Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-24 / 249. szám
1973. október 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A novemberi határozat végrehajtásáról tárgyaltak Alföldi megyék tanácsi vezetői Szolnokon (Tudósítónktól.) A lakásépítésről, a beruházások megvalósulásáról. a tanácsok gazdasági irányító szerepéről volt szó többek között a tegnap Szolnokon megtartott táj értekezleten, amelyen öt alföldi megye tanácsának elnökhelyettesei vettek részt. A megbeszélésen, amelyet a Minisztertanács Tanácsi Hivatala szervezett Buda Gábor, a Hivatal elnökhelyettese is megjelent, megyénket Soós István, a mesvei tanács elnökhelyettese képviselte. Az elmúlt év novemberében hozott központi bizottsági határozatok alapján készült megyei intézkedési tervek megvalósítását értékelve a legtöbb szó a lakásépítésről esett. A megyék képviselői elmondták, hogy a negyedik ötéves terv idején az előirányzottnál valamivel több lakást építenek. Bács- Kiskunban 18 ezer helyett 20 ezer, Szolnok megyében pedig IS ezer helyett 19 ezer új otthon készül el. A tervezettnél rosszabb azonban a többszintes családi házak, illetve a célcsoportos és egyéb — szövetkezeti, társas formában megvalósuló építkezések aránya. Ezt elsősorban az időközben bekövetkezett áremelkedések és az. előközművesítések magas költségei magyarázzák. Társadalmi segítséggel a tervezettnél több óvoda épül 1975- ig az alföldi medvékben. Szolnok megyében hatszázzal több. a szomszédos Bács- Kiskun megyében 1500-zal több óvodai, helyet adnak át a tervezettnél. A tanácsi vezetők beszámolói szerint enyhültek a beruházási feszültségek, a vállalati, gazdasági vezetők jobban megalapozott, előkészített tervekkel állnak elő. Gondot okoz azonban — például Szolnok megyében — hogy egy-egy új beruházás nem a tervezett ütem szerint készül el. S ez nemcsak akkor baj, ha1 késik az építőipar, a hamarabb befejezett beruházások is okozhatnak pénzügyi nehézségeket. A táj értekezleten több tanácsi vezető bírálta azt az érvényben levő szabályozó rendszert, amely a községi tanácsok helyi bevételeit az ott gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek eredményeitől teszi függővé. A tanácsoknak ugyanis nem sok lehetőségük van a gazdálkodó egységek eredményeinek befolyásolására, ugyanakkor ez a rendszer bizonytalanná teszi a kisebb települések tanácsainak pénzügyi tervezését Osztályozás Kísérlet tíz gimnáziumban A tanulói értékelési rendszer továbbfejlesztését szolgálja, hogy osztályozás nélküli értékeléssel kísérleteznek a szakemberek tíz gimnáziumban. Az érintett osztályokban folyamatos, szöveges értékelést kapnak a diákok, osztályzatokkal csak az éwégi bizonyítványokban találkoznak. Az eredmények összegzése természetesen még hosszabb időszakot igényel. Ismeretes, hogy az általános iskolák első osztályaiban a tanév-vésztők számának csökkentésére megkezdték az úgynevezett automatikus továbbhaladás rendszerének kipróbálását. Ennek lényege, hogy a kisdiák akkor is továbbmehet II. osztályba, ha az I-ben megbukik. Persze a II-ban — korrepetálással és egyéb módon — el kell érni, hogy hátrányát behozza. nak napközi otthonba a gyerekek. A két tanterem osszer sen hatvanhat kisiskolásnak biztosítja a felügyelet melletti tanulást, leckekészítést. A A napközi a helyi tsz segí— Ha csak ezt a számot nézzük, nem