Szolnok Megyei Néplap, 1973. október (24. évfolyam, 230-255. szám)

1973-10-18 / 244. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1973. október 18. A libanoni cédrusoktól az Akabai-öböJ 1# (3) Byblost El isten alapította am Gyorsan fejlődnek a lengyel állami gazdaságok tok. Jelentős az állami gaz­daságok tevékenysége a szakemberek gyakorlati ok­tatása területén, a technikai fejlődés irányításában, az ál­lami földalapból átvett föl­dek megmunkálásában és az árutermelő nagyvállalatok modelljének kialakításában. A mostani ötéves tervben az állami gazdaságok termelésé­nek 43 százalékkal kell nö­vekednie vagyis majdnem kétszer olyan gyorsan, mint az egész mezőgazdaságnak. Jugoszláv hibridkukoricák sikere 1974 — a Szovjet Tudományos ikadéma jubileuma Az SZKP Központi Bizott­ságának legutóbbi ülésén — mint a tegnap reggeli moszk vai lapok közük — határozat -ddetett a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia 250. jubileu­mának megünnepléséről. Az évforduló ugyan csupán 1974- ben lesz, de a Központi Bi­zottság már jóelőre szüksé­gesnek tartotta felhívni a figyelmet arra. hogy megün­neplésének különleges je­lentőséget tulajdonít. Az SZKP Központi Bizottságá­nak határozata a jubileum kapcsán méltatja a szovjet tudomány jelentőségét az ország életében. Japán napfény-program A japán külkereskedelmi és iparügyi minisztérium irá­nyításával hosszú távú prog­ramot dolgoztak ki „tiszta energia” előállítására. Az úgynevezett napfény prog­ram valóraváltása 1974-ben kezdődik meg és 2000-ben fe­jeződik be. Japán gazdasági körökben az új programot méreteiben az amerikai Apol- lo-programhoz hasonlítják. A terv döntő célkitűzése, hogy a napenergia és a föld mé­lyében rejlő hőenergia, vala­mint a mesterségesen előállí­tott hidrogénenergia segítsé­gévéi oldja meg a szennye­ződésmentes energiaellátást Japánban. A program megvalósítását sürgetően veti fel a tőkés­világ gyorsan kibontakozó energiaválsága, valamint az a tény. hogy a szénből és a kőolajból nyert energiával működő japán ipar olymér­tékben megfertőzte az em­beri környezetet, hogy immár súlyosan veszélyezteti a szi­getország létét. Előzetes becs­lések szerint a kormánynak 1974-ben legkevesebb két­milliárd jent kell előirányoz­nia 1974-es költségvetésében a napfény-program beindítá­sához. A Magyar Posta november 3-án az Esztergomi Keresz­tény Múzeumban őrzött fest­ményekből ad válogatást. Az új sorozat hét bélyege XV. századi magyar mesterek munkáit örökíti meg. Az al­kotók nevét sem ismerjük, csak műveikben élnek. A műtörténészek a festőket ké­peik feltalálási helye szerint különböztetik még. (A bélye­gek hűen adják vissza a mű­alkotások eredeti szépségét; Minden nép a jelene, de talán ryég inkább jövője, és egyben persze önmaga iga­zolására lelkesen és fárad­ságot nem kímélve gyűjti és óvja múltját, — ha ad önmagára. A bejrúti Nem­zeti Múzeum kincsei éppen- úgy ezt példázzák, mint azok a kitartó és meg nem szűnő ásatások, amelyek Tyrben, az ókori Tyrusban, Hadria­nus császár egykori városá­ban folynak, mind mélyebb­re hatolva a talaj és az el­múlt évezredek titkaiba. És egyáltalán nem tartom pro­fánnak, még kevésbé holmi szentségtörésnek, hogy a li­A valós és a legendákban élt próféták és természete­sen maguk az istenek egy­kor olv idillikus nyugalom­mal jártak-keltek a Liba- non-hegység lábainál, rom­boltak, vagy építettek a ké­sői korok archeológusai és turistái legjobb kedvére, hogy alottomban arra gya­nakodik a rosszmájú ember: vajon nem a libanoni turis­ta minisztérium megbízásá­ból dolgoztak ezek az egy­kori istenek holmi előrelátó távlati tervgazdálkodás ter­vei alapján? Byblost El isten alapítot­ta például — a monda sze­rint — időszámításunk előtt háromezer évvel, — azaz éppen ötezer esztendeje. Ak­kor még nem tudhatta ez az isten, hogy voltaképpen a kaukázusi réz, meg a li­De vigyázz turista, ki ha majd az újra békében is­mét arra jársz, át ne add magad csak Byblos vará­zsának. Mert varázslatot tart számodra az egykori Szidon is, a Biblia szerint a világ legrégibb városa, legalábbis itt, a Kánaán földjén. A történészek ugyan Tyroszra esküsznek, az arc­heológusok meg a már em­lített Bybloszra, dehát mint mór írtam egy helyütt ez a vidék soha sem volt a teljes és közös megértés he­nemes egyszerűség, művészi tisztaság tündöklik rajtuk. Az 5 forintos címleten Báti mester munkájában gyönyör­ködhetünk, amely Szent Ka­talin legendájából vett rész­letet ábrázol. A művész a le­genda másik jelenetét is meg­festette. ezt már 1970-ben bé­lyegre vitte postánk. Akkor blokk és hét értékből álló sorozat a múzeumot díszítő, külföldi művészek által ké­szített képek legjavát tárta elénk. banoniak múltjuk feltárt ér­tékeit nagyszerűen kama­toztatják az idegenforga­lomban, sőt a műtárgy ke­reskedelemben is. Ez a vi­dék az északi Tripolitól (nőm azonos a líbiai és a második világháború nyo­mán ismertebb Tripolival) le a déli Tyrig úgyszólván minden méterében ősi és egyben bibliai is. A vallás­alapító Jézus megjárta igéi­nek hirdetése közben Sai- dát, azaz Szidont és termé­szetesen az egykori Tyrost is, amely az egykori római tartomány kiemelkedően hí­res székhelye volt. banoní cédrus kedvéért ala­pította ezt a várost, bár az is lehet, hogy a város ala­pította „maga képére” El őistenségét. A csendes kis kikötő, amelynek évezredes kőfal védte öblében most halászok kötögetik inkább csak a szájtáti idegenek kedvéért a soha nem hasz­nált hálóikat. nyugodtan ringatja tükrét a víznek a magasba törő bástya tövé­ben. Megállni látszik itt az idő, s ha mozdul, oly ko­rokról suttog a vakolatot soha nem látott vastag fa­lak repedésein fuvolázva, amikor El isten neve és a leszálló alkony bíbor színe, amelyet a bíborcsigák szív­tak be kagylóikba, — félel­met keltett az isten szolgái és ellenségei szívében egy­aránt. lye. Szidon, amely lovagvá­rával és XVI. századbeli si­kátoraival, gondosan őrzi ama kor levegőjét, amikor emírje Toscanát támogatta még Velencével szemben, egyszóval, amikor kelet még részt vett Európa politiká­jának formálásában. Éppen úgy, mint most! Különben is e városok és a mellettük, bennük feltárt monumentális romok mindig is meditációra késztetik az embert. Az idő és az em­ber viszonyában az emberi adás különösen fogazatválto­zatokban gazdag, korábban sokan vadászták a bélyegkép csekély módosulását eredmé­nyező vésetjavításokat. Az 1899-ben hártyapapírosra nyomtatott levélboríték raj- zú bélyegek értéke haszná­latlanul 30 ezer forintot is meghalad. A centenárium alkalmából a szövetség székházában ki­állítást rendeznek, ahol az 1874—1899 közötti bélyegek valamennyi különlegességét bemutatják. A Bélyegmúze­um hatalmas gyűjteményé­ből a közönség által eddig nem látott ritkaságokat állí­tanak ki. A posta a százéves kiadás változatait ábrázoló blokkot jelentet meg és a kiállítás népszerűsítésére le­vélzáró címkéket is forga­lomba hoznak. Ä legszebb Nagy Zoltán grafikusmű­vész alkotása, a Petőfi Sán­dor arcképét ábrázoló 2 fo­rintos címlet nyerte el az év legszebb bélvege kitüntetést. A körök véleményének ösz- szegzése alapján jutalmazták meg a bélyegnapon a terve­zőt. aki már korábban is szá­mos nagyszerű bélyeggel ör­vendeztette meg a filatelis- tákat. A Petőfí-bélyeg terve valóban jól sikerült, ennek el­lenére a kiválasztás módsze­rével nem érthetünk egvet. Nálunk a köri vezetők állás­pontja