Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-19 / 245. szám

1973. október 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A családi élet előkészítésére és meg­szervezésére tanítani kell a fiatalokat Ülést tasrtott a Magyar Nők Országos Tanácsa Tegnap délelőtt a Parlament vadásztermében összeült a Magyar Nők Országos Tanácsa. Az értekezlet központi té­mája: hogyan, segítheti a nőmozgalom, s ezen belül az Or­szágos Nőtanács a kormány népesedéspolitikai határozatá­nak végrehajtását. Dr. Zsögön Éva ^egészségügyi miniszterhelyettes részle­tesen beszámolt a határozat megszületésének előzményeiről és a rendelkezések végrehajtásával összefüggő teendőkről. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke pedig a nőmozgalom feladatáról adott áttekintést. Bevezetőben hangsúlyozta: I szocialista társadalmunk lé­nyegéből következik, hogy a nőpolitika, a családooliti- ka, a népesedéspolitika a I társadalom életének és ér- I deklődésének előterébe ke- ! rült. Á tömegszervezetekkél és mozgalmakkal együtt a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak is fontos szerepe volt a családvédelmi, családpolitikai munkában, amelynek alap­vető célja a szocialista társa­dalom legkisebb közösségé­nek. az újtípusú családnak a megteremtése. Ma már szo­cialista életünk természetes eleme az a sokirányú gon­doskodás, amelyben a csalá­dok és gyermekek részesül­nek. A Minisztertanács ha­tározata család- és népese­déspolitikánk elveit és cél­jait fogalmazta meg. Erdei Lászlóné a további­akban kiemelte: I sürgető feladat, hogy az If- 1 jóságot gondosan feikészít- ' süb a felelős páiyaválasz- 1 tásra, a családi életre és a ' gyermek vállalására, neve- ' lésére. Ezért örvendetes, hogy a ha­tározat az állami oktatásban, valamint az Ismeretterjesz­tésben a fiatalok és a szülők pedagógiai, lélektani, egész­ségügyi és biológiai művelt­ségét -növeli. A Magyar Nők Országos Tanácsa évek óta támogatja azt a fontos peda­gógiai elvet, hogy a családi élet előkészítésére és meg­szervezésére tanítaná kell a fiatalokat. A kormány intézkedései to­vábbi segítséget nyújtanak a nők kettős hivatásának be­töltéséhez. A gyermekgondo­zási segély összegének nö­velése, a családos anyák fi­zetett szabadságának emelé­se. a gyermekgondozási táp­pénz-rendszer kiterjesztése és más intézkedések hozzá­járulnak majd a társadalmi közfelfogás megváltozásához, s az eddigieknél jobban meg­becsülik a gyermeket ne­velő szülőket, erősítik a család belső harmóniáját is. Napjainkban egyaránt tár­sadalmi és családi gond a koraszülöttek magas aránya. Az előidéző okok között elő­kelő helyen szerepelt a művi beavatkozások súlyos egész­ségkárosító következménye. É’ppen ezért (kormányunk, több más in­tézkedéssel együtt, indo­koltnak látta a terhesség- megszakítás újraszabályo­zását. A művi beavatkozást7 ott kor­látozzák. ahol indokait, az egyéni körülmények gondos és sokoldalú figyelembevéte- íévél. Amikor egyetértésünk­kel támogatjuk a kormány intézkedését — hangsúlyoz­zuk, hogy a bizottságoknak messzemenően tekintettel kell lenniök a hozzájuk fordulók egyéni problémáira. A nőta­nács javaslatára a kormány úgy intézkedett, hogy a be­avatkozást követően kötelező a kétnapos pihenés, mivel a műtét utáni munkábaállás is szövődményeket okozhat. A születésszabályozás meg­előző módszerével bárki és bármikor egyéni körülmé­nyeinek, egészségi állapotá­nak megfelelően élhet: ezt lehetővé teszi a védekező szerek és eszközök Választé­kának bővülése, és a hozzá­jutási lehetőségeik egyszerű­sítése. Erdei Lászlóné kitért arra, hogy a nőtanács nagy értés­sel veszi tudomásul a család- és nővédelem, a korszerű családtervezés feltételeinek javulását. A gyermekek vállalását, az anyasag vállalását nem kis­mértékben meghatározza a