tűnik olyan szépnek, de ha azt veszem, hogy eddig egyáltalán nem volt a községben napközi, és hogy ez nagyrészt megoldotta az elhelyezési gondokat, mindjárt más a helyzet Pedagógiai szempontból felbecsülhetetlen érték; itt nem csupán arról van szó, hogy a gyerek „tud hol lenni”, hanem arról, hogy lehetővé tudiuk tenni az iskolai nevelőhatások folyamatosságát. Az eredményét majd csak egy-két év múlva lehet lemérni. — Mindenesetre nagy szükség volt rá. — Valóban szükség volt napközire, ezt állapította meg a termelőszövetkezet csúcsvezetősége i$ — mondja Antal Károly, a tiszatenyői November 7 Tsz párttitkára. Elsősorban abból indultunk A számarány az országos statisztikákhoz képest itt sem ..káprázatos”. Harminc hely- lyel bővült az intézmény, de az átépítéssel új tálalót, zárt folyosót, WC-t, betegszobát is kapott az óvoda. A község problémái szinte azonosak Tiszatenyőével. Innen is sokán ingáznak, s a sokféle munkahely közül egv • sem érezheti igazán magáénak Rá- kőczifalva gondját. Fejlesztésre maradnak a helyi erőforrások. — Meg kellett oldani az óvodai gondot — mondja Petrik Piroska tanácstitkár. A tanács egyedül erre nem volt kénes, de a Rákóczi Termelőszövetkezethez nem hiába fordultunk vezetői megértették a helyzetet. A bővítés négyszázezerbe került, s /fele-fele arányban viseltük a .költségeket, Báthori Gabriella, az iskola igazgatóhelyettese büszkén mutatja be a kis birodalmat. A két teremben a jobb hely- kihasználás érdekében két asztalsort egymáshoz toltak, s a gyerekek páronként szemben ülnek egymással. ki, hogy téeszünkben több olyan család dolgozik, amelynél eddig a gyerek miatt egyik szülőnek otthon kellett maradnia, másrészt pedig a falu érdeke lg megkívánta. — Volt-e olyan vélemény, hogy ez nem a tsz dolga? — A közgyűlés elfogadta, ez a lényeg. Egyébként más nemigen tudta volna ezt megcsinálni. A szövetkezet az egyetlen jelentős üzemTi- szatenyőn. Sokan Szolnokon. Martfűn dolgoznak legalább tíz különféle helyen. Onnan ' nemigen várhattunk segítséget. A November 7 Tsz a napközi létesítésére több mint négyszázezer forintot költött.. A közgvűlés az 1973. évi teljes kulturális alapot szavazta meg. s még ez is csak 360 ezer forint. — Nagy kiadást vállalt a tsz, de hasznos célra fordította a pénzt. — Mit jelentett a községnek a bővítés? — Tavaly huszonnégy jogos kérést utasítottunk eh Most egyet sem. A Szolnok -megyei Állat forgalmi és Húsipari Vállalat vezetőségválasztó KISZ- gyűlésén egy úttörőnyakken- dős kisfiú komoly arccal olvasott fel eey felnőttek nyelvén íródott hivatalos levelet; a tiszakürti fiúnevelő otthon diáktanácsának beszámolóját a vágóhídi KISZ-szervezet patronálási munkáiéról, mely közel egy éve tart. Felsorolásában követni is nehéz adatonként műven segítséget nyújtott a vá’lnlat a nevelő- otthonnak. Udvari játékok készítése, belső villanyszere- lés. kőművesmunka, aiándék szerszámok a kerti munkákhoz. majd egy mondat egészen másképp hangzik el. — Nincs benne sző összegről, darabról, mégis sokat jelent. „A május elsejei ünnepségen és az utána következő majálison jó házigazda, szülő módjára vették körül meghívott tanulóinkat”. És ezt az állami gondozott gyerekek „tanácsa” írta le. Janklovits Márton a vállalat igazgatója így beszélt a patronáiásról: Kölcsönös kapcsolat — A vállalat szívesen nyújt segítséget