érvényesül, más or­szágokban a gyűjtő maga nyilváníthatja véleményét. A svédek felhívására 53 ország filateüstái szavaztak, a cseh­szlovák postának százezren segítik leválasztani a leg­szebb bélyeget. A külföldi posták vállalják az értéke­léssel járó hatalmas munkát. múlandóság próbálkozik kis- hitűvé tenni a ma szemlé­lőjét, mígnem felcsillan a meghunyászkodni akaró ér­telem mélyén a felismerés: mindaz, ami maradandó és mindaz, ami maradandót jelent az ember számára, azt az ember teremtette, — az istenek helyett is Baal- beck hatalmas, város nagy­ságú romjainál, a gigantikus oszlopsorok tövében vi­szont már az ember nagy­ságán lehet tűnődni. Nem azon, hogyan és miként voltak' képesek az ezer és kétezer tonnás kőkolosszu­sokat harminc, negyven mé­ter magasba emelni és egy­általán hogyan voltak ké­pesek a meglehetősen távoli hegyekből idáig elvonszolni az építőköveket, amelyek ház nagyságúak egyenként is. Végtére is ez technikai kér­dés. A tűnődés sokkal inkább annak szól, hogy az Anti Libanon és a Libanon kö­zött elhúzódó fennsík, a Baal síkja, e templomcso­dák megálmodóinak és ki­vitelezőinek a fővárosától, Rómától, légvonalban is vagy másfélezer kilométerre terül el. A maradandóvá«? föld e Mindennek ötezer eszten­deje. Baal szentélye, Jupi­ter temploma ma is áll és egykedvűen tűri, hogy ká- ráló amerikai öregasszonyok, parádicsommadár kalapok­ban fényképezzék egymást oszlopai tövében, hogy mél­tóságteljes léptű néger törzs­főnök harsogó színű köntö­sében és halkszavú fekete asszonyával lépkedje maga is ámúlva köveit, hogy fran­ciák és lengyelek, németek, olaszok és magyarok ámul- ják meg földrengésekkel is megbíró falait. Voltaképpen semmi sem változott ötezer év alatt. Az emberek egymást megcso­dálni vannak itt és nem megölni. (Következik: Beit-el-Dine tanulsága) I Casals állapota válságos Továbbra is válságos az ál­lapota Pablo Casals-nak. a világhírű gordonkaművész­nek, akit vasárnap szállítot­tak kórházba, A 96 éves mestert szívroham érte, és ezt követően léptek fel komp­likációk tüdejének működé­sében. Hortensia Allende Várnában Szolidaritást, szolidaritást és ismét csak szolidaritást. Hogy a fasiszta puccsisták el­len küzdő chilei jlép tudja, érezze: harcában nincs egye­dül. — Ezt kérte a meggyil­kolt chilei elnök özvegye azon a megrendítő találkozón, amelyen a szakszervezeti vi­lágkongresszus sajtóközpont­jában akkreditált több mint kétszáz külföldi és bolgár új­ságíró vett részt Várnában. Allende asszony megismétel­te a kongresszuson elhang­zott beszédében tett javasla­tát. hogy világszerte szolida­ritási gyűlésekkel ünnepeljék meg a dolgozók azt a napot — november 4-ét — ame­lyen három évvel ezelőtt a chilei nép igazi képviselői először jutottak be a Mo- neda palotába, a nép akara­tából ... • Hortensia Allende beszélt a férjéről, akivel több mint harminc éven át élt együtt, elmondotta, hogy a junta két tagja felajánlotta Allendé- nek: családjával együtt kü­lön repülőgépet kap. hogy távozzon az országból, de ő sem ezt nem fogadta el. sem Tfienedékjogot nem volt hajlandó kérni egyetlen ál­lamtól sem. Az állami gazdaságok je­lenleg Lengyelország meg­művelt földterületének kb. 15 százalékát foglalják el, de több mezőgazdasági áruter­méket N (gabonát, burgonyát, élő marhát és tejet) szállíta­nak, mint amennyi a meg­művelt földterületből való részesedésükből következ­nék. Különösen nagy szere­pe van az állami szektornak oljtan mezőgazdasági termé­kek szállításában, mint a vetőmagvak és tenyészálla­A kukoricatermelésben el­ért kiváló eredményei elis­meréseként a jugoszláviai Zemun Polje-i Kukorica Ku­tató Intézet számos kitünte­tésben részesült, legutóbb pedig a