Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-25 / 250. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1973. október 25. Hosszú az út a békéig 3. Mérgezett tőr az arabok hátában Idézzük fel még egyszer állításunkat: A cionisták min­dig a legreakciósabb erőkhöz kötötték politikájukat. Aho­gyan a cionista szellemben született Izrael állam egyik bá­bája a második világháború utáni Anglia volt, — úgy és an­nak arányában, ahogyan a világ csendőrének szerepét egy­re inkább az USA töltötte be — legfőbb patrónusa és tá­mogatója az Egyesült Államok lett. Ez a' kicsiny, de eltö­kélten agresszív, nacionalistá ország mérges tüskeként ha­tolt be a szabadság és függetlenség útját választó arab or­szágok testébe. Jó szolgálatot tett ezzel a neokolonialista Le Dúc Tho visszauta ítja a Nobel békedíjat A tegnapi hanoi lapo.c ve­zető helyen közlik Le Dúc Tho október 23-án kelt vá­laszlevelét a Nobel-díj bi­zottság elnökéhez, amely­ben köszönetét fejezi ki a bizottság jóindulatáért, de jelzi, hogy a díjat nem fo­gadja eL A levélben Le Dúc Tho megállapítja: az Amerikai Egyesült Államok 18 éven át folytatott öldöklő hábo­rút Vietnam ellen, óriási ká­rokat okozva népének. A háború befejezését és a tény­leges béke helyreállítását szolgáló párizsi megállapo­dás a vietnami nép történel­mi jelentőségű győzelme az agresszor felett, a vietnami nép harcát mindenkor segí­tette és támogatta a haladó nemzetközi közvélemény. — Mi következetesen vég­rehajtjuk a párizsi megál­lapodás előírásait — folyta­tódik a levél — s ezt kö­veteljük a szembenálló fe­lektől is. Ám az USA és a saigoni adminisztráció ma is sorozatosan megsérti a meg­állapodást, a béke ezért nem teljes még Dél-Vietnam föld­jén. Ilyen körülmények kö­zött a Nobel-békedíjat nem fogadhatom el. Le Dúc Tho végül arról ír válaszlevelében, hogy szá­mításba vehetné ilyen díj elfogadását, ha mindegyik fél tiszteletben tartaná a párizsi megállapodást, ha el­hallgatnának a fegyverek, s valóságos béke köszöntene egész Vietnam népére. Ma«ryar—szovjet szerződé« Jobb alkatrész — több Zsiquli A napokban írták alá Moszkvában a MOGÜRT és az AVTOEXPORT szovjet külkereskedelmi vállalat kép­viselői azt a szerződést, amelynek értelmében a ma­gyar vállalatok növelik a Zsiguli alkatrészek szállítá­sát. Az eddigi szerződések alapján 1974-ben 18 féle al­katrészből fajtánként 300 ezer darabot szállítanak a magyar vállalatok. Az újabb szerződés négyféle alkatrész­ből 400 ezerre növeli ezt a mennyiséget, amelynek el­lenértékeként 2400-zal több Zsiguli érkezik 1974-ben. Jövőre kezdik gyártani a Szovjetunióban a legújabb 21.011-es Zsiguli-típust, több előnyös változtatássaL Egyesült Államoknak. Nemcsak ez a hűséges va­zallus szerep kötötte azon­ban oly szoros szálakkal Iz­raelt az USA-hoz. Idézzük csak az egyik amerikai cio­nista vezető szavait: „A zsi­dó jobb amerikai, ha támo­gatja a cionista mozgalmat, mert az az alap, amelyre köztársaságunk (mármint az VSA) épül, a szabadság és önrendelkezés eszméje — méghozzá nemcsak az ame­rikaiak, hanem minden nép számára is —, s ugyanez az eszme a cionizmusnak is az alapja... Vajon mi amerikai, vagy pedig zsidó érdeket szolgálunk? Válaszunk vi­lágos és egyértelmű: mind­két ország érdekeit szolgál­juk!’’ Világos beszéd: Az USA érdekei és Izrael érdekei azo­nosak. Ezt nemcsak a cio­nisták, hanem az Egyesült Államok vezető politikusai is így vallották az elmúlt évti­zedekben — ez volt az USA közel-keleti politikájának al­fája és ómegája. Ez ab érdekazonosság nem­csak az arab orszá pókkal szembeni politikában nyilvá­nult meg. Jelentkezett ez az USA külpolitikai fővonalá­ban is. Aligha akadt hűbb szövetségese mind a mai na­pig a szov’átellenes ; straté­giában ugyanúgy, mint a na­pi politikai csatározásokban. Idézem a Pravda 1972. ja­nuár 16-í vezércikkét: „A cionista világszervezet