a nevelőotthonnak. Ez különben nemcsak azt jelenti, hogy egy- egy munkásunk néha kiruccan Tiszakürtre. Sokkal állandóbb jellegű. Az otthon például minden megrendelővel szemben előnyben részesül, a húsáruk szállításakor. — Jelent-e valamilyen előnyt ez a vállalatnak? — Ugye, nem valamilyen anyagi előnybe vagy haszonra gondolt? Mindenesetre a kapcsolat kölcsönös. Tisza- kürtön tartóttuk KISZ-vezetőképző táborunkat. Emellett a szakmunkás utánpótlásnál számításba vesszük a tiszakürti gyerekeket is. Már van is jelentkező ipari tanulónak. Ha erre gondolt, hát előny is van. Ehhez ig még néhány adat. A nyáron húsz gondozott gyerek üdült a vállalat ióvol- tából Siófokon. Közel tíz alkalommal volt valamilyen közös találkozás, üzemlátogatáson már mindegyik gverek járt Szolnokon. Szombaton is fogadtak egy húszfős csoportot az üzemben. A KlSZ-gyűlésen megállapították. hogy a patronáiást tovább kell erősíteni... # E három eset nem kizárólagos példa megyénkben. — Jászalsészentgvörgvön, Karca g-Berékfördőn. Tisv»m?''r> jás-rSpránvben — és mér itt sem teljes a sor — egvre több bizonyítéka van a se»f- tőkészségnek a helyi összefogásnak a jövő nemzedéke érdekében., 1. Zs. Napköziépítés - óvodabővítés Társada mi segítség a megyében Tiszaíenyőn május óta jár-. patronálds tokeszseget dicséri. Kétszer harminchárom tanif ó Rá^óczifa'ván óvodát bővite'tek A muikásmo^afom kutatásának helyzete, feladatai Honismereti tanácskozás Jászberényben és Kun^zontmartonban A megyei múzeumi, műemléki és honismereti hónap keretében tegnap „A Jászság munkásmozgalmi történetének kutatása” címmel tudományos tanácskozást tartottak Jászberényben. A tanácskozáson Tóth János, a Jász Múzeum igazgatója mondott tájékoztató bevezetőt, majd dr. Gecsé- nyi Lajos, az MSZMP *KB Párttörténi Intézetének tudományos munkatársa tartott előadást. Rövid áttekintést adott a magyar munkásmozgalom történetírásának fejlődéséről, majd a megyében és a Jászságban folytatott kutatás és publikáció helyzetével foglalkozott. Megállapította, hogy az elmúlt évtized során Számottevő a fejlődés, értékes tanulmányok jelentek meg, dex a tudományos feltáró munkát tovább kell fokozni. Elismeréssel szólt az előadó a Jász Múzeum kiadói tevékenységéről. Dr. Szerényi Imre az életrajzírás problémáiról és feladatairól tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a különböző életrajzoknak szigorú tudományos igénnyel kell elkészülniük, ugyanakkor • — pedagógiai és népművelési felhasználásuk érdekében — olvasmányosnak kell lenniük. Erre igen jó példa az 1969-ben Szolnokon megjelent Értünk éltek című kötet — mondotta. A két előadást követően Győri Tibor, az MSZMP megyei bizottsága archívumának vezetője, és Antal Árpád, a Szolnok megyei Levéltár igazgatója tartott kor- referátumot, majd a meghívott kutatók, honismereti 6zakkörvezeiók mondták el a témával öszefüggő gondolataikat. • • • Kunszentmártonban kétnapos helytörténeti tanácskozás kezdődött tegnap. A megye egykor legjelentősebb néprétegének az agrárproletárok és kubikosok életével foglalkozó tudományos konferencián a téma történeti, néprajzi, földrajzi, munkás- mozgalmi feldolgozásával adnak teljes képet a Kunság szegényembereinek életéről. Szlankő, János a tiszaföld- vári múzeum igazgatója a Tisza-szabályozásának a rét-, legelőgazdálkodásra és a földművelésre