válik, hogy a vezető a döntési jogköröket decentralizálja. A középső- és alsószintű vezetők önállóságának növelésével elérhető, hogy kezdeményező munkát végezzenek és mentesítsék a felső vállalati vezetést a munka je- ' lentős részétől. A vállalatoknál az egyszemélyi felelősség elve ér- , Vényesül. De a korszerű nagyüzemek vezetési feladatait csak megfelelő testületeké támaszkodva lehet jól ellátni. A szocialista vállalatok vezetői nemcsak szakértői testületekre támaszkodnak, hanem a dolgozók kollektívájának véleményére is. Az üzemi demokrácia tartalmát elsősorban abban nyeri, hogy a dolgozókat tájékoztatják a jövő és a folyó munka feladatairól, oly módon, hogy abból a dolgozók saját konkrét feladataikat is megértsék, azokat magukévá tegyék. Továbbá, hogy a dolgozók véleményét kikérjék a vállalát. tevékenységét jellemző lényeges kérdésekben és különöskép- . pen azokban a döntésekben, amelyek a dolgozók személyi érdekeit konkrétan érintik. Az üzemi demokrácia és a munkaverseny között eddig még nem mindenütt figyelembe vett szoros kapcsolat áll fenn. Ott lehet jól szervezni a versenyt, ahol a feladatokat a dolgozók jól ismerik és magukénak érzik. Illetékes szerveink több ízben foglalkoztak már a vállalati belső mechanizmus fejlesztésének szükségességével. Központilag erre vonatkozólag csak viszonylag kevés általános útmutatást lehet adni, mert a belső mechanizmus helyes kialakítása a vállalati sajátosságoktól nagymértékben függ. A belső mechanizmus két alapvető problémája: a döntési hatáskörök megosztása és az érdekeltségi rendszer. Az utóbbi hatékonyságától nagymértékben függ a vállalat eredményes működése; ennek jól kell idomulnia a vállalatok egészénél érvényesülő érdekeltségi rendszerhez. Az előadás befejező része a párt és a társadalmi szervezetek segítő és ellenőrző feladatai ellátásának jelentőségére hívta fel a figyelmet, majd röviden összefoglalta a legközelebbi időszak legfontosabb feladatait. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) tést tett a felnőtt dolgozók képzésének és továbbképzésének helyzetéről. Az elmúlt években növekedett a felnőtt dolgozók, különösen a nők és a munkások részvétele a továbbképzésben. A vállalatok támogatják, anyagilag is segítik dolgozóik tanulását, de az újtípusú munkástovábbképzési rendszer vállalati bevezetésében még csak kezdeti eredmények születtek. A vállalatok és az oktatási intézmények között szorosabb együttműködésre van szükség. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Felhívta a miniszterek. az országos hatáskörű szervek vezetőit és felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy nyújtsanak fokozott segítséget a vállalatoknak az új rendszerű munkástovábbképzés megszervezéséhez, a felnőtt dolgozók tervszerű képzéséhez és továbbképzéséhez A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének jelentését a termékforgalmazás rendjének tapasztalatairól. Az anyagbeszerzés terv- szerűsége és a készletgazdálkodás nem javult kielégítő mértékben. A termékforgalmazás fejlesztésével el kell érni. hogy az áru útja rövldebb, a vállalatok és a népgazdaság számára is minél gazdaságosabb legyen. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a művelődésügyi miniszter előterjesztést tett a műszaki egyetemek és természettudományi karok kutatási felszerelésének kiegészítésére, amelyet a tudomány és a technika gyorsuló feilődése, a korszerű szakemberképzés tesz szükségessé. A kormány az előterjesztést elfogadta, és határozatot hozott, hogy a műszaki fejlesztési alánból is növelni kell a felszerelésre fordított anyagi eszközöket. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. A szocialista munkarers ny tor tbbfejless'ése MINT ISMERETES, az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i határozatában megszabta a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésével kapcsolatos teendőket, majd a Minisztertanács és a minisztériumok is irányelveket bocsátottak ki, amelyekben a verseny leglényegesebb gazdasági céljait is taglalták. A határozatok végrehajtását vizsgálva a Minisztertanács csütörtöki ülésén megállapította. hogy a vállalatok munkaversenycéljai általában igazodnak a központi iránymutatásokhoz, a versenyben rejlő lehetőségeket a munka hatékonyságának növelésére igyekeznek felhasználni. A helyzet azonban még ma sem kielégítő. Sok helyütt mc1 ugyan a dolgozók a vállalati feladatokat, de nem kapnak kellő tájékoztatást a helyi teendőkről, nem orientálják őket kellően arra, hogy az adott üzemrészben, műhelyben milyen vállalások teljesítésével segíthetik a legjobban a termelőmunkát. Sok zavart okoz az is, hogy a végleges üzemi térvek gyakran a versenyvállalásók után készülnek el. A versenyvállalásokat és a tervkészítést tehát jobban össze kell han- "o1oi. s ha a terv mégis módosul, úgy természetesen erről azonnal tájékoztatni kell a dolgozókat, hogy a követelményekhez szabhassák mu nkaverseny-vál lalásaikat. Ma már közismerten a gazdasági vezetők feladata a munkaverseny irányítása és szervezése. A legtöbb vállalatnál mégis csupán nagy vonalakban tájékoztatják a gazdasági vezetők a dolgozókat arról, hogy milyen munkafelajánlásokat várnak tőlük, közép és alsó szihteken azonban nem egvszer még az ilyen általános jellegű tájékoztatás is elmaradt. A brigádok tehát gyakran konkrét támpontok nélkül fesztiek versertvvállalásokat, függetlenül attól, hogv azok egvbevégnak-e vagv s»m a műhely tényleges feladataival. A MINISZTERTANÁCS Ismételtéji hangsúlyozta, hogy az évek folyamán a szocialista brigádmozgalom vált a m unkaversen v-mozgalom alapvető formájává. A vállalatok vezetői elismerik a brigádok kezdeményezőkészségét. 1972-ben a dolgozók 55 százaléka dolgozott brigádban és ezek egyharmada a szocialista címért versenyzett. A szocialista brrtádmoz- galom minőségbeli változására mutat, hoev eevre több komplex brigád alakult, a közös érdekek alapján segítve a fizikai munkások és a műszakiak szorosabb együttműködését. A Minisztertanács ugyanakkor felhívja a figyelmet arra. hogy egyes esetekben a szocialista brigádok vállalásait nem a döntő termelési (»'adatokra iránvítíák. Gvakori. hogy a brigádokat ,.tűzoltó”-rnunka- szerüen az éppen legége óbb feladatok megoldására összpontosítják, ahelyett, hogy a munka minél jobb, minél tervszerűbb elvégzéséhez kérnék a brigádok segítségét, s ezzel éppen a hajrámunkákat tennék feleslegessé. A Minisztertanács nagy nyoma tékkal hívja fel a figyelmei arra a tapasztalatra is, hogy a szocialista brigádok munkájának értékelésekor gyakran csupán a termelési eredményeket veszik figyelembe még mindig nem mindenüti ismerték fel a dolgozók művelődésének, kömyezetfor- máló erejének nagy jelentőségét. A legtöbb vállalatnál a jó munka anyagi elismerésének leghatékonyabb formáit sem találták meg. nem ismerték fel. hogy a versei.y- vállalások jó teljesítene a jól végzett munkával azonos, s azt megfelelően jutalmazni kell. A gazdasági vezetés hibája. ha a versenyvállalás irreális, vagy nem vág egybe a termelési feladatokkal. A Minisztertanács összegezésként megállapította, hogy a munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztéséről szóló határozatok hatása még nem érvényesült kellőképpen. A VEZETŐK beszámoltatásakor, munkájuk megítélésekor a minisztériumok vegyék figyelembe, hogy a munkaversennyel kapcsolatos feladataikat hogyan látlak el. A vállalatok gazdaság vezetői tartalmasabban, egéss folyamatában foglalkozzanak a munkaverseny kérdéseivel a közép- és alsószintű vezetőknek biztosítsák a megfelelő hatáskört ahhoz. hogy hatékonyan Irányítsák és szervezzék a munkaversenyt. Az ís fontos feladatuk a vállalatoknak. hogy a termelés és a munkaversenv anyagi ösztönzését az eddiginél j£.b- ban hangolják össze. Befejezéséhez közeledik a 33-as út felújítása. Mindössze már csak Tiszafüred nagyközség belterületén levő 2 kilométeres szakasz burkolatát kell elkészíteni az építőknek. Képünkön; az esti órákban is dolgoznak az útburkoló gépek Tiszafüreden j