nők általános társadalmi köz­érzete a családban, a munka­helyen, a közéletben érvé­nyesülő egyenjogúság. Az MSZMP Központi Bi­zottságának nőpolitikái ha­tározata a határozat vég­rehajtása szoros összhang­ban van népesedéspolitikai célkitűzéseinkkel. M Erdei Lászlóné aláhúzta, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa erejéhez mérten se­gíti a kormány népesedéspo­litikai határozatának ismer­tetését, végrehajtását. % A referátumokat vita kö­vette. Az elhangzottakat Er­dei Lászlóné foglalta össze, majd a tanácskozás Dusek Lajosnénák, az MNOT alel­nökinek zárszavával ért vé­get. Megjött az eső A hosszan tartó szárazság után e hét elején megérkez­tek az esők a megyébe is. Néhány helyen már vasár­nap és hétfőn is hullott va­lamennyi csapadék, jelentő­sebb esőt azonban csak ked­den és szerdán kapott a ha­tár. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóságtól nyert értesülés szerint tegnap estig Jászkiséren 25,6, Kunhegye­sen 21,9, Mezőtúron 20.6, Jászberényben 23,6 mm esőt mértek az állomások a há­rom nap alatt. Tizenöt milli­méteren aluli eső sehol sem esett. Az eső még megkésve is nagyon jól jött. Elsősorban a már elvetett gabona csírá­zását. kelését segíti, de nagy­ban könnyíti a szántótrak­torok. a talajelőkészítő gé­pek munkáját is. Meg is gyorsult az őszi munka me- gyeszerte. Üjabban már olyan híreket kapunk, 'hogy több helyen beféjezték a vetést. A kuncsorbai Vörös Október Termelőszövetkezet például 2200 hold őszi árpát és búzát vetett el eddig, s ez már nagyobb terület, mint ahogy eredetileg tervezték. Ügy döntöttek időközben, hogy további 230 holdon vetnek még búzát. A szö­vetkezet az őszi betakarítás­sal egyébként már végzett, s már készül az év végi lel­tározásra. Jó hírt kaptunk a tisza- burai Lenin Tsz-ből is. ök is befejezték az őszi betaka­rítási munkálatokat, s most g tiszaderzsi Kossuth Ter­melőszövetkezetbe irányítot­ták gépeiket. Szolnokon Költöznek az üzletek A 4-es műút építésének meggyorsítása és a várható karácsonyi forgalom zavar­talan lebonyolítása érdeké­ben hozott vállalati dönté­sekről adott tájékoztatást tegnap délután Budai Mi­hály, a Szolnok megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat igazgatója. A döntés értelmében Szol­nokon, a Beloiannisz úton ma a férfi divatáru (Elegan­cia), hétfőn pedig az üveg­boltot zárják be. és hozzá­kezdenek az áruk leltározá­sához. Az üvegbolt — ideig­lenesen a Kossuth téren levő bútorbolt raktárhelyiségébe költözik, és október 30-án nyílik meg. A férfi divatáru­bolt beolvad a 33. sz. Ve­gyesruházati boltba. Ezzel az intézkedéssel felszabadul a Beloiannisz út 15. és 17. szá­mú épület s hozzá lehet kezdeni a bontásához. íűrkbyén a zöldség- és gyümölcs- ellátásról tanácskozott a vb A zöldség-gyümölcsellátás helyzetéről tárgyalt tegnap délelőtti ülésén a túrkevei Városi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága. A vb elé terjesztett jelen­tés kétéves időszakot ölelt fel. Megállapították, hogy míg korábban a város három termelőszövetkezete foglalko­zott a zöldség és a gyümölcs termelésével, addig ma már csak a Vörös Csillag Tsz fog­lalkozik vele. Gyümölcsöt mindhárom tsz-ben termel­nek. a burgonya és a dinnye termelésétől azonban elzár­kóznak. Nem emelkedett a termőterület sem, s a terme­lésre kedvezőtlenül hatott a szárazság. A város ellátását legna­gyobb mértékben az ÁFÉSZ segíti. Négy boltján kívül egy piaci elárusító helyet is nyi­tott. A MÉK kettő, a Vörös Csillag Tsz pedig egy bolt­ban árusít. Ellátatlan még a nyugatújvárosi rész és a Thö­köly út. Az ÁFÉSZ vagy a MÉK biztosította volna a te­rület lakóinak ellátását, de számukra megfelelő helyisé­get nem tudtak adni. Segítik az ellátást a városi zártker­tek.,amelyek önellátásra és piacra termelnek, a