gyakorolt hatását elemezte természet- és gazdaság földrajzi szempontból. Dr. Botka János tanár az „Agrárproletár réteg kialakulása a Tiszazugban a jobbágyfelszabadítás után” címmel tartott előadásában főként a népesedés és az elszegényedés közti kapcsolatot vizsgálta. Ezt követően a Helytörténeti gyűjtemény falai között az agrárproletár és kubikos élet tárgyi emlékeit bemutató kiállítást nyitottak meg, melyet Szabó István muzeológus rendezett. A délutáni ülésen dr. Szabó László muzeológus a kubikos és summás munkacsapatok szervezettségével és teljesítfcnényével kapcsolatos kutatásairól számolt be, majd Szabó István muzeológus a kubikos- summás osztályöntudat kialakulását és hatásait vizsgálta „Az újjászervezett Szociáldemokrata Párt kapcsolatai az agrárproletárokkal témakörben. Ehhez kapcsolódott Turcsányi István tanár előadása egy kunszentmártoni agrárproletár megmozdulásról az Ipacs András vezette felkelésről. A ma folytatódó konferencián az életmódról, életkörülményekről, a summás és kubikos dalokról és az agrárproletár élet képzőművészeti ábrázolásáról hangzik el előadás. 139-660 Folytássuk-e a műsort? — kérdi Szepesi György, az Automata közönségszolgálat adásának vége felé közeledve. Folytassák persze hogy folytassák — mondom én is, a néhány megkérdezett telefonálóval együtt. De miért kérdezik ezt? Miért kérdezik, csöppet sem játékosan, mintegy a valóságos kétkedésre utalva? Hiszen a műsor — mint az eddigiek — most is színes, a közönség igényelte zeneszámok most is éppoly üdítőek, mint mindig. A kérdésben megfogalmazódó bizonytalanság így nem látszik indokoltnak. Mégis, talán épp azért, mert kérdezik, érdemes elgondolkodnunk. Folytassuk-e a műsort? Folytassuk, úgy, hogy a műsorforma eredeti jellegét, a játékosság savát-borsát adó spontán jelleget, az esetlegességet tegyük merészebbé. Nem mintha a mostani nem építene a közönségre, de ez szinte csak a kérések teljesítésere terjed ki. Folytassuk-e a műsort? Igen, mert van néhány kedves epizód, melyhez hasonlókat talán nagyobb számban is szívesen vesz a hallgatóság. Olyanokat, mini például az, ahogy két kóbor kiskutyának, Rexnek és Bobinak gazdát igyekeznek ke-, resni. Folytassuk-e a műsort? Feltétlenül, ha nő azoknak az aktuális, párperces betéteknek a száma, melyek a műsort maivá teszik. Ha több lesz az olyan, mint például a Nemeskürty-vel folytatott beszélgetés a most bemutatott Chaplin-filmről, vagy a meglepetésszer ű telefoninterjú Várkonyi Zoltánnal, aki néhány perccel azután nyilatkozik, hogy Eörsi István Széchenyi-da- rabjában eljátszotta a rendkívüli színészi feladatot jelentő főszerepet. Mi lesz a bezárt kocsmák sorsa? Nem pénz, szemlélet kérdése Késik a felelősségrevonás Nemcsak Szolnok megyében, az egész országban erőfeszítéseket tesznek a mértéktelen alkoholfogyasztás visszaszorítására, a kulturált vendéglátás, az igazi „vendégül látás” megteremtésére, hogy a csapszékeket esztétikus, tiszta, kellemes szórakozóhelyek váltsák fel. ahol udvarias felszolgálók, igényes és bőséges étel. üdítő és természetesen szeszes ital választékkal várják a vendéget. Eleget tettek-e, vagy megpróbáltak-e eleget tenni a színvonalasabb vendéglátás követelményeinek Szolnok megyében? A tavaszi és az őszi nagyszabású sokoldalú ellenőrzési akciók során erről kellett meggyőződni. Az ellenőrzések