belgrádi Gazdasági Kamara díjazta 1972. évi eredményeiért. A Zemun Polje-i intézet szakosított tudományos kuta­tó intézmény és tevékenysé­ge a kukoricatermelés és fel­dolgozás fejlesztésére irányul. Az elmúlt 25 év alatt az In­tézetnek sikerült a kutatók és szakemberek képzett gár­dáját maga köré gyűjteni. Beszerezték azokat a leg­Bulgária mezőgazdasága Európában a Szovjetunió után a második a világrang­listán pedig a hatodik he­lyet foglalja el a repülőgépek alkalmazását tekintve. A bolgár mezőgazdaságban je­lenleg több mint 220 speciá­lis repülőgépet használnak Európában évek óta Olasz­országban termelik a leg­több zöldpaprikát, a terme­lés az elmúlt évtizedben egy- harmadával növekedett. A különféle nemesített fajták elterjedésével a zöldpaprika területegységre jutó hoza­mai jelentősen emelkedtek. Olaszország az utóbbi évek­ben átlag 400 000 tonna, Spa­nyolország 280 000 tonna. Az olasz zöldpaprika-termelés 80 százaléka friss áruként kerül belföldi fogyasztásra, 11 százalékát exportálják, több mint 3 százaléka kon­korszerűbb berendezéseket is, amelyek nélkül elképzel­hetetlen a kukoricatermelés­sel összefüggő problémák ta- , nulmanyozása. Az intézet legértékesebb gyakorlati és tudományos eredménye a különböző tu­lajdonságokkal rendelkező sok hibrid-kukoricafajta. A jugoszláv fajta-elismerő bi­zottságnál regisztrált 79 hib­ridkukorica közül 51 a ZP jelzést viseli, ami azt jelenti, hogy a Zemun Polje-i inté­zetben kísérletezték ki. E hibridek alkalmazása sok­ban hozzájárult a kukorica- termelés növekedéséhez Ju­goszláviában. növényvédőszerek, műtrágya kiszórására, szőlő permete­zésére. A bolgár mezőgaz­daság egész évben folyama­tosan nem képes foglalkoz­tatni ezeket a gépeket ezért azok Egyiptomban, Szudán­ban. Iránban é3 más orszá­gokban is végeznek mező- gazdasági munkákat. zervgyári feldolgozásra ke­rül, 10—12 százalékát a ter­melő hasznosítja. Olaszor­szág számos zöldség vonat­kozásában már elvesztette vezető szerepét az európai piacokon, kiváló paorikater- melése viszont továbbra is biztosítja elsődlegességét az exportpiacokon. Az olasz zöldpaprika legnagyobb fel­vevője az Európai Gazda­sági Közösség és ezen belül különösen az NSZK. ahová az utóbbi években az olasz zöldpaorika-export 75 száza­lékát irányították. £* s || 1 atitcUffi.K Pose« 1 Krajcárosok 1874-ben bélyegeinken az uralkodó arcképét egyszerű levélboríték ábra váltotta fel, amely azután 26 évig díszí­tette az értékcikkeket. A név- értéke alapján krajcárosnak csak öt értékből állt, később azonban már 14 különböző címletű postabélyeg és egy hírlápbélyeg látott napvilá­got. Az érték jelzést előbb a bélyegek színében 1888-tól fe­nyvese tt kiadás kezdetben ketében nyomtatták. A ki­Közlekedési Építő Válla’at SIEMENS ÉS VACUUMKUTATÁS TALAJ VIZSZ1NT-SÜLLYESZTÖI MUNKÁRA szabadfliapacitással rendelkezik Munkát azonnal vállal. Cím* KÖZLEKEDÉS ÉPÍTŐ VÁLLALAT SZOLNOKI FÖÉPfTÉSVEZETÖSÉGE Rákóczi u. 6. Varázslatos Tárosok Középkori festészetünk Próféták, istenek Űj gazdaság Mongóliában A Mongol Népköztársaság északi részén, ahol a talaj alkalmas mezőgazdasági mű­velésre, állami gazdaságot hoznak létre. Az új mezőgaz­dasági üzem a növényter­mesztés mellett a Mongóliá­ban hagyományos állatte­nyésztéssel is foglalkozik majd. A gazdaság központi épületeinek. létesítményei­Speciális repülőgépek nek felépítéséhez jelentős se­gítséget nyújt a Szovjetunió. Az új mezőgazdasági üze-, met a legkorszerűbb gépek­kel és berendezésekkel sze­relik fel és a gazdasági lé­tesítményekkel párhuzamo­san építik fel a járulékos beruházásokat. így a lakó­telepet, iskolákat, üzlete­ket is. Kelendő a zöldpaprika \

Next

/
Thumbnails
Contents