valamennyi fiókintézetének, az összes izraeli diplomáciai képviseletnek kötelességévé tette, hogy aktívan részt ve­gyenek szovjetellenes pro­pagandaanyagok terjesztésé­ben. A cionista világszerve­zet végrehajtó bizottsága jó­váhagyta azt is. hogy a tő­kés országokban működő cionista szervezetek ugyan­csak felforgató tevékenységet folytassanak a Szovjetunió ellen, azzal a céllal, hogy a Szovjetunióban valamiféle cionista „illegális szervezetet” próbáljanak életre hívni. Ezen a területen a fő fi­gyelmet a zsidó származású fiatalokra fordítják, és e szennyes kampányra olva­satlanul költik a dollármil­liókat a cionista világszerve­zet pénztárából. A Szovjet­unió elleni hidegháborúban a cionisták mindig is az impe­rializmus zsoldosaiként lép­tek fel. A cionista szerveze­tek a legtöbb esetben magas szintű hivatalos amerikai jóváhagyással tevékenyked­tek.” Az amerikai imperializ­mustól való egyoldalú füg­gésről Mose Dajan így nyi­latkozik 1972-ben: „Amennyi­ben az Egyesült Államok tel­jes súlyával nyomást akar gyakorolni ránk, kénytele­nek leszünk figyelembe ven­ni kívánságait. Amennyiben választanom kellene a között a helyzet között, ameli/ben az Egyesült Államok ad ne­künk. segít bennünket, meg­adja nekünk mindazt, ami gazdaságilag, katonailag és politikailag szükséges — és mindezek eredményeképpen nagyon is kötődünk hozzá, nagyon is igazodnunk kell óhajaihoz, különben: ,Nem hallgattok ránk. úgy hát mi sem adunk nektek’ — , és aközött a helyzet között, amelyben szabadok lehet­nénk, akár a fecske az égen, de ennek a következménye, hogy az Egyesült Államok nem adna nekünk semmit, sem gazdasági segitséaet, sem fegyvereket, sem pedig politikai támogatást — nos, akkor én inkább a mi „rab­ságunkat” választanám, mert ez valójában több szabadsá­got biztosít számunkra, mint az a „szabadság”, amely porba sújtana, rabigába gör- nyesztene bennünket. A fegy­verek, a politikai és gazda­sági segítség nélkül sokkal­ta nehezebb lenne a helyze­tünk. Mindezek eredménye­ként nem tehetnénk meg azt, amit most megtehetünk.” Ez is világos beszéd. Az ségnek, az izraeli külpolitika ily módon való teljes meg­kötöttségének és elkötelezett­ségének őszinte bevallása. E vallomás fényében még érthetőbbek számomra az egyik nagy kairói napilap szerkesztőjének tavaly hal­lott szavai. Az éjszakába nyúló beszélgetésen kertelés nélkül, őszintén válaszolt, amikor a Szovjetunióhoz fű­ződő kapcsolatokról faggat­tam: — Az arab népek jól tud­ják — mondta ez a polgári politikus —, hogy létüknek, függetlenségüknek az alapja az imperializmus elleni harc. Nemcsak az izraeli agresszo- rokról van szó — hangsú­lyozta —, hanem elsősorban a fő ellenségről, az ameri­kai imperializmusról. Elmondta, hogy náluk még sokan emlékeznek az 1956-os eseményekre, arra, hogyan akarták akkor Nasszer el­nök haladó politikáját az agresszív nyugati imperialis­ta hatalmak megtorpedózni. Az USA elhatározta, hogy a ..keménykéz” politikáját al­kalmazva megleckézteti Nasz- szert. 1,956. július 19-én be­jelentették. hogy az ígéretek ellenére nem hajlandók fi­nanszírozni az asszuáni gát építését. Nasszer elnök erre a Szuezi-csatoma Társaság államosításával válaszolt. Kö­zölte. hogy a csatorna jöve­delméből fogiák biztosítani a gát építési költségeit. Példát­lan propagandahadjárat in­dult Egyiptom ellen. Izraelt rohamos gyorsasággal ellát­ták a legkorszerűbb fegyve­rekkel. Ä cionista agresszo- rok október 29-én át is lép­ték a Sinai-félszigeten a ha­tárt. Francia és , angol expe- díciós hadsexeg szállt partra Port Szaidnál. A következő nap hajnalán a Szovjetunió kijelentette, ha a támadók nem vonul­nak vissza, megteszi a szük­séges lépéseket. A többi is­mert. Azonnal tűzszünetet kötöttek. Az agresszorok visszavonultak. Azóta az asszuáni gát is felépült — szovjet segítséggel. — Ez csak egy példa — mondta ő akkor. És