tapasztalatait és tanulságait összegezte tegnap Bereczki Lajos, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével egy bizottság. A tanácskozáson az ellenőrzést végző szervek képviseletében részt vett Daróczi András, a megyei rendőr- főkapitány helyettes, dr. Pápai Dénes, a KÖJÁL igazgatója és Simon József, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetője. A Jász-Nagykun Vendéglátóipari Vállalatot Tóth Jenő igazgató, az ÁFÉSZ-eket Boda Mihály, a MÉSZÖV elnöke képviselte. A kereskedelmi osztály értékelésének — amelyet Simon József ismertetett a résztvevőkkel — két egymással szemben álló következtetése érdemel különös figyelmet. , Ahol megértették és végrehajtották a kitűzött feladatokat, az eredmény sem maradt el. A pozitív összkép kialakulása: a 11,3% étel, s a 34 százalék üdítőital forgatom növekedés, valamint az italforgalom csökkenő tendenciá ja az ő munkájuk eredménye. A másik pólus: a csaoszé- kekké iezüllesztett italboltok. ahol minden maradt a régiben: a részeg emberek, a fiatalkorúak kiszolgálása, az egészségtelen, elhanyagolt környezet. Hogy ezeknek mi lett a sorsa, közismert. A megye négy városában: Szolnokon, Jászberényben, Törökszentmiklóson és Karcagon 42 italboltot kellett bezáratni, és 21 üzletben korlátozták a nyitvatartási időt és a szeszes ital árusítását. Mi lesz a bezárt kocsmák sorsa? Kinyithatnak, ha egészségügyi, kereskedelmi és közbiztonsági szempontból egyaránt kifogástalan szórakozóhelyekké válnak. Hogy pénz kérdése és nincs rá anyagi fedezet? Az ilyen érvelést és ellenvetést az ellenőrzés tapasztalatai megcáfolták. Hiányos technikai felszerelés és berendezés miatt mindössze lo italboltot kellett bezárni, a többit, az ott dolgozók hanyagsága, felelőtlensége züllesztette hírhedt „késdobálokká”. Nem ma, nem is tegnap váltak azzá. A tegnapi tanácskozáson nyíltan felvetődött a felelős vezetők és többek között a vendéglátóipart vállalat ellenőrző apparátusának mulasztása. Teljesen érthetetlen, hogy az ellenőrzés megdöbbentő tapasztalatai a radikális intézkedések után, miért maradt el a szigorú felelősségrevonás. A vendéglátóipari vállalat igazgatója ugyanis mindösz- sze néhány fegyelmi és írásbeli figyelmeztetésről tudott számot adni. Hogy az ÁFÉSZ- eknél (19 szövetkezeti italboltra került lakat) történt-e felelősségrevonás, a MÉSZÖV elnöke nem tudott válaszolni (nem sérti a szövetkezeti önállóságot, ha az ÁFÉSZ-ek vezetőit nagyobb horderejű kérdésekben beszámoltatja az érdekképviseleti szervük). A tanácskozás valameny- nyi résztvevője egyetértett abban, hogy összehangolt, visszatérő ellenőrzésekre ezután is szükség lesz, hogy elejét lehessen venni a szórakozóhelyek lezüllesztésé- nek. Hogy ne kerüljön sor hasonló ra^'kálls in*»-»kedé- sekre, az elsősorban a vendéglátó egységek gazdáin múlik, ök a felelősek a megye lakossá ■»ónak kulturált kiszolgálásáért. Nekik kell megtalálni, kidolgozni azokat a • gazdasági módszereket, amelyekkel anyagilag is arra ösztönzik az üzletek dolgozóit, hogy igényes, színvonalas, kultur fáit körülményeket teremtsenek a vendéglátóinari üzletekben. Ahol pedig mindez nem vezet eredményre, nekik kell erélyesen fellépni, a saíát Portájukon rendet teremteni. Véleményünk szerint aki erre nem képes, az vezetői munkakörének betöltésére — alkalmatlan. t Kovács KaUlib i (