gyü- mölcstelepítés fellendítésére helyi lerakatot létesítettek! Segítették az ellátást idény­elárusítóhelyek beállításával Is. Az ország első termelőszö­vetkezeti városának az ellá­tása kielégítő, igaz, távoli he­lyekről — Szolnok, Szatymaz, Abádszalók stb. — szerzik be az árut. Tárolással már biz­tosították a téli szükségletei. Változatlanul a helyén marad a Hófehérke, a Rö­vidáru és a 33. sz. Vegyes­ruházati bolt. November kö- zeDére elkészül a Sá írvári körúti Kultúrcikk Áruház s az említett három bolt az új épületbe költözik ideigle­nes jelleggel. Végleges he­lyük úgvanis a volt tiszti klub épülete lesz. átadási határideie azonban még bi­zonytalan. A rendkívül nagv erőfeszí­téseket igénylő átszervezést a városi tanáccsal történő közös megegyezés alapián hajt iák végre. A 4-es műút építéséhez a Rendelőintézet­től a Ságvári kőrútig terie- dő Beloiannisz úti szakaszán az éniileteket december 31-ig szanálni kell. Ez ideiglenes megoldást követel, de remé­lik, hogy ezt az átmeneti ál­lapotot megértéssel fogadja a megye és a város lakos­sága. A nagyiváni Űj Élet Tsz-ben 38 hektáron termeitek Burley és szabolcsi dohányt. Jó termést crt el a tsz, közel 700 mázsát takarítottak be, s így a meglevő dohánypaj­ták kicsinek bizonyultak. A dohányt részben palántane velő fóliákban szárították. Képünkön: osztályozzák a fóliák alatt szárított dohányt ■— nzs — Cibakház! gondok r Erdemes-e csemegeszőlőt termelni ? — Ügy tűnik, rossz lóra tettünk — méltatlankodik Hovodzák István, a cibak- házi Vörös Csillag Tsz el­nöke, —• borszőlőt kellett volna telepítenünk, nem csemegét. Szolnok megye legna­gyobb csemegeszőlő ült-et-’ vény es szövetkezeti gazdasá­gában hangzik el a kijelen­tés. Abban az évben, — 1973 októberében — amikor 35 hektáron termőre fordult a Cardinale, a Muscat Adda, a Pannónia Kincse és a többi étkezési szőlőfajta. Tulajdonképpen még nem is állt be teljesen a, szőlő, az idén is várnak már ugyan 20 vagon termést, de a következő években 3Q va­gon csemegeszőlőt tudna szállítani a szövetkezet. le termés sorsa'még bizony­talan. A legegyszerűbb az lenne, hogy eladják a bor­forgalmi vállalatnak,, véle­kednek a szövetkezetben. A pincegazdaságoknak azonban tiltva van — hely én valóan is — az étkezési szőlő fel­vásárlása. A termelőt pe­dig minden erre ösztönözné. A minden elsősorban az árak. A borszőlőt tömege­sen szedhetik, s átlagosan adják el. A csemegeszőlőt válogatni kell, ollózni, lá- dázni, csomagolni, megkü­lönböztetett óvatossággal szállítani. A végeredmény az, hogy hatszor annyi munkabért fizet a tsz a cse­megeszőlő eladási előkészí­téséért, mint a borszőlő sze­déséért. A borszőlőt megve­szik tőlük átlagban hat fo­rintért, s hét forintért vit­ték kezdetben a csemegét is, most 8 és 8,50 az átlag­juk. Nemrég jártam Münc­henben, egy hétig minden reggel kijártam a vásár- csarnokba. Igaz, hogy kö­rülbelül hatszoros ára van ott a szőlőnek a mienkhez mérten. De olyan spanyol, olasz, görög és bolgár sző­lők, amelyek mellett a mi megyénkben termett szőlő számba se jöhet. Akkora szeműek, mint a szilva. Csomagolásuk pedig olyan, hogy a magyarországit em­líteni se lehet mellette. Nem is láttam ott magyar szőlőt. Van ugyan Magyar- országon is exportfelvásár­lás, de a megyében nincs, mi végül is nem tartozunk a hagyományos szőlőter­mesztő körzetekhez. Marad tehát a belföldi értékesítés. Történetesen ka­rácsonykor már milyen jó áron elmegy a szőlő — vet­jük fel a MÉK igazgatójá­nak. — Lesz is karácsonyi szőlő — válaszolja — Bul­gáriából importáljuk, mint eddig is minden évben. Vagyis hazánkban még majd ezután találjuk fel a szőlő tartósítását Ezzel be is zárult volna a kör, való­ban vihetik a prés alá a Muscat Addát Cibakházán ? Korántsem. Először is, a Kunságban s máshol is