hozzá­tette: Az utóbbi évek sok hasonló példával szolgálnak. amerikaiaktól való függő­Hadd tegyem hozzá, most egy év után ehhez a beszél­getéshez: Az elmúlt napokban lezajlott közel-keleti háború, amely minden reményünk szerint talán az utolsó volt, vég­ső tanulsággal szolgálhatott az arab világban mindazoknak, akik kételkedtek, hol keressenek szilárd támaszt és szövet­ségest, ha szabadságuk és függetlenségük forog veszélyben. Varga József Következik: 4. Ma már új szelek fújnak Karácsonyra a legszebb A Magyar Posta novem­ber 3-án a régi magyar fes­tészet remekműveit bemuta­tó sorozatot blokkal koro­názza meg. Ez a kiadvány — szakértők egybehangzó véleménye szerint — az egész világon 1973-ban meg­jelent bélyegek közül az egyik legszebb. A blokk Jé­zus születését ábrázolja, a Szmrecsányi főoltár meste­rének 1480-ban készült mun­káját, egy 80x57 centiméte­res fatáblát. Az Állami Nyomda dolgozóinak sike­rült a szeretetet, az örömet és az áhítatot a blokkon úgy bemutatni, ahogy azt a művész csaknem félévezre­de ecsetvonásaival megörö­kítette. Nemes hivatást tel­jesít a bélyeg, amikor még a művészettörténészek előtt is alig ismert remekműre hívja fel a figyelmet. Ez történik most: az Esztergo­mi Keresztény Múzeumban rejlő oltárkép a filatelisták milliói előtt hirdeti a közép­kori magyar művészet nagy- szerűségét. Mások — rólunk A II. budapesti bélyeg­börzéről írja a Volksblatt, az NSZK egyik tekintélyes napilapja: „.. teljes siker. A hivatásos filatelisták az In­tercontinentál szálloda 10. emletén üléseztek a város felett, amely kivilágítva me­seszép volt. A világon nincs még olyan hely, ahol ilyen találkozásra sor kerülhetne. — Az C. S. Nexys and World Report, a tőkés világ egyik vezető lapja hosszabb cikk­ben foglalkozik a pénznél megbízhatóbb értékek nagy­arányú vásárlásával. „Min­denütt növekszik a kereslet az antik bútorok, régi ke­rámiák. arany érmék, ritka bélyegek, sőt a rúdezüst iránt is”. — A Bemer Bri­efmarken Zeitung részlete­sen leírja a hazai filatelis­ták körében sem eléggé is­mert, Nyíregyházán 1944— 45-ben használt szükségbé­lyegeket. Légi posta A repülőgépek napok alatt eljuttatják levelünket a vi­lág legtávolabbi sarkába is. Az aerofilatelisták albumá­ban megtaláljuk a század- forduló körüli első szárny- próbálgatások nyomait, ké­sőbb sok gyűjtő kizárólag az e témához tartozó kiadá­sokra vadászott. A légipos­tagyűjtők nemzetközi szer­vezete, a FISA Manchester­ben hozott határozata az űrkutatási bélyegeket is a repülő témához sorolta. Deficit az osztrák állam háztartásban Ismét deficites lesz a költ­ségvetés — jelentette be Androsch pénzügyminiszter az osztrák parlament ked­den kezdődött őszi üléssza­kán. Az 1974. évben 159.4 milliárd Schilling kiadással szemben 148,5 milliárd le­vétel az idei több mint 11 milliárdos deficithez hason­lítva valamelyes csökkenést jelent. A bevételek nagy részét az adózás adja. Az osztrá­kok jövőre 4 százalékkal többet adóznak, mint az idén. ami csaknem 75 milli- árdot ad az államháztartás­nak. Az értéknövekedési adó, amelyet januártól vezettek be. az idén 35 milliárdos be­vételhez juttatta a kor­mányt, de 1974-ben csupán ebből a bevételi forrásból 53 milliárdot kap az állam. A költségvetésben növe­kednek a honvédelmi s a belügyi kiadások, de ugyan­akkor többet fordítanak ok­tatási célokra is. Tudomá­nyos kutatásokra 5,3 milli­árd Schilling jut, ami har­minc százalékos növekedés­nek felel >meg. Mocsárkiszárítás, sivatagöntözés A Szovjetunióban gigászi talajjavító munka folyik: 1973-ban 55 nagyszabású ta­lajjavító rendszert dolgoztak ki. A munka az ország va­lamennyi éghajlati övezeté­ben megszakítatlanul tart. A Baltikumban és Belorusz- sziában lecsapolják a hatal­mas kiterjedésű járhatatlan mocsarakat. A tavaszi vetés kezdete előtt az ottani me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek több tízezer hektár­nyi területhez jutottak, ame­lyet lecsapolással szárítottak ki és ‘ettek művelésre al­kalmassá. A Volga mentén, ahol kü­lönösen gyakori az aszály, 12 nagyméretű öntözőrend­szert építenek. Közép-Ázsiá- ban, a sivatagokban, öntö­zőcsatornákat létesítenek, amelyek között a legna­gyobb a karakumi csatorna, ennek hossza már túlszár­nyalta a 900 kilométert. Rekordtermés Csehszlovákiában Csehszlovákia ez évi ga­bonatermése minden való­szerűség szerint túlhaladja a 9 millió tonnát, ami hek­táronként 32 quintals (egy quintal == 50,80 kilogramm) átlagtermést jelent. Ez vala­mivel több, mint az előző rekordnak számító 1971-es 8,87 millió tonnás termés- mennyiség. Csehszlovákia eb­ben az évben nem kénysze­rül nyugati gabonaimpórtra. A cukorrépa- és a burgo­nyatermés kilátásai valami­vel gyengébbek. A Mező- gazdasági Minisztérium tá­jékoztatása szerint cukorré­pából 7 millió tonna, burgo­nyából 5,6 millió tonna ter­mésmennyiségre számítanak Ahhoz, hogy Csehszlovákia a tervezett élelmiszer-önel­látást 1985-re elérje, a ter­melés intenzív fejlesztésébe van szükség. Az ország 7 millió hektáros mezőgazda- sági terültének több mint 90 százaléka a 4500 termelő- szövetkezetben és a 300 ál­lami gazdaságban koncent­rálódik. A fennmaradó föld­területet Észak-Szlovákia he­gyes vidékein a magángaz­dálkodók művelik. Az álla­mi és termelőszövetkezeti földeken a munkafolyama­tok 90 százalékát gépesítet­ték. Mozgó magtisztító Egy komplett magtisztító­telep kicsinyített mása ez az angol gyártmányú von­tatható berendezés. Napon­ta mintegy 15 tonna gabo­navetőmag tisztítását, és zsákba töltését végzi féxfx- zárolásra alkalmas minőség­ben. Összefüggés a talaj és a tej minősége között * Az egyik nyugat-németor­szági tejüzemben vizsgála­tokat folytattak annak meg­állapítása céljából, hogy mi­lyen összefüggés van a tej­üzem körzetében lévő szán­tóföldek és legelők talajá­nak összetétele, valamint az e területről begyűjtött tej minősége között. A vizsgá­latok eredményei azt mutat­ták, hogy a tej minősége, a tejben lévő zsír és fehérje aránya azokon a területeken a legjobb, ahol a talaj agya­gos vagy agyagos-homokos. Sertéshizlalás savóporral Ausztriában az állatte­nyésztéssel foglalkozó szak­emberek szárított savót ke­vertek a sertések takarmá­nyába, különböző adagok­ban annak megállapítása céljából, hogy a savó ho­gyan befolyásolja a sertések fejlődését, súlygyarapodását. A kísérletek céljaira beállí­tott sertéseket 4 csoportba osztották. Az első csoportba került sertések nem kaptak savót, a második, harmadik és negyedik csoportba ke­rült sertések takarmányába 10, 20 illetve 30 százalék arányban savóport kevertek. * A kísérletek eredményei alapján megállapították, hogy a savó kedvezően befolyá­solja a sertések súlygyara­podását, és még a 30 száza­lék savót tartalmazó takar­mány is minden károsodás nélkül etethető a sertések­kel. Készítmény a burgonyabogár ellen A varsói szerveskémiai kutatóintézetben olyan új készítményt állítottak elő, amely kiválóan alkalmas a burgonyabogarak irtására, tíe más élőlényekre vagy a nö­vényzetre nem ártalmas. DDT-t nem tartalmaz és a szer előállítási költségei sem magasak. A készítmény, amely 40 százalékban kar- barilt és 10 százalékban lin- dant tartalmaz. Gamakar- botox néven kerül forga­lomba, poralakban. Egy hek­tár területre 1 kilogramm szert kell kiszórni, és ez a mennyiség 400 gramm kar- baril és 100 gramm lindan hatóanyagot tartalmaz. A vizsgálatok alkalmával az is bebizonyosodott, hogy a készítmény hatásfoka igen nagy, a burgonyabogár lár­váit is száz százalékosan el­pusztítja akár alacsony, akár magas hőmérsékleten. Azt ■ is megállapították, hogy a készítmény kiszórása után a burgonya gumójában nem lehetett kimutatni sem a kar- baril, sem a lindan jelenlé; tét. •! ■

Next

/
Thumbnails
Contents