kel­lene a szőlő. Dr. Lénárt András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes épp,en Szolnokon je­lentette be a megyei aktí­ván: megszervezik a zöld­ség- és gyümölcskereskede­lemben az országos diszpo­zíciós rendszert. Jelenleg enélkül — mint a szőlő ese­tében is — az ország egyes körzeteiben árudömping van, más részein áruhiány. Egy, ilyen áruirányító há­lózat nagyon sokat jelent majd. De addig is, a me­gyében, öntevékenyen is le­het dolgozni. Hiszen mond­ják a MÉK-nél, a mezőtú­ri ÁFÉSZ egy gramm gyü­mölcs szállítására se szer­ződött velük 1973-ra. A túrkevei ÁFÉSZ-nek sem volt ez az évre ilyen meg­állapodása, tanult is belőle, már 1974-re megkötötte. Nemcsak a cibakháziak ügye Ezek valamit enyhítenek a gondon, de alapvetően nem változtatnak rajta. Mi csak a cibakházi ügyet néz­tük, de ez minden cseme­geszőlőt termelő üzem ügye. S nem is csak az övék, ha­nem mindannyiunké, hi­szen ennek az lesz a vége, hogy elmegy a termelők kedve, nem lesz csemege- szőlő, felmegy *az ára, mi fogyasztók fizetünk rá. Tu­dunk róla, hogy a megye nagy szőlőtermelő állami gazdasága, a jászsági ugyan­így járt mint a cibakházi tsz. Illetve miután megunta a kilincselést, eladta a ter­mést traubi szódának. Ci­bakházán is alighanem must lesz a szőlő egy részéből, mondják. Az idén sokat már nem lehet segíteni. A helyzet keserveiből viszont jó ta­nulságokat meríthetünk a jövőre. Hiszen jövőre se, azután se tudjuk egy hó­nap alatt megenni a ter­mést. Nem lehet olyan nagy ördöngösség a tartósítás, hiszen annyian csinálják már. Az exportképes cso­magolást is még tudjuk ta­nulni, ha mások megtanul­ták. A belföldi terítéshez pedig ötlet se kell, csak kötelességérzet. És már se tűnik soknak a hazai étkezési szőlőter­més. máris jobban meg le­het fizetni mint a borsző­lőt. És máris megnyugtat­juk azokat a termelőüzeme­ket, hogy ők választottak jól, amelyek a több gond­dal, — bajjal járó. cseme­geszőlő telep'tését vállalták Borzák Lajos Nincs csemegeszőlő' a kunsági piacokon v Gsakhéfr-htyui és mennyi­ért? A tsz vezetői szétnéz­tek a megyében, jártak Túr- kevén, Törökszenfmiktóson, Mezőtúron, hallgatták a me­zőtúri tanácselnök panasz- kodását a megyei élelmi- iszergazdasági aktíván a város kriminális gyümölcs­ellátásáról. Az ő tapasztala­tuk is egyezik ezzel: nincs valamire való csemegeszőlő a kunsági piacokon. Ekkora szőlőtermelő gazdaság azon­ban nem teheti meg, hogy nyakába vegye az országot és kilózzon a piactereken. Nekik csak a.z lehet gazda­ságos, ha nagy tételekben adják el az árut. Ezért ala­poznak csupán két helyre: Szolnokra és Budapestre. Éppen a két, majdnem te­lített városra! A megyeszék­helyen a MÉK, a főváros­ban a TÁSZI a partner. Ott jártunkig 10 vagon sző­lőt vettek át tőlük. A fe­ar. Egy hektár telepítési költsége 200 ezer forint Ha elkészítjük bornak — számították ki 10 forintba esne kilója. S ha a borfor­galmi vállalatnak nincs is ilyen lehetősége, a szövet­kezet saját termékével meg­teheti. A cibakháziakat nem ez a gondolat vezérli, ak­kor nem is vesződtek volna öt évvel ezelőtt a sokkal igényesebb csemegeszőlő­telepítéssel. Nem áldoztak volna rá ennyit, hiszen egy hektár szőlő betelepítése durván 200 ezer forint. Az állam is támogatással ösz­tönözte a vállalkozást. Az étkezési szőlőnek nem is a hordókban a helye, hanem a boltok, üzletek pultjain. De mi akkor a kiút? _ Semmi esetre sem a belföldi piaci árak emelése — mondja Kosik István, a Szolnok megyei MÉK igaz-' gatója. — Ha mi drágábban vesszük a szőlőt, drágábban is kell adnunk. Igaz, a ter­melők érdekeinek ez felelne meg, ellenkezőleg a vásár­lókéval. Ezt nem választhat­juk. — Maradna az exportle­hetőség, az tudniillik, hogy a külpiacokra magasabb áron vigyünk és úgy is ad­v

Next

/
Thumbnails
Contents